elcsoszog l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

el¹ hsz és ik 0

I. hsz (rendsz. hiányos felsz v. felkiáltó mondatban, ismételve is)

1. (rendsz. felszólításban) (átv is) ’vmely ponttól, helytől távolodva, ill. egyre távolabbra (vmeddig mint célig)’ ❖ Halgaſsatok Kéttségek! El innen! el! mennél elébb hogy tet megláthassam… (1794 Kármán József² 7165022, 146) | Laczi reggel el, a’ nélkül, hogy szobámba bejött volna, hogy búcsúzzon (1806 Kazinczy Ferenc C0222, 334) | kivágyik mélabús lelkem a’ szabadba, el messze, messze fölétek!! (1848 Sepsy Károly 8406002, 71) | Hova repülsz kicsiny fecske? „Messze innen, el keletre! [...]” (1860 Thaly Kálmán 8477010, 9) | Porto-Riche-nél a conflictus egészen elveszti minden ethikai jellegét: tisztára physiologiai és psychologiai szükségszerüségek hajtják a nőt férjéhez s a férfit mindig el tőle és mindig vissza hozzá (1911 Lukács György² 9405025, 204) | Úgy határoztunk, Belgiumon át kerülünk be Franciaországba, el egészen Párisig (1927 Kassák Lajos CD10) | [A kocsis] mint egy zsákot húzta végig a murvás padlásdeszkákon Jánoskát, el-el a hászja [= házhiu, vagyis padlás] másik oldalára, ahol széna volt (1941 Tersánszky Józsi Jenő 9706012, 31) | el a holtpontról! (1958 Magyar Nemzet ápr. 11. C0354, 3) | Menekülni, ki innen, el innen életem zűrzavarából! (1986 Nádas Péter 9466004, 435).

1a. ’〈színpadra írt művekben a szereplő távozását jelző szerzői utasításként〉’ ❖ a’ Kis-Bramin el (1793 Kazinczy Ferenc ford. 7088007, 16) | Bibicz. (menetközben – félre): Ki kell hallgatnom beszédöket. (jobbra el) (1852 Kövér Lajos 8256004, 228) | Apácafőnöknő: Követve a madarat a színpadra. Támaszkodjatok bátran a semmire. Oldalt el (1973 Pilinszky János 9531093, 117).

1b. (rendsz. -val/-vel ragos határozóval, ismételve is) (átv is) ’félre, máshova’ ❖ Királyi-gyilkos! el vele! (1819 Katona József 8226029, 296) | El tehát a hon bajával, Most ez egyszer el vele! (1844 Petőfi Sándor 8366048, 71) | El, el veletek nagyurak, latifundiumok hatalmas, gőgös tulajdonosai (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | hess el, hess el, régi bú! (1927 Strém István 9616007, 12) | Haj, öregség! hány baj, nyűg kisér, de hány! El veled! (1976 Csorba Győző ford. 9091057, 62).

1c. ’vmely távolságon át (vmely végpontig) végig’ ❖ Révedezve tekintett szeme majd a falu felé, majd el messze, Badacsony irányában (1888 Sziklay János 8447002, 142) | a mai palócsági fazekasságot adjuk olvasóink elé azon mód, ahogy ma mívelik azt Mezőkeresztestől kezdve északnak föl a Murányvölgyig, s onnan el nyugatra, Nógrád széléig (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | egyszerre csak hullámzani kezdett a fény, amely az ajtó hasítékán át beszüremlett, s végigfeküdt a padlón, el egészen a dívány sarkáig (1978 Török Sándor 1157004, 187).

1d. (locativusi határozós mondatban) (átv is) ’vmely hely, tárgy, személy stb. közelében, azt elkerülve mozogva, tartva vmerre’ ❖ [a kötetben szereplő verseket jellemzi a] csapongó képzelet [...]; merész rohanás a célnak, de sokszor mellette el, a végtelen űrbe (1860 Arany János C6505, 18) | Előttem el vad gépkocsik robognak, Állok szirtjén mohos, avas romoknak (1906 Ady Endre C0536, 59) | Megelőzőleg nem is láttam ezt a macskát… Hogy honnan kerülhetett elő, – fogalmam sincs. Egyszerre – huss… el a lábam mellett… Mint a villám! (1928 Gellért Hugó ford.–Szergejev-Censzkij CD10) | A szél csak vitte őket, a három részeg banyát az izzó táj fölött, el a Jordán fölött (1941 Örkény István 9500005, 81).

2. (ritk) ’〈annak kif-ére, hogy több dolog, személy, jelenség, állapot stb. során át az (időben) elsőtől az utolsóig érvényes, jellemző, megtörténik stb. vmi〉’ ❖ Te vagy az, a ki elveted a magot, látod csírázását, a zsenge palánta első kibúvását; a ki megfigyeled növekedését el a megérésig (1901 Herman Ottó CD34) | úgy-ahogy konyíthatok ahhoz, hogyan kereste önmagát a modern magyar képzőművészet s jutott kétségkívül nagy eredményekhez, el egészen a formalizmus eszelősségéig (1928 Nyugat CD10) | [könyvek,] amelyek glóriát fonnak az összes háborús bűnösök feje köré, Szálasi Ferenctől Szász Lajoson át el egészen Jány Gusztávig (1959 Fekete Sándor 2056029, 43) | ábécérendbe szedett címszavak (abszurdum, [...] adózás stb., el egészen a víziszonyig, whiskyig, zseniig és zsugoriságig) (1999 Új Könyvek CD29) | [a szerző] 1848-tól, az úrbériség megszűntétől tekinti át a székelyföldi, csíki közbirtokosság történetét, kiemelve az 1871. évi ún. arányosítási törvényt és az ennek nyomán elszaporodó panamákat, üzérkedéseket, el egészen 1948-ig (2000 Új Könyvek CD29).

3. (a van igével) (kissé rég v. nyj) ’vhonnan, vmitől, vkitől eltávolodva, ill. nagy távolságban elhelyezkedve vhol 〈van vki, vmi〉’ ❖ Wimmersberg nevezet Hadnagyot nem tudott senki, hová lett el (1790 Magyar Kurír C0316, 920) | A Fecske [nevű gálya] csak haladt előre, a Kopót a sík tengerre csalta maga után, s mikor már annyira el voltak, hogy az ágyudörgés nem hallatszott a kikötőig, akkor utól hagyta magát érni (1851 Jókai Mór C2260, 246) | a kukoricza föld még jól el van, sötét lesz mire oda érek (1872 Tóvölgyi Titusz C4313, 52) | Három hónapig êvót az urátú (1906 Bacsó Gyula C0706, 10) | A férjem mindig két nap, két éjjel volt el a szolgálatban (1948 Szabad Nép máj. 6. C4871, 4) | sokat volt el hazulról (1961 Magyar Nemzet máj. 9. C4799, 7).

II. ik

1. (helyváltoztató mozgást jelentő v. ilyen mozgással járó igével) ’a kiindulóponttól távolodva (vhonnan, vmitől v. vhova, vmeddig)’ ❖ [ha a szerencsét próbálók közül valaki] nyereſéggel viſzra [!] tértt, mindjártt orſzág-ſzerte el-terjed a’ hire, és minden beſzélgetéſnek e’ léſzſz a’ fel tett tzélja; ez által ſok iú meg-tſalattatik, és el-vándorol, mert azt ſenki meg nem gondolja, hogy azon kilentzven kilentz ſzemélyek közzül, a’ kikkel el-ment vóltt, a’ fele el veſzett, más réſze nyomorúſágban fetreng (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 4) | Eszeveszetten rohantam el tőle haza (1846 Petőfi Sándor 8366445, 20) | Itt lesznek mindjárt. Eltisztulok, elillanok, elinalok (1899 Berczik Árpád C1028, 45) | [a] számadó örömestebb fogadott idősebbet [ti. bojtárt], akinek „már csendesedett a természete és nem kóborgott el(1940 Szűcs Sándor 2202001, 151) | Elcsámborgott valahová, az ég tudja hová (1971 Déry Tibor 9107017, 201) | Egy kis tanyán laktunk, cselédek voltunk. De aztán onnan eljöttünk ide, Üllő alá jöttünk, a Szekeres-majorba jöttünk, de csak cselédek voltunk mink ott is (1973 László-Bencsik Sándor 9383002, 190) | Felszáll az utas Budapesten délelőtt tízkor egy [...] nagy gépre, elrepül Stuttgartig, [...] aztán tíz óra alatt elszáll Atlantába (1998 Természet Világa CD50)  elbarangol tn 1a (átv is) [6b. is] | Nem volt ő olyan, mint a tyúk vagy a lúd, Mely elbarangol, s ha megéhezik, Jóllakni ismét visszamegy helyére (1848 Petőfi Sándor C3500, 278) | a vasuti pályaháztól jó messzire elbarangoltak (1884 Szász Károly² ford.–Black C3845, 142) | [Flóra] az alaguton keresztül akart Dieppig elbarangolni (1895 Zempléni P. Gyula ford.–Zola 8536005, 246) | [falun, kisvárosban] az elbarangoló gyereket bárki hazakíséri (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044005, 80)  elcammog tn 2a [1e., 6a. is] | El-tzammag haza felé (1782 Kónyi János C2730, 8) | Pestről Váradra egy héten kétszer még csak elczammogott a posta s megérkezett negyed napra: de míg innen keresztűl-kasul a falukra is kijuthatott, napok, hetek teltek bele (1894 Pálffy Albert 8349005, 221) | [a majorsági méhesek] ajtajához elcammogó medvék (1901 A magyar anekdotakincs C4255, 335) | az óramutató végre elcammogott az ötösig (1965 Makai Imre ford.–Pausztovszkij 9418005, 50)  elcselleng tn 3b (átv is) | Volt neki egy fia, elcsellengett (1916 Laczkó Géza CD10) | óráira én is bevágódtam néha, mindenüvé elcsellengő filozopter koromban (1934 e. Móra Ferenc 9459047, 285) | Elkalandozik térben és időben, sőt még az aktuális kalandozás témájától is elcselleng számtalan irányba (1994 Magyar Hírlap CD09)  elcsoszog tn 2a [1e., 6c. is] | [a fiskális] meglankadva csoszogott el a háztól (1882 Kazár Emil C2511, 313) | [az ápolónő] elcsoszogott lámpájával a terem előrészébe (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | [reggelente] elcsoszog a kocsmáig (2000 Magyar Hírlap CD09)  elgyalogol tn 1a (átv is) [1e., 2a., 6b., 6c. is] | egy karavánával, mely éppen menőben vólt, elgyaloglott a Veres-tenger partján fekvő Szuez városáig (1828 Fazekas Mihály ford. 8138020, 258) | A kaláni fürdő jó messzire van ugyan Kolczvártól; de a szenvedélyes vadász messzebb is elgyalogol (1862 Remellay Gusztáv 8391005, 60) | [Szenczi Molnár Albert debreceni diákként] elgyalogol távoli helységek papjaihoz és iskolamestereihez (1931 Pintér Jenő CD44) | [a sportoló] az olimpia előtt megfogadta: ha sikeresen szerepel, Quito Szent Ferenc székesegyházától elgyalogol szülővárosába, Cuencába (1996 Magyar Hírlap CD09) | Hogy az MTK 4-0-ig simán elgyalogolt, annak az volt az egyik titka, [...] hogy az MTK lényegében mindvégig három csatárral játszott (1997 Magyar Hírlap CD09)  elinal tn 1a (átv is) [1e., 1i. is] | El-inallni: el-ſzaladni (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 98) | mikor Salgón a török volt, innen a somoskői várból oda lőttek a magyarok, [...] mire a pogányok nyakrafőre elinaltak Salgóról (1845 Petőfi Sándor 8366453, 32) | [a kutya] elinalt egy-egy elkújtorgó jószág után (1937 e. Dallos Sándor 9098004, 94) | Fáradtsága egyszeriben elinalt (1952 Láng János 2051008, 32)  eliramodik tn 12a [6a. is] | El-iramodom: [...] (el-szelelek, szaladok.) (1810 Simai Kristóf C3748, 98) | [Balkár bég] eliramodék az Ural ismeretlen hegyei közé (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Megtermett róka iramodott el előlük (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 37) | [a kutya] eliramodott a kavicsért, amit a gyerek hajított neki (1988 Kertész Imre² CD41)  eliszkol tn 1a (átv is) [1e. is] | jókor eliszkoltam, hogy a’ csillag feljött (1846 Kuthy Lajos C2857, 357) | [a kutya] a bakancs orrába harapott, vad dühvel rázta, majd eliszkolt tíz lépésnyire, onnan vicsorgott, morgott az emberek felé (1953 Szabó István² 9625001, 36) | Az elbeszélő jó előre tudta, hogy megfutamodik majd, hogy egy reggel arra ébred majd, hogy minden bátor gondolat eliszkolt a fejéből (1981 Grendel Lajos 1060002, 95)  elkocog tn 2a [1e., 6c. is] | [az öregember] vasalt botjával lassanként elkoczogott (1837 Vörösmarty Mihály C0044, 246) | A cseperedő legény nem várja a prédikácziót, közé suhint a lovainak s elkoczog onnan (1896 Bársony István C0844, 44) | Bundás szűkölve ugrott félre s elkoczogott a pihenő nyáj közé (1897 Bársony István C0837, 30) | Köszönt és elkocogott haza (1937 Darvas József CD10) | déltájt elkocogtam Harasztihoz (1990 Lovass Zoltán 1097002, 214)  elkódorog tn 7a (átv is) [6b. is] | Helyére mintegy szegezve veszteglett most Vasunk, míg végre a’ hanyatló naptól intve, Hodánszy felkelvén, mintegy czélzásait eltévesztett moztony [= mozdony], tántorgott utána, ’s [...] kódorgott-el vele (1826 Hébe C2045, 109) | onnan ugyan könnyű szerrel s kivált észrevétlenül senki emberfia el nem kódoroghatott a buczkás som-ligetig (1897 Bársony István C0837, 151) | Milyen messzire elkódorgott szökevény képzelődésem! (1906 Ambrus Zoltán 9006010, 164) | A róka a legbámészabb nyulat fogja meg, a farkas az elkódorgott bárányt (1956 Fekete István 9142002, 117) | Leggyakrabban a 18 év alatti fiatalok kódorognak el rövidebb-hosszabb időre otthonról (1998 Magyar Hírlap CD09)  elkullog tn 2a [1e., 6b. is] | Ne sírj fiam, ha a’ Farkas ide jöv [!], meg-öljük tet. Ezeket hallván a’ Farkas el-kulloga onnat (1776 Esopus meséi ford. C1641, 151) | az ellenség szégyenszemre a’ város alól elkullogott (1816 Perecsényi Nagy László C3471, 57) | előjöjjön a házából, s el merjen kullogni a megyeházig (1885 Jókai Mór CD18) | dolgavégezetlenül elkullogott a helyszínről (1995 Magyar Hírlap CD09)  elkutyagol tn 1a | igen messze kellett érte [ti. a pénzért] elkutyagolni (1848 Jókai Mór CD18) | [a kuvasz] arasznyira lógatva ki a nyelvét, elkutyagol a városba (1892 Ágai Adolf C0545, 303) | a vasútállomásról elkutyagol a tőzsdére (1996 Magyar Hírlap CD09)  ellábol tn 1a (rég, nyj is, átv is) [1e., 6b. is] | A’ bent maradtakhoz pohárral nyargala, Mindeniknek egy-egy jó kortyot javala, Ezt hogy meg-tétette, ismét el-lábala (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 109) | [a poroszlók] Tarpúhoz sebes lépéssel elláboltak (1803 Perecsényi Nagy László C3475, 25) | Szidja Csóri vajdát a közelgő tábor: „Meg kell csípni!” ordít „amig el nem lábol [...]” (1851 Arany János C0650, 103) | [a bíbic hímje] igyekszik figyelmünket más felé terelni, hogy a tojó a füvesben észrevétlenül ellábolhasson (1899 Chernel István CD34) | öreges ritmussal lábalnak el az órák (1935 Timár Magda CD10)  elnyargal tn 1a [1e., 2a., 6a., 6c. is] | [a legény a lóra] frisen fel-ugorván, ſebesen el-nyargalt (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 128) | mi az ember élete? Van is, nints is mint az árnyék, úgy el-nyargal gyors hete, Mint ez a’ tsörg patak (1790 Ráday Gedeon¹ C1505, 390) | A könnyű szán is könnyen felfordul s habár az utazók az által veszedelembe nem kerülnek is, elég baj, hogy az elnyargalt paripák után kell futniok, pedig soká tart, míg utólérik azokat (1848 Peregriny Elek 8360026, 63) | a mezei virágok mind bezárták kelyhöket vagy lehajtották fejecskéjöket, mig elnyargalt fölöttök a vihar (1858 Szendrey Júlia ford.–Andersen 8440015, 80) | Ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, és ki tudja, mit tudsz megmenteni iúságodból, amely nem kevésbé rohamos tempóban szokott elnyargalni, mint a rohanó idők (1943 Szerb Antal 1124004, 433) | Egressy elnyargal a bal oldalon, középre lövi a labdát (1997 Magyar Hírlap CD09)  eloldalog tn 7a [1e. is] | Amaz el oldalog, ha Mássa vesződik, Mint egy kutya, midőn eb társa verődik (1821 Mátyási József 7221007, 171) | Eloldalog a folyosó felé (1925 Kovács Mária CD10) | csak úgy félvállról hümmögtek vissza a kérdéseimre. Kedvetlenül eloldalogtam tőlük (1927 Kassák Lajos CD10) | ebéd után szép csendesen eloldalgott, senkinek sem árulta el, hogy hová megy (1968 Szőllősy Klára ford.–Maltz 9685003, 227)  eloson tn 1a1 [1e., 6a. is] | Elillanni, Elosonni, elorozkodni. Aufugere, Profugere, Clam discedere (1803 Sándor István C3667, 62) | Lábujjhegyen elosontam, nehogy észrevegyen (1859 Balogh Tihamér C0770, 110) | [Nussdorf bácsi] titkon elosont a házból Juráss vendéglőjébe (1913 Krúdy Gyula C2841, 172) | [a szabóméheket] különösen déli napsütésben, meleg nyári napokon figyelhetjük meg munkájuk közben. Ilyenkor azonban óvatosan kell őket megközelíteni, máskülönben hamarosan elosonnak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Dorka villámgyorsan körülnézett, s miközben a marcona hadfiak átszellemülten énekeltek, elosont (1985 Békés Pál 1014003, 66)  elrobog tn 2a [1e. is] | Rudi ülőszékét a szoba közepére vetvén elrobog (1820 Kisfaludy Károly C2674, 83) | a kocsi elrobogott az udvarról (1891 e. Csiky Gergely 8088012, 137) | [a nő felszállt] az első villámvonatra és el is robogott U… vagy Z… felé (1915 Kosztolányi Dezső 9359125, 132) | [felülsz] a motorra és elrobogsz vele, tudja Isten hova! (1937 Molnár Ferenc² 9453012, 20) | bepakolták valamennyiüket egy katonai teherautóba és elrobogtak velük Craiovára (1989 Börtön volt a hazám 1024001, 27)  elsétál tn 1a [1e., 2a., 4f. is] | [A szakács] ebéd után szunnyadozik, Pipáz, kártyáz, eltréfál, Hivalkodik, mulatozik, Ide s oda elsétál (1779 e. Faludi Ferenc CD01) | [Vörösmarty] bármily messze elsétált, ha barátjainak valamelyike jó sültről, és jó borról biztosította (1879 Lauka Gusztáv C2893, 47) | Elsétált az egyik saroktól a másikig, aztán vissza s leült a járda szélén lévő padra (1931 Kassák Lajos 9314006, 66) | [a tettes] elsétált a helyszínről (1998 Magyar Hírlap CD09)  elslisszol tn 1a (biz) [1e. is] | – Naccsád kérem, istenuccse, vót pénzem s tudja naccsád… Az asszony nem szólt. De mikor ő elslisszolt, fel a lépcsőre s utána nézett, felkiáltott neki: – Vótér nem ád a zsidó (1927 Móricz Zsigmond CD10) | A mai ellenzék a saját pályáján (botrány-országban) akarja megfogni a mai kormánykoalíciót, amely minden lehetséges eszközzel igyekszik elslisszolni a támadások elől (2000 Magyar Hírlap CD09)  elsomfordál tn 1a [1e. is] | a’ Muzsikusaink hová lettek? Fülön fogták a’ pénzt ’s el sonfordáltak [!] (1793 Hatvani István² ford.–Hunnius C2034, 151) | a róka megkerüli a méhest s lekonyult farkkal elsomfordálva dünnyögi (1879 Teleki Sándor C4112, 208) | elsomfordált egészen a kapuig, befordult rajta, s a lépcsőn a kis ajtóig is fölsompolygott és hallgatózott előtte (1913 Nagy Lajos CD10) | Elsomfordáltunk az udvarház elől és elhatároztuk, hogy megvárjuk az urat (1936 Veres Péter 9771027, 279) | Bubinak égett a füle, és elsomfordált az ajtótól (1968 Thury Zsuzsa 9709001, 20)  elsompolyog tn 7a2 [1e. is] | Rózsi elsompolygott; ez pedig sétálván, ’s amannak vallását át meg átrostálván, [...] csupa lyány-fortélynak nézte siralmait, hogy kifeſzíthesse attyának titkait (1804 Verseghy Ferenc C4434, 47) | Egy lompos eb ijedten ugrik föl a tornácz tulsó végéről s hátratekintgetve elsompolyog (1877 Vértesi Arnold 8520001, 5) | Bruckner Szigfrid elsompolygott onnan, s Nagy Zoárd, a lépkedő fenyőfa ugrott a helyére (1973 Lázár Ervin 9388005, 115) | [A hattyúk tava feldolgozásában] a herceg megszégyenülten sompolyog el egy külvárosi diszkóba, iszik és narkózik (1997 Magyar Hírlap CD09)  elspurizik tn 14a2 (biz) | Mihelyt tisztul a levegő a géppisztolyos gyerekek lerobognak az emeletről és elspuriznak a Vörösmarty tér irányába (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 12) | elspurizik [...] elfut, elmenekül (1998 Kövecses Zoltán C6262, 82)  elszállingózik tn 14a (átv is) | A vendégek lassanként elszállinkóztak [!]. Kiki haza felé (1850 Magyar Emléklapok C0266, 283) | Elszállingóztak az éjszakai fellegek, tisztul (1931 Lovass Gábor CD10) | Kivált az asszonynép szállingózott el tőlünk lassan (1941 Tersánszky Józsi Jenő 9706012, 26) | Madách akkor vetette fel tragikus komolysággal a szocializmus problémáját, amikor még csak az utópista kísérletek híre szállingózott el hozzánk (1965 Kovács Kálmán CD53)  elutazik tn 14a5 [1e., 4f., 6b. is] |  Ertzhertzegsége [= főhercegsége] elútazik Bétsbl (1786 Magyar Hírmondó C0274, 781) | A konstantinápolyi rabszolgakereskedők elutaznak Batumig, a lázok földjeig, s még tovább is (1854 Fényes Elek 8141002, 205) | ő most Eugen herczeg rendeletére elutaz, bizonyos Franczia- és Spanyolországból érkező egyénekkel találkozni (1870 Thaly Kálmán CD57) | elhatározta a családi tanács, hogy az édesanyám fog elutazni a beteghez (1918 e. Török Gyula 9728001, 81) | nem utazhatott el az, aki el akart utazni, s két-három órát volt kénytelen közlekedni az is, aki nem akart (1988 Beke Kata 1012002, 168)  elvágtat tn 5a [1e. is] | lóra ült, és el-vágtatott Pyrmont felé (1801 A természetnek fia ford. C4121, 134) | Sokszor félnapi járásra is elvágtatott a ménes mikor gyehenább volt (1911 Malonyay Dezső 8292022, 67) | A kocsi elvágtat, egyenesen az erdőszentpáli bíróságra (1945 Bözödi György 9070002, 44) | [Mátyás] némán nézte a színjátékot, és táskáját lóbálva elvágtatott (1969 Fodor József 9149013, 146) | a villa kapujában a kutya vár. [...]. Mikor szólítom, a földre ejti [a halat], utána vakkantás nélkül elvágtat (1972 Mészöly Miklós 9439005, 785)  elvándorol tn 6a7 (átv is) | ſok iú meg-tſalattatik, és el-vándorol (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 4) | Elvándorol a madár, Ha őszre jár Az idő (1846 Petőfi Sándor 8366210, 20) | [a falon] függtek az ur puskái, téli csizmái, [...] ez most mint [!] elvándorol padlásra, kamarába (1880 e. Csepreghy Ferenc C1282, 124) | elhatároztam, hogy gyalog elvándorolok Győrbe (1927 Kassák Lajos 9314008, 21) | az ibérek és kelták egy óceáni szigetről elvándorolt népnek tartották magukat (1972 Várkonyi Nándor 9758002, 240)  elvánszorog tn 7a2 [6c. is] | a’ medvékkel-is meg-ütköztek, ’s kettt le-ejtettek; de egyik még-is el-vántzorgott (1793 Molnár János C0294, 292) | gyalog valahogy csak elvánszorgott a legelső emberi lakásig (1879 Jókai Mór CD18) | alig maradt erőm elvánszorogni onnan (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502)  elvitorlázik tn 14a12 (átv is) [1e. is] | Szultánnak parantsolatjára vitorlázott-el (1789 Magyar Merkurius C0341, 484) | a’ 9 hajónyi sereg már elvitorlázott Madeira felé (1832 Jelenkor C0223, 216) | ellenkező irányban elvitorlázott szerszámaival (1896 Bartók Lajos C0863, 71) | az illetők az öbölből elvitorláztak (1985 Balázs János² 1009001, 202).

