elcsavarás fn 4A

1. ’az elcsavar igével kifejezett cselekvés’ ❖ Contortio [...] el tsavarás, öszve zavarás (1823 Német–magyar–deák lexikon C3047, 649).

2. ’egyik végén rögzített test alakváltozása a másik végére ható, tengelyére merőleges forgatónyomaték hatására; torzió’ ❖ merevebb drótok az ily nagymérvü elcsavarásokat nem igen tűrik (1895 PallasLex. CD02) | Hajlított v. forrasztott láncok elcsavarás által változó formát kapnak (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 19) | a teljes nehézségi erő nem okoz semmiféle elcsavarást, ha az mindenütt állandó (1970 Egyed László–M. Zemplén Jolán CD30).

3. (Nyelvt) ’az a nyelvi jelenség, amelynek során vmely szó hangalakját szépítő v. tréfás céllal v. népetimológia révén megváltoztatják, ill. az így létrejött szó’ ❖ [a szlovénok a] macskazenét ofreht-nek hívják, mely szó alighanem a német „Hofrecht” elcsavarásából származott (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az eldőd szándékos vagy szándéktalan elcsavarása ez utóbbi szónak [ti. az előded szónak] (1892 Magyar Nyelvőr C0359, 33) | a filozopter nem görög, hanem talán a latin philosophaster elcsavarása (1959 Kiss Lajos² C5420, 498).

4. (rég) ’olyan (írásbeli) megnyilatkozás, amely vmely szöveg értelmét, ill. vmely tényt vmely érdeknek megfelelően tudatosan, szándékosan félreért, félremagyaráz, elferdít’ ❖ Elcsavarásokról, exaggeratiókról [= túlzásokról] vádoltatom (1837 Kossuth Lajos CD32) | Szemünkre vettetett, hogy mi az énekesnét eleinte magasztalók, utóbb gyaláztuk. Nem, ezt csak felületesség, vagy készakaratú elcsavarás költheté fel; erről fönnebbi meggyőződéseinket kivéve iratainkban egy betü sincs (1841 Vörösmarty Mihály 8524429, 216) | a jövedelem bevallása vagy kikutatása olly fölötte sok elcsavarásra s kijátszásra adna alkalmat (1843 Széchenyi István CD1501) | Asszonyi pletyka lesz az egész, meg tévedés és elcsavarás (1880 Balázs Sándor¹ 8024003, 22) | minthogy tudás ellen tudást, érvek ellen érveket nem tudott szembeállítani, hozzá folyamodott az elcsavarás, a rágalmazás s a legponyvább demagógia fegyvereihez (1927 Kuncz Aladár CD10).

Vö. CzF.; ÉKsz.

elcsavarás főnév 4A
1.
az elcsavar igével kifejezett cselekvés
Contortio [...] el tsavarás, öszve zavarás
(1823 Német–magyar–deák lexikon)
2.
egyik végén rögzített test alakváltozása a másik végére ható, tengelyére merőleges forgatónyomaték hatására; torzió
merevebb drótok az ily nagymérvü elcsavarásokat nem igen tűrik
(1895 PallasLex.)
Hajlított v.vagy forrasztott láncok elcsavarás által változó formát kapnak
(1928 TolnaiÚjLex.)
a teljes nehézségi erő nem okoz semmiféle elcsavarást, ha az mindenütt állandó
(1970 Egyed László–M. Zemplén Jolán)
3. (Nyelvt)
az a nyelvi jelenség, amelynek során vmely szó hangalakját szépítő v. tréfás céllal v. népetimológia révén megváltoztatják, ill. az így létrejött szó
[a szlovénok a] macskazenét ofreht-nek hívják, mely szó alighanem a német „Hofrecht” elcsavarásából származott
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Az eldőd szándékos vagy szándéktalan elcsavarása ez utóbbi szónak [ti. az előded szónak]
(1892 Magyar Nyelvőr)
a filozopter nem görög, hanem talán a latin philosophaster elcsavarása
(1959 Kiss Lajos²)
4. (rég)
olyan (írásbeli) megnyilatkozás, amely vmely szöveg értelmét, ill. vmely tényt vmely érdeknek megfelelően tudatosan, szándékosan félreért, félremagyaráz, elferdít
Elcsavarásokról, exaggeratiókról [= túlzásokról] vádoltatom
(1837 Kossuth Lajos)
Szemünkre vettetett, hogy mi az énekesnét eleinte magasztalók, utóbb gyaláztuk. Nem, ezt csak felületesség, vagy készakaratú elcsavarás költheté fel; erről fönnebbi meggyőződéseinket kivéve iratainkban egy betü sincs
(1841 Vörösmarty Mihály)
a jövedelem bevallása vagy kikutatása olly fölötte sok elcsavarásra s kijátszásra adna alkalmat
(1843 Széchenyi István)
Asszonyi pletyka lesz az egész, meg tévedés és elcsavarás
(1880 Balázs Sándor¹)
minthogy tudás ellen tudást, érvek ellen érveket nem tudott szembeállítani, hozzá folyamodott az elcsavarás, a rágalmazás s a legponyvább demagógia fegyvereihez
(1927 Kuncz Aladár)
Vö. CzF.; ÉKsz.

Beállítások