1a. ’〈jelentéstömörítéssel annak kif-ére, hogy a kiindulóponttól való távolodás v. távolság jön létre az igével kifejezett (mozgással járó) cselekvés, tevékenység, állapotváltozás révén〉’ ❖ [Abdella és Bojárdó elhatározták], hogy valamelly hajón Török ruhában fognak Algériából el-ſzökni, és Frantzia Orſzág felé evezni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 265) | Irígységből a leányt elverte, Elverte a háztól a világba (1844 Petőfi Sándor CD01) | A szekér eldörge – Temesvár felé (1847 Kemény Zsigmond C2598, 166) | Elhozom én ide [a tyúkot], jó lesz a konyhára (1895 Karikó János 8223002, 26) | mikor Hathalomról Kisbérre elkocsiztam (1900 Váli Mari 8506004, 288) | A „grand” büszkén biccentett fejével, és hosszú pálcájával elkopogott (1910 Krúdy Gyula C2829, 86) | Amíg ez a vén fogatlan kutya körüljár a házamban, addig nyugton alhatom!… Sok betörőt ugatott el ez már az apósom portájáról is!… (1914 Ambrus Zoltán CD10) | szekeret fogadott s elvitt az állomásra (1926 Móricz Zsigmond 9462010, 132) | Amikorra Horváthné és az iparosok eltisztultak, teljes este volt (1937 Németh László² 9485039, 209) | Hol a gyerek gurítja el a labdát, hol visszagurítják neki (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435001, 62) | a labdarúgásban a védőnek minden méterért szenvednie kell, ha csak a fél pályáig is el akar vergődni (1974 Zsolt István 9808004, 199) | A parti lile kicsinyei védelmében sérültnek tettetve magát elcsalogatja a ragadozót a fészektől (2000 Új Könyvek CD29)  elbujdosik tn ige 14a4 | Üstekes csillagot mutat az ég, félünk, Előttünk, utánnunk csak a keserves kár, Magam elbujdosom, a hol pásztor nem jár (1775 k. Faludi Ferenc CD01) | ha ő egy cseléd miatt megszégyenül, elbujdosik a háztól (1907 Gárdonyi Géza 9173005, 100) | Fussatok, bujdossatok el messzire, völgyek mélyén bujkáljatok, Hácór lakói! (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203)  elcipel ts 1b | 36000 Luidórt [= Louis d’ort, vagyis Lajos-aranyat] akartak el tzepelni magokkal néhány el költözö Frantziák (1791 Magyar Kurír C0318, 795) | [az előadást fütyüléssel megzavarót] minden lépcsőnél lerugdosták, míg csak a csarnokba legurulva, összetört fejjel a csendőrök el nem cipelték (1872 Déryné Széppataki Róza 8102004, 612) | Boldog vagyok, hogy elcipeltem Rómából ide Jézus keresztjét a havasokon át (1918 Szomory Dezső 9683011, 41) | elcipelt a Faragó a tévébe is, mert ott is tartott egy előadást (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 377)  elfuvaroz ts 4a1 | azon utról, mellyet taval töltött, ez évben ismét a’ sárrá vált töltést kell levakarnia ’s elfuvaroznia (1844 Pesti Hírlap CD61) | A Komárom környékén fogott vizát a szekeresek Frankfurtig, Párizsig elfuvarozták (1982 NéprajziLex. CD47)  elhajít ts 4a4 (átv is) | Vegyük-fel Hóltakkal [ti. a görögökkel] meg-tserélt Ruhánkat Adnak ök fegyvert-is, hajtsuk-el dárdánkat (1774 Dugonics András C1484, 114) | Szomorú élet a szegény Mátéé, bizony csoda, hogy el nem hajítja magától (1879 Mikszáth Kálmán C3140, 143) | [a kutya] kitartón, kedvére futhatott a messzire elhajított kő után (1955 Déry Tibor 9107020, 120)  elhurcol ts 1a | el hurtzolt Jobbágyait ismét viszsza nyerhetné (1783 Magyar Hírmondó C0271, 617) | Borzasztó a magyar népnek szenvedése, Mintha nem is volna isten teremtése: Fiát elhurcolják német katonának, Hogy ellenségévé váljék a hazának (1849 Sárosi Gyula 8404001, 76) | Hatéves koromban, szüleim mindenáron el akartak hurcolni a nagynénémhez, akit nem szerettem (1942 Függetlenség 2203016, 12) | a jeruzsálemi templomból egykor elhurcolt arany és ezüst kegytárgyak (1995 Jubileumi kommentár CD1206)  elhurcolkodik tn 12a9 | Júl. 7-dikén Kázmérból elindúltam [...], hogy holmimat öszvepakkoljam, ’s egynehány ízben előfordulván a’ levelekben a’ parancsolat, hogy időhalasztás nélkül menjek a’ háztól, elhurcolkodhassak (1805 Kazinczy Ferenc C0219, 500) | Férje halála után Csigolyáné, vagyonának csekély maradványával, elhurcolkodott testvérbátyjához (1847 Petőfi Sándor 8366447, 125) | elhurcolkodtunk a régi lakásunkból (1927 Kassák Lajos 9314007, 57) | Máig félmillióan tértek haza Ruandába, ahonnan éppen a tuszi bosszú elől hurcolkodtak el (1996 Magyar Hírlap CD09)  eljárogat tn 5a | el-járogatnak a Nemzetségi oskolába tanúlni (1783 Magyar Hírmondó C0271, 543) | A tanácsosok a meghatározott módon el-el járogattak a fejedelemhez sorba (1860 Képes Újság 8641001, 430) | a hivatalos megbízott (tanító, jegyző, irnok stb.) beférkőzik a népkörbe. Eljárogat, beszélget, ráveszi az embereket, hogy ezt az ujságot rendeljék le (1937 Féja Géza 9138002, 58) | Az asszony eljárogatott hazulról, hol ezzel, hol azzal látták (1998 Magyar Hírlap CD09)  elkalauzol tn 1a [1e. is] | kérém Jalzsát [...] kalaúzolna el mindkettőnket öregéhez (1839 Császár Ferenc C1205, 285) | Törcsváron mérsékelt áron lehet hegyi lovakat bérleni, és oly útmutatót találni, ki ama havasra elkalauzolja az útast (1873 Orbán Balázs CD22) | A rossz tankönyveknek és a kiadóknak a hazugsága, hogy a gyermekek és a nagy költők közé egy gyermekirodalmat kell tolni, amely a művészethez akar kalauzolni, de valójában örökre elkalauzol tőle (1940 Németh László² 9485072, 36) | A Kis természetbúvár sorozat új zsebkönyve a kőzetek és ásványok csodálatos világába kalauzolja el a kis olvasót (1999 Új Könyvek CD29)  elkísér ts 1b | a dominium gondolkodjék egy activus és alkalmatos emberről az ki ő felségét Husztig minden utakon eltuggya bátran késérni (1772 Bessenyei György¹ 7393001, 320) | Megtanultam angolul, hogy nőmet a télen át huszonkilencz bálba elkísérhessem (1872 Toldy István 8482007, 8) | Hangos, csufondáros füttyögés, pisszegés kisérte el a rozoga vászonistállóig (1918 Kassák Lajos 9314002, 62) | sok könyv már címében hirdeti, hogy manuale, kézben viselő könyv vagy kézben hordozó könyvetske, ezért alakjánál fogva is alkalmas arra, hogy az olvasót mindenüvé elkísérje (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707003, 152) | tekintetével elkíséri [a nőt], amíg ruganyos párducmozgásával [...] a kocsijáig siet (1983 Polgár András 1121003, 107) | [Mozart] művészetének fő erőssége érett korban is drámaisága, karakter- és helyzetteremtő képessége maradt, és játékszenvedélye is haláláig elkísérte (1991 Ujfalussy József 2037001, 1413)  elköltözködik tn 12c9 (átv is) | annak eltte Kellett volna neki [ti. az apának] elköltözködni [= meghalni], hogy engem Nemze szegény (1813 Ungvárnémeti Tóth László C4477, 99) | [A gyurgyalagok] szeptemberben elköltözködnek tőlünk s Afrikába mennek telelni (1899 Chernel István CD34) | felszedi a sátorfáját s elköltözködik valahova, mert itt nem tud megélni (1922 Fényes Samu 9144002, 53) | nem tudta rávenni Robertát, hogy mondjon fel és költözködjék el a városból (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 5)  ellátogat tn 5a | a’ Nagy Vezér gyakorta ebédel a Frantzia Követnél, a’ hová az Anglus Követ [...], és mind a’ két Csáſzári Miniſterek-is el-látogatnak (1783 Magyar Hírmondó C0271, 748) | Zimankós délutánonkint azután, ha untam magamat, ellátogattam az operába (1879 Lauka Gusztáv 8268039, 31) | holnap délelőtt ellátogat hozzájuk, megtudni, jobban van-e az ő drága Irénkéje (1904 Tutsek Anna 8495005, 189) | [a fesztiválra] rengetegen látogattak el Csehországból, Romániából, Lengyelországból és Szlovéniából is (2000 Magyar Hírlap CD09)  ellebeg tn 2b [1e., 6b. is] | [a hattyúk] hirtelen el-lebegnek ſzemeim ell (1794 Araspes és Pánthéa ford. C3378, 101) | az eskü szó ellebegett ajkairól (1845 Orlai Petrich Soma C4101, 104) | [Ettingenné] meghatva lebeg el balra. Krehl rajongó pillantást vet rá (1928 Molnár Ferenc² 9453003, 85) | Odakünn a kiszüremlő lámpafényben hópelyhek kavarogtak, néha megálltak az ablak előtt, ellebegtek fölfelé (1985 Bodor Ádám 1020009, 188)  ellódul tn 1a1 | Tsak hamar mellled mindenik el-lodúl (1777 Jeles gondolatok C2220, 62) | most már ellódulj öcsém (1851 Vas Gereben C1523, 161) | egy ugrással messze lódult el a parttól (1926 Babits Mihály 9014127, 119) | Jóska! Ellódulhatnál Farkashoz egy liter borért (1931 Oláh Gábor CD10)  elmasíroz tn 4a1 (kissé rég v. nyj, átv is) [1e. is] | Minekeltte el-marsiroztak vólna Seregeink Belgrád alól, el-indúlt az Azony Férjével együtt, hogy majd fel-keresi az  jóltévjét (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 621) | tegnap dél után ki lele a’ forró hideg. Ha az Isten nem könyörül rajtam, hagymáz lesz a’ vége, ’s akkor elmasírozok (1824 Kazinczy Ferenc C4936, 209) | Megjött a levél fekete pecséttel Megjött a muszka százezer emberrel Kétszáz ágyúval áll a harc mezején Így hát tubicám elmasirozok én (1914 Nyugat CD10) | [a tömeg] elmasírozott a Kossuth térre (1996 Magyar Hírlap CD09)  elmenekít ts 4b4 | Az ajtót még gondosan béhúztam magam után, nehogy gyalog is eliramodjék a dögevő sas, vagy nehogy elmenekítsék a rokonai, akiket ő távollétünkben odalármázhat (1932 Tamási Áron 9701004, 125) | [Szent László hermáját] a XVII. század folyamán a püspökség egyéb értékeivel többször elmenekítették Győrből (1939 Balogh Jolán CD43) | külföldre, ide-oda elmenekített összegek (1995 Országgyűlési Napló CD62) | [az áradások miatt] a Severn folyó mentéről is több száz embert menekítettek el (2000 Magyar Hírlap CD09)  elmenekül tn 1c1 | Kleombrotos elmenekül nejével (1772 Bessenyei György¹ C1075, 7) | a Losonczról szégyenszemre Balassa-Gyarmatra elmenekült gróf Almásy ezredes (1885 Görgey István 8160003, 147) | A tettesek a lövöldözést követően gépkocsin elmenekültek (1994 Magyar Hírlap CD09)  elrángat ts 5a (átv is) | az elnkbe adott tárgyakrúl figyelmetességünket minduntalan elrángattyák (1818 Verseghy Ferenc C4415, 104) | Nem, nem hagylak benneteket lőni, rikácsolá az ősz, elrángatva Józsefet az ablaktól (1851 Jókai Mór C2248, 119) | Szegvári elrángatott egypárszor képeket nézegetni (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 327)  elrepít ts és tn 4b4 | [egy ember a levágott szárnytollú sas] ſzárnyait meg-nevelvén, el-repité. A Sas pedig egy nyúlat fogván, azt viſzi vala a’nak az embernek (1776 Esopus meséi ford. C1641, 155) | [az árpa,] ha nagy a’ Hőség, olly hírtelen érik, hogy míg a’ Gazda eszre-veszi, el is repített (1791 Nagyváthy János C3296, 154) | némelly [mag] mintegy ſzrös vagy polyhoz forma, hogy a’ ſzél el-repíthesse (1795 Gáti István 7116001, 49) | a’ drága időnek csak egy órácskáját is, haszontalan el ne repítsd (1832 Cserna János 8496007, 261) | ivalakura faragott fából, egymáshoz illesztett két szarvból stb. készítettek ijakat, melyeknél már csakis a hur ruganyossága röpítette el a nyilat (1895 PallasLex. CD02) | Vigy engem el, vasút hajó; röpíts el engem! (1926 Babits Mihály 9014128, 363) | az épület tetejét mintegy 100 méternyire repítette el a detonáció ereje (2000 Magyar Hírlap CD09)  elrezzent ts 4b3 (kissé rég) | [a rác fejedelmet] úgy el-rezzentette Károly, hogy Matzedoniába se találna bizonyos menedék fldet (1790 Szekér Joákim C3921, 21) | ne fáradjon abban, hogy engem rendes nyomomból kitérithessen; mert sem szél, sem jégeső el nem rezzent onnét (1860 Vas Gereben C4377, 279) | valami kánya elrezzentette őket [ti. a tyúkokat] (1922 e. Gárdonyi Géza C1848, 94)  elriaszt ts 5a2 [1k. is] | [Szigvárt] a’ madarakat, kik a’ bokrok köztt fitseréltek, mind el riaſztotta (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 337) | A vészes sejtelem, Mely elriasztá álmomat, Hová? mikép? miért? (1855 Ney Ferenc 8335029, 261) | A melegebb vidéken a mészárosládát kenik be vele [ti. a babérolajjal], mert ez az embernek egyáltalában nem kellemetlen szag a legyet elriasztja (1893 PallasLex. CD02) | revolverlövésekkel elriasztották a betörőket (1926 Rákosi Jenő 8385008, 157) | Egy-két évet az újvidéki bölcsészkaron is lehallgattam, onnan Bori Imre riasztott el, aki 1978-ban vissza akarta vetetni tőlem [ti. Sziveri Jánostól] a Sinkó-díjat a Magyar Szó nevű napilapnak adott alkalmi kijelentésem miatt (1989 Alföld 2001011, 57)  elsújt ts 4a3 (vál, átv is) [1e. is] | az-is ſokſzor meg-ek, hogy [az esküdöző] éſzre ſe vette, mikor hamian el-ſujtotta a’ ſegéljét. És midn tsak arra ſe vólnánk méltók, hogy az Iſten ſzentséges nevét emlitsük, vallyon nem nagy vétek-e azt annyiſzor pengetni bünös ajakainkon? (1781 Gombási István C1883, 125) | Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben (1823 Kölcsey Ferenc 8253013, 101) | [a fiú a kavicsot] nagy lendüléssel sújtotta el a hattyakra [!] (1913 Gárdonyi Géza C1851, 18) | megragadta Sául a dárdát [...], hogy elsújtsa (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204)  elszállít ts 4a4 | Mindgyárt el ſzállitották a’ ſeregeket, kit kit maga rendelt hellyére (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 95) | a bányavárosokból megmentetett arany és ezüst készleteket, gépeket, s minden nemű közállományi vagyont sürgetőleg ide Debreczenbe a pénzügyministeriumhoz elszállíttatni sziveskedjék (1849 Kossuth Lajos CD32) | A postán elszállított levelek (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A hemoglobin az oxigént könnyen felveszi és közben oxihemoglobinná alakul át. Ez szállítja el a tüdőben felvett oxigént a test valamennyi élő sejtjébe (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 69) | [A tamariszkusz] apró gubacsait a szél nagy tömegben messzire elszállítja (1995 BibliaiLex. CD1207) | Nyáron az energiatöbblet kb. háromnegyed részét a párolgás, egynegyed részét a felszínről felemelkedő meleg levegő szállítja el (1997 Magyarország földje CD05) | [a betegeket] kezelésre mentőnek kellene elszállítania (2000 Országgyűlési Napló CD62)  eltántorog tn 7a2 [1e. is] | Onnét el tántorgok Nézk’ piatzára, Hol ſzememet vetem Játſzók’ tsoportjára (1789 Barcsay Ábrahám 7019008, 113) | [ha a béresek] beütik Mitrujnak az orrát, Mitruj eltántorog a járásbiróhoz (1879 Teleki Sándor C3768, 40) | a megsebzettek, hirtelen felhorkanva, véresen eltántorognak a sorokból (1914 Szomory Dezső CD10) | [Részegen] eltántorgott a fehérneműraktárba, lefeküdt a hordágyra, és elaludt (1989 Bólya Péter 1023008, 134)  eltaszigál ts 1a | A’ jegek két felé tolattak rudakkal, Ezek közt mehettek bátran már lovakkal A’ Kotsisok: mivel út vala munkálva, Mert minden jég darab el-vólt taſzigálva (1788 Gvadányi József C1942, 97) | [a hajdú] eltaszigálta a’ sánta és vak lelket az áristomba (1818 Böszörményi Pál ford.–Schlez C1179, 79) | [a bútorok] eltaszigálva helyeikről (1919 Tersánszky Józsi Jenő CD10)  eltoloncol ts 1a (kissé rég) | előhivattak a 16 főczinkosok s elbocsájtott egyének s felszolittattak, hogy menjenek szépségesen, különben el lesznek tolonczolva (1882 A magyar munkásmozgalom története C4917, 441) | ha [a lány] a budapesti illetőségü Eberl feleségévé lesz, ezzel ő is megszerzi a budapesti illetőséget s nem tolonczolhatják el (1899 Friss Újság 8624001, 2) | Akit titkos iparűzésért eltoloncolnak (1943 Gábor Andor 9163014, 15)  elüldöz ts 4c | Ne ldzd karjaid kzzl-el Lelkemet (1772 Bessenyei György¹ C1076, 78) | Ki üldözte el rokonaimat a házamtól? (1890 Tolnai Lajos C4203, 136) | [1991 novemberében] Szomáliában fegyveresek elüldözik Ali Mahdi Mohammed ideiglenes államfőt (1991 Tények könyve CD37) | A bütykös hattyú agresszív természetű madár, fészkelőhelye környékéről más vízimadarakat, különösen a nyári ludakat elüldözi (1993 A magyarság kézikönyve CD06)  elvakarodik tn 12a (/nyj) | a’ Ló úgy meg-rugá homlokban az Oroſzlánt, hogy hólt-elevenen hátra esék, a’ Ló pedig onnan el-vakarodék (1776 Esopus meséi ford. C1641, 104) | elvakaródhatsz osztán dolgodra, a’ többit magamra válalom (1808 Holosovszky Imre C2097, 78) | Jó előre mëgszagolta, hogy baj lëssz, idejibe elvakarodott (1970 Magyar Nyelvőr C6021, 218)  elvitet ts 5b8 | meg-jelenté, hogy a’ Szának, mellyekkel én a’ meg-ſzabadúltakkal együtt el-vitettetném, mindjárt jelen léſznek (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 183) | voltak, kik egyetlenegy napon 100–200 portió szénát is vitettek el a’ magtárból (1841 Pesti Hírlap CD61) | azt a kölköt vagy leütöm, vagy elvitetem katonának vagy valami más, hanem egy faluban nem lakunk (1867 Tolnai Lajos 8483015, 129) | [A koldus] reggelenkint elvitette magát a sz. Kelemenről nevezett templom pitvarába (1900 Varga Mihály 8511007, 67) | ez a Varga Sanyi tán még a saját anyját is elvitette volna a Rákosi-időben, ha csak egyet is panaszolt volna (1964 Sánta Ferenc 9585001, 135)  elvonszol ts 1a | Nem ſzaladtam-ë én magam oda az embertelen dühös mèſzárlásra? Nem találtam-ë már el-óltva magzatimat? Nem vonſzoltakel azoktól er hatalommal? (1800 Döme Károly ford.–Metastasio 8113006, 143) | Az egyik [juh] összecsukló lábbal éppen az útszélig vonszolta el magát (1921 Áprily Lajos 9008011, 68) | A törékeny kenyereslány egyedül semmiképp sem vonszolhatott el egy élettelen emberi testet (1988 Lengyel Péter 9397009, 477)  elvontat ts 5a [6c. is] | Pestrl 12 ló vontatta el [a szekeret] (1806 Hazai Tudósítások C0187, 45) | felülvén egy helyben kalapált ökörszekérre vontattasd el magad közinkbe (1879 Lauka Gusztáv C2893, 201) | [Lizandra] megfogta az elejtett dúvadat lompos farkánál, s elvontatta a sűrű bozótba (1885 Jókai Mór CD18) | – Nem indul [a teherautó]– mondja a sofőr. [...] – Menjen, telefonáljon, vontassák el innét (1974 Hernádi Gyula 9244004, 166)  elzarándokol tn 6a6 | az élő elzarándokol a’ hanthoz, melly a’ szeretett’ hamvait fedezi (1844 Császár Ferenc C1258, 152) | elzarándokolunk Jeruzsálembe a szentsirhoz (1879 Lauka Gusztáv C2893, 84) | – ugyan kedves kalauz ur, nem tudna egy nemdohányzót? – A legutolsó fülkében – mondta a vasuti ember – ott tessék megpróbálni. Elzarándokoltunk az utolsó kocsi utolsó fülkéjéig (1918 e. Török Gyula 9728001, 83) | közelből és távolból zarándokoltak el hozzá, ki panasszal, ki kéréssel, ki tanácsért, ki segítségért. És rabbi Mózes meghallgatott mindenkit türelmesen (1953 e. Patai József 2039007, 19) | elzarándokolunk a pusztaszeri honfoglalási emlékműhöz (1971 Erdei Ferenc 9126004, 168).

1b. (beszédaktusra, ill. külső v. belső késztetésre utaló igével) ’〈annak kif-ére, hogy az igével jelölt cselekvés célja a kiindulóponttól való távolodás v. távolság létrejötte〉’ ❖ Nagyon köteleznél Uram, ha Generális Orczynak írt ajánló Leveledet nékem is el-küldenéd több közölhetö munkaiddal együtt (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 17) | [az úrfi] felkölt az asztaltól, otthagyta az ebédet, engem elhívott magával, s a Traktirnál jóllaktunk (1823 Fogarasi Sámuel 7109009, 229) | [Szacsvay Sándort, a Magyar Kurír szerkesztőjét] Bécsből szabadelvü irányzataért s metsző élczeiért elzavarták (1869 Orbán Balázs 8340013, 180) | A jó kemencerakónak híre, becsülete volt, sokfelé elhívták (1991 Magyar néprajz CD47)  elhesseget ts 5b | Kertem alatt csörgő patak omlik lágy susogással, Benne hüs estenként hattyu fürödni szokott. Egykor elhessegetém, elszállt az (1843 Garay János C1812, 136) | egy leveles ággal elhessegette a sebesült mellől a legyeket (1900 Abonyi Árpád C0476, 138) | A park mélyén diáklányok lestek rám, hogy autogrammot adjak. Elhessegettem őket (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 44) | Elhessegetem a gondolatot, mint egy füstfelhőt: végtére is mire való a nehézség, ha nem arra, hogy megküzdjünk vele (1988 Lengyel Péter 9397007, 223)  elkéredzkedik tn 12b [1j. is] | [a tanító] békességes türését úgy megfárasztya [az ellenkezés], hogy minden bizonnyal maga elkéredzkedik (1808 Verseghy Ferenc ford.–Unger C4424, 76) | [ha lenne Sövényházán heti piac, az uradalom] cselédjei elkérezkednének a piacra, hogy tojásukat s baromfijukat értékesíthessék (1937 Féja Géza 9138004, 214) | [a fiú] a déli órákban rosszullétre hivatkozva elkéredzkedett osztályfőnökétől (1999 Magyar Hírlap CD09)  elkerget ts 5b (átv is) [1j. is] | Hívd[, lélek,] ſegítſégl moſt rk reményſéged’, ’S az Élízeummal kergesd-el ínſéged’ (1772 Bessenyei György¹ C1075, 113) | Biörneborgban, a’ köz ember Terpentina olajnak nagy Dósával, kergeti-el a’ lapos giliſztát (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein 7083004, 533) | ekkoron a királyt nem vették körül hajdani gonosz tanácsnokai, mert azokat a türelmét vesztett bécsi nép akkoron elkergeté (1848 Kossuth Lajos 8250001, 42) | [a mongolok] megölvén vagy elkergetvén a magyar csapatot: mikorra virradott, már öszves erejökkel a Sajó jobb partján állottak (1861 Szalay László 8419004, 44) | – Coki te! kergessétek el az asztal mellől ezt a nagy ebet! (1900 Váli Mari 8506004, 276) | Az nap a király mindenkit elkergetett magától még Pistát sem fogadta (1921 Szabó Dezső 9623002, 59) | csak azért visz [bálba a mama], hogy minél előbb férjhez adjon s megszabaduljon tőlem. Tudom, hogy nem igaz, de nem tudom ezeket a gondolatokat elkergetni (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485064, 144) | Egy sámánnal még az esőt hozó felhőket is elkergettették (1994 Magyar Hírlap CD09)  elkívánkozik tn 14a [1j. is] | azért kivánkozom-el a’ háztól, hogy felejtsem a’ bajt, a’ nyűgöt (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 89) | – Miért kell neked mitőlünk olyan messzire elkívánkozni? – kesergett kedves anyám (1900 Váli Mari 8506003, 186) | Ambrus sápadtan, verejtékező orcával feküdt, olyan magatehetetlenül, mintha a lélek már elkívánkozna belőle (1953 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343002, 213) | Volt Jákóbnak emberi oka is arra, hogy elkívánkozzék Lábántól (1995 Jubileumi kommentár CD1206)  elparancsol ts 1a | Mellette udvarló ſzolgait [!] könnyen el-parantsolhatta, és midn az Attya el-jött, magánoſan fogadá tet (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 47) | [a] feldühödött nép kényszeritette az udvart, hogy a Windischgrätz parancsnoksága alatt állott harminczezer főnyi hadsereget a várostól több órai távolba elparancsolja (1881 Kossuth Lajos CD32) | [A tiszt] elparancsolta a szürkekabátos legényeket a fogoly mellől (1910 Krúdy Gyula 9365002, 37) | – Elmentek – mondja a segéd. – Dehogy mentek. Elparancsolták őket, kiürítették a majort (1965 Dobozy Imre 9110002, 51)  elszólít ts 4a4 [1j. is] | el ſzóllított téged az Isten az én’ karjaim ell (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 658) | vacsorára magamhoz elszólítottam kedves szomszédomat (1820 Virág Benedek ford.–Horatius C4508, 80) | [a tarokkozó] doktort hirtelen elszólitják (1884–1885 Egymillió bolondság C1559, 131) | [az asszonyok csak akkor vették fel az] ünnepi feketét, ha valami családi esemény, temetés, vagy esküvő elszólította őket a pusztáról (1936 Illyés Gyula 9274057, 108) | A szép Kieu udvarlóját családi kötelezettségei váratlanul elszólítják a lány mellől (1972 Podolszki József 2054012, 446)  elvágyik tn 12a2 [1j. is] | mindenki hamarabb vagy később elvágy innen (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Sterne C2526, 412) | Olyan titulusokat kaptam s olyan maró szókat, a mi elaltatta bennem a daloló kedvet, [...] s elvágytam más helyre (1875 Tóth Ede 8486002, 109) | Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. [...] Mindig elvágyik s nem menekülhet (1909 Ady Endre 9003228, 19) | elvágytam otthonról (1995 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’vhonnan v. vmitől bizonyos távolságban, ill. távolságig eljutva (és ott érzékelhetően)’ ❖ Meze el-hallik az [ti. az ének] (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 72) | Csak az őrkürt harsan néha... S téveteg bús riadása Messze elbúg a pusztákba (1859 Thaly Kálmán C4130, 216) | végtelen alföldi róna; sűrűn beszórva messze elfénylő fehér házakkal (1867 Jókai Mór CD18) | gyertyafény vagy lámpafény vetődött ki a konyhából. Elvilágitott a pinceajtóig (1912 Gárdonyi Géza 9173001, 49) | Egy motor könnyű zsivaja ebben a nyugalmas levegőben még hozzánk is elhatott (1957 Gyergyai Albert ford.–Camus 9202007, 57)  elhallatszik tn 15a6 | [a bak nyulak] első lábaikkal olly erősen csapdozzák egymást fültövön, hogy a’ csattogás 100 lépésnyire is elhallatszik (1829 Pák Dienes 8346010, 150) | szegény Pinokkió olyan jajveszékelésbe tört ki, hogy hét határba elhallatszott (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 26)  elhallik tn 13a8 (/vál) | sípommal követem énekét. Meze el-hallik az (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 72) | messzi föld vidékiről, És közel börtön mélyiről, A hang nem hallik el (1849 Gyulai Pál 8173027, 41) | Megesik, hogy gyönyörű, csillagos éjszakán a vonatdübörgés húsz kilométer távolságra is elhallik (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065001, 18)  elhatol tn 1a [1. is] | Én azon órában, a mellyben halálának híre hozzám elhatolt, írtam az ő kedves barátjának Pápaynak (1822 Kazinczy Ferenc C2571, 194) | szavaid nem hatolnak el tudatáig (1933 Márai Sándor 9421011, 44) | a sülő tészta orrcsiklandozó, az utcában messze elhatoló illata (1974 Nádasdi Péter 9467001, 63)  ellátszik tn 15a9 | Építették azt a’ végre is, hogy az lenne eggy messzére el-látszó jel gyanánt (1791 Péczeli József ford.–Maisonnet C3444, 76) | [Szenttamásnak] kettős tornyú nagy szerb temploma a harmadik faluig is ellátszik (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

1d. ’vmely távolságon át vmely végpontig végig 〈(ki)terjed, ill. érzékel〉’ ❖ A’ nádrában [= anyaméhben] való tzes daganatnak jelei ezek, [...] külnös veres fótok a’ brn, mellyek agyékától [!] fogva ſzintén kldkéig el-hatnak, és midn már a’ fene kzelit meg-ſzederjeſednek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 377) | Azon a’ nagy darab földön, a’ melly Spitzbergátol fogva a’ Noricumi és Rhoetiai Alpesekig el-nyulik, találúnk olyan Plántákat mellyek a’ külömböz Climákat ki-álhatják (1795 Magyar Merkurhoz tartozó Bibliotéka 7447003, 51) | Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, Meddig a szem ellát puszta földön, égen (1846 Arany János 8014001, 100) | Micsoda erkölcsök, micsoda szokások, minő őskori kezdetleges életmód, valóságos beduin világ! Sírhat a müvelt magyar lelke, ha eltekint végig e nemcsak anyagi, de szellemi értelemben is zordon pusztaságon (1862 Vajda János 8503086, 135) | lekönyökölt az asztalra és elnézett messze a nagy tükörüvegen át a kis város hosszú utcáján, amelyen oly sokat koptatott életében (1916 Móricz Zsigmond 9462047, 43) | ott komorlott a hegy [előttem]. Egyik vége valahol Miszla, Nagyszékely táján, a másik talán Németkérig vagy Dunaföldvárig is elér (1989 Lázár Ervin 2025056, 29).

1e. (locativusi határozós mondatban) ’vhol, vmi közelében(, azt elkerülve) 〈mozog, halad〉’ ❖ Ulies magát hamar el-rejtette, Jó nyugtot ſe mondott, el-inalt mellette (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 197) | Mondd meg nekem kapuzábé! Éjidőn itt hajh ki jár bé? Ki oson el ott melletted (1862 Vadrózsák 8258159, 386) | Lassan elbaktatunk a Batthyány Tivadarék villája előtt (1889 Justh Zsigmond 8213009, 363) | hideg közömbösséggel loholva el mellettünk (1910 Délmagyarország 2103001, 6) | az ágak fenn a fán gyáván bólintanak, ha elleng köztük a [...] szél... (1941 e. Babits Mihály CD01) | [A lány] gyakran látja magát a rendőrkapitányt is, amint elkocsikázik a házuk előtt (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418002, 85) | Csodálkozva bámulták [...] a fölöttük elvonuló csilléket, amint a tartóoszlopon könnyen megdöccennek (1978 Bodor Ádám 1020016, 22) | ne haladjon el közömbösen az útszéli feszület mellett (1994 Szántó Piroska 1166001, 12)  elevez tn 4b [1a. is] | Egy nap sem múlik-el azonbann, hogy a’ kiköt-helly elött egy-egy pár Anglus Fregátok ne ſzemléltetnének el-evezni (1797 Bécsi Magyar Merkurius 7396044, 29) | Daruk, libák szótlan serege száll. Hosszu sorral evez el fölöttem (1859 Boruth Elemér C1169, 35) | [Szittya] sietősen kifelé indult, erősen előretólt testtel evezett el az asztalok között (1927 Kassák Lajos CD10) | Próbáltam elképzelni mindazt, ami történt ezzel az emberrel azóta, hogy hirtelen dührohamomban eleveztem mellette (1989 Csengey Dénes 1028002, 24)  elhajózik tn 14a2 [1. is] | El-hajóza Magellan nyilása mellett (1783 Molnár János C0290, 118) | elhajóztunk a lánczhíd alatt, mely Lincz és Urfahr testvérvárosokat összeköti (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Magas partok mellett hajóztak el, sövénnyel és földsánccal körülvett városkák előtt (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 360)  elsurran tn 1a1 [1. is] | Azért olly magas hajlásu ez a’ hid: hogy a’ nagy hajók-is el-surrannyanak alatta (1799 Molnár János C0301, 350) | az első [golyó] elsurrant Arpakin füle mellett (1881 Vajkay Károly C4676, 60) | valami különös macskaformájú állat surrant el előttem (1934 Zalka Máté 2051024, 70) | halkan lépegettem, hogy elsurranhassak az ajtaja előtt (1962 Galambos Lajos 9166001, 102).

1f. (hangadást jelentő igével) ’〈jelentéstömörítéssel annak kif-ére, hogy vhol, vmi közelében(, azt elkerülve) az igével jelölt hangadást végezve mozog, halad vmi〉’ ❖ baglyok sivitottak el mellette [ti. Báthori mellett] (1847 Jósika Miklós C2407, 53) | Egy pár szakállas golyó elbúgott fejeik felett (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Akkor vijjogott el fölöttünk az első srapnel (1919 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A magyar légierőknek a nagycenki repülőtérre települt egységei [...] elzúgtak alacsonyan szállva a vasút felett (1965 Lovas Gyula CD52) | [Gyurika] felkap a motorbiciglijére, Ring mögé kapaszkodik [...], és eldörögnek (1973 Baránszky-Jób László 2042014, 207) | [a labdarúgó-mérkőzésen Novák lövése] csak kevéssel süvít el a fehérvári kapu jobb felső sarka mellett (1995 Magyar Hírlap CD09).

1g. ’más (távolabbi v. zárt) helyre v. félre (mozogva v. mozdítva)’ ❖ Ö engemet magától el-taſzita, és azon ſzempillantáſban maga-is utánnam akara futni; de az ajtó bé-zárattaték (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 183) | midn [a víz] jól felftt vedd el az Üstöt a’ Tztl (1794 Uránia 7491011, 294) | Mártius végén már a’ Szalonnát és húst [a füstről] le kell szedni, és tiszta zsúp közé [...] hideg helyre eltenni (1819 e. Nagyváthy János C3297, 13) | Tessék helyet foglalni; – szólt a tiszttartóhoz, elrakosgatván előle vegyészi eszközeit (1867 Tóvölgyi Titusz 8492001, 78) | a gyászruhás lány ellebbenti ajkai elől a fekete fátyolt (1888 Bródy Sándor C1197, 39) | [szidja a csizmadia] a pajkos jurátusokat, akik megint csufot üzvén, valamelyik szabó mühelye fölé akasztották el az arany-csizmát (1910 Krúdy Gyula 9365002, 28) | Havi eltolta maga elől a tálat (1926 Móra Ferenc 9459041, 182) | A tyúkok meg eltojtak, örökké csak a tojást kellett kapirgálni a szalmakazlakba, boglyák tövén (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 40) | Hol tart most ez a folyamat? Milyen erőkből táplálkozik? Hol kell útjából akadályokat elgördíteni [...]? (1959 Fasang Árpád 2056038, 89) | – Hagyd most egy kicsit a mosogatást, Barna. Inkább rakd el az edényt. Már alig férek tőle (1983 Balla László 1010019, 142)  elhengerít ts 4b4 (átv is) [1a. is] | mindenek-eltt hengerítsük-el az útból ama’ botránkoztató köveket, a’ mellyek lábainkat meg-akadályoztathatnák (1773 Rájnis József 7201007, 74) | a’ kiről aggodalmainak sullyát elhengerítem [...] viszont-hűséggel fog reám tekinteni (1814 Kazinczy Ferenc ford.–Herder C2523, 324) | A mennyből szállt le az Úr angyala, hogy elhengerítse a követ Jézus sírjának szájáról (1995 BibliaiLex. CD1207)  ellök ts 2c6 (átv is) [1a. is] | engemet magától el lökött mondván (1807 Ilosvay Sámuel C3411, 167) | önáldozattal lökje el magától a megvesztegetés’ csábját (1843 Kemény Zsigmond 8235030, 33) | ellökte maga elől a tányért (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 119) | Gréberné felugrott, leányát ellökte az ablaktól, s a táblákat dühösen behajtotta (1982 Jékely Zoltán 9278103, 12)  elpakol ts 1a (tárgy n. is) [4. is] | a’ nevezett Fejedelemnek minden ezüst és egyéb asztali készületeit el-pakkolák (1792 Magyar Kurír C0320, 1540) | Meg ettem a’ répát azzal el pakoltam (1810 Farkas András 7041008, 62) | [ruháim] jó rendén összehajtogatva voltak, hogy majd elpakolom (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102002, 360) | elpakolta a tarisznyáját a gyékény alá (1951 Veres Péter 9771010, 90) | a pultról mindent elpakoltunk (2000 Lakáskultúra CD39).

1h. (gyakr. irányváltoztatást, irányváltoztató mozgást jelentő igével) ’a kiinduló iránytól, helyzettől, állapottól, kül. az egyenestől, szabályostól eltérő irányba, ill. helyzetbe, állapotba’ ❖ Menj tsak keresgélve régi várasakra, Vessd ſzemed’ már el dlt márvány darabokra (1772 Orczy Lőrinc 7249002, 11) | Téríttſen-el az Iſten minden veſzedelmet (1786 Dugonics András 7087013, 231) | merően nézé a művésznőt, ki hirtelen elfordítá arcát (1841 Gaal József 8149004, 164) | A kétoldalt elhajlitott szálvesszőkből fejlődő hajtásokat lazán odakötözzük a felső dróthoz (1899 Borászati Lapok 8607001, 397) | Mi ez? (a kapun messze elnéz balra) Mennyi ember… (a zaj már közelebbről hallszik) (1906 e. Thury Zoltán 8479016, 75) | Nem jogosult [...] például olyan szűk cipők divatja, amelyek a lábújjakat elgörbítik (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 310) | oldalról nézve látta, hogy Traján Anna feje elbillen, s a nehéz test fokozatosan átadja magát az út zökkenőinek (1979 Vészi Endre 9776030, 212) | [fejhajlításkor] mind a hét nyakcsigolya elmozdul kissé a szomszédos csigolyához képest (1986 Az emberi test 1114004, 992) | a száguldó vonat alatt váratlanul eldeformálódott sín okozta a kisiklást (1998 Magyar Hírlap CD09) | Dvéri cselezgetett az MTK bal oldali ötösénél és Erős elbuktatta. Szarka játékvezető büntetőt ítélt (2000 Magyar Hírlap CD09).

1i. ’vkinek a közösségéből, társaságából v. vmely közösségtől, intézménytől, tevékenységi körtől távolodva v. távolítva, abból ki (és máshova be, máshoz v. másikhoz át)’ ❖ ha valaki az Ekkléától elſzakad, és más Vallásra áll (1786 Szacsvay Sándor 7301002, 43) | Weiss, megyefőnök a Bachrendszer alatt, kit 1861-ben elcsaptak hivatalából (1872 Toldy István 8482001, 12) | Garren Gábor valamikor zenetanár volt, valóságos zenetanár, oklevéllel és egyetemi multtal: de választott mesterségét soha nem gyakorolta, mert a művészet már korán elhódította hivatásától (1937 Márai Sándor 9421008, 175) | Klinke boltjában dolgozom, a Brooklyn-utca és a Hetedik-utca sarkán, mint kiszolgáló, de szeretnék eljönni onnan és az úr azt mondta, hogy itt most üresedés van (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480004, 43) | kénytelen ebből a felelősségteljes állásból elbocsátani (1991 Heti Világgazdaság 2014002, 6) | a képzett szakembereket ma a világ valamennyi fejlett országa igyekszik elcsábítani (2000 Magyar Hírlap CD09).

1j. (beszédaktusra, ill. külső v. belső késztetésre utaló igével) ’〈annak kif-ére, hogy az igével jelölt cselekvés célja az, hogy vkinek a közösségéből, társaságából v. vmely közösségtől, intézménytől, tevékenységi körtől távolodva, abból ki (és máshova) kerüljön vki〉’ ❖ Az anya-orſzágtól el-pártolt Amérikaiak, lasſan lasſan viſzſza térnek elbbi hſégekre (1780 Magyar Hírmondó 7444007, 511) | A’ ki költözött Frantziák’ épületjeiket le kell rontatni, ’s az ezekbl ki kerül matériálékat fel kell oſztatni a’ ſzegények között; az idegeneket el kell kldeni, a’ Közönséges Társaságból (1793 Magyar Hírmondó 7444084, 466) | [Benkő József] 1793-ban Köpeczre hivatott meg papnak, honnan (bár holtáig való ottmaradást biztositottak neki) 6 év mulva elzavarták, s a meghagyott fél fizetéssel ujra közép-ajtai magányába vonult vissza (1869 Orbán Balázs 8340011, 22) | Láttam, hogy [Antónia] elkívánkozik közülünk, másra gondol… (1913 Tóth Wanda CD10) | ha [a kormány] túlságosan elígérkezik nagy érdekcsoportoknak (1989 Lengyel László 2024001, 6).

1k. ’〈annak kif-ére, hogy az igével jelzett cselekvés v. állapotváltozás révén vmitől v. vkitől való elfordulás, elidegenedés v. (érzelmi) eltávolodás jön létre〉’ ❖ Ne rettenj elre még a’ dologtól-el; Sokat végbe lehet vinni egy nagy szívvel (1772 Bessenyei György¹ C1076, 53) | Horgos belsejében elijed a nem keresett mátkától, s szerencsétlennek mondja magát, hogy el kell őt vennie (1834 Toldy Ferenc 8481039, 368) | Mi jogon várok én örömeket az Istentől? Én elfordultam tőle. Az Isten is elfordult éntőlem. Ez csak az első csapás ami ér (1907 Gárdonyi Géza 9173003, 263) | [a felperes] eláll a keresetétől és kéri az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatallal szembeni perének megszüntetését (1992 Uttó György 2034004, 220)  elirtózik tn 14a10 (/ritk) [6a. is] | vajha minden Orvoſok, Bába-Meſterek, és Bábák irtóznának el beteges és gyanús Dajkákat jovallani! (1777 Szeli Károly ford.–Steidele C3933, 447) | nemesség tőled [ti. Caesartól] elirtózva, s mi ketten elhagyottan, betömlöczözve e csarnokban, ostromolva a fölzendült néptől, mely véred után szomjazik! (1841 Teleki László² 8473003, 136) | a cimborák versenyt isznak, a vőlegény garázda lesz. A menyasszony elirtózik tőle (1890 Jókai Mór CD18) | [a költő az Úr irgalmatlanságát] lépten-nyomon fölrója, könyörtelensége miatt elzárkózik tőle. Ez az elirtózó, ám a kontaktust őrizve tiltakozó függetlenség a hitében is magányos lírikus egyszemélyes krédója (1996 Magyar Hírlap CD09)  elretten tn 1b5 [6a. is] | Ne rettenj elre még a’ dologtól-el (1772 Bessenyei György¹ C1076, 53) | mig mi nem gondoskodánk, hogy fedve legyetek a’ haladott külföld vetélkedésének verőfényétől, mig műipartok fiatal növénye megerősödendik, addig ti védtelenül sem rettenétek el a’ versenytől (1842 Pesti Hírlap CD61) | Legfőkép pedig az esküvés foglaltatik a [harmadik] parancsolatban, melyben legkárhozatosabb az Isten nevével való gonosz visszaélés, hogy annyival inkább elrettenjünk annak mindenféle meggyalázásától (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | Hiába a kártyacsalásokról szóló hírek tömkelege, az ügyfelek nem rettennek el. Sőt. Tavaly több mint egymillióan kaptak rá – igaz, gyakran munkáltatói késztetés nyomán – erre a készpénzpótló eszközre (1999 Figyelő CD2601)  elundorodik tn 12a (/ritk) [6a. is] | őket úgy fogja hallhatni ’s láthatni, mint a’ hogy a’ Spártaiak nézették a’ magok gyermekeikkel a’ barommá-részegűlt Hélótákat, hogy tőlök elundorodjanak (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 134) | Én részemről már annyira elundorodtam az irástól, hogy nehezen fogom azt többé megizlelni (1821 Kisfaludy Károly C0217, 202) | Ha Lolita látni fogja a vőlegényét felpofozva, egészen biztos, hogy elundorodik tőle (1940 Tabi László 9693001, 303) | elundorodott ő is a bűntől, a szennytől, amelyben a föld kering, új világot kellene teremteni a Teremtőnek (1996 Szabó Magda 9630011, 194).

1l. ’időben a kezdő v. kiindulásnak tekintett időponttól távolabbra v. távolodva (vmettől v. vmeddig), ill. más időpontra’ ❖ Szent-Mihály haváig késdvén-el az azzal való munkája, nyaka szakadt igyekezetének (1782 Magyar Hírmondó C0270, 203) | A tárgyalást elnapolták (1899 Friss Újság 8624001, 2) | elodázzuk a döntést (1981 Popper Péter 1122002, 88) | a határidőt [ti. a tervezet kidolgozásáét] várhatóan eltolják egy hónappal (1996 Magyar Hírlap CD09)  elhalaszt ts 5a2 | kintelenittetik azt egéſz Mind Sz. Havának feléig el-hallaſztani (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462001, 45) | A’ Császár halasztja el és zárja be a’ birodalmi gyülést (1849 Manifesztumok és szózatok C1995, 57) | Kétszer-háromszor is elhalasztották útjukat, különböző ürügyek alatt (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3117, 219) | A tervezett bizottsági tagok kinevezését bizonytalan időre elhalasztják (1989 Mészöly Miklós 2015041, 56).

1m. ’elejétől végig v. az elsőtől az utolsóig, teljes (időbeli) terjedelmében, ill. másnak, mással megosztva (az igével kifejezett módon) 〈mond v. előad〉’ ❖ Már ezen klſ ki-botſátatáſoknak hiſtoriája utánn el beſzéllem az változtatáſokat a’ mellye-tettem [!] ezen munkámban nnn magám kezdetétl fogva (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [)()(3v]) | szerepemet a’ templomban öszegyült nagy sokaság’ tapsolása ’s dicsérése közben szerencsésen eljátszottam (1845 Kis János¹ 8240002, 29) | eldünnyögök én is egy halk imát fölötte (1910 Elek Artúr CD10) | – No, a tolattyúját! – kurjantotta el a jó selmeci szót –, hogy téged itt kell látnom! (1914 Móricz Zsigmond CD10) | Előparancsolta a cigánybandát, és elhúzatta a kedvenc nótáját (1918 Krúdy Gyula CD54) | Pontosan el sem tudom mondani, merre csavarogtam (1967 Gábor Áron 9813002, 156)  eldadog ts 2a | Sokat kérdezősködött a pesti dolgokról, s a mint eldadogtam néki, nem kivánkozott Pestre (1802 k. Vitkovics Mihály C4530, 80) | kezdetleges franciasággal majdnem sírva dadogta el előre betanult udvarias tiltakozását (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 32) | mit is lehetne eldadogni [...] a vers születéséről? (1975 Nemes Nagy Ágnes 9479036, 44)  eldalol ts 1a [6b. is] | ihol hallják az Urak már elre [Faludi Ferenc verseskötetének] egy darabját a’ pípáról. El dalolom, míg odébb illantok (1784 Magyar Hírmondó C0272, 16) | Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd (1847 Petőfi Sándor 8366322, 142) | a vogulok és osztjákok szívesen eldalolták előtte [ti. Reguly Antal előtt] hősi és „medve”-énekeiket (1939 Szerb Antal 9668008, 74) | a nagy Bartók Béla épp ezen a vidéken, az Ireg és Ozora közti pusztákon csinálta a leggazdagabb népdalgyűjtését. Itt van a híres könyve: minden harmadik nótát talán az édesapád dalolta el neki (1972 Illyés Gyula 9274056, 23)  eldörmög ts 2c [6b. is] | sokan hiszik a köznép közől, hogy bizonyos eldörmögött szavak vagy versek, vagy valami nyakban viselt szer által sérthetetlenné teheti magát az ember (1843 Tarczy Lajos 8464001, 15) | Egyházfi, hozd a kart; jövel S a nászi dalt dörmögjed el! (1874 Reviczky Gyula ford.–Bürger 8392087, 217) | Dömebácsi ezerszer is eldörmögi negyvennyolcas elégedetlenségét (1927 Németh László² 9485030, 299) | magában sóhajtja el vagy dörmögi el [...], hogy „dögölnél meg” (1984 Bodor Pál 1019052, 53)  eldúdol ts 1a | Dudold el e zsoltárt, többé nem bántalak (1802 Csokonai Vitéz Mihály összes művei C1328, 186) | el-eldúdol egy hajdanit, Ha rájő az iú véna (1877 Darmay Viktor 8094003, 25) | dúdoljuk el magunkban valamely népdal kezdősorát (1948 Füst Milán 9161049, 134)  elemleget ts 5b | Ezt [ti. az Angliából érkező köszönőlevelet verseskönyvemért] némellyek a’ megtiszteltetések közt emlegetnék-el a’ Tudományos Gyűjteményben; én pedig mind eddig hallgattam róla (1820 Ungvárnémeti Tóth László C2570, 19) | el-elemlegették a múlt idő villongásait, összecsapásait, harczi eseményeit és emlékeit (1896 Széchy Károly CD55) | a jó erdélyi románok elképedését írnám le: elindultak Bukarestbe, fővárosukba, küldöttségbe, s mint aztán életük végéig elemlegették néhányan, találtak ott maguknak [...] levantei zsibvásárt, mosdatlanul kölnivizes tisztecskéket, ármánykodó bojárnépséget (1984–1988 Zirkuli Péter 2024002, 10)  elhadar ts 1a | haſonló lenni azokhoz az eggy hangú ’s únalmas Órátorokhoz, a’ kik ugyan azon ſebeſséggel el-hadarják Beſzédjeknek kezdetét, el-oſztáſát, bizonyſágait, ’s bé-rekeſztéſét (1792 Mindenes Gyűjtemény 7457087, 360) | [Jenny] elhadart pici szájával anyit három perc alatt, menyit én három óráig se birnék leirni (1859 Matkovics Pál 8299002, 2) | [a koldus] gépiesen hadarja el a szívekre apelláló, szinte kegyetlenül s szemtelenül gyötrő szöveget a nyomoráról (1933 Nagy Lajos 9472015, 6) | a tanulók elhadarták számonkéréskor [a verset] (1996 Szabó Magda 9630010, 158)  elismétel ts 6b2 | el-ismételtem az elbenyi beszédemet (1802 Magyar Könyvház C0306, 87) | Hajden [= Haydn] Teremtés nev híres musikája el-ismételtetett (1804 Magyar Könyvház C0311, 164) | [A hegedülni tanulók] idomítják, gyötrik kezüket, ezerszer elismétlik a futamokat (1920 Bálint Aladár CD10) | az őrnagy élőszóban is elismételte, amit a telefonban mondott (1990 Lovass Zoltán 1097002, 212)  elkérdez ts 4b (kissé rég) [6a. is] | Rólok s hazájokról mindent Sohajtozva elkérdezett (1795 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 624) | elkérdezte az esküdt az előtte álló rabtól, mi neve, hány éves (1857 Boross Mihály C1157, 249) | Hazatérőben Levin apróra elkérdezte Kitty egész betegségét és Scserbackijék terveit (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 185)  elmesél ts 1b [6b. is] | Uraim! hogy jártam tegnap, el-mesélem; Mert a’ jelentésre méltónak ítélem (1790 Mátyási József 7221022, 246) | azokat a mély értelmű mythosokat, melyeket a biblia oly naiv hangon mesél el (1893 Alexander Bernát 8006001, 8) | Csak egy esetet mesélek el. Nagyon régi, de mintha tegnap történt volna! (1921 Tóth Árpád ford.–Maupassant 9720038, 39) | Ha valaki tud egy viccet, alig várja, hogy elmesélhesse (1991 Bókay Antal 2028013, 120)  elpanaszol ts 6a2 | panaſzold-el ezt a’ ligetnek, panaſzold-el a’ Faunuſoknak rejtek barlangjokbann! (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 41) | [a kisfiú] hazaballagott anyjához és sírva panaszolta el, hogy mindenki utálja (1847 Petőfi Sándor 8366447, 124) | bánatukat is elpanaszolják neki (1969 Konrád György 9351003, 208)  elpofáz ts 4a (durva) | kicsit furcsa, ha valaki folyton figyeli a saját munkatársait, meghallgatja őket, azok meg mindent el is pofáznak neki (1996 Magyar Hírlap CD09) | elpofáz(ik) [...] véletlenül kifecseg; elmond vmit illetéktelen személynek (1998 Kövecses Zoltán C6262, 81)  elragoz ts 4a (átv is) | ragozd ragozd el példád életem: a múlt a régmúlt a régesrégmúlt mi múlott rajt mi múlandó mi nem ó ragozd ragozd el messzerévült igéddel igéző eljövendőd egyszer tán soha mégse hátha (1954 Határ Győző 9227025, 456) | mi mindennek nézték a jámbor gyűjtőt ügybuzgó tevékenysége közben azok, akik semmiképpen sem tudták elhinni azt, hogy ebben a forrongó, kavargó korszakban egyeseknek valóban nincs sürgősebb dolguk, mint felnőtt emberekkel erőnek erejével elragoztatni a kert vagy az ökör szót (1963 Deme László C6020, 176) | Az érvelők félretették a tanácsok több variációban elragozott kritikáját (1991 Országgyűlési Napló CD62)  elrebeg ts 2b | Néha hegyek’ s erdk Nympháji magokhoz igéznek, ’S elrebegem, mit súg mennyei hangu szavok (1815 Kis János¹ C2652, 129) | térdre borúlnak és ájtatosan rebegik el imádságaikat (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | az oltár előtt elrebegett igen (1999 Magyar Hírlap CD09)  elregél ts 1b (vál, kissé pejor is) [6b. is] | A nagy hírű Wolfe tábornok halálát [...] az angol nép mai napig a legrészletesebb körülményekkel el tudja regélni (1829 Bajza József C0714, 102) | Kiváló kedveltségnek örvendett ama népballada, mely a krajnai Lamberg lovagnak a Pegam nevű óriással való bajvívását regélte el (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Dundi is hordott a pokerhez friss történeteket a mai déli Váci-utcai sétáról, vagy egy tegnap esti vendégségből, de legtöbbször félig se sikerült elregélnie (1927 Szép Ernő 9665043, 87) | És ha Gabikának elregélnénk, micsoda tehénlepény vagy? (1985 Eörsi István 9125029, 62)  elsorol ts 1a | csak az iró emberek gyöngeségeiből soroltam el némelyeket (1836 Táncsics Mihály 8463009, 208) | figyelembe veszi az elsorolt tényeket (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 316) | mohó bőbeszédüséggel sorolja el élményeit (1912 Csáth Géza 9085006, 22) | megkérték Bárukot: „Sorold el nekünk [...], hogy írtad le ezeket a szózatokat.” (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201)  elsuttog ts 2a [6b. is] | Ennyiből áll a’ történet, amellyet Vicza másnap félelemmel elsuttogott (1837 Vörösmarty Mihály 8524423, 102) | elsuttogott vallomások (1910 Lukács György² 9405010, 158) | elsuttogta a nevét (1989 Bólya Péter 1023006, 77)  elszámlál ts és tn 1a (kissé rég) | [Krisztus] idvezítö tiſztét pedig, hatalmát, és kegyelmit ki-ſzámlállya-el rövideden a’ Sz. Irásbéli bizonyságokból? (1777 Molnár János C3195, 8) | [az orvos] a nyavalyák egész lajstromát újjain elszámlálta, de betegének baját ki nem találhatá (1837 Kölcsey Ferenc 8253048, 1116) | Demetert megragadták a kozákok s a mig az ember százig elszámlál, Demeter már meg volt halva (1894 Thury Zoltán 8479002, 66) | hibátlanul elszámláltam nekik mind az ötvenöt nevét (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 111)  elszaval ts 1a | Egy más útazó, a’ ki Német születésű vala, Klopstock Meszsziászszábul szavallott el Nékik Német hat lábúakat (1818 Dessewffy József C2569, 185) | a szavalárnak mind az idegenek által készitett beszédeket, elbeszélések [!], költeményeket sat. mind pedig saját e nembeli műveit szép nyelven s előadással kell elszavalni (1861 Mátray Gábor 8300004, 115) | a mit felelnie kellett volna, az csak odahaza ötlött az agyába s ezt hangosan a kopasz falaknak szavalta el (1905 Petelei István 8361002, 24) | Petőfi állítólag elszavalta a Talpra magyart a Nemzeti Múzeum lépcsőjén (1968 Déry Tibor 9107015, 456) | Eckhardt Sándor professzor annak idején nemcsak felmondatva, de valósággal elszavaltatva a feladott memoritereket azt mondta, hogy a nyelvtanuláshoz színészi fellépés szükségeltetik (1992 Élet és Tudomány 2006021, 666)  elújságol ts 1a | egy pár hétig akarkivel beszél, ezt [ti. hogy vendéglőben ebédelt a barátjával] mindig elujságolja (1857 Vasárnapi Újság CD56) | [a gyerek] reggel fölébredvén kacagva ujságolta el, hogy a madaras bicskával álmodott (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 68) | alig várta, hogy a nagy hírt elújságolja (1965 Fekete István 9142007, 18).

1n. (elől vonzatos igekötős igében) ’vmely cselekvésben a másikat időben megelőzve és így megakadályozva’ ❖ Tengelicz úr minden bókot elmond előlem (1877 Kvassay Ede C2871, 347) | Eddig a krónika a Kürthyné uborkáiról, se hozzá nem tettem, sem belőle el nem vettem. Hanem azt a „többit”, azt elénekelte előlünk Gyöngyösi István uram (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | Már Adyt is a forradalmár Petőfi bűvölte el. Népi íróink zömét szintén ő gyujtotta föl. Erdélyi József egyenesen azt érezte diákfejjel, hogy „mindent elírt” előle (1943 Juhász Géza¹ 9283001, 6) | [Fáy Szeréna] nemcsak Jászai miatt nem tudott érvényesülni: útjában állt bizony neki Márkus Emília is, mert a francia drámák főszerepeit ő játszotta el előle (1957 Csathó Kálmán C1267, 267) | a derék asszonyság bába volt, javasasszony, jós és kerítőnő; sipító-rikácsoló vádja az volt, hogy a püspök úr [gyóntatáskor] a legfinomabb „áruit” horgászta el az orra elől (1959 Szentkuthy Miklós 9664005, 92) | [a mérkőzésen] Ayala fejeli el a labdát Rivaldo elől (2000 Magyar Hírlap CD09)  elkaparint ts 4a3 [4d. is] | Jó is volna [...] az orrunk elől a zsákmány javát elkaparintani! (1867 Jókai Mór CD18) | elkaparintottad valaki elül a legtökéletesebb feleséget (1882 Rákosi Jenő C3589, 45) | A pénzt [a rablók] a mexikói forradalmárok orra elől kaparintották el (1988 Lányi András 1090002, 152).

2. ’vhonnan (kiindulva) több irányba szét, ill. vmely térséget, felületet befedve, betöltve v. elfoglalva’ ❖ orſzág-ſzerte el-terjed a’ hire (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 4) | [a grófné] ezen szerentsés meggyógyulását mindenfelé elhiresítette (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 81) | [a betegség] már azon Városba-is eltenyészett vala (1809 Szekér Joákim C3923, 159) | [a torony] méla harangszót zugat el minden felé (1857 Abonyi Lajos C0505, 239) | Könnyár öntötte el a szemét (1915 Móricz Zsigmond 9462014, 64) | a Sajó és a Bódva között terül el a Kárpát-medence egyik legismertebb karsztvidéke, a különálló fennsíkokra tagolódó Gömör–Tornai-karszt (1997 Magyarország földje CD05)  eldörzsöl ts 1c [2a., 3., 4f. is] | Ha [az ecetből] egy cseppet újjaid közt eldörzsölsz, meg lehet a’ szagáról érezni, ha rézzel, ónnal, vagy büdöskővel van megmérgesítve (1846 Kiss Bálint 8244001, 39) | Letörlé tenyérrel arca verítékét, Két öreg markán a nedvet eldörzsölte, Hogy ne csússzon ki a kapanyél belőle (1854 Arany János CD01) | [a vakolat] simítófával eldörzsölt finomabb rétegből, vagy az ezt pótló kőporos fröcskölésből áll (1925 RévaiNagyLex. C5714, 725) | [Leonardo da Vinci] találta ki, hogy a krétával húzott vonalat el lehet dörzsölni, mosatni, légiesebbé lehet vakarni a rajz szuggesztivitásának növelése érdekében (1996 Magyar Hírlap CD09)  elhirdet ts 5b (kissé rég) | mivel a’ Jeſuviták igen el hirdették ’s oſztogatták [az ún. peruviai fahéjat], Jeſuviták porának is hivattatott (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 268) | Tovább ne gyászolj, majd ha sirba szállok, Csak mig a gyászharang elhirdeté Hogy én e rút világtul íme válok (1878 Győry Vilmos ford.–Shakespeare CD11) | [a dobosok] szerte a városban, mindenütt elhirdették, hogy holnap délelőtt tizenegy órakor prédikáció lesz (1912 Bán Ferenc CD10) | [az egyház feladata] az efézusi levél szerint: elhirdetni az örömhírt, hogy a választófal lebontatott Isten és ember, ember és ember között (1995 Jubileumi kommentár CD1206)  elhíresztel ts 1b (pejor is) | Vay ott elhíreszteli az ujságot (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 259) | Elhíreszteli róla, hogy szószegő ember (1898 Jókai Mór CD18) | Apjukat bízták meg, híresztelje el a kiadó bútorozott szobát (1943 Nagy István⁴ 9471001, 136)  elmázol ts 1a (átv is) | A’ ki a’ kép írást ritkán gyakorolja, Még a’ ſzép képet-is hamar el-mázolja (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 494) | a’ tények hivatalos előadás által nincsenek elmázolva, theoriák által nincsenek meghamisitva (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Marcsa] kérges tenyerével sok gömbölyü könyet elmázolt időske arcán (1883 Bodon József C1127, 6) | A fax elmázolt néhány betűt (1997 Magyar Hírlap CD09)  elözönlik tn és ts 16c3 | Határt nem érek: gondjaim árjai A síron innen s túl elözönlenek (1822 Vörösmarty Mihály C4540, 70) | A háború már most csakugyan megkezdődött; – francia, osztrák és szardín részéről egyszerre elözönlenek a manifestumok (1859 Tanárky Gyula 8460006, 50) | Egy víz a lépcső s a küszöb! Sártenger özönlik el itt! (1957 Aranyketrec 9041007, 101) | Elözönlöttek a halál hullámai, rám törtek Béliál vizei (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2a. ’〈az igével kifejezett cselekvést〉 vminek a teljes felületén v. terjedelmében 〈végezve〉, ill. vmely területen sok különböző helyen v. helyre (összevissza)’ ❖ [a vízimalomra] a Szamos feltolván az Almás vizét, úgy eliszapolta, hogy a kerekei sem látszottak (1772 Rettegi György 7282001, 273) | Szám-ki-vetésben lévén, majd az egész világot el-bujdosta (1776 Boldog halálra készítő kalendárium ford. C1140, 95) | A’ sovány húst vagy nyelvet ekkép’ páczold-be. Végy egy rész konyha-sót, ugyan annyi salétromot, dörzsöld-el vele a’ húst (1846 Zelena Ferenc 8534005, 66) | Egy-egy füzfa áll elszórva a nagy sík mezőn (1909 Gaál Mózes¹ 8151002, 17) | a mindent elborító és magával ragadó indulat (1989 György Péter 2039033, 109)  elaknásít ts 4a4 (Kat, átv is) | két-három napon belül az angol katonaság elaknásítja az iraki-kuwaiti határt (1961 Magyar Nemzet júl. 6. C4799, 1) | az elaknásított területek mentesítését (1989 Tények könyve CD37) | klozetet kell építeni, és nem kell elaknásítani az erdőt (1996 Magyar Hírlap CD09)  elhajigál ts 1a [1a. is] | hét száz ötven német forintot tsak ugy hajgál el az ember az utszán? (1793 Kibédi Sámuel ford.–Molière C2641, 53) | Newton azt mondta: hogy a’ Nap körül, mintegy tüzhely körül, el-hajigálta és dobálta mint egy, az Isten a’ Plánetákat (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2124, 102) | Az elhagyott [koldus]telepen, másnap, lehetett látni elhajigált csontokat, melyekről a hust éles fogak szedték le (1900 Varga Mihály 8511009, 140) | [a másfél éves kisfiú] apró tárgyakat hajigált el a szobában, és közben egy „Ó” hangot mondogatott (1984 Vikár György 1164002, 104)  elhint ts 4b3 | Midön a’ fútó ellenséget kergeti, a’ Pogány, hogy tet el-ne érje, arany nyügket hány eleibe, hogy a’ veſztett gyözedelmet, az el-híntet aranyal viſzſza nyerné (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 94) | A faluk dunántul sürüen elhintve majd egymást érik (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 73) | gyanakvást hintve el a társadalomban (1998 Magyar Hírlap CD09)  eliszapol ts 1a | [az Almás a vízimalmot] úgy eliszapolta, hogy a kerekei sem látszottak (1772 Rettegi György 7282001, 273) | [az Olt] számos havasi patakok áradata által felduzzadva, igen gyakran tulhajt medrén s az egész vidéket elönti, elusztatja, eliszapolja a földmüvelők szorgalmának gyümölcsét (1869 Orbán Balázs 8340006, 2) | [a Duna] – a sebesség csökkenése folytán – a magával hozott iszapot lerakja és deltáját – torkolati ágait eliszapolva és ágakat mosva – folyton beljebb építi a tengerbe (1912 RévaiNagyLex. C5702, 31) | A népvándorlás elpusztította a 400 évig virágzó Scarbantiát és annak romjait a patakok árvizei eliszapolták (1963 Boronkai Pál CD52)  eltereget ts 5b | Lehet az ollyan [ti. tiszta vízben kiöblített] gyapjut a’ deſzkákra, vagy pedig a’ ſzalmás-eſzterhákra, ’s fedelekre-is el-teregetni (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 100) | [a ganéjt] a mint kihordom, mingyárt el is teregetem és alászántom, hogy belőle párolgás által semmi el ne veszelődjék (1858 Táncsics Mihály 8463002, 80) | a vesztökre törőket Elteregették a földön (1875 Szabó István¹ ford.–Apollóniosz Rhodiosz C3778, 27) | [a folyó] vastagon teregette el a magával hozott kőzettörmelékek tömegét (1987 Antalffy Gyula 1004004, 127).

2b. (egyik, kül.) vízszintes (irányban egyre nagyobb) kiterjedésűvé’ ❖ pogátsa módra el-lapítva (1787 Mátyus István C3068, 95) | itt-ott egy-egy gólyapár sétálgat a tócsák békáira leselkedve, s ha fölrebbentik a gyermekek, nehézkesen, kedvtelenül szállnak odább hosszu lábaikat elnyujtva hátra (1895 Gagyi Samu 8615001, 112) | az arany ütések által nem törik, hanem ellapul (1913 RévaiNagyLex. C5703, 364) | Mányoki dühösen eltapossa cigarettáját és indul hazafelé (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 547) | A masszát alaposan összedolgozom, majd nedves késsel kis rudacskákat formálok belőle. Zsemlemorzsában megforgatom és alufóliatálcába rakom egymás mellé úgy, hogy egyik se nyomja el a másikat (1989 Frank Júlia CD19)  elnyújtózik tn 14a10 | mig a’ gazdának értésére ek, hogy marhája beteg, és midn ſegitségére et, már el nyujtózva fekſzik (1786 Kónyi János ford.–Tessedik C2734, 482) | A padokon félig elnyujtózott alakok (1877 Ágai Adolf 8005002, 373) | [a puli] kikönyörgött egy fejvakarást, aztán bebújt az asztal alá, s ott békésen elnyújtózott (1989 Annus József 2015018, 20)  elnyújtózkodik tn 12a9 | ugy elnyujtózkodott, hogy ha most a tollkésivel fát vagdalnának, sem kiáltana érte (1851 Vas Gereben C3635, 56) | a fontos Jeschken-út mentén elnyújtózkodó Kriesdorf (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | térdreborulva, elnyújtózkodva pihennek a lovak (1931 Sárközi György 9587012, 306) | mindig pihen valaki a [talponálló] küszöbe előtt. Ül vagy elnyújtózkodik, esetleg, ha az időjárás kedvez, leveti ingét és napfürdőzik (1976 Bajor Andor 1006001, 28).

2c. ’hosszabbá, időben nagyobb kiterjedésűvé’ ❖ Ez a’ le-hámlás némellyeknél egész két ’s három hetekig-is el-húzódott (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 311) | Az estebédet egész éjfélig elnyújtják (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [A doktor] beszéde igen hosszúra nyúlt el (1917 Déry Tibor CD10) | [a szó utolsó szótagját] elhúzta, mintegy eldalolta, szinte három-négy „á”-val, ilyenformán: apppááám (1960 Ignácz Rózsa 9269001, 192) | az idők végezetéig el lehet húzni valamilyen törvény megszületését (1998 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’szét, két v. több darabra, ill. nyílást, rést eredményezve’ ❖ [Az ördög az embernek] elejbe adgya, melly nehéz légyen igazán meg-térni; az elébbi gyönyörüségek nélkül halálig el-lenni; [...] és efféle ſugarlásokkal tsak nem ſzaggattya-el ſzivét a’ nyomorult embernek (1772 Vajda Sámuel 7365001, 147) | reſzeld-el ezzel [ti. fűrésszel] azt az abrontsot, a’ mellyel le-vagyok tsattolva, és ſzabadíts-meg kínjaimtól (1796 Vitéz Imre ford.–Spiess 7377001, 63) | A’ kötni való ’sinór vagy pántlika se legyen szőrből, mivel ez a’ hajat elrágja (1830 Némethy József ford. 8333001, 10) | Elpattant régen mind a húr (1897 Szalay Fruzina 8418005, 53) | Az ura gyanakodva nézett rá s két tenyérrel eldörzsölte a dohányt (1910 Móricz Zsigmond C5283, 226) | Az ujjai gyufaszálakat roppantanak el (1978 Bereményi Géza 9048001, 188)  eldarabol ts 1a | egész teste el-daraboltatva kész volt meg-halni (1772 Jenei Márton ford.–Haeften C2222, 175) | Hazánk rutul el van darabolva pártfelek, hitvallás, külön nemzetek ’s municipális alkotmányunk által (1831 Széchenyi István 8429006, 63) | Csak ő szepegett erősen, mélyről szakadó sóhajtásokat darabolva el (1926 Molnár Ferenc² 9453034, 60) | [Sajt készítésekor] a frissen fejt tejet 30 fokra felmelegítették, oltóanyaggal kezelték, és amikor a tej teljesen megalvadt, az összeállt tömeget eldarabolták (1998 Magyar Hírlap CD09)  elfűrészel ts 1b (átv is) [4f. is] | a’ bé-óltani-való Tökét vagy Vad fát jó magasan (legjóbb egy Lábnyira a’ Tövitöl-fogva) egyenesen el-kell-füréſzelni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 189) | A diszmetsző csak fél drágaköveket, de néha más kőfajokat is csiszol surlával rézkorongon. A nagy darabokat elsőben elfürészeli fogazott, vagy sima vasfűrészszel és finom homokkal (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Három bordáját kellett elfűrészelni az operációnál (1924 M. Pogány Béla CD10) | Alakulásának [ti. a Fesztiválzenekarénak] idején az egypárti hivatal zenefunkcionáriusa [...] igyekezett elfűrészelni létük alapjait, most a politikai pódiumok leghangosabb hangásza pécézte ki őket (1996 Magyar Hírlap CD09)  elhasad tn 1a1 | [a béka] el-haſada, mikor puffadna nagyobban (1788 Bécsi Magyar Múzsa C0350, 252) | Volt Kőrösnek egy nevezetes régi harangja, mely elhasadván, ujra öntetett (1869 Orbán Balázs CD22) | összerántom magamon a köpenyt, s e hirtelen mozdulattól recsegve elhasad. Előrehúzom a vállamon, hogy megnézzem: nem veszélyes, arasznyi szakadás (1988 Lengyel Péter 9397007, 241) | A reaktorban, a fűtőelemekben a plutónium részben elhasad, energiafelszabadulás mellett más elemekké alakul át, részben az erősen sugárzó egyéb hulladékkal együtt eltemetik (1997 Magyar Hírlap CD09)  elmetél ts 1b (kissé rég) [4f. is] | A’ gyökereket nagygyából törd öſzve, a’ füveket pedig metéld-el, úgy vesd egy tágas ſzájú palatzkba (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 625) | Árva madár, gólya madár, Sohse nő ki tollad, ne várd [...]; Mert, ha épen Nő is szépen: Rossz emberek elmetélik! (1847 Arany János C0646, 39) | [a török-tatár hadak] Ibrahim basa sátorának köteleit elmetélvén, hazavezettetésüket mind türelmetlenebbül sürgették (1940 Bánlaky József CD16)  elmetsz ts 5b7 [3a., 3b. is] | Mihelyt valaki meg marattatott [ti. veszett állat megharapta], és a’ marás ſzintén a’ húsba hatot bé, mindjárt mind azokat a’ réſzeket, mellyeket kár nélkl el-lehet metzeni, vágják-el (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 192) | Élete’ fonalát el-mettzi az halál (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 206) | megnyitá mellruháját, s oda mutatá torkát, hogy messék el (1839 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare CD11) | az ellenség visszavonulását elmetszendő (1885 Görgey István 8160003, 153) | Reggel lemégyünk Fejérvárra, – metszette el a beszédet a fejedelem (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 152) | ez évben is alighanem minden ezredik mérget nyel, lúgot iszik, fölzsinegeli magát, villamos elé ugrik, elmetszi ütőerét (1969 Konrád György 9351001, 32) | lábam előtt a telefon elmetszett zsinórja (1990 Márton László 1107005, 71)  elreped tn 1b1 (átv is) | [pipa készítéséhez] oly agyag válaſztatik, melly a’ fövenytöl jól el-légyen válaſztva, ’s tiſztítva, ’s melly a’ tüzön el-ne repedjen (1783 Molnár János C0291, 343) | A’ szív irtóztató erős, csak fáj, ’S el nem reped (1834 Eötvös József 8126021, 8) | nagyot hajolt és akkor elrepedt a nadrágja (1922 Keleti Márton CD10) | A dinnye húsát már belehelte az ősz, nem harsan késem jó éle nyomán, [...] s szeliden reped el (1936 Radnóti Miklós 9543090, 32) | Erős detonáció hallatszott, s a márvány mennyezet elrepedt (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 120)  eltördel ts 1b (átv is) | fogá a’ nyilakat az Attyok, ’s egyenként mind eltördelé (1776 Molnár János C3199, 187) | [a forgószél] a’ vitorlyát, kórmányt el-tördelte (1793 Molnár János C0294, 48) | [az] apró birodalmacskákra eltördelt Németország (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [az iú] topánja sarkával egy hantot tördelt el (1857 Beöthy László¹ 8046003, 157) | mintha újra tanult volna beszélni, csonka, eltördelt szavakat mondott (1927 Kassák Lajos 9314007, 72) | A tésztát eltördelem és forrásban lévő sós vízben megfőzöm (1989 Frank Júlia et al. CD19)  elvagdal ts 1a | [a polipot] ſzélire hoſzſzára ſzámtalan ſok réſzekre el-lehet vagdalni, [...] rövid idö mulva az el-metéltetett réſzek közzül mindenik ollyan tökéletes állattá léſzen, mint ſzintén az-az állat, a’ mellyböl ki-vágattattak (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293002, 118) | egy font hüvelyknyi hosszúságra elvagdalt és jól megsűlt kolbászt (1846 Zelena Ferenc 8534003, 26) | az ellenséges hajók kötélzetét elvagdalják (1902 ÓkoriLex. CD28) | a karókat nem kihúzták, hanem baltával elvagdalták (2000 Gömöri János CD52).

3a. ’úgy, hogy (az igével kifejezett cselekvés, történés eredményeképpen) már nem érintkezik vmivel, vkivel, ill. meg lehet különböztetni vmitől’ ❖ a’ turótól el válaſztattott tiſzta ſavó-is (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 52) | sírva váltunk el egymástól (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 29) | Egy jómódú leányt szerettem, osztálya elragadta tőlem (1926 József Attila CD01) | [Erdélyben] a nemzetiségek legnagyobb része felekezeti hovatartozás szempontjából jól elkülönült egymástól (1940 Erdély CD22) | [az ember] meghaladta a természetet, ha el soha nem hagyja is; része a természetnek, mindamellett egyszer elszakadt tőle, és nincs visszaút (1984 Várady Szabolcs ford.–Fromm 1159001, 16)  elszakít ts 4a4 [3. is] | a’ Frangepán Jóſzági a’ Koronátúl el-ne-ſzakíttassanak (1795 Décsy Antal 7080002, 15) | Nincs hatalom, mely tőled elszakithatna (1883 Ozoray Árpád 8343003, 118) | ha valamely parti birtokos területéről elszakított [...] partrészt a folyó más birtokos partján rak le, akkor a volt birtokos az ekként elszakított földnek tovább is tulajdonosa marad (1925 RévaiNagyLex. C5713, 307) | a testtől elszakított lábat az orvostudomány sem képes többé visszaadni (1960 Esti Hírlap aug. 9. C4749, 3) | az Isten háta mögött, világtól elszakítva (1983 Cs. Szabó László 9093002, 162)  elszeparál ts 1a | Most hogy mentse egy anya a gyermekeit ettől a bűzös féktelenségtől [ti. a trágyadombon való keresgéléstől]? csak úgy, hogy el kell tőlük [ti. a keresgélőktől] szeparálni a saját életét (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 265) | A lakásokban tágas konyha, fürdőszoba, szülői háló és a gyermek elszeparált, de azonos légterű helye (1994 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’nyílást, rést, ill. kapcsolatot, összeköttetést, a haladás lehetőségét megszüntetve’ ❖ tſak egyetlen egy darab [ti. lenyelt pénz] egéſzen el-zárván a’ nyeldekl üregeit, halált okozott néha (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 433) | hálók eltömve hínárral (1824 Guzmics Izidor ford.–Theokritosz C1922, 89) | a török mind Siklóstól, mind saját táborától el van metszve (1859 Arany János C0654, 149) | [a] menekülők útját elvágván (1871 Orbán Balázs 8340019, 179) | Teljes erővel kitört a náthája. Nemcsak bal orrlyuka dugult el, hanem a jobb is (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 113) | – Végre megvagytok, jómadarak! – mondta elégedetten, miközben jó erősen elkötötte a zsák száját. – Reggelig ellesztek ebben a szütyőben (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 81) | [1944.] október 14. Befejeződött a soproni gettók felszámolása, ami a deportálás utáni leltározásra, szállításra, az elkerített, elfalazott részek kibontására terjedt ki (1982 Szita Szabolcs CD52)  elbarikádoz ts 4a | A városhoz vezető vonalok el vannak barricadozva, a Freischaaren [= szabadcsapatok] s a mozgó nemzetőrsereg minden perczben növekednek (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a hideg levegő megtalálta a maga útját Egyesi elbarikádozott ágyába (1933 Krúdy Gyula CD54) | [A burgenlandi parasztok] időnként kivonulnak s a traktorokkal elbarikádozzák az utat, ha valamilyen gazdasági vagy politikai követelésük támad (1992 Bossányi Katalin 2027034, 36)  eldugaszol ts 1a [4. is] | Mind a három szer külön jól eldugaszolt üvegcsékbe teendő (1858 Vasárnapi Újság CD56) | hozzá is fogott felhúzni egy irtóztató rossz csizmát, ami tele volt tömve szalmával, hogy a repedéseket eldugaszolja (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 58) | szemét bekötötték, fülét eldugaszolták (1973 Ranschburg Jenő 1130001, 20)  elgátol ts 6a9 [3a. is] | Egygy valaki a Szala mellyékénn a kendert áztató aszszonyok ellen mér ki-kelni, azt fogván reájok, hogy a vizek folyását el-gátolván, gyakran ár-vizeket okoznak (1781 Magyar Hírmondó C0269, 119) | most elgátolni alig lehet lotskaságodat (1825 Maróthy Mátyás C3037, 54) | [az ellenség] töméntelen gránátot és bombát vetett a rohanókra, kiket a szokatlan tűzeső meglepett, úgy hogy a nagy lárma mellett sem boldogúltak. Az ellenség tehát nyugodtan elgátolhatta a rést (1907 Márki Sándor CD55) | [az ún. dugászásnál] az anyamederből kiinduló mellékmedret ásnak, majd gátat emelve az új mederbe terelik a vizet. Ha az elgátolt régi mederben elfogy a víz, a vergődő halak puszta kézzel megfoghatók (1977 NéprajziLex. CD47) | a dunai hordalékkúptól elgátolt Fertő-Hansági-medence (1997 Magyarország földje CD05)  elkertel ts 1b (rég) | [a juhokat] az ő idejekhez és erejekhez képeſt különös és el-rekeſztett aklokban, avagy kereſztül el-kerteltt helyekben tartani (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 125) | a’ gróf azon sövénykeritést, mellyel az udvarától el volt kertelve [a templom], több idővel ezelőtt elszedette (1841 Pesti Hírlap CD61) | Az ereszhez közel, külön elkertelve fekszik a veteményes (1909 Malonyay Dezső CD07)  elrekeszt ts 5b2 [3a. is] | egy eſztend ſem mulik el, hogy valaki [...] az új bor forráſától támadó pára miá, meg ne halna. Ez pedig tſak akkor eshetik-meg, midön a’ ſzén vagy más tüzell-fa, minden fell bé-zárott [!] vagy olly el-rekeſztett helyen gyujtatik meg, hogy annak gözi ſohol ſzabadon ki-nem mehet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 533) | a világ folyását el nem rekesztheti (1858 Vas Gereben 8514005, 117) | mert aki éltét hazugságba veszti, a boldogságtól magát elrekeszti (1938 Babits Mihály 9014106, 12) | Nagyon magasan látott egy ablakformájú nyílást, melyet egyszerű papundeklivel rekesztettek el (1986 Nádas Péter 9466005, 528)  eltorlaszol ts 1a | a város minden összeköttetése el van torlaszolva (1848 Deák Ferenc beszédei C1360, 14) | a Likas pataknak összehullott fáktól sok helyt eltorlaszolt medrében (1869 Orbán Balázs 8340009, 111) | eltorlaszolták a kémlelő-nyílást az oldaltfordított nagy konyhaasztallal s a föléje borított tálalószekrénnyel (1921 Tóth Árpád ford.–Maupassant 9720039, 53) | A Korvin közben eltorlaszolta magát egy egész osztag (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 11)  eltömődik tn 12c5 | [az aratógép fűrészes kései] csak száraz gabonában vágnak jól mig puha nedvdús életben könnyen eltömődnek (1893 PallasLex. CD02) | Ha a porlasztás [...] nem tökéletes, akkor az elégés füstös, kormos, kátrányos, a szelepek és a henger, valamint a gyújtószerkezet piszokkal tömődik el (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 173) | eltömődött szennyvízlefolyó (1969 Konrád György 9351002, 87) | a mirigyek kivezetőjárata eltömődik (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

4. (vmitől, vmi, vki elől) úgy v. azzal az eredménnyel, hogy érzékelhetetlenné válik, v. ilyen marad’ ❖ Ollyan el-rejtett, és érthetetlen titkokat, minémü a’ Szent Háromságnak, és Kriſtus meg-teſtesülésének titka (1772 Vajda Sámuel 7365001, 143) | Kendőzd be képedet, takard el a Könnyük nyomát; légy vidor, bú nem illik Menyasszonyarcra (1843 Madách Imre 8284002, 104) | A költő tulajdonsága az, hogy bizarr bensőjében évekre elágyaz, motívumot, gondolatfoszlányt, sugdosó sejtelmeket és a vázlatot annyiszor kiterveli, kimelegíti, mígnem a magzat kipenderül a napvilágra (1926 Révész Béla CD10) | A szoba közepén állt, kalapja, amelyet még nem vett le, elárnyékolta szemét (1931 Sárközi György ford.–Green 9587014, 83) | [Szalatnai Rezsőt] a német megszállás utolsó heteiben barátai bujtatták el a Gestapo elől (1977 Metzl János CD52)  elfalaz ts 4a [3a., 3b. is] | mélyen és mélyebben borult alá a’ völgyre [a köd], elfalazva a’ látkört (1846 Kazinczy Gábor C0571, 239) | [A besúgóknak] sikerült megtudniuk, hogy Kossuth és Szemere iratait a Fő utca egyik házában falazták el, továbbá Kossuth pincéjébe rejtették (1924 Steier Lajos CD10) | [a gyalogajtó felett] jól megjegyezhető deszkapalánk falazza el az emeletmagasan lebegő folyosót (1988 Lengyel Péter 9397006, 148)  elfátyoloz ts 4a (átv is) | látná az el-fátyolozott Aszszonyságokat (1821 Dulházy Mihály ford.–Reinbeck C2030, 144) | Düh fátyolozta el hangját (1918 Az Est jan. 22. C5228, 1) | Lucien szemét elfátyolozta még a hirtelen ébredés köde (1954 Benedek Marcell ford.–Balzac 9042011, 130) | a csillagos ég látványát elfátyolozó, az eget megvilágító fények (1995 Természet Világa CD50)  elfüggönyöz ts 4c | [terem] hátul elfüggönyzött fülkével (1840 Kuthy Lajos C5748, 281) | nem függönyözték el este a kávéházak óriási ablakait, éjszaka is ki lehetett rajtuk nézni (1949 Nagy Lajos 9472006, 302)  elleplez ts 4b | Eggy halott sem vitetik-ki [a sírba] a’ Confraternitásoknak [= szerzetesrendeknek] elburkolt, elleplezett kisérése nélkül (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Sterne C2526, 356) | [a lelkész] arczát és szakálát jó sürüen elleplezte (1873 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1975, 434) | Ne higyje azért, hogy én derűre-borúra púderezem magam. Csak a lázhólyagokat akartam elleplezni(1937 Babits Mihály 9014129, 40) | fél a saját érzelmeitől, igyekszik azokat elfojtani, önmaga és mások előtt elleplezni (1981 Popper Péter 1122002, 70).

4a. ’úgy, azzal az eredménnyel, hogy vmi nem válik nyilvánvalóvá, ill. ellentétének látszata keletkezik’ ❖ ſemmit ſe hallgatot-el, a’ mi a’ levélben irva vala (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 148) | az eltagadott, a leplezett, a szőnyeg alá söpört valóság (1992 Csala Károly 2027020, 4)  elhazudik ts 12a1 [1b., 1m. is] | a’ mit elbb el hazudott, azt ugyan meg vallja (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 265) | elhazudá titkos érzelmeit, s szerelme mélységét rövid dacos indulat tömött fátyolával terité be (1846 Arany János 8014009, 26) | [férjek] a jegygyűrűiket a zsebökbe rejtve, énjüket elhazudva, lopva surrannak be oda, a hol nincsen semmi keresetök [= keresnivalójuk] (1906 Ambrus Zoltán 9006010, 163) | rejtegetett, elhazudott tényekre (1969 Almási Miklós 1002002, 441)  eltitkol ts 1a [4. is] | Meg-értettem Vitéz, el-titkolt tzélodat (1772 Bessenyei György¹ C1076, 50) | alig birá eltitkolni meglepetését (1857 Beöthy László¹ 8046003, 156) | [Dorina] kinyitotta az ajtót, a mely abba a szobába vezetett, mely eltitkolandó volt élete különös titkát s elrejtendő volt lelkét az emberek szeme elől (1907 Schöpflin Aladár ford.–Wilde 9590008, 198) | eltitkolt jövedelmek (1991 Heti Világgazdaság 2014039, 83).

4b. ’vmely anyagba(n), közegbe(n), annak részei közé v. között, ill. vminek a belsejébe(n), mélyére v. mélyén’ ❖ ne féllyen ſenki, hogy az Anyaſzentegyháznak hajója el-merüllyön (1772 Vajda Sámuel 7365001, 144) | A’ Strutz madár’ [...] homokba el-áſott Tojáait a’ Nap költi-ki, a’ maga súgaraival melengetvén azokat (1793 Segesvári István ford.–Derham 7289009, 567) | Vannak ollyan ámítók is, kik pénzért kincset akarnak mutatni, melly a’ földben volna eltemetve, és csak föl kellene ásni (1844 e. Edvi Illés Pál 8573001, 3) | Olvaszsz-el egy kanál zsírt egy serpenyőben egy darab vajjal együtt (1846 Zelena Ferenc 8534004, 49) | Egy hullámtorlat a parthoz csapta a csónakot, s azon pillanatban elmeríté (1862–1863 Jókai Mór C2256, 195) | a szomorú oroszlánok sem jajgattak, hanem elbújtak a sárga szalma közé (1912 Gozsdu Elek 8159005, 70) | nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el (1944 Radnóti Miklós 9543181, 89) | parányi fenyőfácskák tízezreit ültetik el a mozgó homokba (1987 Antalffy Gyula 1004004, 121) | [a húsléhez] hozzáadjuk a liszttel elhabart tejfölt (1994 Frank Júlia CD19)  elsüllyeszt ts 5b2 (átv is) | A’ nagy forgó ſzelek tám el-süllyeſztették [Odüsszeusz hajóját]? (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 27) | Midőn ama hires neger vezért a franczia Leclere üldözte, s már erősen szorongatná, a fentebbi összeget csak nem hozzáférhetetlen mocsárok közt süllyesztette el (1847 Hetilap CD61) | Megfogta a kisebbik csíkot [= csíkhalat], s elsüllyeszté a szájába (1897 Jókai Mór CD18) | kivette a kis zsebkendőt a bal belső zsebből és elsüllyesztette a nadrágzsebében (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 207) | – Kedves barátom – mondta, az államtitkár kezét eleresztve – ön nyilván a legrövidebb időn belül szerét fogja ejteni, hogy ezt a nevetséges ügyet elsüllyessze (1950 Déry Tibor 9107009, 178) | Egyelőre az is csak feltételezés, hogy ennek [ti. a kutak szennyezésének] okozója valamilyen elsüllyesztett vegyi anyag és annak bomlástermékei lehetnek (1996 Magyar Hírlap CD09).

4c. ’vmely érzésbe(n), állapotba(n)’ ❖ A’ Lengyel Nemesség el merlt a’ kevélységbenn (1772 Orczy Lőrinc 7249008, 42) | [a Római Birodalom] elsüpedt belső ürességében (1842 Pesti Hírlap CD61) | éreztem, hogy nagy városban kellene laknom s kitünő férfiakkal társalkodnom, ha el nem akarok sülyedni a mindennapi élet kisszerűségében (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381001, 81) | [Kazinczy Gábor 1861-ben] reményeiben csalatkozva [...] véglegesen eltemetkezett magányába (1965 T. Erdélyi Ilona CD53) | elmerülünk az adósságban (1994 Országgyűlési Napló CD62).

4d. ’úgy, hogy (vkitől) vki másnak a tulajdonába, birtokába, hatalma, rendelkezése alá v. használatába, ill. kölcsönösen vmi másnak a helyébe kerül’ ❖ Párist Júnó, Pallás, Vénus a’ kzzéjek vetett arany almának el-ajándékozására magok kzt kénszerítették (1772 Bessenyei György¹ C1089, 19) | a’ hol szántó földjek valami pusztát vagy rétet ért, minden esztendőben elszántottak abbol valamit (1777 Révai Miklós C3617, 70) | a’ vásznot minekelőtte a’ fejérítők’ kezébe kerűlne, nehogy külömben vagy szántszándékkal, vagy talán inkább tévedésből elcseréltessék, jó, és tanácsos valamelly állandó jegygyel megjegyezni (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532012, 94) | hozzá [ti. Kazinczyhoz] irt leveleim budai fogságában tőle elvetettek (1845 Kis János¹ 8240003, 142) | hogyha bőv aratáskor, – a’ termék olcsó ára idején, – adod vagy osztogatod el gabonádat, soha sem lesz megfizetve gazdálkodási munkád és fáradságod (1846 Bonyhay Benjámin 8064001, 9) | mindenemet elkoldulták (1862 Vas Gereben C4383, 143) | Hát te ennyi pénzt el akartál tőlünk suvasztani? (1892 Jókai Mór CD18) | Margit ékszerét A papok már elzsebelék (1909 Palágyi Lajos ford.–Goethe 8348030, 99) | Egyszer nem köszöntem Salánky Sámuel tekintetes úrnak, már három hónap alatt el is árvereztette minden birtokunkat (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 151) | [a rókakölykök] közül akadt egy kisebb, gyengébb, az úgynevezett „vízhordó”, amelytől az erősebbek mindegyre elhappolták az eledelt (1999 Természet Világa CD50)  eladogat ts 5a (tárgy n. is) | [az orgazda] lopott jóſzágokat el-adogatott a’ tolvajok helyett (1782 Révai Miklós 7391004, 66) | [a paraszt] adósság miatt eladogatja földeinek hasznát, s ezáltal egyszersmind magát győzhetetlen szegénységbe sűllyeszti (1830 Kölcsey Ferenc 8253050, 37) | [a vándorköltő saját kiadású versesköteteivel] házról házra járván, az általa eleve kifürkészett hazafias magyar családoknál eladogatott (1894 Szinnyei József CD27) | A Vác játékosait idegessé tette a gól, a tizenhatosig még csak-csak eljutottak, ám a kapu előtt már eladogatták a labdákat (1995 Magyar Hírlap CD09)  elajándékoz ts 4a | [Abdella] azt állitotta tovább, hogy lehetetlen volna néki olly könnyü ſzerrel a’ ſzivét el-ajándékozni, ne talámtán azáltal vagy magának, vagy másnak bánatot okozzon (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 400) | Egyes tartományok, városok, helységek, szabadon ajándékoztattak el a’ királytól (1845 Palkovics Antal 8350003, 101) | Piszok, féltékeny banda! Elajándékozták a macskájukat! Inkább másnak adták, csak nekem ne legyen (1972 Örkény István 9500037, 298)  elárusít ts 4a4 (vál) | olly nemzeteknél, hol nem pénz, hanem leginkább csere-kereskedés divatozik, legyenek nékünk is ügyvivőink, consulaink, kik terményeiket csere utján is elárúsitják (1844 Pesti Hírlap CD61) | Nagy készletek miatt az alant jegyzett kitünő jó minőségü pezsgők rendkivüli jutányos árak mellett árusittatnak el (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 14) | [az 1979-es Budapesti Nemzetközi Vásáron] az elárusító hölgyek ugyanabban a ruhában jelentek meg az életben, mint a filmvásznon [ti. a reklámfilmben] (1980 Barát Tamás 1011001, 50)  elárverez ts 4b | Vásárra vitték az erényt… dobraütötték, elárverezték! (1846 Jókai Mór CD18) | adó behajtási uton elárverezett vagyonuk (1883 Érkövy Adolf 8133003, 217) | Az uzsorások eddig csak azért nem árverezték el [a herceg vagyonát], mert remélték, hogy egy gazdag házasság majd megsegíti (1985 Hegedüs Géza 9233001, 122)  elcsen ts 1b6 | el-tsenni [=] aprólékos jóſzágot el-lopni, orozni, kaparítani (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 23) | ha [az éhes Palkó] szilvát, körtét csen el néhanap A kertész legfölebb intette csak (1897 Gaál Mózes¹ 8151001, 4) | [a mókuscickányok] bejönnek a lakásokba, s onnan elcsennek, amit látnak (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Panka félt, hogy a notesz kompromittál, elcsente (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 67)  elcsereberél ts 1b (kissé rég) | Jöttök ide mindjárt ſzámtalan Indusok, Nádméz, és ſertés hús, mellyet hoztak, vólt ſok. Holmi apróságért el-tsereberélték, Fként tükrötskéket adjanak, azt kérték (1793 Gvadányi József C1940, 394) | A szakadáti lovakat Szabolcsban, Borsodban csereberélték el (1897 Ady Endre CD0801) | A különféle uradalmakból összeverődött juhásznép ilyenkor [ti. úsztatáskor] mutatja meg egymásnak, hogy egy éve mit faragott. [...] Itt csereberélik el holmijukat (1911 Malonyay Dezső 8292021, 61)  elcsór ts 1a6 (biz) | – Nézze Pista, mondtam neki… ha levelek jönnek… nőktől, tudja… nem mutathatná meg nekem… – Azt nem lehet felelte rögtön, – az öreg elzárja, vagy eltépi… arra vigyáz… – Nem lehetne? – folytattam bizalmasan. – Úgy elcsórni?… azt meg nem csinálom… nem uram, semmi pénzért… (1918 Füst Milán CD10) | Karcsi, te itt maradsz, és majd alkalmas pillanatban elcsórod a plakátokat (1973 Csukás István 9095021, 51)  elkölcsönöz ts 8c (kissé rég) | a’ pénzemet el-kltsönözték (1790 Kóré Zsigmond ford.–Kotzebue C2744, 86) | [a könyvet] olvasás végett elkölcsönözheted (1852 Szemere Bertalan 8437021, 104) | A szerző Németh Lászlótól kölcsönzi el a „problematikus író” fogalmát (1983 Ungvári Tamás 9741001, 223)  eloroz ts 8a7 | el-tsenni [=] aprólékos jószágot el-lopni, orozni, kaparítani (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 23) | Kristóf visszaszerezte álnokul elorzott becsületemet (1847 Kemény Zsigmond 8235023, 148) | jogtalanul elorzott birtokok (1939 Váczy Péter CD43) | a hatalmat a demokratikus játékszabályok kijátszásával elorozó kommunisták, pontosabban azok, akiket később Rákosi-klikknek kereszteltek (1989 Zappe László 2046007, 18)  elrekvirál ts 1a | Hány milliókat ér éltet-állatokat [...] requiráltak-el már eddig, a’ nadrágtalan Frantziák a’ nadrágos Hollándusoktól? (1795 Bécsi Magyar Merkurius C0344, [595]) | [a franciák] a’ hova tsak eddig el érkezhettek, minden ſzekereket el-requiráltak, hogy azokra, minden réſz ſzerént el-requirált, réſz ſzerént el-prédált portékákat, fel-rakjanak, és el-vigyenek (1800 Magyar Kurír C0337, 630) | mindent elrequiráltak a kutyafejü tatárok (1880 e. Csepreghy Ferenc C1285, 96) | A háziszemét összegyüjtésének és kihordásának [...] rendje az 1914–18-as világháborúban megváltozott. – A magánvállalkozó lovait elrekvirálták, úgyhogy vállalt kötelezettségének nem tudott eleget tenni (1942 Schindler András CD52) | elrekviráltuk a gyerektől a könyvet (2000 Magyar Hírlap CD09)  elszed ts 2b6 [1g., 6a. is] | Minek utánna az aranyat az ellenséggel el-hányatjátok, a’ fegyvert tlek könyebben el-ſzedhetitek (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 95) | [Viola] egészen elszegényedett, marháit ’s gazdasági eszközeit rég’ elszedték; telke parlagon hever (1845 Eötvös József 8126002, 106) | az egész fizetését elszedik tartásdíjba (1973 Balla László 1010012, 116)  elzabrál ts 1a (biz) | Az ostrom alatt a képeslapgyűjteményemet is elzabrálták (1978 Lengyel Péter 9397002, 250) | a karján tucatnyi elzabrált karórával gúnyosan integető Iván (1991 Vég Gábor 2003031, 12) | [a zsidóktól elvett aranyat, ékszert, pénzt] nem a szovjetek „zabrálták” el, ezeket a nyilasok vitték ki Nyugatra (1996 Országgyűlési Napló CD62).

4e. (beszédaktusra v. belső késztetésre utaló igével) ’〈annak kif-ére, hogy az igével jelölt cselekvés célja, hogy (vkitől) másnak a birtokába, hatalma, rendelkezése, döntése stb. alá kerüljön vki, vmi〉’ ❖ magokat a’ Haza’ védelmezésére el-ajánlották (1797 Bécsi Magyar Merkurius C0346, 441) | Az embertől még azt is eldisputálják: hogy él (1847 Jókai Mór 8209022, 318) | a ferrarai herceg Giovanni Martini nevű zenésze útján igyekezett a királyné [ti. Beatrix] 1489-ben Zsigmond osztrák herceg udvarától elszerződtetni s orgonamesterének megnyerni Paul Hofheimert is, korának legkiválóbb orgonajátékosát (1939 Bartha Dénes CD43)  elígér ts 1b | Igy igérte volt el az ördög-is az egéſz Világot (1785 Magyar Hírmondó 7444057, 101) | lányom’ már eligértem (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | – Sajnálom, de azt az állást már másnak igértem el (1899 Jakab Ödön 8203001, 154) | A következő két táncot már elígértem (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 30) | [Fehérlófia:] És az a zöldszemű fehérbőrű miféle portéka? [...] Kalmár: Jaj felséges effendi azt már eligértem a Csolgosz pasának (1989 Kemenes Géfin László 2001005, 18)  elirigyel ts 6b1 | vezér költőt még ád-e hasonlót Hozzád [az idő], hajh! te [ti. Zrínyi Miklós] korán elirígylett fénye szemünknek! (1828 Vörösmarty Mihály 8524175, 24) | Éhes vén csavargó fázva Indul el az éjszakába Elirigyel minden telket Melyen vidám tűz melenget (1886 Szabó Sándor C3785, 164) | [egy lány] éppen arra tart a fiújával; ejha, de szép kis valaki! Bájosabbnak, finomabbnak látom Ibolynál. Ugy elirígylem attól a fiútól, úgy cserélnék, de rögtön (1935 Szép Ernő 9665045, 186) | még a kiblit is van ki után cipeld. Csak ne nagyon dicsekedj vele, mert még elirigylik (1968 Göncz Árpád 1059001, 164) | Intenzívvé fokozhatták [József Attila] infantilis anya utáni sóvárgását 1932 telén Etus újszülött fiának, Péternek elirigyelt csecsemő-előjogai (1987–1988 Valachi Anna 2019003, 598)  elkunyerál ts 1a (kissé biz) | Abschwatzen = eltsalni, elkunyorálni (1803 Márton József¹ C5801, 30. hasáb) | nagy nehezen elkunyoráltuk a bárótól [a zongoramestert] (1869–1872 Déryné Széppataki Róza C1411, 151) | elkunyoráltam Nellike kinőtt, viseltes holmijait (1931 Kosztolányi Dezső 9359227, 222) | elkunyerált falatok (1996 Szinák János–Veress István CD59)  elszeret ts 5b [1n., 6a. is] | A’ kedvesét tle el-szeretem (1810 Simai Kristóf C3748, 76) | Szeretődet elszeretik, Kit te két éve kinéztél, Harmad éve nőül kértél (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521005, 119) | teljesen kisajátította, valósággal elszerette kis unokáját szüleitől (1957 Csathó Kálmán C1267, 175)  elszerződik ts és tn 12c9 | hátha majd a nép is, [...] azt fogná szükségesnek tartani, hogy elődei által eljátszott, elszerződött jogait visszavegye (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Most, hogy Tökölit elfogták a basák, könnyű volt a gyönge szívű Apaffyra ráijeszteni, hogy az osztrák szárnyai alá meneküljön. Elszerződték Erdélyt (1860 Jókai Mór CD18) | A művésznő tőlünk Bécsbe elszerződött (1905 Magyar Nyelv C0357, 333) | elszerződött belső munkatársnak a „Bagdadi Tükör”-höz (1925 Karinthy Frigyes 9309062, 12) | cselédként vagy napszámosként elszerződve rövidebb-hosszabb időre! (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 23) | egy bankba szerződik el biztonsági őrnek (1996 Új Könyvek CD29)  eltestál ts 1a (rég) | Egy pár hónap mulva itt hagylak árvákul; az el-testált jószág én reám nézve mind tsak szerzemény, vagy szerzett jószág (1798 Nánásy Benjámin C3301, 197) | Halálom előtt mindennemű ingó-bingóságomat eltestáltam (1879 Mikszáth Kálmán CD04) | [Az ókori Görögországban] a férj máshoz adhatta nőül nejét, halálakor eltestálhatta őt, akinek akarta (1896 PallasLex. CD02).

4f. ’úgy, hogy az igével kifejezett cselekvéssel elfogy, elhasználódik, megszűnik v. véget ér vmi, ill. az igével kifejezett cselekvés(sel) elfogyaszt, elhasznál v. eltávolít vmit’ ❖ El kopik a’ márvány (1774 Révai Miklós ford.–Beniczky 7283004, 14) | míg a’ tiszta búza meg-értt, addig a’ rozs el-pergett (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 189) | a’ mi ágyú golyobissai, bombiai vóltanak pedig, azokat kevés napok alatt mind el-lövöldözték (1796 Magyar Kurír C0330, 7) | Valamint az eledel, úgy a nyugodalom is szükséges az eldolgozott erőknek megujjításokra (1805 Deáki Filep Sámuel ford.–Pilger C1370, 5) | [az inas a] gyufákból egy köteget és felet eldörzsölt (1844 Jósika Miklós C2389, 206) | [az asztalnál] csöndesen eliszogatta a szomszédok borát is (1878 Vadnay Károly C3484, 50) | [A fiú] hallgatva nézte, ha táskáját kikutatták s belőle krajczárkáját és darabka kenyerét elcsipegették (1883 Bodon József C1127, 92) | [Decebál] végig nyujtózott a kanapén s elpipált két font dohányt (1885 Jókai Mór C2313, 301) | [egyszer majd] a kis népek belátják, hogy esztelenség céltalan tusákban elforgácsolódniok (1926 Kosztolányi Dezső 9359110, 74) | Ne lazsukálják el a drága időt a cselédek (1934 Kiss Lajos¹ C5226, 74) | Alma-lisztharmat ellen nincs permetezés, a lisztharmatos ágak elégetendők (1937 Borászati Lapok 2118001, 248) | éhgyomorra feketét ittam s azon tűnődtem, hogy az éjszakánként elfeketézett ötven fillérek árán egy udvari szoba díványán aludhatnék (1938 Zelk Zoltán CD10) | az emberek, amikor bemennek a Jégbüfébe, és elnyalnak egy fagylaltot (1977 Tandori Dezső 9703054, 87) | A toronyfalak belső szegélye hiányos volt: az északiét a hátsó részen mélyen elfaragták, a déliét az elülső szakaszon két nagy bevágással csonkították (1988 Somogyi Tóth Sándor CD52) | [a lusta asszony] nem kaparja fel a teknőt sütés után, elcsorgatja a szalmát, kinthagyja éjszakára a száraz ruhát (2000 Magyar néprajz CD47)  elcsepeg tn 2b (átv is) | a’ Nagy Vezérnek el-tsepegett Táborát pótólhassák (1788 Magyar Kurír C0314, 1221) | Csak ugyan a’ csatázásban Sok szűz vér el csepegett (1833 Áltöltöztetett Aeneis ford. C4641, 126) | a jelenleg tetemesnek látszó összeg másik fele különböző csatornákon egy-kettő elcsöpöghet (1996 Magyar Hírlap CD09)  elcsorog tn 7a6 (átv is) | Érte nőtt virágim ti is induljatok, Végső áldozatúl sírjára hulljatok. Így csorgott el vére, szép rózsalevelek! Valamint titeket széljelhintettelek! (1796 k. Fazekas Mihály 8138041, 31) | [a gyertyából] mennyi hiában Elcsepeg, elcsurog (1869 Arany János CD01) | Hogyan is csorgott el nyolc nap alatt a két hétre itthagyott pénz? Persze, az ebédek… (1963 Vidor Miklós 9778004, 107) | Évente sok millió liternyi csorog el haszontalanul az üzemanyag-tankoláskor, és jelentős mennyiség elpárolog (1996 Magyar Hírlap CD09)  eldorbézol ts 1a [6b. is] | a’ magok tulajdon nyajjokat meg-fosztották, meg-öldösték, és sok ezer Jobbágyok vérének árát egygy vendégségben el-dorbézolták (1787 Péczeli József ford.–Young C3447, 117) | elitta, eldorbézolta a pénzt (1885 Cziklay Lajos 8075001, 29) | [Tersánszkyt] már az elemi népiskolából ki akarták csapni, mert társaival együtt eldorbézolta a tandíjat (1982 Rónay László 2028009, 305)  elfecsérel ts 6b | az hoſzſzas fáradságu keresményt rövéd eſzem-iſzommal el-fetsélli (1777 Molnár János C3195, 568) | elfecsérlett erőt (1830 Széchenyi István 8429003, 101) | a reggeli órákat elfecséltem (1843 Májer István C3011, 21) | szabad-e az életet, mely cselekvést jelent, betűs álmodozásokra elfecsérelni? (1907 Ady Endre 9003041, 227) | Képességeit elfecsérli (1996 Új Könyvek CD29)  elforgácsol ts 1a (átv is) [6a. is] | a’ favágó, tsak hogy neki nagyot nekellessék hajolni, a’ fát nem tőben; hanem jóvalis felebb vágja el; és így a’ fának leg drágább részét bent hagyja a’ földben; más részét pedig egy lábnyirais elforgátsolja, hogy a’ Fejszével könnyebben középre érjen (1818 Nagyváthy János 8328009, 288) | Szakál [Lajos] csaknem egyetlen magyar költő, ki egyedül csak népi modorban és szellemben próbálta erejét, míg a nagyobb rész többféle szín és jellem után kapkodásban, úgyszólván, elforgácsolja magát (1842 Erdélyi János² 8131102, 64) | kár Madame Valérynek hangversenyzenében elforgácsolni tehetségét: drámai tehetségével irjon nagy operákat… (1904 Pénz és Föld 2111001, 3) | Az [Apple] operációs rendszere drasztikus átdolgozásra szorul, az erőit különféle, kevésbé sikeres fejlesztésekre forgácsolja el (1997 Magyar Hírlap CD09)  elforr ts és tn 3a9 (átv is) | Vére a’ haragnak habját el-forrotta (1791 Mátyási József C3064, 160) | nem volna rossz, ha egy időre elvonulnának kegyelmetek valamerre innen, míg a szultán dühe elforrja magát (1853 Jókai Mór C2240, 163) | [amikor az alkohol és benzol keverékéből] az egész benzolmennyiség is elforrt, közel 100%-os alkohol marad vissza (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 19) | Az arra való édesebb szilvaféléket nagy üstökben, kimagozva több órán keresztül kell főzni, amíg elforrja a levét és összesűrűsödik (1999 Magyar néprajz CD47)  elgőzölög tn 7c | füsté lészek, ’s széllyel el gzölgök a’ Levegö égbe (1778 Bessenyei György¹ ford.–Bessenyei C1093, 8) | bosszúságuk elgőzölgött (1837 Kossuth Lajos ford. CD32) | A másodpercenként több tíz kilométeres sebességgel száguldó anyagdarabok [ti. meteoritok] ugyanis hirtelen lefékeződnek és elgőzölögnek a Föld légkörében (1999 Magyar Hírlap CD09)  elkártyáz ts 4a1 [6b. is] | El-kártyázta a’ sok pénzit (1794 Gyarmathi Sámuel C1946, 286) | amint kikapja napszámát, rohan a legközelebbi csapszékbe, s garasait elkártyázza (1846 Petőfi Sándor 8366446, 65) | hétszáz hold földjét elkártyázta (1965 Fekete Gyula 9141002, 99)  elkockáz ts 4a1 (kissé rég, átv is) | nyóltzadikban az Úr-fiam, el-kotzkázott huſzon-két aranyat (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 166) | elkoczkázni való tehetségem is van (1843 Széchenyi István 8429028, 24) | Nyughatnék, de nincs helyem, Tönkre mentem teljesen, Elkockáztam korhelyen Pénzemet, de mind! (1980 Mészöly Dezső ford. 9437009, 159)  elkopik tn 12a8 (átv is) | El kopik a’ márvány (1774 Révai Miklós ford.–Beniczky 7283004, 14) | érzékei már elkoptak az életörömtől (1823–1824 Vörösmarty Mihály CD01) | már igen el kopott a Testem s bennem a lélek egészen életunt (1830 Széchenyi István CD1501) | Azon beretvának, a mellyel vágnak, el kopik az éle (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A szegény újságíró félannyi idő alatt kopik el, mint más foglalkozású halandó (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | a finom drága damaszt elkopik az örökös mosásban (1933 Szitnyai Zoltán 9681001, 88) | A zsargonszerű használatban ez a kifejezés [ti. a szűk keresztmetszet] is elkopott (1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin 1054001, 31) | A lakodalom ma is virágzó szokás, amelyből lassan kimaradnak, elkopnak a korábban jogi jelentőségű, ill. mágikus és vallásos cselekmények (1980 NéprajziLex. CD47) | elkopott porc (1998 Magyar Hírlap CD09)  ellazsál ts 1a (biz) | ellazsált negyedórákról (1995 Magyar Hírlap CD09) | a nyarat nem lazsáltuk el, mert folyamatosan egyeztettünk az intézményekkel, a Pénzügyminisztériummal (1996 Országgyűlési Napló CD62) | Amikor már-már bajnokként az MTK ellen fociztunk, mindenki azt hitte, majd ellazsáljuk, döntetlenre játsszuk a rangadót, ám a mieink megmutatták, van bennük kurázsi (2000 Magyar Hírlap CD09)  ellebzsel ts 1b | készebbek Kalász-szedéssel el-leb’selni a’ Napot, mint aratni (1791 Nagyváthy János C3296, 241) | Távol a nyaralóteleptől, hol mindketten ellebzselték nyarukat (1909 Pesti Hírlap ápr. 16. C5657, 1) | Nem szibarita most a magyar, dehogy is henyél hazája feldúlt védfalának kövei közt, dehogy is rak magának ledér heverőhelyet belőle, dehogy lebzseli és tivornyázza el életét, miből is telnék neki erre? (1937 Ignotus Pál 2045033, 62)  elpanamáz ts 4a1 | Egyszer csak arra ébredünk, hogy elpanamázták alólunk Árpád földjét egészen Kárpátoktól Adriáig (1903 Ady Endre CD0801) | Hatalmas mennyiségű lisztet panamázott el (1947 Szabad Föld okt. 26. C1537, 3) | a börtönök beteltek, az új börtönökre szánt pénzt meg elpanamázták (1999 Magyar Hírlap CD09)  elreszel ts 1b [3. is] | Ha a Darás-követ sebes víz mossa, el-reszel belle (1782 Magyar Hírmondó C0270, 524) | [a ló fogát] ráspolylyal elreszelik (1862 Toronyai Károly C4247, 48) | [a fogszuvasodás gyógyításakor] elreszeltük a szuvas gócot, amikor természetesen az ép fogszövetekből is elvettünk reszelés közben (1913 RévaiNagyLex. C5703, 617)  eltüzel ts 1b | 4 orai tsatázásban minden munitzióját el-tüzelte (1796 Bécsi Magyar Merkurius C0345, 16) | e piaczi termények közt a földre nézve azért legmostohább a repcze, mert a szem eladatik, s a szalma rendesen eltüzeltetik s jut a földnek = 0 (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Az újságot a konyhában a stelázsira dobta. El lehet tüzelni (1963 Rónay György 9573001, 243) | A hazai hőerőművekben eltüzelt ún. nehéz fűtőolaj környezeti hatásai nem kedvezőek (1996 Természet Világa CD50)  elvásik tn 14a3 | [az 5 évesnél idősebb juhok korára] eröebb ’s immár el-váſott fogaikból [...] kell itéletet tennünk (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462001, 44) | nem csoda, ha e frivol világban mindinkább elvásnak a szépérzékek, midőn maga a szépnem elveszté a költőileg szép és igaz iránti gyöngéd vonzalmát (1855–1856 Vajda János 8503088, 101) | A selyem költséges voltát nagyban emeli az, hogy igen hamar elvásik (1913 Braun Róbert 9072001, 19) | szoruló csavar, elvásott menet (1979 Haraszti Miklós 9814004, 88).

5. (a kívántnál v. a vártnál) nagy(obb) v. túlzott mértékben’ ❖ az idén ismét a sólymok sokasodtak el, a mik a verebeket pusztították (1855 Jókai Mór C2258, 4) | Nőm minden héten elment Haynauhoz Lukával értem kérni őt. Ez eldícsér, hogy én minő jó, családias vagyok (1881 Madarász József 8282006, 273) | Kicsit elsózta a zsíroskenyeret s a só kaparta a torkát (1932 Hamvas H. Sándor CD10) | a normális talajművelést és földgazdálkodást nem tudták a nagyüzemek megtartani, és műtrágyával savanyították el a talajokat. Tudvalévő, hogy országunk bizonyos része [...] eleve, eredendően savanyú homoktalaj, amelyet szerves trágyával való kezelés esetén lehetett volna javítani, nem pedig műtrágyával tovább rontani (1993 Országgyűlési Napló CD62)  elhízik tn 14a11 | nem kell sokat adni neki, hogy igen el-ne-hízzék (1791 Nagyváthy János C3296, 159) | [a grófné] szép leány volt, az most is, de el van hízva (1823 Kazinczy Ferenc C2571, 436) | az én kerek, fölpuffadt, elhízott képem (1974 Galsai Pongrác 9171002, 59) | elsősorban a háziasított állatok híznak el (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

5a. ’az igével kifejezett cselekvés által elrontva, elhibázva, félre, ill. helytelen, rossz eredményre jutva’ ❖ ezen Munkátsban meg-eshetet hibákat Kegyes Olvasó ne magyarázd-el roſzra; hanem gondold-el azt, hogy az Hadi-tudonmányban Magyar Nyelven ez a’ leg-elsö Könyv (1775 Geidler József 7098001, II) | Elfeküdtem a balkezemet s rosszat álmodtam (1887 Baksay Sándor C0730, 360) | A név azonban ebben az okmányban [ti. az adománylevélben] el van irva (1913 Kempelen Béla CD23) | – Uram bocsá … el ne értse a tréfát (1966 Sipkay Barna 9606001, 27) | [ha csak] a közvetlenséget, személyességet látnánk a kötetben [ti. Babits Mihály Versenyt az esztendőkkel! című kötetében], ezt az önmagára vonatkoztatottságot, az egy-az-egyben beszédet, eltájolódnánk (1984 Nemes Nagy Ágnes 9479027, 132) | Valahogy elnéztem az órát, és a vonat [...] nélkülem ment tovább (1997 Magyar Hírlap CD09) | A Bártfai, Horváth Gábor kajak kettős 1000 méteren igencsak eltaktikázta előfutamát, még a döntőbe sem jutott (1997 Magyar Hírlap CD09)  elnevel ts 1b (kissé rég) [1k. is] | ámbár nem akarok a’ nevelő-tanítók köz hibájába esni, kik az előttek valókat felette kritizálgatják, csak ugyan bátran megmondhatom, hogy az [ti. a nevelőnő] Fannyt nagyon el nevelte volt (1816 Döbrentei Gábor C2566, 461) | vannak anyák, kik a legforróbban, de tán épen azért esztelenül szeretik gyermekeiket, s ez eszeveszett szeretetükkel úgy elnevelik, hogy a boldogtalan gyermek emiatt lesz egész életében szerencsétlenné (1862 Vajda János 8503083, 16) | A Belvárosban csak két-három oda nem való épület akad. Ezek annak a tétova kornak elnevelt gyermekei, amely kor telerakta az újabb Sopront is – mint minden várost – a neobarokk, neorenaissance és neogótika szomorú korcsaival (1938 Becht Rezső CD52)  elrajzol ts 1a | Nagyon szép, nagyon finom munka [ti. a festmény], csakhogy a kéz kissé el van rajzolva (1867 Jókai Mór CD18) | a jellemek nevetségesen elrajzoltak, a darab technikája nyers, a párbeszéd nehézkes (1898 Budapesti Szemle C0061, 475) | a távolság elrajzolja az arányokat (1933 Babits Mihály C0697, 290) | a naív festők módján, vagy expresszíven elrajzolt alakokkal, a perspektíva, vagy az arányok eltorzításával komponált képeken (1998 Szopori Nagy Lajos CD52)  elszab ts 2a6 (átv is) [3. is] | eſze-tseppentnek vagy éppen borjúnak kellene annak lenni, a ki az  álnokságokat által nem látná, hogy ha vólt is valaha a’ világon az a’ Jésuitai systema, úgy a’ mint k festik le, de bizonyos, hogy k azt igen-rútúl el-szabták, el-faragták (1792 Döme Károly ford. C1455, 140) | olyan fuser varróné nincs több a városban, a fene ette vón meg az ujját, mikor elszabta az én anyagomat (1913 Móricz Zsigmond C3222, 48) | Tauber bácsival csupán az volt a konfliktus, hogy apámnak elszabta egy ruháját (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 75).

5b. ’〈annak kif-ére, hogy az igével kifejezett cselekvéssel tönkretesz v. elgyötör vkit v. vmit〉’ ❖ Sok el-dúlt váraid vérezett kövekkel Ujúltak (1786 Főldi János 7112007, 135) | Jaj! már elgyaloglom a lábaimat, nem mondaná meg édes író barátom, hol van a legjobb kereskedelmi iskola? (1855 Vas Gereben C4375, 517) | az ember feláldozta magát érdekökben s elnyövi magát szolgálatukban (1874 Lauka Gusztáv 8268038, 74) | – Hát itt vagyunk – mondta az asszony, aki alacsony termetű volt, eldolgozott kezű és széles arcú (1933 Dallos Sándor CD10) | finom gyúszerkezetük [ti. a pisztolyoké] durván elkalapálva (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 39)  eltapod ts 2a (kissé rég, irod) | itt a’ töviſek miveltetnek, és a’ haſznos tsemeték ki ſzagattatván el-tapodtatnak (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 114) | itt a sajtószabadság eltapodva van, s érzelmeinket és gondolatainkat egymással megszorítás és akadály nelkül közölni, csak gyűlési beszédek által lehetséges (1834 Kölcsey Ferenc 8253053, 109) | a földi nyomokat eltapodja, ki utánunk lép (1843 Erdélyi János² C1630, 109) | akárhányszor szorította is a fogai közé a cigarettáját, az a szunyókálástól állandóan kihullt a téglapadlóra, mire erőlködve tapodta el a lábával (1928 Gellért Hugó ford.–Szergejev-Censzkij CD10) | Uram, eltapodják népedet, legázolják örökségedet (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

5c. ’〈annak kif-ére, hogy az igével kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotváltozásnak az ellenkezője megy végbe〉’ ❖ [Kuszi:] hogy ígérheted néki [ti. a fejedelemnek] tulajdon vérednek [ti. öcsédnek] el-áruláſát? [Vándom:] Már régen el-haſonlott az  vére (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire C4572, 66) | minden halak vagy meg-valának dögölve; vagy ugy el-érzékenyedve, hogy ezeket minden bajoskodás nélkül lehet vala fogdosni (1790 Magyar Kurír C0316, 1004) | [ha némely növények] közül az egynemüek egymáshoz közel esnek, és a’ ſzél által a’ himpor az eggyikrl a’ másikra vitetik, igen könnyen megeshetik, hogy elfajzanak, és felemás kortsokat teremnek (1803 Fábián József 7101031, 208) | A szenvedélyek lángja ellobog (1852 Gyulai Pál 8173034, 109) | A visszhang fárad és elhangozik (1885 Bartók Lajos C0868, 56) | elszokott az italtól (1967 Maróti Lajos 9427002, 120) | Az időjárás miatt maradnak el a síversenyek (2000 Magyar Hírlap CD09)  ellángol tn 1a (rég) | Bús öröm költ-fel a’ leány’ lelkében, hasonló a’ villám’ ösvényéhez, melly a’ fergeteg’ felhőjén lángol-el (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson C2529, 78) | Karom lankadt, ellángolt vak dühöm (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524398, 31) | Ellángolt éltem hamvadó fáklyája (1859 Thaly Kálmán C4129, 42) | Nekem nem kell elhangzott ének, elfakult szó, ellángolt vágy (1916 Ziprisz Aladár CD10)  ellobban tn 1a8 [6a. is] | mennél jobban szorittatik le a’ puskapor öszvezúzás nélkül, annál tovább szolgálhat a’ lövés, mivel az kisebb helyet foglalván, sebesebben ’s feszülékenyebben lobban el (1829 Pák Dienes 8346003, 19) | ellobbanó életem (1904 Herczeg Ferenc 9241001, 114) | A harag indulata ellobbant szivemben (1952 Márai Sándor 9421019, 99) | minden lépcsőt külön kellett kitapogatnom vagy a gyufa ellobbanó fényénél nézni, hová lépek (1986 Nádas Péter 9466002, 12)  elszoktat ts 5a | Jó-is volna biz ez, ha nem kellene enni, de e’ nem ollyan dolog, hogy az ember el ſzoktathatná magát rólla (1786 Magyar Hírmondó C0274, 183) | a fiatal embereket nehezebben lehet dajkáiktól elszoktatni, mint a gyermekeket (1843 Petőfi Sándor ford.–Bernard 8366459, 58) | maga elszoktatta az embereket attól, hogy akkor is jöjjenek, mikor nem kérnek semmit… csak beszélgetni, barátkozni… (1974 Dobozy Imre 9110001, 67)  elvirágzik tn 18a10 [6b. is] | [a tavasz őbenne] tsak ſohajtozáſokat ſzerzett, és tsak az ’ életének el virágzott tavaſzát, s ſzerentsétlen ſzerelmének hajdani örömeit és édes fájdalmait juttatá eszébe (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 675) | Junius végétől fogva, julius közepéig történik a’ harmadik kapálás [...], miután már elvirágzott, ’s mielőtt még hamvasodni kezd a’ szőlő (1844 Kecskeméthy Csapó Dániel 8232029, 139) | [A Grassalkovich család] a mult század elején hirtelen tünt fel, és három nemzedéken át elvirágzott, elenyészett (1858 Nagy Iván CD31) | az udvari eposz már elvirágzott (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Itália az idő szerint politikailag már hanyatlott, [...] Róma, Firenze, Venezia elvirágzott (1896 Széchy Károly CD55) | kell-e még valakinek az ő elvirágzott lánysága (1947 Sőtér István 2055007, 50) | elvirágzott, dupla Martiniken élő, de még sugárzó díva (1996 Magyar Hírlap CD09)  elvirít tn 4a4 (irod v. vál) [1c. is] | Az épen ki-fakadó rósát összve-hasonlította azzal, melly már el-virított (1796 Vitéz Imre ford.–Spiess C4520, 39) | Elvirít a szép kikelet (1811 Berzsenyi Dániel C5063, 271) | „Férjed, menyecske, messze útazott.” [...] „kár lesz várnod őt, Mert míg utából ismét visszajő, Rég elvirítnak iu bájaid (1846 Petőfi Sándor 8366294, 74) | Mit bánja hullását a zsendülő levél? a hervadásán nem mereng: kibomlik: él – virít és elvirít: bomlásával segítve újak életét (1948 Végh György 9769001, 76)  elvirul tn 1a1 (irod v. vál) | még most is meg van angyali szépségű termete, de elvirult emlőkkel (1810 Kazinczy Ferenc C2561, 7) | Óh szép idők, arany napok, Virágos iuság kora, Be gyorsan elvirúltatok (1889 Rudnyánszky Gyula C3649, 152) | gazd’uram gyümölcsöskertjében a fehérbokrétás fák már kezdtek elvirulni. Virághólepte ágaikról egyre hulldogált a bársonyos meleg pihe (1928 Bársony István 8029004, 64) | jött a túlélés korszaka, az is teljes tizenhat esztendő, mialatt [Charlotte] özvegy- és matrónasorban méltósággal elvirult, egyedül (1957 Lányi Viktor ford.–Mann 9381001, 242).

6. ’〈Aspektus v. akcióminőség kif-ére, ill. módosítására.〉’

6a. (az ige állapotváltozással kapcs. jelentése esetén tárgyragos határozóval is) ’〈cselekvés, történés, folyamat befejezettségének, (eredményes) lezárulásának v. megszűntének, ill. (fokozatos) állapotváltozásnak v. vmely állapot elérésének kif-ére〉’ ❖ Ha Átilla s’ Búda ſzomorú játékát Már el-kéſzitetted (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 21) | fiókolni, fattyu levelet, gallyat el-irtani (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 33) | el-asszonyosodott, el-puhúlt Nép (1790 Kazinczy Ferenc C2555, 82) | Igaz e, hogy a’ kik remekeket írnak, [...] az elkorcsosodott emberi nemzetnek Nemesítésére csudákat tehetnek? (1796 Kis János¹ 8240026, 35) | a’ sok epekedés elhervasztotta orczáinak ró’sáit (1805 Farkas Károly ford.–La Fontaine C1697, 160) | A’ gabonaterm földek, mellyek ez id alatt [ti. a tatár uralom alatt] nem míveltethettek, elparlagosodtak (1809 Kisfaludy Sándor C2686, 72) | elmállasztani, porhanyóvá tenni (1818 Márton József¹ C3044, 897. hasáb) | Való-e tehát a panasz, hogy romlott időnk elhidegedett a vallás eránt? (1828 Kazinczy Ferenc 7163031, 548) | Nelli! egy pohár vizet ezen urnak – a hőség igen eltikkasztotta őt (1842 Nagy Ignác 8324004, 130) | [a honvágy miatt] sokan az ágynak feküdtek, nem ettek, nem ittak, elbetegeskedtek (1850 Jókai Mór CD18) | ne keresd a bánatos hangokat, hálátlan dolog az embereket elérzékenyiteni, mulattasd őket (1852 Szemere Bertalan 8437020, 100) | egyiket felgazdagítod, a másikat pedig elszegényíted (1861 Eredeti népmesék 8306001, 176) | Don Roldan egy tölgyfa törzszsel rutul elhusángolt (1873 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1975, 139) | Adtak neki nehéz komlóval készült sert, amitől az ember feje elbutul (1876 Jókai Mór CD18) | [A zabszalma] a lovaknak elvásolja a fogát (1877 Falusi Könyvtár C0144, 45) | bántak velük [ti. a rabszolgákkal] baromi módra s igyekeztek rajta, hogy minél inkább elállatiasítsák őket (1887 Tóvölgyi Titusz 8492008, 78) | a zsörtölődés elcsúnyitja az arczot (1890 Ambrus Zoltán ford.–Cherbuliez C0609, 104) | A német telepesek Alsó-Sziléziát aránylag rövid idő alatt elnémetesítették (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Míg Angliában a nemesség elpolgáriasodik, minálunk a polgárság elnemesiesedik (1910 Ignotus CD10) | Legfőbb ideje volt a vérzést elállítni, kevés percek mulva elvérezhettem volna (1912–1913 Zichy Géza 8538023, 100) | elsorvadnak azok az izmok, melyeknek mozgató idege [...] megbetegszik vagy elpusztul (1914 RévaiNagyLex. C5706, 720) | elkomorul a tekintete (1919 Juhász Gyula¹ 9284883, 240) | [Misi] megvarrta a nadrágját hátul, ahol elfeslett (1920 Móricz Zsigmond C6293, 240) | A ma forrongásban lévő, elproletarizálódott kispolgára (1926 Kürti Pál CD10) | Szibériában, amely már nem is tudom hányszor nagyobb, mint Európa, eredetileg egy orosz sem élt. Két-három század elég volt, hogy az egészet bekebelezzék; minden várost eloroszosítottak (1934 Illyés Gyula CD10) | [Télen a parasztember] izmai elernyednek, teste ellomhul (1939 Veres Péter CD10) | Elképzelte, hogy felmegy a szobába, beköti a torkát, a fejét, megiszik egy liter forralt bort, bevesz három aszpirint, s reggelre másképpen ébred. Így is tett később, ahogy előre eltervelte (1948 Sarkadi Imre 9586009, 32) | elcukrosított cefre (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 166) | [Csehov Ványa bácsi című műve] vádirat egy olyan társadalom ellen, mely az eredetileg tehetséges, jobbra érdemes embereket lelkileg és erkölcsileg lezüllesztette, elsekélyesítette (1952 Heller Ágnes 2051028, 91) | [a kutya] mindenkit elundorít az ótvarával (1957 Gyergyai Albert ford.–Camus 9202007, 46) | a szegés helyét eltisztázza (1958 Népszava márc. 22. C1502, 1) | A levegő elszíntelenítette [a kagyló] rózsaszín és sárga árnyalatait, szinte fehérré, átlátszóvá fakult (1963 Déry Tibor ford.–Golding 9107022, 89) | Minden intézményhez hozzátartozik egy lelkiállapot. Ügyfelem a cirkuszban nevet, a gőzfürdőben révedezik, a villamoson elbambul (1969 Konrád György 9351001, 25) | eloldozza a ponyva kötelékeit (1970 Határ Győző 9227001, 154) | elnehezül estig a lába mindannyiunknak (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 34) | A fák vadhajtásokat növeltek [...], a gyümölcsök elrohadtak, a talajt embermagasságig fölverte a gaz (1974 Galsai Pongrác 9171001, 18) | elcsöppentett könnyük, vérük (1976 Nagy László² ford.–García Lorca 9473116, 14) | A sebem elgennyedt (1981 Dénes Tibor 9812002, 69) | az oltóanyag tengerimalacok vesesejtjeinek tenyészetében elszaporított, gyengített vírusokat tartalmaz (1986 Az emberi test 1114005, 1294) | ne komédiázz, mert elfogy a türelmem, és nem állok jót magamért! (1987 Márton László 1107003, 158) | [a friss zöldségekből készített saláta] gyomrot nem terhelő, könnyű, jóízű étel, amely a nagy melegben sem lustítja el az embert (1990 Frank Júlia CD19) | kommersz, elgépiesített zene (1995 Magyar Hírlap CD09) | visszahajtjuk a széleket, és egyenes varrással elszegjük (1996 Lakáskultúra CD39) | az elrománosított, elszlovákosított vagy elszerbesített nagyvárosokban (1997 Magyar Hírlap CD09) | a tűző napon fölforrósodott autóban ülő vezető elbambul (1997 Magyar Hírlap CD09) | [A fülesbagoly szervezetében] az emészthető táplálék az erős gyomornedvek hatására elfolyósodik (1999 Természet Világa CD50) | A melegben tartott növények [ti. kaktuszok] megnyúlnak, elcsúnyulnak (1999 Lakáskultúra CD39) | Sem elbagatellizálni, sem túldimenzionálni nem szabad a problémákat (1999 Figyelő CD2601) | A háború rettenetes dolog. Az emberek kivetkőznek emberségükből, elállatiasodnak, szadisták lesznek (2000 Csiha Kálmán CD1211)  eladósodik tn 12a | ha valaki el-adósodott [...] azt egynek a’ Rokoni közzl meg-kellett váltani (1787 Mátyási József C3065, 120) | e fokozódó igények fedezésére szükséges költségeket ma még nem vagyunk képesek arányba hozni bevételeinkkel, [...] azért adósodunk el, azért szegényedünk (1890 Felvidéki Szemle 8619001, 1) | a parasztnak a saját élelmezését biztosító cikkeket is piacra kellett vinnie, hogy közterheit kifizethesse s birtoka teljesen el ne adósodjék (1937 Féja Géza 9138003, 99) | eladósodott fejlődő országok (1992 Gáspár Pál 2017009, 73)  elagyabugyál ts 1a (biz) | Szinről szinre látták Hogy a Mátyás apósa – és Elagyabugyálták (1862 Tóth Endre¹ C4273, 110) | elagyabugyálom azt a nagy mihaszna málét, aki úgy beáztatott előtted! (1927 Móra Ferenc 9459042, 188) | a szégyenükön kétségbeesett jó szüleim házilag is elagyabugyáltak. Már azt hittem, nem is püspöknek, de nemzeti dobnak vagy szitának akarnak kikészíteni (1937 Tersánszky Józsi Jenő 9706009, 36) | visszajött a főhadnagy, és elvezetett. Azt hittem, a pincébe megyünk, és most már aztán csakugyan jól elagyabugyálnak (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 71)  elálmosít ts 4a4 | a’ fáradtság a’ szemeit el-álmositotta, és nyúgodalmas szenderedésbe hozta (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 203) | [az asszony] egy kicsit már bóbiskolt is, mert a „murczi” fejébe szállt és elálmosította (1881 Bánfi János C0779, 90) | a fülledt nyarak elálmosító melege (1945 Darvas József 9101011, 159)  elálmosodik tn 12a | Abdella, Baſsának a’ Leánya, azon éjtſzakára késöbben álmoſodván-el [...] a’ háló ſzobájának ablakában (melly a’ kertbe ſzolgált) könyökölve ki-nézegetett (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 218) | az estebéd elhül előttük és én nem érkezem; – elálmosodnak, elbóbiskolnak és én nem érkezem! (1878 Csepreghy Ferenc 8087002, 201) | az éles hegyi levegőtől még álmatlanságban szenvedő vendégeink is elálmosodtak (1967 Örkény István 9500034, 193)  elandalít ts 4a4 (vál) | mérséketlen bánatba el-andalíttya az igaz M. szivet (1792 Laczkovics János C2876, 183) | A meleg levegő elandalitott (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536001, 20) | Az őszibogár kitartóan húzza, nyüvi hangszerét, s ha a bor nem, hát ez a fájdalmas bogármuzsika elandalítja a falusi embert (1972 Bertha Bulcsu 2021015, 907)  elapad tn 1a3 | ez a’ dagadás megint el apad (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 114) | szakadatlanul foly a játék, odakünn szabadon, otthon titokban. Ily életmód mellett a rendes kereset elapad (1861 Rosty Pál 8397007, 131) | elapadtak [...] a költői ihlet forrásai (1895 PallasLex. CD02) | Ha sokan voltak együtt, elapadt benne a szó (1958 Lengyel József 9395007, 204) | Elapadtak a könnyek (1974 Petri György 9530072, 151)  elapaszt ts és tn 5a2 | El-apaſztotta ſemét a’ ſok síráſokkal (1786 Dugonics András C1471, 168) | fzés által felénnyire el-apaſztott édes muſt (1789 Mátyus István C3070, 324) | én szennyfolt vagyok közelében, melly életerejét apasztja el (1844–1845 Jósika Miklós C2370, 208) | [Bálintitt Kristóf] fia Tivadar, nem birva elapasztott birtokaiból a zászlósság terheit viselni, 1552-ben a báróságról lemondott (1857 Nagy Iván CD31) | [némely anyák] gyermeküket megszületése után magándajkaságba adják, tejüket elapasztják (1913 RévaiNagyLex. C5705, 160) | csak a létfenntartó takarmányt adjuk. Így a tehén elapaszt (1947 Szabad Föld jún. 1. C1537, 6) | Spekulációval próbálta [...] elapasztani a feszültséget (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435003, 205) | [a finanszírozási válság] a későbbi növekedés forrásait apasztaná el (1995 Országgyűlési Napló CD62)  elbájol ts 1a (vál) [1b. is] | Sokat mondék szerelmemről – Hajh! s még is még keveset [...] – Ki képes, azt lerajzolni? A mi úgy el tud bájolni, Hogy keblem ezt érezvén, Embernél több vagyok én (1798 Kisfaludy Sándor 8243002, 310) | [Olaszországban] a művészet mindenütt karöltve jár a természettel, hogy az idegent elbájolja, bámulatra ragadja (1884 Hunfalvy János 8191008, 427) | A kifogástalan ritmusban és rimekben írt sorok elbájolják, szinte elzsongítják a fület (1930 Illyés Gyula CD10) | Elbájoló bók (1961 Cs. Szabó László 9093007, 554) | [Krisztina] a behozott tea körül segédkezett, kis törtető, aki ért hozzá, hogy elcsitítsa, megszelídítse, elbájolja, akit akar (1978 Sőtér István 9613001, 170)  elbátortalanít ts 4a4 | valakit elbátortalanítni, félénké [!] tenni (1818 Márton József¹ C3043, 1339) | [az Uránia köre] azon szomorú nevezetességű események által elbátortalanítva, mik az ébredő irodalom legszerencsésebb mívelőit szabadságoktól megfoszták (1843 Toldy Ferenc 8481027, 146) | félénk pillantást vet Annára, akinek cifra ruhája, neki előkelőnek ható megjelenése nagyon elbátortalanítja (1924 Lengyel Menyhért CD10) | [a szónoklásról készített könyv] azt is elbátortalanítja, akinek már van valamelyes gyakorlata az élőbeszédben (1979 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343006, 153)  elbátortalanodik tn 12a | felette el bátortalanodtam, s alig mertem szollani is (1811–1820 Kazinczy Ferenc C5318, 372) | elbátortalanodott hadtestnek (1868 Vértesi Arnold C2101, 41) | Az író is gyakran elbátortalanodik munka közben, elfárad, elcsügged, mert talán úgy látja, hogy nem tudja elvégezni feladatát, sőt, hogy nem is érdemes… (1946 Déry Tibor 9107005, 251)  elbetegesedik tn 12b (kissé rég) | [az oroszlán] meg-vénhedvén el-betegeſedék a’nyira, hogy már alig bírja vala magát (1776 Esopus meséi ford. C1641, 79) | elbetegesednek a sötét tömlöcökben, vagy sötét házakban lakók (1843 Tarczy Lajos 8464002, 25) | [Eszter] egy ideig latin órákra járt, egy nyugdíjas kollégiumi tanárhoz, de a télen az is elbetegesedett (1956 Németh László² 2005002, 5)  elbizonytalanít ts 4a4 | a művész problémákkal viaskodik, melyek [...] behatolnak a készülő műalkotás anyagába és elbizonytalanítják, elmossák ennek az anyagnak a sajátos struktúráját (1925 Marsovszky Miklós CD10) | az erős érzelmi támasz gyámoltalanná teszi, elbizonytalanítja az egyént új, ismeretlen helyzetekben (1982 Lux Elvira 1099004, 240) | ökológiai és más katasztrófák elbizonytalanítják az életesélyeket (1991 Farkas János 2037025, 1531)  elbóbiskol tn 1a | még elbóbiskolnak az asztal mellett (1853–1854 Vas Gereben C0132, 112) | Vilmos rendszerint addigra [ti. a tévéhíradó végére] már elbóbiskolt a fotelban, aztán már csak bevánszorgott az ágyba (1985 Szakonyi Károly 9635002, 22)  elbódít ts 4a4 (tárgy n. is) | ſemmi Sok nem kelletik. [...] Puhának téſz ſok nyúgovás; El-bódít a ſok Zavarás: Sok Hidegſég, ügyetlenſég; Sok Tiſztſég, elégedetlenſég (1781 Magyar Hírmondó C0269, 357) | eggy rakás méhet füst által el-bódított (1790 Mindenes Gyűjtemény C0368, 172) | Győzelmei még inkább elbódíták őtet és a’ népet (1854 Hunfalvy Pál ford.–Platón C2146, 213) | [Odüsszeusz] festett szavaival elbóditotta nőmet, aki könyörgöt, adjunk szállást a kóbor, ténfergő varázslónak és szállitsuk haza otthonába, ahogyan kérte… (1952 Márai Sándor 9421019, 95) | A beteget elbódító szerek (ópium, alkohol) használatától [...] hosszú út vezetett a korszerű aneszteziológiáig (1997 Új Könyvek CD29)  elborzad tn 2a2 | El-borzadt szívem ez alatt a’ kémlelés alatt (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 52) | az isten, Ki megteremtvén a’ világot, embert, E’ félig istent, félig állatot, Elborzadott a’ zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg (1850–1851 Vörösmarty Mihály 8524361, 180) | e kegyetlenségeken elborzadva (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | elborzadtam a puszta gondolatától is, hogy Paula ezzel az emberrel találkozzék (1972 Örkény István 9500037, 275)  elbutít ts 4a4 | Kércsi fiait mocskolja Üti veri káromolja. Mit nyer véle? elbutítja ’S egyſzersmind ezt bizonyítja Hogy, ha fiad’ gyakrann vered, Hozzá ſzokik csak azt nyered (1803 Édes Gergely C1541, 77) | némelly emberben el van butitva a lelkiismeret (1847 Jósika Miklós C2406, 24) | Az iskola mai formájában, véli Tolsztoj, elbutítja a gyermeket, mert eltorzítja szellemi képességeit, kiragadja családja köréből fejlődésének legdrágább idején, elrabolja tőle a szabadságot és a gyermekből meghajszolt, nyomott hangulatú lény lesz (1922 Nyugat ford. CD10) | elbutított, fanatizált vallási közösségük (1997 Új Könyvek CD29)  elbürokratizálódik tn 12a | egyedül ebben az osztályban [ti. a szocialista ipari munkásságban] van Magyarországon kultúrdinamika, belső szelekció. Ezt nem a tényleges vezetésre értem, mert az elbürokratizálódhatik (1941 Veres Péter 9771001, 80) | a sokszor elbürokratizálódott, zsúfoltságtól megterhelt, az alacsony bérezéstől elkedvetlenített [egészségügyi apparátus] (1986 Losonczi Ágnes 1095001, 68) | a privatizáció elbürokratizálódik (1992 Országgyűlési Napló CD62)  elcsendesedik tn 12b | miólta a’ hatalom Törvényeinket némákká tette, és bennünket Házi Iſteneinknek védelmek elöl ki üz, el-tsendeſedvén ſzámkivettetésünket-is fájdalom nélkül viſelhettyük (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 29) | Végre elcsöndesedék a szoba, s köröttem a tanyák, és én báj-leplem alatt oly édesen aluvám egypár órácskát (1818 k. Fáy András¹ 8139004, 358) | A benntársalgók, Teréz, és a másik ismeretlen elcsöndesedtek (1863 Lauka Gusztáv 8268036, 75) | a kopogás és lárma csak azért sem csöndesedik el, végre azt kérdi belűlről egy hang, hogy ki az és mit akar (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az elcsöndesedett fájdalom (1912 Schöpflin Aladár CD10) | hajnali két-három óra körül lassan elcsendesedett a vihar, a felhőket szétszaggatta a szél (1944 Remenyik Zsigmond 9561001, 8) | Az izgalmas éjszakai viták [...] elcsendesedtek, az érdeklődés érezhetően lanyhult (1992 Sándor Tibor 2010011, 63)  elcsendesít ts 4b4 | ? tsekélly szolgálatunknak femmit egyebet jutalmául nem kérünk, hanem hogy tsendesittsétek el rettent sziveteket, mellyeket noha nem szántszándékkal, mind azon által embertelenül ijesztettünk (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 26) | Tsuda é osztán, ha a’ szegény iú, a’ vég nélkül való küszködésben ’s el nem tsendesített szomjúságban elhal? (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 197) | [a törvénynek] hiányos létével csendesitik el lelkiisméreteket (1830 Széchenyi István 8429002, 44) | Csitt, jő a mumus!? Hányszor csendesitik el a siró kisdedeket rémletes mesékkel, és ijesztgetik torzképekkel!? (1868 Katolikus Néplap 8640002, 174) | Óh, van-e, ki céltalan bánatomat elcsöndesíti? (1922 Szabó Lőrinc 9629023, 30) | [a] finom olajréteg, amely több négyszögölre terjed ki, elégséges arra, hogy az apró hullámokat elcsendesítse (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A mi harmatos börtöneink elcsendesítettek már néhány szókimondó szájat (1946 Németh László² 9485008, 34) | Ráhajtotta fejét a mellemre s sírt, mintha el akarna fogyni a zokogásban. Alig tudtam elcsendesíteni (1956 Sánta Ferenc 2051036, 15) | Te csendesíted el a tenger morajlását, hullámainak vészjósló zúgását (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201)  elcsendesül tn 1c1 | Ekkor el-tsendeslnek [ti. Kharón és Aeneas], ’S A’ haragtól fel-fútt ſzíve’ indúlati le-ülnek (1804 Kováts József¹ ford.–Vergilius C2779, 98) | A vár elcsendesült kiki Sietett lakhelyére (1846 Tompa Mihály 8484086, 142) | az elcsendesült tenger hirtelen ismét háborogni kezd (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418008, 721) | [a síró gyerek] egyszer csak elcsöndesül, kicsit elalszik, fölül és mosolyog (1969 Konrád György 9351003, 210) | elcsendesül a dáridó (1981 Kerényi Grácia 9324004, 14) | a vigadozók zaja elcsöndesül, s a hárfa hangja is elhal (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201)  elcsenevészedik tn 12b | Aszszonyi nevelés nélkűl szűkölködvén, jobbára eltselevészednek [!] (1816 Perecsényi Nagy László C3470, IV) | [a tölgyerdőben] a nagy fák évről-évre elfogják a napot az apró növénytől, elcsenevészedik alattok a bokor (1894 Bársony István C0838, 156) | az idejét múlt hitrendszer teljesen elcsenevészedik (1896 Katona Lajos 8227002, 208) | Vadaskertek degenerált, elcsenevészedett állományának (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 29) | a tehetség [...] politikai állásfoglalás nélkül előbb-utóbb üres játékká válik, elsatnyul, elcsenevészedik (1954 Darvas József 9101009, 180)  elcsitít ts 4a4 | elhirtelenkedett vádoskodás szinét magokon viselő hirharangozásokat elcsititani (1846 Hetilap CD61) | Az asszony ráborult a bölcsőre, kiben ugy feküdt az egyidős két kis lány: le-föl-fejjel. Egyiket elcsititja, másikat elszoptatja (1898 Móra István C3208, 128) | Nem tetszik a tekintélyben az az irányzat, mely hatalmi szózatokkal minden vitát s minden szétkülönbözést letorkol s igy csitit el kérdést, kételyt, kifogást (1903 Prohászka Ottokár 1125025, 273) | keresztvetve karéjt szelnek, éhük elcsitítják (1932 Bakó József 9017005, 49) | úgy csitítja el hisztériáját, hogy leönti magát egy kancsó vízzel (1989 Szántó Judit ford.–Billington 2046016, 47)  elcsitul tn 1a1 | Harsog tölcsér szája a fonatos réznek, Elcsitúl a lárma és mind odanéznek (1854 Arany János C0656, 167) | Éjfélre jár az idő, mikor elcsitul a harcz (1896–1898 Gracza György CD45) | Ó ha szellő volnék, mindig fújnék, minden bő kabátba belebújnék – nyári éjen, fehér holdsütésen elcsitulnék jó anyám ölében (1941 Weöres Sándor 9788472, 68) | a körülötte zajló viták [...] hamarosan elcsitultak (1989 Záhony Éva 2015016, 18)  elcsodálkozik tn 14a10 | el-tſudálkoztam rajta (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [)(8v]) | [a hirtelen meggazdagodott urak] egyszer csak nagyon elcsudálkozának, hogy egy hivatlan vendég, az unalom, tiltakozásuk ellenére is békopogata [!] és bé is suhana palotájokba (1851 Fiatalság Barátja 8621001, 46) | [Bibó István tudta,] ki vagyok. Zavaromban mégis bemutatkoztam – ezen ő kissé elcsodálkozott (1987 Vas István 9760021, 21)  elcsomagol ts 1a (tárgy n. is) | Duscheknek az ország vagyonát kellett megmenteni, neki a pénzsajtókat, egész gyárakat kellett darabokra szedve elcsomagolni s [...] Debreczenbe átvarázsolni (1872 Kossuth Lajos CD32) | [Vágó] Rozinak adja az írást, aki gondosan elcsomagolja és a blúzába dugja (1945 Háy Gyula 9232001, 56) | [a képviselő úr] hangzatos kijelentésekre ragadtatta magát, és utána elcsomagolt és elment (1999 Országgyűlési Napló CD62)  elcsúfít ts 4a4 | Hányt [!] el kalpagodat, csákódat, kucsmádat! Cseréld, vagy csútsd el a szép magyar fejet (1790 Dayka Gábor 7075011, 70) | a régi moschea [= mecset] a rokkantak palotáját elcsufitá, igéré a katonai kormány, hogy e helyett egy más hasonló nagyságu templomot fog a szervitáknak építtetni (1873 Rómer Flóris 8395002, 182) | ezerszer megbánta már, hogy éppen ő csútotta el a Komlóssyak büszke családfáját (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 18) | Minél alacsonyabb az iskolázottság és minél magasabb az életkor, annál dominálóbb az a nézet, hogy a fiatalok csútják el a nyelvet (1987 Terestyéni Tamás 1155001, 43)  elcsügged tn 2b1 | a’ Király fel emelé el tsüggedt fejét (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0812, 47) | az örömtl magánn kivl elragadtatván, a’ Grófnak karjai között elcsüggedt (1808 Verseghy Ferenc ford.–Lafontaine C4428, 362) | ily jeles segédtársam mellett nem csügged el élénkségem (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102006, 67) | Kicsit elcsüggedtem. Sajnos, akkor nem lesz így hegycsúcs-mászás (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 129) | Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203)  elcsüggeszt ts 5b2 | Biztatom a’ kétes ſzív vitézeket Hogy el-ne Tsüggeſzſzék baj-vívó kezeket, Nemes bátorsággal táplálják ſzíveket (1787 Pálóczi Horváth Ádám C2116, 102) | elcsüggesztett-e ennyi szenvedés (1865 e. Jósika Miklós 8212020, 23) | ott emlékektől terhes fejedet a márványföldnek elcsüggesztheted (1911 Babits Mihály 9014025, 11) | Van-e itt olyan ember, aki fél, és lágy szívű? Az menjen vissza a házához, ne csüggessze el társainak a szívét a magáéhoz hasonlóan! (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203)  eldönget ts 5b | nyakon kapják, ’s jól el döngetik [a kísértetet] (1808 Farkas Ferenc C1692, 50) | mostohája eldöngette a hátát (1851 A Falu Könyve C1667, 120) | [Lúdas Matyi] rútul eldöngeti Döbrögit (1932 Pintér Jenő CD44) | azért bujdosott el a gyerek hazulról, mert az oskolamester rendszeresen eldöngette (1985 Faragó Sándor CD52)  eldurvul tn 1a1 | Szerentſétlen gyermek! nem tſudállam ha a’ kezei ugy el durvultanak (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031005, 244) | az eldurvult polgárok tigrisi tettei (1805 Vitkovics Mihály C4529, 111) | bőrük eldurvul, felszálkásodik (1833 Kovács Pál² C2761, 59) | [A San Pietró] csodatemplom; akinek el van durvulva a szíve, csak egyenesen oda menjen (1890 Mikszáth Kálmán CD04) | Bizáncban a képszövés technikája fennmaradt, ha eldurvult is kissé (1925 MűvészetiLex. C6812, 287) | sajnálatosan eldurvult polémiákban (1972 T. Erdélyi Ilona 2018006, 370) | Most alig ismerni rá, arca eldurvult, nézése eszelősen vad (1976 Dobos László 1034004, 346) | Hártyás már a felhőkkel feleselő víz. Eldurvult a szél is (1979 Thinsz Géza 9708006, 12) | a gyerekek önfeledt, majd eldurvuló játéka (1996 Magyar Hírlap CD09) | addigra már egészen eldurvult a helyzet (1998 Takács M. József CD17)  elegyenget ts 5b (átv is) | a’ Vakondak-túrásokat és Hangya-bojokat széllyel-kell rajta [ti. a földön] ütni, vagy el-egyengetni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 27) | a hajdani [...] panpoëticus korban minden továbbadó, minden egyes dalnok, minden következő nemzedék rátette kezét a műre, hibáit kijavítá, darabosságát elegyengeté, betölté hézagait (1860–1861 Arany János C0654, 418) | Erdős úr oldalzsebéből egy kis fésüt vőn elő, szakálát, bajuszát egész egykedvü mélasággal elegyengette (1867 Tolnai Lajos C4200, 25) | férje őt is elegyengette egy szerszám-nyéllel (1883 Szabó Ignác C3775, 96) | [Octavia] nemes lelkével, szeretetreméltóságával és szelídségével mindenkit megnyert. 37-ben sikerült elegyengetnie a fitestvére és férje közt támadt viszálykodást (1904 ÓkoriLex. CD28) | [az Erdélyben élő három nép közül] mindegyik hozott magával sajátost, s az idők folyamán mindenik kölcsönzött többet-kevesebbet a másik kettőtől. Az azonos tájban való százados együttlakás sok különbséget el is egyengetett (1940 Viski Károly CD22) | Legnagyobb füves pusztánk a Tisza ártere; a szőke folyó töltögette fel üledékeivel, és egyengette el asztalsimaságúra (1987 Antalffy Gyula 1004003, 110)  elembertelenedik tn 12b | az elvadult, elembertelenedett, megkövült arcvonások (1929 Krúdy Gyula CD54) | az utolsó évszázad elembertelenedett kapcsolatainak hálójában vergődve (1948 Somlyó György 9608028, 65) | A háború elembertelenedett világa (1966 József Farkas–Szabó György CD53) | a hivatali mechanizmus elembertelenedett gépezetei (1972 Kocsis Rózsa 2018004, 325) | A tömeggé vált emberi sokaság elembertelenedik, személytelenné lesz (1999 Magyar Hírlap CD09)  elerőtlenedik tn 12b | eme gyakran a’ klnbn már egészszen el-ertlenedett betegek, ugy meg-bátradnak ’s erssednek (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 205) | az elerőtlenedett földet, friss földel, és trágyával [kell] elegyíteni (1818 Nagyváthy János 8328002, 48) | karjai elerőtlenedtek, a fegyver kiesett a kezéből (1899 Cserzy Mihály C1302, 198) | kifárad a vad zokogásba, hangja bereked, elerőtlenedik (1931 Gelléri Andor Endre CD10) | kiüresedett vagy elerőtlenedett a képzelete (1998 Magyar Hírlap CD09)  elerőtlenít ts 4b4 | [a hasmenés] a’ beteget igen el ertleniti (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 334) | [az ábrándozás] az ész józanságán oly könnyen erőt vesz, a lélek érzéseit a képzelet befolyása alá rendeli és az akarat hatalmát lassankint elerőtleníti (1836 Kölcsey Ferenc 8253044, 349) | folytonos munka által elerőtlenitett állatoknál (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310008, 1) | [A fagyöngyfélék] szivó gyökereikkel a meglepett fát elerőtlenítik, s nagyon elszaporodva, az egészet elpusztitják (1894 PallasLex. CD02) | [az alkotmánybíróság sok határozata] az egyes törvényeket elerőtlenítette, részben megvonta a törvényerejű következményeiket (1997 Országgyűlési Napló CD62)  elértéktelenedik tn 12b | Mikor azonban egypár millióra való lett belőle [ti. a II. Rákóczi Ferenc fejedelem által veretett rézpénzből] forgalomba bocsátva, kezdett az elértéktelenedni (1860 Jókai Mór CD18) | [A földművelő nép] hadkötelessége nem vész el, de elértéktelenedik a hivatásos harcosok jelentősége mellett (1939 Váczy Péter CD43) | míg a dialógus, az encomium [= dicsőítő ének], a vetélkedés művelése korábban még magasrendű irodalmi tevékenységnek számított, a barokk korban ezek mintegy elértéktelenedtek és az irodalom alsóbb rétegeibe csúsztak le (1964 Stoll Béla CD53) | a halászati szempontból mindinkább elértéktelenedő tiszántúli apró vízállások (1999 Magyar néprajz CD47)  elérzékenyedik tn 12b [5c. is] | [a gyermeknek] Szabó László és Geszner Idylliomi kedvessei. Az elsőből sokat tud betéve, az alvó öreg Menalcásnál elérzékenyedik! (1809 Döbrentei Gábor C2559, 455) | szivem nagyon elérzékenyedik (1842 Kazinczy Gábor ford.–Raupach C5774, 386) | elsietett József, mert öccsét látva elérzékenyedett, és sírnia kellett (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203)  elfakul tn 1a1 | [Debrecen] a városi régi, enyészetnek indúlt jegyzőkönyveket, melyek már egészen elfakúltak s évről évre olvashatatlanabbakká lesznek, lemásoltatni elrendelte (1870 Századok CD57) | egy mesteri kép elfakuló szinei (1899 Hegedüs Sándor C2052, 82) | [ha] megszoktad az életet, a világot, a földgolyót nélküle, akkor fájdalmad elfakul, megcsökken, a maga értékére száll (1936 e. Kosztolányi Dezső 9359337, 38) | kis szertartásaink elfakultak (1969 Konrád György 9351003, 192) | [Kniezsa István] impulzív egyéniségét, közvetlen modorát el nem fakuló emlékként őrzik mindazok, akik környezetéhez vagy akár csupán ismeretségi köréhez tartoztak (1994 Kiss Lajos² CD30)  elfáraszt tn 5a2 | Már el fárasztatta volt két lovát az ide ’s tová nyargalásban (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 102) | Rettegek a Tek. Vármegyének figyelmét elfárasztani (1830 Kölcsey Ferenc 8253050, 38) | Úgy elfogta a düh, hogy futás közben nagyokat ugrott s vadul lóbálta karjait, hogy hamarább elfárassza magát (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 144) | Sokáig aludt. Elfárasztotta a sok sírás (1978 Török Sándor 1157001, 25)  elfehéredik tn 12b | A paraszt el fejéredvén mint a fal (1817 Czövek István ford. C1237, 22) | elfejéredett haj (1847 Eötvös József C1606, 91) | dühtől elfehéredett arccal (1938 Dallos Sándor 9098002, 168) | Az elsőfokú fagyás jele a később elfehéredő kis lila folt (1996 Magyar Hírlap CD09)  elfekélyesedik tn 12b5 | [a nyúlszem nevű betegség] avval a veszélylyel is jár, hogy a szaruhártya elfekélyesedik (1896 PallasLex. CD02) | Az elfekélyesedett, meg nem oldott, reménytelen magyar társadalmi kérdés (1943 Féja Géza 9138008, 331) | A beszélgetés, egymás megismerése mégis makacsul szükséges, mert nem ismerünk ma még jobb módszert arra, hogy a kisebb érzelmi sérülések ne fekélyesedjenek el (1995 Magyar Hírlap CD09)  elfeketedik tn 12b5 | [a fa gyökere] ha pedig egéſzlen már el-feketedett: Jele, hogy ki-aſzott, és el-férgeſedett (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225008, 85) | Ekkor az ábrázatja egészlen elfeketedett (1817 Czövek István ford. C1238, 376) | Egyszerre aztán elfeketedett minden előttem s elájultam (1912–1913 Zichy Géza 8538023, 101) | a hirtelen elfeketedő ég (1987 Antalffy Gyula 1004002, 89)  elfeketül ts 1c1 | ſzakad a’ zapor: domboknak, hegyeknek Oldalok el-feketl: az havak’ patyolattya meg olvad (1775 Baróti Szabó Dávid C0819, 38) | Kaczor: Gondolkodik. Guta: Szinte elfeketűl bele (1834 Vörösmarty Mihály 8524401, 16) | Elfeketült köröttem a világ (1919 Elek Artúr CD10) | Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már, elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatünik (1937 József Attila 9282162, 348) | ha imbolyogva, ha görnyedezve, ha el-elfeketülő szemmel is, de kitartottam (1975 Kertész Imre² CD41)  elfelez ts 4b | Az Apellusz húzta vonáskát El felezé Protogén (1816 Ungvárnémeti Tóth László C1232, 9) | Papírszeletet kotor elő a fiókból, egy nagy ollóval gondosan elfelezi (1938 Radnóti Miklós CD10) | a barackokat elfelezzük, magjukat kiszedjük (1991 Frank Júlia CD19) | elfelezik a költségeket (1996 Magyar Hírlap CD09)  elfelhősödik tn 12c5 | Öreganyám olyan áhitattal énekelt, hogy esti altatóira visszaemlékezve, még ma is elfelhősödik tőlük a szemem (1947 Szabad Föld dec. 25. C1537, 2) | Aranka: Holnap már jöhet a déli busszal. Hétköznap közlekedik. Mányoki: Köszönöm. Nem jön ki? Aranka elfelhősödik: A dolgomtól éppen kimehetnék… (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 543) | elfelhősödő közérzettel (1988 Csoóri Sándor 9090054, 140) | feje fölött elfelhősödött az ég (1997 Magyar Hírlap CD09)  elfertőződik tn 12c | Egy elfertőződött rossz test, fakó arc, mérgezett lélek (1989 Csengey Dénes 1028003, 41) | a rossz csatornázás miatt elfertőződött városi kútvizek (1996 Németh Ildikó CD52) | A szennyezett, törött karom elfertőződhet, éppen ezért antibiotikumos sebhintőporral kezeljük (1996 Szinák János–Veress István CD59)  elfonnyad tn 1a1 | a’ kik réſzegitö italokkal viſzſza élnek, igen keveſet ſzoktak enni ’s végtére teſtek el-fonnyádván viz kórſágban halnak meg (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 562) | időelőtt megvénült, elfonnyadt, redős ránczos uri egyén (1847 Malatides Dániel 8291001, 18) | iúságunk elfonnyadt (1894 Heltai Jenő 9239003, 29) | Van író, aki helyzete s lelki alkata következtében elcsügged, elfonnyad, ha nem élteti, buzdítja a siker (1937 Németh Andor 9480017, 267) | [a szamárral] eteti meg az elfonnyadt zöldsalátát, amit már nem tud eladni (1986 Gion Nándor 9190002, 31)  elfoszlik tn 16a8 | El-mállott [=] el-kopott, el-foſzlott, el-virágzott, el-apadt (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 22) | A’ tünemény elfoszol (1815 Kazinczy Ferenc munkái C2529, 346) | Elfoszlott azonnal minden gyanú (1834 Fáy András¹ C1714, 29) | Régi szép ruhái elfoszlottak (1897 Szabóné Nogáll Janka C3774, 180) | gyermeki hite is elfoszlott (1931 Sárközi György 9587010, 68) | elfoszló felhőkbe (1956 Görgey Gábor 2005040, 195)  elgazosodik tn 12a | alkalmatos, jövedelmes lakó hellyé változtaſsék az elpuſztúlt, és el-gazoſodott ügye fogyott Bánátus (1783 Molnár János C0292, 240) | a’ gabonanemek, különösen a’ buza, könnyen megdőlnek, elgazosodnak, [...] ha frisen trágyázott földbe vettetnek (1844 Kecskeméthy Csapó Dániel 8232028, 64) | Ebben a szokatlan jó esős időben úgy elgazosodott a föld, a kertje – győzheti a kapálást… (1952 Molnár Zoltán 2051012, 41)  elgennyesedik tn 12b5 | [a mirigykórban szenvedő lovaknál] a torok körül elhelyezett nyirokmirigyek is elgenyesedhetnek (1896 PallasLex. CD02) | – Közel volt a vérmérgezéshez – mondta az orvos, mikor az elgennyesedett sebet kenőccsel és vattával bepólyálta (1928 Kassák Lajos CD10) | az elgennyesedett végtagot el kell távolítani (1992 Gelencsér Gábor 2010005, 29)  elgörbül tn 1c1 | el-görbltt nyakokat kardgyával el-irttya (1813 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0831, 144) | [a kisfiú] eltorzult arccal, elgörbült kedves ajkakkal sírni kezdett (1916 Móricz Zsigmond 9462006, 153) | a kulcs elgörbült a zárban (1987 Békés Pál 1014002, 67)  elgyávul tn 1a1 | utódok, kikre honukban minden vár-rom, egy egész hisztóriai nagy époszban int, csak nem gyávulhattak el végképen (1812 Berzsenyi Dániel C5244, 52) | [a farkas,] ha megszorult ’s felette megrémíttetett, igen elgyávul ’s féltében okádni szokott (1829 Pák Dienes 8346009, 146) | A legbátrabb szívek is elgyávultak az általános rémületben (1932 Krúdy Gyula CD54) | Haragra lobbantam – magam ellen, hogy idáig puhultam, ennyire elgyávultam (1986 Hegyi Béla 2001012, 68)  elgyengít ts 4b4 | [jobb karjában a sebesülés miatt] el gyengitvén vére follyáſa, bal karjátol kételenittetett [!] ſegitſéget kötsönezni [!] (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 118) | Fenék-Gerendák köté, Alig tartják magokat, A’ ſok Habok ütközé El gyengíték azokat (1785 e. Bécsi Magyar Múzsa ford. 7490011, 23) | A’ nevelőnek kötelessége [...], hogy a’ nevendéknek semmi legcsekélyebb elmebeli tehetségét el ne gyengítse ’s meg ne rontsa (1825 Szilasy János 8450005, 99) | az elnyomottak csak ugy kevesebbé félelmes ellenei elnyomóiknak, ha szellemi- ’s anyagilag el vannak gyengitve (1843 Wesselényi Miklós 8528004, 8) | [az] izgalom elgyengítette az idegeimet (1907 Gárdonyi Géza C5321, 100) | belőlem már tésztát lehetne gyúrni, úgy elgyengített, elkékített már a kacagás (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706006, 41) | Elgyöngítettem a tüzet, hogy lassan, csendesen főjön még egy darabig a meglepetés-vacsoránk (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 161)  elgyomosodik tn 12a | Ne hagyjuk a [a gyümölcsfa] alját elgyomosodni (1877 Bereczki Máté C1047, 48) | a vetés itt-ott elgyomosodott (1975 Bartyik Mária et al. 2043011, 6) | egyre több, korábban gondozott terület gyomosodott el (1995 Természet Világa CD50)  elgyötör ts 7c1 [6b. is] | tulajdon ſzerentsétlenſegein nagyon el valais gyötrettetve (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 97) | Megengedj, hogy ezeknek hallgatásával elgyötörtelek (1802 Kazinczy Ferenc C2555, 501) | Ott fekszik az agg, láz gyötri el őt (1864 Szász Károly² 8426024, 6) | országutakon rozzant szekerek, melyek elé sovány, elgyötört lovakat fogtak (1892 Herczeg Ferenc C2069, 62) | a kápolna felé, a megszűkűlt úton még makacsul vonult palástos szentjeivel a sok elgyötört zászló (1938 Németh László² 9485001, 31) | vékonyka, elgyötört hang kap a csendbe (1976 Dobos László 1034002, 164) | [Levendel László osztályán] az elmúlt évek során már annyi elgyötört művész, író, politikai üldözött lelt menedékre (1990 Lovass Zoltán 1097002, 230)  elhájasodik tn 12a (átv is) | Az egész arcz inkább piros volt, mint veres, csupa merő durva elhájasodott vonások (1854 Jókai Mór C2244, 150) | [a bambaság] oly furcsa jelenség, mikor az értelem nem hogy balul szolgálna mint a balgánál [...], de egyáltalában döcög a gondolkozás, az elme úgyszólván el van hájasodva (1893 PallasLex. CD02) | [a kúrát] orvosai ajánlották, nehogy szive és a mája elhájasodjék (1901 Budapesti Hírlap aug. 1. C0056, 2) | [általában a fiatal kutyák járnak poroszkálva], no meg az öreg állatok amelyek már elhájasodtak és elkényelmesedtek (1996 Szinák János–Veress István CD59)  elhalkul tn 1a3 | nem zúg semmi egyéb, csak a kormánypárt „éljene”, mely végighömpölyög súlyosan, nehézkesen, nehányszor egész széles territóriumán, hol elhalkul, majd ismét feldörg (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | Mennyire elhalkultak ezek a lármás emlékek, mikor Etelka közelében voltam! (1913 Babits Mihály 9014130, 122) | Lépéseik elhalkultak a folyosón (1936 Somogyváry Gyula 9611001, 20) | A gitár hol elhalkul, hol felerősödik (1968 Szakonyi Károly 9635003, 80) | elhalkult az avantgarde, a beváltabb, tiszta formákkal dolgoznak még a csúcs-designerek is (1997 Lakáskultúra CD39) | [A fülemülék] gyakran éjszaka is énekelnek [...]. Legtüzesebben a kora hajnali és alkonyati órákban csattognak, ám június végén fokozatosan elhalkulnak (2000 Természet Világa CD50)  elhallgattat ts 5a8 | ezen tekintet nem tsak el halgattathatta volna veled kérésedet, hanem méltán szerelmedet is ki olthatta volna szivedböl (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 57) | a [kis]fiú sirt, orditott, míg végre egy pár czukordarabka elhallgattatta (1867 Gyulai Pál 8173001, 13) | [Hörömpőnek] végre sikerült elhallgattatnia az órát (1942 Rónay György 9573162, 91) | Az Új Symposion az én [ti. Sziveri János] szerkesztésem alatt is szóhoz juttatott olyan jeles magyarországi írókat, akik itthon el voltak hallgattatva (Petri, Konrád, Eörsi, Radnóti Sándor…) (1989 Alföld 2001011, 55)  elhalványít ts 4a4 | Fájt a’ ſzíve, midn látá azt a’ temérdek ſok népet, [...] kit éhſég el ette ábrázattal, kit bú bánat el halványította tekintettel (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 258) | az Opiummal-való hoszszas élés el-halványíttya az embereket (1803 Molnár János C0308, 53) | érdemeit soha sem fogja elhalványitni az idők hosszúsága (1858 Tóth Lőrinc C4298, 161) | A képzetek erejét [...] az örökös, kénytelen körülirogatások hosszúsága, terjengőssége és elvonó természete untalan ellapítják, elhalaványítják (1887 Beöthy Zsolt 8048009, 77) | Dérmakenöcs éjjeli használatával gyönyör lesz az arcbőr, kéz és nyak. Szeplőt, májfoltot elhalványít (1919 Világ 2115001, 12) | [A bróm] a szerves festőanyagok szinét elhalványítja (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 283) | Az időszerű, szenzációs információk elhalványíthatják, kiszoríthatják a fontos régebbi információkat (1992 Bóra Ferenc 2034008, 241)  elhalványodik tn 12a | a’ beteg minden érzékenyſégeitl meg foſztatik; ortzája el-halaványodik, bé-ek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 316) | a’ nagy ijjedtség miatt elhalaványodott papokat (1840 Márton József¹ 8298001, 81) | 1589-ben a végitéletnek egy olyan előadását bámúlták itt, melyben a nap elhalványodott, a hold és csillagok az égről lehúllottak (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | némely virágok szirmán a szín: a szárhoz közel sűrű és éles, de aztán a szirom vékony recéinek irányában elhalványodik, mint az írás, mikor a tinta kezd kifogyni a tollból (1934 Szentkuthy Miklós 9664002, 91) | Átúsztatásos (vagy áttűnéses) technika Képek egymás utáni vetítése oly módon, hogy míg az első „elhalványodik”, a második „felerősödik,” [!] így vált az első képből a másodikra a két diavetítő (1980 Barát Tamás 1011001, 53)  elhalványul tn 1a1 | könnyek folytak-le az eſs-vízzel el-halaványúltt ortzáján (1790 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7463005, 285) | [Vannak ércek, amelyek levegőn oxidálódva] elvesztik sajátszerü fényüket, elhalványulnak, fölületük éleg hártyával vonatván be (1844 Nendtvich Károly 8330004, 119) | Mennyi nagy írónk emlékezett meg Kölcseyről! Széchenyi, [...] Eötvös, Erdélyi János, Petőfi, Pap Endre stb., de ezek szavai mellett nem halványul el Kossuth sorainak eredetisége és szépsége (1884 Hazánk 8633001, 173) | A falon elhalványult Daguerrotyp fényképek, csupa atillás magyar és csupa krinolinos asszony (1905 Gárdonyi Géza 9173008, 66) | elhalványult benne az akarás (1945 Schöpflin Aladár 9590004, 96) | [a tanulók] nem tudják személyiségükhöz, életükhöz kötni a tanultakat, így azok lassanként elhalványulnak és a feledés homályába merülnek (1978 Buda Béla 9073001, 233)  elhamvad tn 2a2 | El hamvadni: hamuvá lenni (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 82) | Csendes vagy, ’s az erős ajak is, melly csontodat érte, Némán hamvad el a’ földnek lemerülve porába (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 104) | Elég világosságot adott a tanyatető, amely két oldalról is meggyujtván, lánggal égett, hogy menthetetlenül elhamvadjon (1898 Tömörkény István 8493006, 33) | láttam, hogy lent az országúton elhamvadnak a lámpák, a feketeség terjed és mélyül… (1937 Földi Mihály CD10) | a szerelmi szenvedély elhamvad, s a kiüresedett élet már nem képes önmagát megújítani (1963 Kritika 2027010, 47) | Elhamvadó tüzek füstfoszlányai (1989 Nádas Péter 2001004, 14)  elhamvaszt ts 5a2 | a menny nyila házakat hamvasztott el, s az okozott kár ezerekre rúg! (1818 k. Fáy András¹ 8139004, 359) | [Szulimán] Moldvába vivén seregét, Jászvásárt elhamvasztotta, Szucsavát kifosztotta (1861 Szalay László 8419010, 195) | a szerelem érzése az, mely lelkesít, boldogít s mely ha csalódásra találna, elhamvasztaná szívemet és átokká tenné életemet! (1913 e. Rudnyánszky Gyula 8400034, 17) | Ambá testét a máglya tüze elhamvasztotta (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 402) | [a veszélyes hulladékokhoz használt hamvasztók] a szilárd hulladékokat nem éghető hamuig és viszonylag ártalmatlan, csak mintegy 1400 °C hőmérsékletű gázokra hamvasztják el (1987 Kállai László 1074004, 42)  elherdál ts 1a | a’ kölcsön vett pénzt más, [!] hiábavalóságokra elherdálja (1847 Táncsics Mihály C4085, X) | Ojjé be sok esztendőt herdálnak el egyetemi iaink (1900 Budapesti Napló aug. 31. C5243, 1) | Nem engedjük a forradalom vívmányait elkótyavetyélni, elherdálni, ellopni vagy elárulni! (1919 Juhász Gyula¹ 9284874, 223) | szégyenletes módon herdálja el saját szellemi erejét (1989 Eörsi István 9125032, 67)  elhervad tn 1a1 | el hervad bizodalmom (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 120) | friss rózsáim Elhervadtanak; Forrásim, zőld fáim Kiszáradtanak (1803 Csokonai Vitéz Mihály 7069072, 180) | Iúságának szépsége még nem vólt el hervadva (1823 Molnár András ford. C2031, 116) | Hagyjunk még elhervadni két nyarat, Míg [Júliát] a menyegzőre érettnek tekintjük (1855 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare C4537, 421) | soha el nem hervadó emlékeim (1904 Vészi József 9777001, 7) | egy nőnek nem szabad egyetlen férfi karjai közt elhervadnia (1969 Vitányi Iván 9780001, 29)  elhidegül tn 1c1 [1k. is] | A’ ſeregek el üzik a’ reſzkető aggokat tüzhelyekröl, a’ hol el hidegült tagjaikat melengetik (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 127) | [Géza] gazdaggá léte óta egészen elhidegült a politika iránt (1846 Pálffy Albert C3404, 8) | A nyári incidens óta [...] viszonyunk elhidegült (1923 Károlyi Mihály 9311003, 409) | Aztán, hogy másokkal lefeküdt, s én is komolyabban vettem a Bibliát, elhidegültünk (1982 Géczi János 1058001, 253)  elhomokosodik tn 12a5 | a’ föld is, e’ legbizonyosabb birtok, elhomokosodhat, posványosodhat (1843 Szűcs Ábrahám 8456002, 90) | Az elbingi Visztula több ízben teljesen elhomokosodott és csak újabban kotorták a medret ismét ki, hogy a víz lefolyását a Frisches Haffba biztosítsák (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 97) | [a 19. század elején] az elhomokosodott közlegelőket a birtok nagyságához vagy a család lélekszámához arányítva felosztották, és kötelezték a lakosokat a terület betelepítésére, erdősítésére (1999 Magyar néprajz CD47)  elhullat ts 5a [2a. is] | [ha az ember az ún. herehurát] ſoká hadja a’ Renden, a’ Levelét mind el-húllatja, és tsak a’ tsupa Kóróját takarittya Tsüribe (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332006, 100) | te megjösz végre s elhullatva fátyolodat karjaim közé rohansz (1856 Vasárnapi Újság CD56) | A bika március végével, április elején régi agancsát elhullatván, az új agancs fejlődésének első szakában minden oly sűrűséget kerül, a hol az érzékeny agancsképződmény sérülést szenvedhetne (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 16) | elhullatott könnyeket (1936 Tamási Áron 9701012, 272) | az itt-ott elhullajtott történetekből, apróságokból mind több kerül a zsebében őrzött jegyzőkönyv lapjaira (1941 Sőtér István 9613003, 46)  elhülyül tn 1c1 | [Clemenceau] szerencséje, hogy cselekvő természete, hatalomszeretete s diplomata zsenije mellett nem kellett magából kiirtani a művészt. Ha megbukik, szél meg nem üti, el nem hülyül vagy meg nem hal, irodalmat fog csinálni megint (1909 Ady Endre CD0801) | a sok gyógyszertől felpuffadva és elhülyülve bambán állott egyhelyben (1957 Benedek István 9041010, 319) | [az asztrológiai, természetgyógyászati] témájú műsorok általában úgy este kilenc, fél tíz tájban kezdődnek, amikor a dolgozó már kellőképpen ellazult, elhülyült ahhoz, hogy szemét sem rebbentve elviseljen minden elképzelhető baromságot, amit ember egyáltalán kitalálni képes (1997 Természet Világa CD50)  elintéződik tn 12c5 | addig nem közöltetik többekkel, még a’ dolog el- nem intézdött (1792 Szomor Máté ford. C2990, XXIV) | ezen elejénte bonyolódott ügy mind Tarnócziné asszonyomnak, mind más részröl nemes uraimék teljes megelégedésére kezdett elintéződni (1880 Pálffy Albert C3391, 12) | Lám, minden elintéződik szépen, magától (1923 Karinthy Frigyes 9309006, 140) | Távoli rokonok, barátok elvesztése gyakran egy kis tűnődéssel elintéződik (1989 Polcz Alaine 1120003, 271)  eliszaposodik tn 12a (átv is) | eliszaposodott folyótorkolatok nyujtják a kikötőket (1886 Lóczy Lajos C2926, 5) | [A víz] csak főzésre jó, de mostanában már arra se, ugy eliszaposodott, hogy még a rántott leves is ropog tőle a fog alatt (1927 Móra Ferenc 9459034, 15) | A törvényalkotási munka eliszaposodott a bukott egypártrendszert szolgáló paragrafusok kacskaringóiban (1990 Országgyűlési Napló CD62)  eliszonyodik tn 12a [1k. is] | [az oroszlán] olly irtozatos orditáſt vitt végben, hogy a’ nézök magok el iſzonyodtanak (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 78) | benn a várban eliszonyodtam: itt sebesültek hevertek vértócsában sohajtva, jajgatva; amott holtak valának egymásra halmozva (1849–1850 Rónay Jácint 8396006, 111) | Hiszen el is voltam én készülve rá, hogy nagy keserveim lesznek még ezzel a kölökkel. De hát ilyen hamar? hogy lehet ez? hisz ez még gyerek [...]. Egész eliszonyodtam (1961 Füst Milán 9161044, 96)  eljegesedik tn 12b5 (átv is) | Görgey némi dicscsel kezdett pályafutását fölösleges önbecsérzettel, tompa s eljegesedett szivvel végezé (1858 e. Mészáros Lázár C3096, 378) | Az Alpokban vagy 350 km2-nyi terület van glecserektől borítva, vagyis eljegesedve (1894 PallasLex. CD02) | Szyopa, a vízhordó szinte eljegesedve jött meg, és azt mondta: nem lehet vizet hozni a Szorotyon vágott lékből, mert az utat úgy betemette a hó, hogy a lovacska hasaljig süpped bele (1965 Makai Imre ford.–Pausztovszkij 9418005, 41) | Arcszőrzetük hiánya [ti. az eszkimóknál] talán szintén a hideg éghajlathoz való alkalmazkodás következménye, mert az ő körülményeik közt a szakáll meg a bajusz eljegesedhet, és kellemetlenséget okozhat (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146006, 313) | [A fagyasztót] lehetőleg tavasszal és késő ősszel jégtelenítsük, mielőtt belekerülne a teljes nyári készlet, illetve mikor a nyári melegek következtében ugyancsak eljegesedett (1991 Frank Júlia CD19)  elkábít ts 4a4 | [a kígyók] el kábitattnak, a’ mit a’ kurittyálok, kiáltozo kalmárok [...] valami orvoág által meg tudnak tſelekedni (1775 Szeli Károly ford.–Haen 7315001, 43) | a’ nap-fény el kábíttya egy kevesé a’ szemem’ világát (1791 Verseghy Ferenc ford.–Kotzebue C4444, 71) | egy gyors csapása a’ pór’ fejszéjének elkábitá a’ farkast (1836 Gaal József C1790, 127) | Van ugyan oly idő, mikor pillanatokra mintegy elkábitom magamat, s azt hiszem, föltaláltam a tárgyat, mi boldogságot nyujtand (1846–1847 Szendrey Júlia 8440011, 102) | Mohón nyelte az italt, a mely elkábitotta a fejét (1895 Ajtay János 8622001, 67) | Jókai magával ragad, bele a mese forgatagába, elkábítja kritikai kétkedésemet, naivvá tesz (1917 Schöpflin Aladár 9590005, 53) | a zsongás megtölti a völgyet, elkábítja a fület (1945 Bözödi György 9070002, 31) | az új szenvedélytől [ti. szerelemtől] elkábítva, szinte ájultan és magamon kívül ültem a nők közt, s alig hallva, még kevésbé értve a szent szertartást (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 13) | árammal elkábított bikák (1989 Csengey Dénes 1028002, 35)  elkábul tn 1a1 | a’ két Tábor egymáſt ollyan ſzörnyü kiáltáſokkal köſzönté, hogy az égnek ki terjedéſe alatt repeſö madarak el kábulván, a’ Katonaſágnak lábai közzé hullottak ſzédülve (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 121) | a’ Tengernek hánykodában el-kábúlt fejét édes álomáltal kivánnya vala meg-friteni (1792 Boér Sándor ford.–Barclay 7053001, 1) | A’ sok lrétl elkábult szolga [...] gajdol (1820 Virág Benedek ford.–Horatius C4508, 39) | feküdtem sebben és lázban tovább. Időnkint elkábultam, időnkint egy-egy percre visszatért az eszméletem (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 332) | ütést érez tarkóján, agyára vér fut, elkábul (1931 Sárközi György 9587012, 329) | Lucien elkábult a párisi forgatagtól (1954 Benedek Marcell ford.–Balzac 9042011, 136) | évente legalább egyszer a kendervizet beleengedték a folyóba, amitől aztán elkábultak a halak, és feljöttek a víz tetejére (1986 Gion Nándor 9190002, 19) | A brit Munkáspárt nem kábul el a közvélemény-kutatásoknak azoktól az eredményeitől, amelyek szerint ha most lennének a parlamenti választások, fölényesen győznének (1995 Magyar Hírlap CD09)  elkallódik tn 12a | El-kallódott: Közép árronn kelt-el p. o. a’ jóſzág, gabona (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 102) | kezeik között el is kallódott az egész összeg (1899 Budapesti Szemle C0067, 119) | Ady azt hiszi, hogy „minden más táján a világnak” szent dalnok lehetne abból, aki itt elkallódik, hozzá nem való környezetben (1924 Benedek Marcell 9042004, 88) | a másolásra kiadott kézirat kézről-kézre vándorolva elkallódik, csonkán vagy egyáltalán nem kerül vissza a szerzőhöz (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707003, 129) | elkallódott tehetségek (1997 Magyar Hírlap CD09)  elkapdos ts 4a2 [1d., 1n., 4d. is] | Mint a’ békákat faldokló gólya a’ tavakon, úgy jár  [ti. a martalóc] is az egeken: ’s hol a’ holdat, hol a’ napot [...] hol félig, hol egéſzen, a’ mint lehet, ſebes futtábann el el kapdossa (1784 Magyar Hírmondó C0272, 161) | Fel-felhányta pálcáját, s el-elkapdosta (1812 Kazinczy Ferenc 7163009, 189) | Ágnes asszony a patakban Fehér lepedőjét mossa; Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa (1853 Arany János 8014059, 213) | A fecske röptében és csak száját tátva kapdossa el a prédát (1901 Herman Ottó 8183005, 203) | a bányászok egymás után kapdosták el az árulókat és elagyabugyálták őket (1989 Börtön volt a hazám 1024001, 24)  elkarsztosodik tn 12a5 (Föld) | [a Kulpa folyótól délre eső terület] elkarsztosodott sziklahátaival átmenetül szolgál a balkáni félsziget tartományaihoz (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [hibás az a tézis], amely szerint például a dinári Karszt-hegység azért karsztosodott el, mert az ottani erdők letarolását követően a felszínét fedő talajokat lemosta az eső, s így a kopárrá vált mészkövet most már szabadon oldhatta a csapadék. A tétel kutatásaink fényében pontosan megfordítva igaz: a karsztjelenségek fejlődése [...] a hegység erdős időszakában, talajborítás alatt ment végbe (1997 Magyarország földje CD05)  elkedvetlenedik tn 12b [1k. is] | El kedvetlenedének mind ketten az Aſzszonyok ezen a beſzéden (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 31) | a hátrányossá vált katonai helyzet mellett, a folytonos térvesztés és ide-oda való czéltalan mászkálás miatt, a hadak is nagyon elkedvetlenedtek (1880 Thaly Kálmán CD57) | Látom az elkedvetlenedő arcokat, a csüggedt legyintéseket (1935 Földi Mihály CD10) | Kicsit elkedvetlenedett, mert úgy gondolta, jó lenne Matulával beszélni [...]. És most nincs sehol (1956 Fekete István 9142001, 52) | elkedvetlenedett kisbefektetők (1994 Magyar Hírlap CD09)  elkékül tn 1c1 | [az elesettek] közzül némellyek már lelkektöl különözve hevertenek, és halványodott ábrázattyokat el kékült ajakok tette utálatoá (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 173) | Rontó elkékült haragjában (1837 Vörösmarty Mihály 8524423, 110) | A láng elkékült, aztán hirtelen ellobbant (1927 Benedek Elek 1015001, 43) | nem tettem meleg téglát elkékült hideg lábad fejéhez (1967 Méliusz József 9433001, 149) | [keresztre feszítésnél] a nehéz légzés következtében elkékült az áldozat (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202)  elkeményedik tn 12b (kissé rég) | Kitsoda lehet még is olyly el keményedett szív (1784 Magyar Hírmondó C0272, 23) | nagy a’ különbség, a’ nehéz étkek, és az erős munkák által elkeményedett anyától szülött gyermek között, és a’ között, kinek szülője egész éltében könnyebb életmódot követhetett (1825 Szilasy János 8450004, 49) | [a zöld spárga] vastagabb s több hajtást ereszt: de töve felé elkeményedik s nem egészen izlelhető; a fejér gyengébb, szebb és egészen izlelhető hajtásokat szolgáltat (1854 Galgóczi Károly 8153003, 68) | Gyulai elvei mind jobban elkeményednek, megkövesülnek, mint az öregedő ember véredényei már nem a régi rugalmassággal lökik az élet áramló vérét (1922 Dóczy Jenő CD10) | fájdalmatlan, elkeményedő fekélyek (1935 RévaiNagyLex. C5717, 555)  elkényelmesedik tn 12b | [Élete vége felé Horatius] elhizott, elkényelmesedett s a költészet hevületei és a város izgalmai helyett szivesebben szunyókált a sabinumi villa márványpadján (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 355) | szellemileg elkényelmesedett (1959 Komlós Aladár 9347018, 307) | a monopolhelyzetében elkényelmesedett [vállalat] (1994 Magyar Hírlap CD09) | A feleségem gyakran zsémbel velem, hogy miért nem járok le az uszodába, de alighanem elkényelmesedtem egy kicsit (1995 Magyar Hírlap CD09)  elkényesedik tn 12b (kissé rég) | Szabott ára van ott [ti. a postán] mindennek; Már oda tsak fizetni mennek. „Bár is Uram! de nem jól tette, Ki azt elsben meg-fizette. Mert el-is kényesedik vele, Ha mindég el-kél a’ levele (1791 Szentjóbi Szabó László 7320001, 18) | az én gyomrom annyira elkényesedett, ugy elromlott (1851 Vahot Imre C2929, 233) | A gyermek, ha egyedül van, üres életet él, elkényesedik, kis zsarnok lesz (1932 Móricz Zsigmond 9462029, 82) | Elfinomodott kezük és elkényesedett testük (1941 Veres Péter 9771013, 120) | [a foxi] nem valami ősfajta, drótszőre természetellenes is, kitenyésztés eredménye, mégsem kényesedett el, munkatársként, barátként használható (1972 Nádudvari Anna 2021005, 883)  elkérgesedik tn 12b5 | Nemzetségemnek meggyaláztatásán nem tud megindúlni elkérgesedett szíved (1824 Náray Antal C3303, 113) | az adófizetésben elkérgesedett tenyér (1847 Vas Gereben 8514007, 24) | Egy tölgyfán ez a név látható kivágva: „Christina”. Kegyeletes kezek gondoskodtak századokon át, hogy a fölírás épségben megmaradjon az elkérgesedett, elgümősödött faaggastyán oldalán (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | [a szklerózisban] vagy maguk a szövetet alkotó sejtek degenerálódnak és kérgesednek el, v. idegen kemény anyagok rakódnak le a szövetekben (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 297) | Elkérgesedett lelkek (1991 Országgyűlési Napló CD62)  elkomolyodik tn 12a | Az erd elkomolyodott [...] ’S minden állat lenyugodott (1798 Kisfaludy Sándor C2687, 56) | [Berzsenyi] napról napra jobban elkomolyodott (1856 Vas Gereben C4370, 35) | [Juliska] elkomolyodott arcocskáját feszült figyelemmel az öregasszony felé fordította (1950 Déry Tibor 9107009, 195) | Fölényesen nevetgélt, aztán elkomolyodott (1989 Konrád György 9351005, 39)  elkomorít ts 4a4 (/vál) | Igaz, hogy a’ menk vén Dubranovſzkija, Már elkomorítván a’ Hypocondria, ’S irigyelvén a’ más gyönyörségeit, Kurtára ſzabta ki a’ Fársáng’ ideit (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 21) | ne ijedjen meg ön, nem fogom elkomoritni e véres történetek leirásával (1862 Remellay Gusztáv 8391005, 54) | A füst szállt, lecsapódott az ablakokba, a tetőkre és elkomorította a házak falát (1910 Hegedűs Gyula CD10) | nemegyszer vitték négyes fogaton a biztosítási ügynököt, és adták kézről kézre, mielőtt a baráti arcokat elkomorította volna a zsebéből előszedett papirosokkal (1927 Krúdy Gyula CD54) | [Harag Györgynek] arra is futotta komédiázó kedvéből, hogy a játék végpillanatait elkomorítsa (1985 Sütő András 9620021, 19)  elkomorodik tn 12a | el komorodott a’ Mólnár és túrta szájából mérgét (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 266) | Az idő elkomorodott. Szél jött, haragosan süvöltő szél, mely fekete felleget hajtott magával (1846 Petőfi Sándor C3504, 154) | Szokásuk az a délelőtt víg kedvű temperamentumoknak, hogy délután elkomorodnak (1874 Jókai Mór CD18) | nagyon elkomorodott az öreg úr élete a kastélyban. Nem maradt vele más, csak Bögre úr (1922 Móra Ferenc 9459009, 128) | Utolsó éveiben egyre jobban elkomorodott József Attila költészete (1943 Féja Géza 9138008, 334) | olykor, ha egy-egy pillanatra magára marad, elkomorodik az arca (1967 Mándy Iván 9420007, 112)  elkorcsosul tn 1a1 | Egygy illyen el-tökéllett, és mindenek bóldogúlására fel-áldozott Személy épen nem gondol némelly el-kortsosúlt lelki-esméret emberek leselkedéseivel (1782 Magyar Hírmondó C0270, 700) | Hogy a jó kopófaj nemesedjék inkább mint elkorcsosuljon annak koslatásánál mind azon szabások, melyek a’ vizslák’ szaporitásánál felhozattak, okvetlenül megtartandók (1829 Pák Dienes 8346007, 91) | erőtlen, elbonczolt ’s elkorcsosult népkormányzásban (1831 Széchenyi István CD1501) | a XV-ik század utó felének elkorcsosult izlése (1868 Orbán Balázs CD22) | [a karfiol]levelek közül húsos, elkorcsosult szár emelkedik, mely számos kurta ágán fehér húsos csomókat hord (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 112) | [Petrarca] úgy vélte, nem tehet nagyobb szolgálatot nemzetének, mint ha elkorcsosult nyelvét visszaállítja klasszikus tisztaságába (1934 Babits Mihály 9014132, 194) | [A vakond] szemei külsőleg nem látszanak, egészen aprók, csökevényesek, fülei is elkorcsosultak, visszafejlődtek, hiszen a keskeny föld alatti járatokban csak akadályoznák a mozgásban (1993 A magyarság kézikönyve CD06)  elkorhad tn 1a3 | korhodtt-fa. El-korhodni (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 121) | csak annyit engedne isten érnem, míg ez az elkórhadt generatio lelép a’ cselekvés’ piaczáról (1833 Bajza József C0040, 326) | a classicus ókor társadalma, bensejében el-korhadva hanyatlásnak indult (1898 Berzeviczy Albert C1069, 196) | elkorhadt építmény (1946 Tamási Áron 9701026, 254) | Ha a földben a tetemről a lágyrészek elkorhadnak, a csontváz még évtizedekig megmarad (1986 Az emberi test 1114004, 997)  elkorhaszt ts 5a2 | Ha az Otthon állam a maga telepe számára kivonja Magyarországból az értelmiséget, akkor magát az ősállamot korhasztja el (1872–1874 Jókai Mór CD18) | A gyepföld a legelő vagy rét gyepszinéből keletkezik, ha azt néhány cm. vastag rétegben lehántjuk és rakásokban elkorhasztjuk (1894 PallasLex. CD02) | A múló idő azonban könyörtelenül kiszárította, elkorhasztotta a szép hajókat (1981 Garád Róbert CD52)  elködösít ts 4b4 | [a század] derülő hajnalát semmi önkény sem képes többé elködösíteni (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a londoni levegő] már száz lépés távolságban elkékíti, elködösíti az épületek kontúrjait (1913 Lengyel Menyhért CD10) | A derült lélekből fény sugárzik a szomorú élményre, a komor kedély elködösíti az örömöt (1922 Schöpflin Aladár 9590006, 103) | [a hajó] működésbe hozza gázfejlesztő készülékét és elködösíti magát (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 315) | elködösíteni az ügyet (1978 Kulcsár Zsuzsanna 1087002, 501) | A kokain elködösítette az agyam, gondolkozni sem tudtam (1996 Magyar Hírlap CD09)  ellanyhul tn 1a1 | [Jupiter] nem hagyta a henyeségtől ellanyhúlni népeit, Búval, gonddal köszörűlvén a halandók szíveit (1802 Csokonai Vitéz Mihály ford. [!] C1328, 273) | [az idő múlásával az emberi szervezetben] a’ nedvességek megsrsödnek, forgások ellanyhúl, a’ természetes melegség alább száll (1806 Bérczy János ford.–Struve C1036, 26) | Fáradtan szítta cigarettáit egyiket a másik után, de nem tudott életet erőszakolni ellanyhult testébe, lelkébe (1909 Laczkó Géza CD10) | A Nyelvőr első évtizedeiben nekilendült nyelvjárásbúvárlat lassanként el is lanyhult (1936 Csűry Bálint 1030002, 7) | De ha a szél ismét ellanyhult, a kötélzet megereszkedett (1963 Déry Tibor ford.–Golding 9107022, 111) | ellanyhuló közérdeklődés (1985 Borbándi Gyula 9811013, 296) | A dobermannokat egyébként kétórai szolgálat után leváltják, mert kifáradnak, figyelmük ellanyhul (1992 Szinák János–Veress István CD59)  ellustul tn 1a1 | el-ne lustuljon az emberi nemzet (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 360) | el-lustúl az ész (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2123, 76) | [a betegségben csak] a’ gyomor, és a’ belek lustultak-e-el (1802 Haiszler György C1998, 377) | Ama háládatlan tehetség osztályosa volt ő [ti. Jakab János] is, mely egy-két jó műben nagyot igér, azután évekig meddő marad, ellustúl, kimerűl (1860–1865 Arany János C6504, 48) | ellustul az ember ebben a „semmit-tevés”-ben (1928 Bartók Béla C0855, 116) | [a tenyészbikának] zöldtakarmányt csak keveset adjunk [...], nehogy ellustuljon (1947 Szabad Föld máj. 25. C1537, 6) | [A dűlőút] kanyarog, mint ellustult patak a lapályon (1955 Antalffy Gyula 1004008, 36) | Az összesűrűsödött tövek szétvagdalása után újra ültessük ki, és alaposan öntözzük be a növényeket. Így a már ellustult évelők is gazdagon virítanak a következő évben (1999 Lakáskultúra CD39)  elmagyaráz ts 4a [5a., 6b. is] | Én néked barátom passzust mutathatok, Meg görögl mellyet el-magyarázhatok (1794 Farkas András C1688, 27) | Valaki elmagyarázta neki, hogy az a nagy, régi ház a falu végén a Gyurkovicséké (1893 Herczeg Ferenc 9241017, 45) | elmagyaráztam, hogyan kell használni [a pisztolyt] (1914 Karinthy Frigyes ford.–Swift 9309082, 162) | – Egy szót sem értek az egészből. Tessék elmagyarázni! (1973 Csukás István 9095021, 67)  elmállik tn 13a | az elmállott fénytestek cifra világa, s mint elegyűl a kóválygó komor éjjnek Bolyhaival! (1789–1790 Fazekas Mihály 8138037, 20) | Sarum is végképen elmállott, elfesle (1858 Pájer Antal C3381, 29) | az Ostoba Kriska megpillantott a házfalban egy láncszemet, egyetlen karikát, amint az elmállott vakolat alól előcsillogott (1893 Mikszáth Kálmán CD04) | A tengerfenék jórészt elmállott gránitból áll (1994 Magyar Hírlap CD09)  elmélyít ts 4b4 | A reformatió hatása főleg az, hogy emeli a vallásos szellemet és elmélyíti a lelkiismeretet (1896 Riedl Frigyes 8393008, 107) | azzal vádolta [a férfit], hogy elmélyíti közte s felesége közt a szakadékot (1928 Földi Mihály CD10) | Angelika lehajolt a gyerekhez, a hangját elmélyítette (1968 Thury Zsuzsa 9709002, 151) | Új meg új feladatok megoldásával mélyíthetjük el a régebben tanultakat (1987 Domokos Lajos² 1038003, 143) | A magyar iskolarendszer inkább elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mintsem képes lenne megszüntetni azokat (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a] forró ruha tovább égeti a bőrt, és nagyon elmélyítheti a sebet (1997 Magyar Hírlap CD09)  elmered tn 1b1 (kissé rég) [6b. is] | [a villámsújtottak] egész testekben meg-égve, hóltan el-meredve, [...] ég felé nézve találtattak (1782 Magyar Hírmondó C0270, 376) | [a lány] elmeredt, a mint magát a tükörben megpillantá. Tűzszínű haja, folyó szemei s összetepedt képe borzadásra gerjeszték (1828 e. Szemere Pálné C3948, 256) | az ismeretes hosszú bajusz, amint „cselőre” és „hajszra” elmeredve, míg az egyik vége a fülét csókolja, addig a másik vége szakállának vizitel (1873 Mikszáth Kálmán CD04) | még egyszer arculütöttem. Fehér lett, mint a fal, s elmeredt a szája, annyira elképedt (1914 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | elmeredt szemmel nézte a táncolókat (1943 Füsi József 9160001, 137)  elmorzsál ts 1a (rég) [2a. is] | [A gyerekeknek] hasznos eledelek pedig mindenféle tejes ételek [...] apróra vagdalt halak, el-morsált kenyérrel (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 243) | szivét elmorzsálja az élet salakjai közt (1854 Jósika Miklós C2381, 30) | Napoleon a consul, mint indomptabilis [= fékezhetetlen] étvágyú czápa éppen Albiont vala elnyelendő és fogai közt elmorzsálandó (1857 Széchenyi István C3885, 172)  elmosogat ts 5a (tárgy n. is) | A’ le-ölt disznókat tudom bontogatni, Tüz helyen motozni, el-is mosogatni (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 150) | Még el sincs mosogatva a tegnapi edény s már itt van a rokon (1897 Thury Zoltán 8479014, 25) | Ha szépen megkérsz, ma kivételesen elmosogatok helyetted (1964 Berkesi András 9050001, 125)  elmunkál ts 1a | A ki elaggott és maga nem munkálhatja földjét, azét elmunkálják a „barátai” (1894 e. Justh Zsigmond C2460, 71) | Asszony korában mindig maga fogja a kertjeit elmunkálni. Ha vénlány lesz, még akkor is kell egy kis gereblyézni való kertjének lenni (1956 Németh László² 2005002, 13) | [A cselédek számára a bér:] lakhatás a cselédházban. Évente 1200 – iparosoknak 1600 – négyszögöl föld elmunkálva, 16 mázsa gabona, nyolc köbméter tűzifa (2000 Briber József–Pájer Imre CD36)  elnadrágol ts 1a | nem egyszer a komák (tán a komaság jogánál fogva?:) egymást még jól el is nadrágolják a csapszékben (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [a nadrágszíjon] fente meg néhai Barnabás István a beretváját és azzal nadrágolta el néha gyerekeit: Julist, Ferkót, Zsuzsát és Palit, ha úgy vélte, hogy azok rosszalkodnak (1934 Nagy Lajos 9472007, 129) | [a kocsis] szerette az állatot, ami azonban nem zárta ki, hogy Szelest a Vörös-domb aljában – akár kellett, akár nem – el ne nadrágolja (1966 Fekete István 9142005, 67)  elnáspángol ts 1a | Elnáspángolni: [...] elpáholni (1873 Magyar Nyelvőr C5940, 134) | Aprószentek napján, akit vesszővel vagy nyirfavirgácscsal elnáspángolnak, végig puhitnak, az friss lesz és kellést [!] nem kap (1886 Sirisaka Andor 8408012, 74) | melyik gyerek nem bőg, ha elveszik a játékát, mumusokkal ijesztgetik, vagy elnáspángolják, mint a kétfenekű dobot (1985 Grendel Lajos 1060003, 311)  elnémetesedik tn 12b | nem bálban nevekedett, Mint sok elnémetesedett Magyar nemes úrfiak (1791 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Homérosz C1330, 26) | Kérem, ne engedjék a magyar gyermek beszédét [...] elnémetesedni (1872 Magyar Nyelvőr C0358, 82) | a réz- és nemes fém-ipar legnagyobb részt annyira elnémetesedett hogy sok iparos már saját szerszámait [...] nem tudja magyarosan elnevezni (1877 Rómer Flóris CD57) | [A Fichtel-hegység] sűrűn lakott; eredeti vend lakossága elnémetesedett (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 51) | A népviselet volt az egyik szimbóluma annak, hogy a morva-szlovák paraszt szemben állt az elnémetesedett városokkal és az elnémetesedett földesurakkal (1982 Klaniczay Gábor ford.–Bogatirjov 1080002, 97)  elnemzetietlenít ts 4b4 | Az ily idegen keverékü s elnemzetietlenitő magyar zene [ti. a műdal, nóta, csárdás] aztán, a nemzeti szinház tekintélye alatt [...] terjedt szét (1899 Ábrányi Kornél¹ C0513, 187) | [Koppány] a nemzet létét féltette a nagy számmal bevándorló idegen papok és a Gizellával bejövő német lovagok elnemzetietlenítő hatásától (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 93) | [A bevásárlóközpontok] állítólag tönkreteszik a nemzetet, elnemzetietlenítik a kultúrát, a Nyugat rabjává teszik az embert (1999 Magyar Hírlap CD09)  elnéptelenít ts 4b4 | entvölkern: elnéptelenítni (1823 Márton József¹ C3047, 653) | bessenyők s nagy számú kunok telepedtek meg a vidékén [ti. az Alföldön], melyet elnéptelenített a tatárjárás (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Betegség és járványok, különösen a félelmes rüh, egész zerge körleteket elnéptelenítenek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | az utcákat esténként elnéptelenítő táncdalfesztiválok (1997 Lakáskultúra CD39)  elnyomorít ts 4a4 | Gilán egéſségtelen Tartomány. Gözzel, meleggel, egéſzségtelen gyümöltsel, a’ bágygyaſztó ſzéllel, el-nyomorittya az embert (1783 Molnár János C0291, 151) | [a strucc szárnyát] a használat hiánya elnyomoritá, mig a lábat, a gyakorlat erőssé fejleszté (1864 Rónay Jácint 8396003, 73) | [a modern bürokrácia légköre] az egyént elnyomorítja és semmivé teszi (1934 Babits Mihály 9014136, 209) | A kötözéssel elnyomorított, napfény nélkül nőtt színtelen [szőlő]fürtök (1937 Borászati Lapok 2118001, 244) | A függetlenségi mozgalmat szétverték, a tömegeket elvakították, lélekben is elnyomorították (1945 Darvas József 9101014, 92) | [zsebéből elővett] egy elnyomorított cigarettát, amiből jórészt kihullott a dohány (1970 Karinthy Ferenc 9308002, 93)  elnyomorodik tn 12a | el-nyomorodott barátunkat fel-találhatni (1777 Bornemisza János ford. C1151, 31) | Az  megyéje, a’ sok hadi adók, requisitziók, és quartélyozók által már annyira el nyomorodott, hogy [...] az életnél egyebek már ſemmi sintsen (1800 Magyar Kurír C0338, 307) | Jobb karomat odakapta a gépszíj s öklömön felül eltört. Elnyomorodtam; ime! – S fölmutatá csonka, csontváz karját (1879 Teleki Sándor 8474006, 244) | Elnyomorodott, csenevész tölgy igyekezett maga alá gyűrni a ráfutó folyondárokat (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 36) | A morfiumtól elnyomorodott testű és lelkű ember (1998 Új Könyvek CD29)  elnyúz ts 4a5 [4f. is] | [a béklyók] az Frantzia Udvari Követnek kérésére harmad-nap után ismét le-verettetének el-nyúzott bokáinkról (1789 Magyar Kurír C0315, 233) | Egy pár közönséges, százezerszer elnyúzott szó, oly varázs-erővel hatott rá (1889 Szabó Endre C3770, 57) | Amit ott láttam, arra kevés híja, hogy rosszullét nem fogott el nyavalyás és elnyúzott idegeimmel (1924 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A szekrényt annyira elnyúzták, hogy a szakértő nem talál fényes sima felületeket (1988 Lengyel Péter 9397008, 297) | elnyúzott arcú [politikus] (1995 Magyar Hírlap CD09)  eloroszosodik tn 12a | Ha tanácsom’ meg-veted; tudd-meg: hogy az Ország egészszen el-oroszosodik (1786 Dugonics András C1470, 308) | a déli bolgárok nyelve nagyon eltöröködött [!] és eloroszosodott (1890 Ethnographia C0130, 193) | A mai szlávofilizmus a szlávok egyesítését kívánja olyképen, hogy az összes szláv népek eloroszosodjanak (1925 RévaiNagyLex. C5713, 673) | az eloroszosodott balti német Kizevalter család (2000 Magyar Könyvszemle CD40)  előszül tn 1c1 (rég) | Hol vagy napom’ fénnye! ’s-öröme ſzivemnek! Drágá [!] gyöngy virága el-öſzült fejemnek! (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 195) | elaggszik, előszűl a’ föld (1813 Helmeczy Mihály ford.–Eckartshausen C2056, 97) | előszült üstöke (1832 Fábián Gábor ford.–Macpherson C1654, 8) | görbeteg előszült asszony (1851 Kuthy Lajos C2863, 71)  elpáhol ts 1a | [a vásárról hazafelé tartó árusokat] az erdben megtámadták, egyet halálra vertek, a’ többit jól elpáholván megszalasztották (1808 Hazai Tudósítások C0190, 90) | [a mama] jobbjával ugyan csak elpáholta az úrficskának azon részét, melyet ütni szoktak (1861 Zlinszky István C4581, 78) | páhold el az ellent, hogy arról kolduljon (1878 Bakahumor C4187, 168) | Franciaország egyetlen góllal elpáholta Magyarországot a kézilabda-vb-n (1997 Magyar Hírlap CD09)  elpalástol ts 1a | ſzándékunkat az Ellenségtől palástollyuk-el, ne hogy azokat elöre meg-tudja, és az ö erejét azután ellenetek forditsa (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 106) | már jól tudta még a’ természeti testbéli hibákatis a’ Magyar köntössel elpalástolni (1787 Magyar Kurír C0312, 191) | nagy zavarát nem birta elpalástolni (1876 Táncsics Mihály 8463017, 240) | Az impresszionista kritika, amennyiben a művel kapcsolatos szubjektív benyomások hangulatos közlésénél többet nem nyújt, még a legbravúrosabb fogásokkal sem palástolhatja el ürességét (1963 Wéber Antal 2027007, 42)  elparasztosodik tn 12a | keveſet haſznál az el paraſztoſodott ſzegény legénynek, hogy iljenek, amoljanok voltak Élei [= elei] (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 50) | a falun elparasztosodó nemesség (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3005, 312) | Kiabáló és szemérmetlen volt a falusi durva élet nyomorúsága a külsején, elparasztosodott, sopánkodó hangján, vaskos szavain, nevetésén (1921 Ujfalusi László CD10) | [Zsuzsika] beszegődött egy tanyára gazdasági cselédnek, egészen elparasztosodott és tyúkokat ültet, libákat töm (1930 Kosztolányi Dezső 9359181, 154) | Ez az a kor [ti. a 19. század vége], mikor a népművészet „elparasztosodik(1997 Magyar néprajz CD47)  elperzsel ts 1b (kissé rég) [2a. is] | [a sűrű villámlás] ſok ſzöllö töveket ki-ſzortt, sött a’ meg-maradott ſzöllö veſzſzöknek levelét-is [...] el-perſelte (1784 Magyar Hírmondó C0272, 555) | Elperzseli szívemet a szerelem (1895 Komjáthy Jenő C2724, 259) | a keleti széltől elperzselt kalász (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204)  elpihen tn 1b | fel-költik azért a’ 9-dik Birát-is a’ki nagyon el-pihenvén arra a’ réſzre talál álmos fövel itéletet adni, a’ kinek éppen nem illet (1785 Magyar Hírmondó C0273, 104) | a vihar szünni kezdett s végre egészen elpihent (1851 Obernyik Károly C1522, 71) | elég volt már a gyülölségből, haragból[,] viszályból; hadd pihenjenek el ezen forrongó szenvedélyek valahára! (1873 Hamary Dániel 8179003, 13) | az öreg oly szépen, nyugodtan, Gond és aggság nélkül pihent el az Úrban (1892 Rozgonyi György 8399001, 4) | a hárfa, oboa már elpihent (1906 Krúdy Gyula CD54) | A fütty elnémúl, a zaj elpihen (1908 Zempléni Árpád 8535012, 236) | Bóbita Bóbita álmos, elpihen őszi levélen (1937 Weöres Sándor 9788473, 68) | [a hálás tekintet] feleletképp alulról érte s hosszan elpihent a mérnök arcán (1955 Déry Tibor 2051030, 6) | [este] a madarak elpihennek, a szántóvető leteszi a kaszát (1966 Karinthy Ferenc 9308004, 330) | elpihent hullámok (1987 Antalffy Gyula 1004005, 131)  elpilled tn 1b1 | – Hát aztán szép-e ez a leány? – kérdé a fejtakarót felemelintve. – Hagyjon neki békét, várnagy uram, el van pilledve szegényke. Hadd aludjék (1879 Jókai Mór C2290, 333) | Ebéd után, elpilledve, tompán benn ülünk a függönyös verandán (1933 Babits Mihály C0695, 421) | Untam a kacsákat, a méheket, az elpilledt levelek nyári mélabúját az arcom mellett (1991 Csoóri Sándor 9090056, 278)  elpirít ts 4a4 (ritk) | Az Esketés’ alkalmatosságával, az öszszekelênd Pároknak nem kell olylyan beszédeket tenni, melylyek ket elpirítsák (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1868, 343) | a’ leszáló nap elpirítá Huszt’ ormait (1838 Kováts Sámuel² C0560, 169) | Élnem kellett: nos, én nagyon éltem Az Isten és Ördög szent nevében, De arcom mégsem piríthatta el Bűnös és nagy kisemberi szégyen (1913 Ady Endre C0537, 85) | Luciánót elpirítja ez a szemérmetlen nagyzolás (1971 Csurka István 9096006, 256)  elpiszkol ts 1a (átv is) | [az asszony] hoſzſzú Haját le-botsátja, és a Jé’sus’ poros, izzadt [...] Lábát azzal törölgetvén, egéſzen bé-motskolja, bé-keveri, és az elébbeni Ékeſség hellyett rútul el-piſzkolja (1781 Gombási István C1883, 252) | csak nehány tolvaj piszkolja el az ezred hir- és jó nevét (1857 Széchenyi István C3885, 31) | kiöntötte az elpiszkolt vizet és frisset engedett a lavórba (1928 Kassák Lajos 9314005, 183) | [a szülők] nem piszkolják el öntörvényű szabadossággal érzelmi értékeiket (1997 Országgyűlési Napló CD62)  elpiszkolódik tn 12a | [inge] úgy el-piſzkolódott, hogy az ember azt gondolta-vólna felöle, hogy a’ talam ſoha fejér ſem-vólt (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 120) | az ember keze elpiszkolódik tlök [ti. a pipáktól] (1815 Kölcsey Ferenc–Szemere Pál C2801, 33) | [ha az almát, körtét] kenyérsütő-kemencében aszalják, könnyen megég és el is piszkolódik, tehát csekély értékűvé lesz (1913 RévaiNagyLex. C5705, 248) | ha ujjunkat végighúzzuk a ceruzaíráson: az írás elpiszkolódik (1999 Természet Világa CD50)  elporlad tn 2a2 | [a test] elporlad, a’ lél [= lélek] elpárol ’s vége mindennek (1838 Lombok C0263, 57) | a döntő harczok alatt elporladt várromok (1856 Vasárnapi Újság CD56) | elporladtak a rögök, sár felszikkadt (1930 Móricz Zsigmond CD10) | az üszögös búzaszem ütésre széttörik, elporlad (1947 Szabad Föld szept. 28. C1537, 2) | a pletyka és a rémhír között van bizonyos rokonság: mindkettő elporlad a nyilvánosság előtt (1986 Csepeli György 1029005, 168)  elporlik tn 17a1 | A’ Tsipös keſerü vagy Lugsók [...] a’ Levegöégen el-porlók (1784 Benkő Ferenc C0959, 96) | A természet mindeneknél erősebb. A természetet Isten oltá keblünkbe, s Isten parancsa örök. Gyarló ember csinálta törvény elporlik hatalma alatt (1842 Madách Imre 8284056, 437) | rég elporlott nemzedékek (1865 Toldy István C4186, 296) | a hullámok lágy morajlással porlottak el a sziklán (1892 Ágai Adolf C0545, 164) | el kezd dúdolgatni egy régi-régi nótát, amit talán a bölcsője fölött dalolt még egy rég elporlott ajak (1918 Móra Ferenc 9459003, 110) | [Csathó Kálmán élete végéig] dolgozott s egyre fanyarabban, keserűbben gondolt elporló műveire (1966 Béládi Miklós CD53)  elposványosodik ts 12a5 | [az ember] az ily szerencsés fekvésü helyeket [ti. rétségeket] mégis a legtöbb esetben, fájdalom! el hagyja posványosodni (1854 A Magyar Nép Könyve C2996, 13) | a tárgyalás elposványosodik s az érdeklődés unalomba fullad (1903 Budapesti Hírlap aug. 5. C4691, 3) | a Duna-mente konszolidálódás helyett elposványosodik (1913 Blaskovich Sándor CD10) | megáporodott, elposványosodott élet (1966 Béládi Miklós CD53) | Elapadnak a Nílus vizei, a Folyam teljesen kiszárad. [...] A csatornák elposványosodnak (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201)  elpuhít ts 4a4 (/ritk) | [a túlzott sapkaviselés] máſunnan-is oda vonván a’ nedvességeket, fejeket majd úgy el-puhítja, hogy midn ers hidegekben [...] fejeket ki kell fedezniek, a hirtelen eſett nagy változáſt kár nélkül ki nem állhatják (1786 Mátyus István C3067, 418) | a’ luxus ártalmas, megrontván az erköltsöket, ’s elpuhítván az embereket (1819 Magda Pál 8285002, 92) | Ugyan ki szabad-e itten mondani a bennünk munkáló gondolatokat, ha azok akármillyen szépek is, de nem keményíttik a rossz iránt való gyűlöletre a szíveket, hanem inkább elpuhítják? (1945 Darvas József 9101011, 168) | Úgy vélték, a frizsider utáni vágyakozás a kapitalista birtoklási vágy egyik formája, a hős munkásosztályt elpuhítja és megbízhatatlanná teszi (1997 Magyar Hírlap CD09)  elrág ts 2a6 [3., 4f., 6b., 6c. is] | Minden apró férgek, és haſzontalan állatokat [...], a’ mellyek a’ Juhoknak gyapjokat el-rágják, ki-kell az aklokból, és azoknak minden réſzeiböl tiſztittani (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 135) | [a termesz] a házak gerendáit úgy elrágja, hogy egészen szitákká látszanak lenni (1847 Peregriny Elek 8360014, 274) | elrágott szárú tengerészpipa (1927 Kassák Lajos CD10) | melyik gazdának van juha? Bár egy deberke túrót adna valamelyik. – Azt könnyebben elrágja… [ti. mint a sonkát] (2001 Szilágyi István² 3301002, 204)  elrakodik tn és ts 12a3 | El-rakodni: holmit öſzve-rakni. El-rakodott egygyet más [!] (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 44) | rendesen elrakodott a polcon, jól megjegyezve, hova teszi az evőeszközt, a tányért, zseblámpát, könyvet (1956 Fekete István 9142002, 122)  elraktároz ts 4a | Az öreg ur fejében annyi nyelv van elraktározva, hogy nehéz közülök kikeresni a magyar clichéet gondolataihoz (1885 Mikszáth Kálmán C3122, 119) | Zsíros, olajos tápszerek bő élvezete mellett [...] a máj igen tekintélyes mennyiségü zsírt raktározhat el (1897 PallasLex. CD02) | az elmult évben sok fajszőlő a tulnedves nyári időjárás következtében termését a magasabban levő rügyekben raktározta el (1899 Borászati Lapok 8607001, 396) | Zsölyék, székek, pamlag a falak mentén sorakoznak, összetolva, s két kis asztal áll középen üresen. Felemás butorzat, főleg Louis XVI., ami itt el van raktározva (1918 Szomory Dezső 9683011, 70) | A zsír feleslegét a szervezet a zsírszövetben elraktározza, tartalékolja (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 81) | Temérdek dobozaiban [...] sok-sok ezernyi munkacéduláját raktározta el (1974 Galsai Pongrác 9171002, 71) | a nagyon jó gazdálkodású talajok 200-250 mm vizet is képesek elraktározni egyméteres rétegben (1998 Tények könyve CD37)  elrémül tn 1c1 [1k. is] | [a grófné] hogyan el-rémült, és el-hült, látván a’ Hertzegnek keze-irását, ſzivének meg-döbbenéſe, és piroſságának meg-halványodása tagadhatatlan jelek valának (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 170) | a’ kutya által megkapott madárka bár semmi sérelme nem történt is, nagy ijedség miatt elrémült ’s többé nem éneklett (1829 Pák Dienes 8346010, 194) | A hangverseny alatt Lisztnek kedve kerekedett a Rákóczi-indulót, ezt a lángoló szabadsághimnuszt játszani. Az egész [császári] udvar elrémült, Sedlnitzky maga holtra sápadtan nézett a legmagasabb urak felé (1912–1913 Zichy Géza 8538024, 17) | nagyanyám elrémült tekintete (1986 Nádas Péter 9466003, 221)  elrendez ts 4b | Igen kellemesen vagyon elrendezve [a pásztorlánykát ábrázoló szobor] helyzete is, különösen szép a’ bal keze’ tartása (1822 Igaz Sámuel C2571, 522) | sűrű fénylő fekete fürteit egy aczéltűkör előtt rendezé el (1838 Jósika Miklós 8212011, 124) | A krémet forditsuk ki diszes üveg tálba s köritsük szépen elrendezett piskótával (1892 Zilahy Ágnes C6079, 289) | anyagi és szellemi ügyeit elrendezte (1904 Bártfai Szabó László CD55) | A szellemtörténész egyetlen szót sem kell hogy hozzátegyen a tényekhez: azokat magukat hagyja beszélni. Csak ép kiválogatja és elrendezi őket: ez az ő művészete (1931 Babits Mihály 9014139, 215) | az „első szobát” kellett ehhez [ti. a ravatalozáshoz] megfelelően elrendezni (1986 Lovasné Szabó Ágnes CD52) | az addig többé-kevésbé gyerekként kezelt fiatal megpróbálja a saját elképzelései szerint elrendezni az életét (1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin 1064002, 196) | igazságot tegyen a Pénzügyminisztérium és a Számvevőszék el nem rendezett vitájában (1995 Országgyűlési Napló CD62)  elrendeződik tn 12c2 | olly mesterségesen rendeződött el e’ tárgy [ti. Angliában a versenylovak nemesítésének ügye] (1838 Széchenyi István CD1501) | minél többször átvonatnak a leirt gépen [a szövetek], annál egyenlőbbek s erősbbek lesznek, mert szálaik annál inkább elrendeződnek (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Tizedes:] – Mi ez itt? Négyesével sorakozni! [...] Mikor elrendeződtünk, megint eszébe jut a tizedesnek valami: – Százas szakaszokat képezni! (1945 Szép Ernő 9665040, 62) | Mondja, milyen érzés az új lakásban: Egyedül! Csodálatos lehet. Isteni lehet! Remélem, ha elrendeződnek, meghív majd, hogy lássam, milyen lett? (1967 Maróti Lajos 9427002, 123) | A bőr leggyakoribb kórokozója a sztafilokokkusz, amely görög nevét (szőlő) onnan nyerte, hogy szőlőfürtszerű kisebb-nagyobb szabálytalan csoportokban rendeződik el (1986 Az emberi test 1114005, 1276) | a viszályok elrendeződtek (1995 Új Könyvek CD29)  elrévül tn 1c1 [1d. is] | Most már csak nézni fognak örökké elcsitultan, Vágy nélkül nézni fognak az elrévült szemek (1913 Juhász Gyula¹ 9284311, 50) | [Misi] lázban, elrévülve ült s egész testén forró érzés folydogált le s fel [az izgalomtól] (1920 Móricz Zsigmond C6293, 183) | [Delphoi őrjöngő papnői] elrévülnek, s látomásaik támadnak (1972 Várkonyi Nándor 9758004, 515) | elrévülő, egész testi-lelki valóját átható vallásosság (1995 Új Könyvek CD29)  elrománosít ts 4a4 | Az oláhok – ugymond – elrománosítják a magyar neveket (1908 Budapesti Hírlap dec. 5. C4696, 4) | A Ceausescu-rendszer milliós tömegek erdélyi városokba telepítésével elrománosította azokat a városokat, amelyeknek mindegyike addig egy-egy magyar kultúrközpont volt (1995 Magyar Hírlap CD09)  elrománosodik tn 12a | az elrománosodott leányokból jó házi-gazdasszonyok soha nem lesznek (1833 Thewrewk József C4144, 49) | Moesiában a Balkánig ért a románosodás, a Balkánon túl a görögség hat vala, mégis a thraciai törzsökök is elrománosodtak (1877 Századok CD57) | [Moldva] eredetileg rutén jellegű ország volt; fokozatosan elrománosodott (1928 TolnaiÚjLex. C5729, 138) | Az északi csángók a Románvásártól északra eső területeken élnek, túlnyomó részük mára már elrománosodott (1990 Halász Péter CD17)  elroncsol ts 1a | [csépléskor] ne hogy jobb réſzét az Magnak el-rontsolván, haſzontalanná tegyék (1774 Tudósítás a lenvetésről ford. C1864, 43) | csak a’ szivében elroncsolt anya marad meg itt, hogy ójja gyermekét (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524399, 129) | A polgárharcokban elroncsolt nemzet (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | a nemi érintkezés nem mindig roncsolja el a szűzhártyát (1925 RévaiNagyLex. C5713, 783) | elroncsolt idegekkel, összeroppanva (1982 Pomogáts Béla CD53) | Eternit vezetékek kötéseinek gumigyűrűjét a földgáz elroncsolja (1989 Baumann József CD52) | neurotoxinnal (kainic acid) elroncsoltuk a sejteket (1989 Ángyán Lajos 2035003, 185)  elrondít ts 4a4 | [a nyugalmukban megzavart méhek] a méz mértéktelen emésztésére ingereltetnek, ugy hogy megbetegednek, a’ munkát ürületükkel elronditják a’ kasban (1835 Vajda Péter C4660, 13) | a rezet elrondító idegen fémeket (1924 RévaiNagyLex. C5712, 227) | A katona az asszony duzzadt ajkát bámulta, s a kusza pihéket, melyek elrondították (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 125)  elrongyolódik tn 12a | Nevezetesen egy piarista a jezsuiták templomában azt praedicálta, hogy azért ad az Isten az uraknak gazdagságot, hogy azzal bordélyházat építsenek, de egy elrongyolódott templomra még szemeket se vessék (1778 Rettegi György 7282004, 384) | öltözéke teljesen elrongyolódott e küzdelemben (1865 Lauka Gusztáv 8343011, 24) | A magyar nép gyermekeinek százezrei véresen, piszkosan, elrongyolódva, éhesen [...] tántorogtak vissza a hazai határok felé (1936 Szabó Dezső 9623007, 11) | elrongyolódott papírlapokat (1978 Bodor Ádám 1020030, 62)  elrothad tn 2a2 | Néped, ſzkségébe nagyon adóſodott, Kzttk, tmltzbe már ſok el-rothadott (1772 Bessenyei György¹ C1076, 64) | [az articsóka] az aszályos homokban hitványan apróra marad; a vizenyősben hamar elrothad és kivész (1854 Galgóczi Károly 8153003, 62) | a régi klasszikus világ romba dőlt, elrothadt (1903 Prohászka Ottokár 1125022, 110) | Hogy ott rothadjon el, ahol van (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 106) | Egy hüllő elsüllyed a mocsárban és elpusztul. A teste elrothad, de a csontjai beágyazódnak az iszapba (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146001, 14)  elrozsdásodik tn 12a (átv is) | A’ vas ottan, mivel a’ víztl el-rozsdásodott, nem igen kemény vólt (1792 Szűts István ford.–Naubert C4077, 239) | minek is ezen elrozsdásodott ceremonia [ti. a koronázás]? (1857 Széchenyi István C3885, 182) | próba nélkül elrozsdásodik az erényünk (1938 Cs. Szabó László CD10)  elsápad tn 1a1 | kik tollas dunyhás ágyakban [...] a’ fajtalanság és mértékletlenség által elsápatt, szikkat, öszve lohatt testekkel a’ vánkusokon (ha még el-hervadott erejek némű-némű-képpen engedik) nézéssel, gondolatokkal vagy tapingatásokkal bujálkodnak (1791 Laczkovics János 7033001, 150) | [a szivárványnak] mind jobban Elsápadtak színei (1851 Arany János C0646, 206) | Ulrik gróf kicsit elsápadt, de nem veszítette el önuralmát (1945 Darvas József 9101011, 145) | Aranka elsápadt dühében (1968 Déry Tibor 9107011, 380) | Beesett arca elsápadt és megkeményedett (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 602)  elsápaszt ts 5a2 | [Etelka arcát] el-se-sáppaſztották a’ kaczér indúlatok (1786 Dugonics András C1470, 27) | elsápaszt az irigység (1822 Kazinczy Ferenc C2571, 5) | A véget nem érő virradat lassan elsápasztotta a csillagokat (1963 Déry Tibor ford.–Golding 9107022, 115)  elsárgul tn 1a1 | a’ kik, mintha betegek volnának, magokba el-sárgúlnak, el-fonnyadnak, el-ertlenednek [...] ha ki-kelletik a’ házból a’ küls aërre lépniek, [...] azonnal reſzketnek (1786 Mátyus István C3067, 405) | Clementia a dühösségtől elsárgulva rohan ki a felső kapun (1813 Katona József 8226001, 36) | elsárgult iratok (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536001, 16) | elsárgult arcu öreg apácák (1907 Gárdonyi Géza 9173003, 229) | Kizöldülnek, elsárgulnak, megkopaszodnak a fák (1989 Konrád György 9351005, 10)  elsatnyul tn 1a1 | El-roſzſzúlni: el-hitványodni, ſemmire kellvé lenni, el-ſatnyúlni (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 45) | a korán befogás által elsatnyul a legjobb csikó (1843 Tarczy Lajos 8464004, 100) | A durványos, visszafejlődött és elsatnyúlt szervek (1873 Dapsy László ford.–Darwin 8092004, 285) | a Ferenc császár alatt elsatnyult Osztrák Ház (1942 Németh László² 9485035, 322) | vágyai elsatnyultak (1981–1983 Radnóti Zsuzsa 1128001, 134) | a túlzott legeltetés következtében a növénytakaró elsatnyult, elpusztult (1996 Természet Világa CD50)  elsavanyodik tn 12a | igen el-hagyták-vólt a’ kováſzt ſavanyodni (1787 Mátyus István C3068, 88) | Ejnye kutya-szánkáztatta! Sógoromat talán mindig eczetes buborkával tartották amott túl a Dunán, attól savanyodott el igy a képes ábrázatja (1883 Győry Vilmos 8170011, 32) | A fejedelemnek elsavanyodott, elízetlenedett a szája, fogta süvegét, [...] otthagyta a családi veszekedést (1922 Móricz Zsigmond 9462004, 203) | A tipikus aggszűz. Elsavanyodott, harapós, rosszmájú (1941 Bókay János 9065003, 7) | A hamu lúgos hatása [...] termékenyíti az elsavanyodott, kiélt rétet (1981 NéprajziLex. CD47) | A rosszul karbantartott cukorbetegségnél a vér kémhatása elsavanyodik, ez kedvez a gombásodásnak (1996 Magyar Hírlap CD09)  elsekélyesedik tn 12b5 | Bölcsészeink rettentenek a szobatudós nyelvtől, talán hogy magok felületességét mentsék, talán hogy eszök ágába sem jutott müvelni a tudományos nyelvet, hanem vesztegelni s elsekélyesedni a népszerüségben (1857 Erdélyi János² C1624, 26) | A Csallóköz jobb oldalán a folyó [ti. a Duna] nagy vizbősége dacára is helyenként annyira elsekélyesedik, hogy csak kotrással lehet hajóutat föntartani (1893 PallasLex. CD02) | oly sokat ismételt és elsekélyesedett közhelynek (1943 Gyergyai Albert 9202013, 34) | az elleplezések közepette elsekélyesedett a partnerek közötti kommunikáció (1985 Cseh-Szombathy László 1025003, 157)  elsenyved tn 2b1 | nagy rendeink a’ f méltóságot El-osztván, úgy szlnek kinos Királyságot. Alattok a’ kz-nèp, meg-nyomatva szenyved, ’S nyg rabságába, alatta el-ſenyved (1772 Bessenyei György¹ 7044019, 14) | a’ viznél a’ Pap meg-hintezi az halottat, és le-teſzik valami fel-vert fákra, mig ott el-ſenyved, a’ Lélek ſzámára; téſznek oda ruhát, ételt, és italt, az egéſzſzen el-ſenyvedett teſt tsontjait az után temetik-el (1796 Parnasszusi időtöltés 7036018, 22) | Vagynak ollyan Fajta Kantzák is, a’ mellyek szép Csikókat ellenek, de tejek nints. Mellyre nézve a’ Csikónak, vagy el kell senyvedni, vagy elveszni (1819 e. Nagyváthy János 8328011, 69) | És a tető a mennyezettel Esőtől korhadt, senyvedett el (1860 Tompa Mihály CD01) | [a régi nézetek] kényszere alatt akárhány egészséges tehetség elsenyvedt (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | hiába ápolta őket [ti. a virágokat], legtöbbje elsenyvedt (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 92) | a szám keserű lett. Száraz és keserű. És a tagjaim elsenyvedtek (1938 Dallos Sándor 9098002, 175) | egy hideg börtön rideg falai között fog elsenyvedni lassan (1986 Nádas Péter 9466004, 445)  elsimul tn 1a1 | a’ sürü fellegek-közé emelkedtünk-fel, mellyek három részben simultak-el egymás-felet (1803 Molnár János C0309, 47) | A’ tenger elsimúl Lezúgott vész után (1835 Vörösmarty Mihály 8524248, 191) | Arcán elsimultak a redők (1908 Herczeg Ferenc 9241007, 40) | [a hugenották] megtanulták új hazájuk nyelvét, beolvadtak az ottani népbe, és a kezdeti ellentétek elsimultak (1989 Hernádi Miklós 2039020, 60)  elsivatagosodik tn 12a5 (átv is) | Az Amu-darja deltaágainak irányváltozásai miatt a régi telepek gyakran pusztulásnak indultak, így Kunja-Urgencsnek, az egykor csillogó fővárosnak vidéke a delta alján teljesen elsivatagosodott (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 270) | [Magyarországban] egy elefantiázisban szenvedő, nemzetközi főváros s egy elsivatagosodó, barbár paraszt-vidék maradt (1940 Keresztury Dezső CD10) | elsivatagosodott a tudat (1990 Csoóri Sándor 9090057, 340) | Ennyire elsivatagosodott volna az itthoni irodalmi élet? (1996 Magyar Hírlap CD09) | A Kr. e. 3. évezred elején a Szaharát még pásztorkodó népek lakták. A 3. és 2. évezred fordulójára a szavanna azonban fokozatosan elsivatagosodott, a pásztornépek pedig elvándoroltak (1998 Természet Világa CD50)  elsorvaszt ts 5a2 | Az  feslett életek által meg veſztegettetett teſteknek az orvoágok ſem haſználhatnak, és az innen kltt elſorvaſztó nyavalyák gyogyithatattlanok (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 31) | kellemeidet, Az írígy idő elsorvasztotta (1805 Farkas Károly ford. C1697, 52) | [a szarkóma növekedve] a környező szöveteket elsorvasztja s azok helyét elfoglalja (1925 RévaiNagyLex. C5713, 371) | Az ukrán színházak mellett orosz tagozatok nyíltak, azután ezek lassan átvették a vezető szerepet, majd az anyanyelvű tagozatot elsorvasztották (1991 Balla László 2038006, 49)  elsoványodik tn 12a | [a tetvek] a’ nyájjat el-ſzijják, annyira, hogy el-ſoványodnak (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462003, 175) | a’ szérüs hely igen megkövéredik, a’ lucernás pedig elsoványodik (1832 Cserna János 8496005, 161) | elsoványodott kezére hajtá fejét (1906 Donászy Ferenc 8109001, 23) | [elmaradt az áradás, a folyó] nem rakta le a szerves anyaggal telített hordalékát, így elsoványodott a talaj (1995 Országgyűlési Napló CD62)  elszabotál ts 1a | [az illetékesek] az irodákban elszabotálják a nagy lobogó akaratot (1929 Fábry Zoltán 9131003, 55) | [az 1953. június végi központi vezetőségi határozat] tartalma és hangja az egész pártvezetőségre oly elítélő lehetett, hogy nemcsak Rákosi szabotálta el közzétételét, de utódai sem hozták nyilvánosságra (1985 Borbándi Gyula 9811009, 205) | a megyei vezetők elszabotálják a múlt hónap elején kiadott elnöki rendeletet az árak felszabadításáról (1994 Magyar Hírlap CD09)  elszaggat ts 5a | [a szél] egy taſzitásra az árbótz-fát ketté törte, és a’ hajó födelén által a’ tengerbe vetette, el-ſzaggatván a’ vitorla köteleket (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 196) | a népet apró tribusokra [= törzsekre] elszaggatva hagyni (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a néphit szerint a barlangot] vadállatok lakják, melyek a bemenőt elszaggatják (1853 Kőváry László 8255002, 101) | A gyönge császár nem sokat törődött vele, hogy birodalmának területi épségét veszélyeztetik s belőle egy-egy darabot el-elszaggatnak (1904 ÓkoriLex. CD28) | Az egyes képeket az új rendezés nem szaggatta el önkényesen egymástól (1926 Kárpáti Aurél CD10) | [a sportklubban] sok cipőt elszaggattam (1956 Kádár János 2051060, 44) | elszaggatott papirosra (1996 Magyar Hírlap CD09)  elszállásol ts és tn 1a | [az újoncok] helységenkint elszállásoltatván éjjelre a’ vendégházakban, a’ megvizsgálás ’s besorozás után is zeneszóval indultak naponkint az eskütételre (1841 Pesti Hírlap CD61) | elszállásoltuk magunkat a vendéglőben (1879 Teleki Sándor C4112, 149) | Piroska nénémet meg a másik két asszonyt elszállásoltam a vendéghálóban (1911 Kaffka Margit 9290054, 119) | Az első szakasz a vasútállomást szállta meg, a többiek pedig a faluban szállásoltak el (1978 Fekete Gyula 9141001, 37)  elszaporodik tn 12a | [az intézkedések következtében] annyira el-ſzaporodna a’ föld [ti. az ország] népe, hogy külſö orſzágokra-is küldhetne lakoſokat (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 9) | [a] taraczknak, kannamosó és folyó fünek gyökei a’ lehetőségig kiszántassanak ’s vettessenek a’ földből, mivel az a’ föld, mellyen az efféle dudvák elszaporodnak, [...] megsoványodik (1835 Némethy József 8333013, 126) | Midőn a közbajok nagyon elszaporodtak (1867 Rosty Zsigmond 8398004, 56) | [a nyelvújítók célja, hogy] az elszaporodott idegen szavak irtását elősegítsék a tájszók irodalmivá tételével (1936 Csűry Bálint 1030002, 3) | a sebbe bekerülhetnek a [tetanusz]spórák, és a kórokozó ott elszaporodik (1986 Az emberi test 1114005, 1278)  elszappanosít ts 4a4 | [arachinsav előállításakor az amerikaimogyoró-]olajat lúggal elszappanosítják (1893 PallasLex. CD02) | [az epe] hatóanyagai a bélbe jutott táplálék zsírját elszappanosítják, vízben oldhatókká és felszívódásra alkalmassá teszik (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A mélyebbre szivárgó víz elérve a mésztufa és márga határát „elszappanosítja” az agyagos kőzetet, így csúszásveszélyt idéz elő (1995 Magyar Hírlap CD09)  elszédít ts 4b4 | A’ világot meg-hódolni akaró Királyoknak pompás kéſzletek nem ſzédítik-el a’ bltsnek ítéletét (1787 Péczeli József ford.–Young 7267028, 400) | a hatalmas csapás az iut pillanatra elszéditette (1847 Jósika Miklós C2403, 19) | egy kis bolondítás mindig szükséges ahhoz, ha a leányt el akarjuk szédíteni (1883 Berczik Árpád C1027, 12) | mindez az anyagi és társadalmi eltaposottság nem törte meg erejét, nem szédítette el értelmét meddő fantáziák hajszolására (1932 Germanus Gyula CD10) | Elszédítette a siker (1961 e. Bókay János 9065002, 328) | elszédítette a zaj, a zene, a tánc forgataga (1974 Szakonyi Károly 2025014, 582)  elszédül tn 1c1 | [a himlőtől a betegek] olly erötelenek, hogy ki vétettvén az ágybol el eſnek, ha fejeket az ágyban tſak felis emelik, el ſzédülnek (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 74) | Valami lélek üldöz, mely csak akkor hágy nyugodni, ha írással fáradok és gondolkozva a fejem elszédül (1802–1804 Bessenyei György¹ C1079, 104) | Hodzsia elszédült a nagy tisztelettől, s kevélyen hordá fejét (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 121) | elszédült az ütéstől, és egy fának tántorodott (1969 Lázár Ervin 9388011, 297)  elszegényedik ts 12b | [Az őrmezeiek] annyira el is szegényedtek, hogy az egész faluban nincs több négy ökörnél (1772 Rettegi György 7282001, 273) | mikép szegényedett el Gallia mezei gazdasága (1830 Széchenyi István CD1501) | [a római magánjog] a késő császári korszakig folyton bővült és gazdagodott: a közjog az absolut monarchia jellegét öltött államban elsoványodott és elszegényedett (1885 Pulszky Ágost 8380001, 56) | Az állam elszegényedett és a hivatalnokainak nem hogy uraságot, de kenyeret is csak alig tud biztosítani (1933 Csathó Kálmán 9086004, 98) | Egy elszegényedett tudatvilág tükrözője ez a nyelv [ti. Spiró Esti műsor című művéé] (1982 Radnóti Zsuzsa 1128003, 174) | elszegényedett dzsentricsalád sarja (2000 Országgyűlési Napló CD62)  elszegődik tn 12c9 [1i. is] | [nem kell] Trkk ’s Tatárok kzé el-szegdnd (1777 Jeles gondolatok C2220, 21) | Éppen cséplés járta, elszegődött tehát, Hogy ő majd eteti a cséplő masinát (1892 Rozgonyi György 8399001, 16) | A sógorom fuvaros, eleinte annak segítettem, később inkább elszegődtem (1937 Németh László² 9485040, 36) | apám néhány évig jobb híján béresnek szegődött el Mezőháton (1989 Hitel 2015021, 25)  elszemtelenedik tn 12b | [a királyi családot őrző tisztek közül az] egyik annyira el-ſzemtelenedett, hogy éjtſzakának idején a Királyné ágya eltt függ Takarékokat félre vonván, ſzorgalmatoſsan meg-tekéntené, ha még ott lenne-é vagy ſem (1793 Gubernáth Antal ford. 7124001, 18) | nem is állítom, hogy nem lele méltán [haragod], Ennyire még nincs el szemtelenedve pofám (1826 Egyed Antal ford.–Ovidius C1555, 36) | No öregem, erre aztán én is elszemtelenedtem.Virágbokrétát küldtem neki, névjeggyel (1912 Molnár Ferenc² 9453004, 38) | Elszemtelenedtek az őszi legyek (1928 Krúdy Gyula CD54) | bármikor előfordulhat, hogy a kisgyermek hirtelen belázasodik vagy egyszer csak elszemtelenedik (1994 Új Könyvek CD29)  elszenderedik tn 12b (vál) | midön el ſzenderedtem, ijeſztö álmak következtenek félelmes gondolataim helyekben (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 61) | Lassanként elszenderedtek Az ordító fuvalmak (1798 Kisfaludy Sándor C2687, 228) | Sopronyban, télutó 14-kén szenderedett el jobb életre Gamauf Theophil sopronyi ágostai vall. lelkész (1841 Pesti Hírlap CD61) | a nap bármely órájában el tudtam szenderedni egy-két percre (1983 e. Tandori Dezső ford.–De Quincey 9703003, 41)  elszenderül tn 1c1 (irod) | lelkök Álmokba szenderült el (1805 Szemere Pál C3948, 73) | Végre imái közt az álom meglepé, – de alig hogy elszenderűlt, [...] valaki nagy rázással álmából felriasztotta (1842 Hasznos Mulatságok 8629003, 151) | Halála óráján maga köré gyűjtötte jóakaróit, ismerőseit, hogy imádkozzanak érette, mialatt ő csendben elszenderült az Úrban (1900 Varga Mihály 8511007, 67) | a vendégség után leszedsz, leoltasz, visszailleszted a székeket, elbúcsúzol, a vendégségre gondolsz, [...] s utána elszenderülsz. Nincs egyéb gondod (1973 Pilinszky János 9531090, 56)  elszenesedik tn 12b9 | Herren Prof. közölte ama elszenesedett Herculanumi, vagy Pompejibeli kéz Íratoknak átvételét; mellyet föl talált Sikler Dr Hildburghausenben (1818 Tudományos Gyűjtemény C5492, 101) | [az áramerősség fokozódásánál] a szigetelő réteg szenesednék el mindenek előtt és igy ha már nem is ég el a burkolat és nem is fog tüzet, de szigetelését elvesztvén, további veszélyt rejt magában (1896 PallasLex. CD02) | [ha] a víz teljesen megakasztja a humuszképződést, akkor a növényi hulladék nagymértékben elszenesedik s tőzeg keletkezik (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 32) | Ha a láng kidugta nyelvét a földhányás alól [ti. szén égetésekor], gyorsan rázöttyentett egy-két, néha tíz nehéz lapátnyit a gödröt körülfogó árok földjéből. Így aztán nem lett semmi baj, nem égett hamuvá a fa, hanem szép lassan elszenesedett (1962 Lengyel József 9395004, 253) | miért szenesedik el az étel, ha túlsütik? (2000 Új Könyvek CD29)  elszenesít ts 4b4 | [a lávafolyam] a facipő talpát elszenesíti, amíg az ember keresztül szalad rajta (1891 Jókai Mór CD18) | [a cukrot] erősebb oxidáló anyagok megbontják, tömény kénsav pedig elszenesíti (1912 RévaiNagyLex. C5701, 185) | agyagos kiégetéssel elszenesítik az oszlopvégeket (1964 Népszabadság máj. 26. C1501, 5)  elszennyeződik tn 12c | Fésű, kalap, ruhagallér el szennyeződik a’ hajtól (1818 Hasznos Mulatságok C0177, 211) | Kata szóror kedvetlenül látja, hogy a skapuláréja elszennyeződött (1907 Gárdonyi Géza C1842, 426) | [a Duna csatornába terelésével] fokozatosan elszennyeződne a mély alluviális rétegekben tárolódó 13 köbkilométernyire becsült iható víz (1986 Beszélő 2003006, 373) | elszennyeződött közéletünkben (1991 Csoóri Sándor 9090056, 273) | [az imádkozó sáska fogólábán] reszelőre emlékeztető pontok találhatók, melyekkel a táplálkozás után a szemét tisztogatja, mely gyakran elszennyeződik az áldozat testnedveivel (1995 Természet Világa CD50)  elszíneződik tn 12c | A [selyem]hernyó érettebb korában szokatlanul elszineződik, a lélegző rések (stigmák) körül sárgás lesz (1924 RévaiNagyLex. C5712, 738) | Nyárutó volt. A fű már megsárgult, a fák lombja is elszíneződött (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 111) | nikotintól elszíneződött ujját (1988 Lengyel Péter 9397009, 457)  elszíntelenedik tn 12b | [a belső vérzés miatt a szülő nő] el-ájul, kezei, lábai meg hidegülnek, ábrázatja el ſzintelenedik (1777 Szeli Károly ford.–Steidele C3933, 341) | [A berberin] ecetsavval készített sárgás szinü oldata cink és kénsavtól elszintelenedik (1893 PallasLex. CD02) | Népies hagyományainkkal együtt népies iparunkat is veszni hagytuk. Nemzeti érzésünk elszíntelenedett (1902 Hazánk 2107001, 2) | [a cenzor] minden, csak kissé kétértelmű tréfát is kegyetlenül kiirtott a darabból, amely így egyszerre megfakult, elszíntelenedett, elvesztette minden kedvességét (1957 Csathó Kálmán C1267, 172) | elszíntelenedett élet (1963 Csoóri Sándor 9090026, 123)  elszlovákosodik tn 12a | [Fényes Elek] a hazai németségről szólva közli, hogy az egész Szepesség és a bányavárosok német lakossága elszlovákosodott (1976 Paládi-Kovács Attila CD30) | Az 1828-ban feljegyzett családnevek bizonyítják azt is, hogy Újhuta erősen elszlovákosodott (2000 Veres László CD36)  elszomorít ts 4a4 | hagyjuk abba az e’ féle dolgot! Engem ugyan egéſzſzen tsak el ſzomorít (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 342) | igen elszomorított a rossz hir (1876 Vadnay Károly 8501003, 67) | Nem szeretném, ha elszomorítottam volna Mariát. Úgy is elég sok szomorúság érte már (1943–1957 Sőtér István ford.–Hemingway 9455015, 156) | lakosztályában nem kevésbé elszomorító kép fogadta (1984 Vigh Károly 1162003, 359)  elszomorodik tn 12a | Kérlek ne fagaſs tovább! hanem botſáſs-meg ėgy el ſzomorodott kéttſégben eſett ſzeretdnek Dühöſégét (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire C4572, 28) | illy látmányon a’ szív elszomorodik (1845 Eötvös József 8126001, 17) | elszomorodott arccal (1928 Tamási Áron 9701001, 53) | A szociális otthonban tényleg örültek nekünk, csak akkor szomorodtak el egy kicsit, mikor a Bunder bejelentette, hogy meglepetésül egy kis műsorral fogjuk őket szórakoztatni (1980 Janikovszky Éva 1071001, 40)  elszundikál tn 1a (átv is) [6b. is] | a mint felváltva éldegéltem kedvencz gyümölcseimet elszundikáltam (1858 Xantus János 8531004, 91) | Bekebelezve a hatalmas pecsenyeadagokat, a férfiak boldog tétlenkedéssel szundikáltak el ismét (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 32) | a chilei csatár őrzője, Cannavaro kicsit elszundikál, és Salas közelről egyenlít (1998 Magyar Hírlap CD09)  elszundít tn 4a4 | [A szekéren utazva] megint elszunditunk, de most már igazán felébredünk, mert az ut a szántóföldekre tér ki (1858 Vasárnapi Újság CD56) | elszundítottak egy kevéskét a déli melegben (1897 Bársony István C0837, 175) | Ha későre járt, [az őrnagy] el is szundított egy kicsit; ilyenkor Mariska vigyázott, hogy zajt ne üssön a margóvágóval (1967 Örkény István 9500034, 189)  elszunyókál tn 1a (átv is) [6b. is] | az agglegények elszunyókáltak és álmodoztak arról, a ki majd befogja a szemöket (1871 Beöthy Zsolt C1015, 158) | álmodozásomba elmerülve, a lassan zötyögő kocsitól elringatva elszunyókáltam kicsit (1954 Darvas József 9101013, 65) | Az olimpiai kvótaszerző tornán Farkas Zoltán elszunyókált a lett Janovic ellen, és 3:2-re kikapott (2000 Magyar Hírlap CD09)  elszürkül tn 1c1 | el-lankat testem, el-szrklt hajam már az koporsoban siettet (1777 Bornemisza János ford. C1151, 105) | Amída elhágy – az élet utánna elszürkűl (1822 Kisfaludy Károly C0030, 65) | az ég egyszerre elszürkül, az erdőre sűrübb, nehezebb köd borúl (1894 Bársony István C0838, 110) | [a művészet] a képzelet olyan csodáival gazdagította szűk földi létünket, amelyek mellett elszürkülnek és eltörpülnek az összes gőgös és vaskos realitások (1919 Juhász Gyula¹ 9284865, 202) | döbbenettől elszürkülő arc (1988 Földényi F. László 1053001, 13)  eltángál ts 1a (biz) | Úgy eltángállak, mint a két fenekü dobot (1847 Szigligeti Ede C4008, 63) | [a kocsmáros] Nusika nevű szolgálóját háza tornácán alaposan eltángálta, miért is a sikoltó leány segítségére siető járókelőktől nyomós ütlegeket szenvedett (1942 Rónay György 9573162, 80) | az európai kupákra készülő élcsapatok könnyedén és rutinból tángálják el hétről hétre a hátsó régiókban botladozókat (1997 Magyar Hírlap CD09)  eltékozol ts 6a7 | A’ ki gondotlanúl el tékozolja ſzép kintsét [ti. örökségét] (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 62) | Időt, erőt eltékozoltok (1848 Petőfi Sándor 8366335, 29) | A tehetség Isten drága ajándéka – ne tékozold el! (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418001, 61) | a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203)  eltervez ts 4b [5a. is] | Az összegyűlt országgyűlés kikiáltá őt királynak, amint ez már előre el volt tervezve (1860 Jókai Mór CD18) | A költemény egységes, de bizonyos vagyok benne, hogy nem előre eltervezett (1936 Illyés Gyula 9274067, 147) | Eltervezzük, hogy d. e. 9-től 11-ig, maximum 12-ig, fél 1-ig, s akkor még ebédelhetünk együtt, esetleg, Eltervezzük, de számításaink jóformán sohase válnak be (1971 Petri György 9530005, 23) | Előreláthatóan így fog eltelni a napom. Belefér-e mindaz, amit elterveztem? (1981 Popper Péter 1122001, 64)  eltesped tn 2b1 | nálunk a’ legjobb fők sem írtak, [...] munkátlanul maradván, magok eltespedtek, Literatúránk’ hajnala nem közelített (1814 Kazinczy Ferenc C2518, 8) | Iró féle és egyéb asztal mellett görnyedő embereknek is felettébb ajánlható a vivás, melly egyedül képes azt a sok bajt elháritani, melly a folytonos üléstől eltespedt vér miatt támadt (1856 Vasárnapi Újság CD56) | az egész eltespedt német közéletbe mégis csak belopódzott valami elevenség (1905 Nagy képes világtörténet CD03) | A bíró kissé szédelgett már a snapsztól és jóleső bágyadtsággal tespedt el a kényelmes bőrfotelben, a kellemes, finom szivarfüstben (1916 Babits Mihály CD10) | könnyen eltespedő kultúrbürokrácia (1947 Tóth Aladár 2005107, 32) | [emeritálásom után] nem zökkentem ki a kutatómunka régi kerékvágásából, nem tespedtem el szellemileg (1995 Természet Világa CD50)  eltetvesedik tn 12b | Irja Kegyed, hogy a sereg részint Posonban eltetvesedett, részint ruha és töltés nélkül van (1848 Kossuth Lajos CD32) | Az eltetvesedett menhelyre jártunk aludni s hideg koszton éltünk (1927 Kassák Lajos CD10) | Ábel feje is eltetvesedett (1973 Berecz Dezső CD52) | Ha az áradás [ti. a Nílusé] elmarad, a víz ihatatlanná válik, a növényeket rovarok lepik el ([...] eltetvesedik a nád és sás) (1995 Jubileumi kommentár CD1206)  eltikkad tn 1a1 | Kriſtina, midön ſzokott órájakor [...] az elme-törésnek emberkedö habjaitól el-tikkadtt tagjait le-nyugtatta (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 180) | [a mezei nyúl] egy két száz lépésnyire ugyan elég sebesen szalad: azonban hamar eltikkadván könnyü vizsla is elfoghatja (1829 Pák Dienes 8346010, 162) | Adjatok szegénynek [ti. a hírnöknek] friss málnalevet inni, nagyon eltikkadhatott (1921 Szabó Dezső 9623002, 73) | Naphőtől, fénytől eltikkadt a vidék, tükörként kápráz az ég estelig (1959–1961 Jankovich Ferenc 9275023, 21)  eltompít ts 4a4 | a’ klſö levegö égtöl való félelem [...] a’ teſtet el-tompitja (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 137) | Gondold, midőn most koronát viselsz, Hogy egy fiad van, a ki gúnyt űz Végzéseiddel [...], eltompitja kardodat, Mely önszemélyed nyugtát védené! (1867 Lévay József ford.–Shakespeare C3737, 242) | szalmát hintettek az utczára, hogy eltompitsák a kocsirobajt (1899 Abonyi Árpád C0482, 46) | [az emberfölötti munka] eltompítja a test érzékenységét és a lélek fogékonyságát (1922 Karinthy Frigyes 9309008, 60) | Kábítószer, amely arra jó, hogy eltompítson minket, de az igazi bajt [...] nem oldja meg (1994 Csoóri Sándor 9090089, 1246)  eltompul tn 1a1 | ſzntelen való ſzunnyadozás miá el-tompúlván elméje (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 236) | [a savanyúságtól] az évőnek foga, mint a’ ſavanyu almától, úgy el-tompúl (1787 Mátyus István C3068, 219) | A’ durva halál’ kapuját ha vivod, Eltompúl éle vasadnak (1822 Vörösmarty Mihály 8524096, 196) | a távolból el-eltompuló mennydörgés hallatszott (1894 Abonyi Árpád C0480, 29) | eltompult ingerek (1910 Katona Lajos 8227001, 54) | Letelt a gyászév [...]. A fájdalom eltompult, szétfoszlott valahol az időben (1974 Ratkó József 2025012, 579) | A nagy melegben [...] az emberek többsége eltompul (1997 Magyar Hírlap CD09)  eltorzít ts 4a4 | lehetetlen hogy a’ harag által eltorzított ábrázatjukon el ne nevessék magukat (1833 Kovács Pál² C2761, 100) | eltorzították az igazságot azok az osztrák felfogások, melyek szerint Kossuth április 14-iki fél-államcsínye zúdította Magyarországra a cári hatalom beavatkozását (1935 Hegedüs Lóránt 9234003, 123) | A tükör eltorzította alakomat: cingár, madárfejű Lajcsika bámult rám (1963 Rubin Szilárd 9578001, 52) | Maja azon a délutánon is az édesanyja ruháját viselte, [...] eltorzított hangja is leginkább az anyja hangjára emlékeztetett (1986 Nádas Péter 9466003, 201)  eltorzul tn 1a1 | Eltorzúlt arczokon Mint vési bús redőit A’ kínzó fájdalom (1840 Gyurmán Adolf C1994, 33) | Este van, – a tárgyak képe lassan-lassan Eltorzul, elvész a késő alkonyatban (1859 Tompa Mihály C4239, 29) | [a lisztharmattal] erősen megtámadott fiatal levelek eltorzulnak, elsárgulnak s helyenkint elszáradnak (1895 PallasLex. CD02) | a mikrofón, illetve felvevőmembrán bizonyos magasabb frekvenciájú hangok iránt még mindig érzéketlen [...]; ennek következtében egyes hangszerek hangszíne eltorzul (1937 Bartók Béla 2045001, 4) | hogyan alakulnak át, torzulnak el még a legegyszerűbb tények is, hogy azután alapjául szolgáljanak a különféle értelmezéseknek (1983 Pető Gábor Pál 1119002, 64) | a hatalom következtében eltorzult emberi magatartás (1987–1988 Nádor Orsolya 2019011, 730)  eltöredezik tn 14b10 | az Árpa-Szalma a’ nagy Hévségben felette meg-porlik és sok Kalászszai el-töredeznek (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 69) | Töredezzetek-el kaptsok, omolly-el fldi tömlötzöm (1791 Vályi András ford.–Wieland C7076, 65) | jobbra és balra éljenek is jutottak; de azok nem voltak harsogók és tartósak; hamar eltöredeztek (1842 Pesti Hírlap CD61) | [A hun nép] egy része ott maradt régi honában, hozzátörődve az idegen nemzetek jármához s eltöredezve, elporlódva a szomszéd nemzetiségek közt (1860 Jókai Mór CD18) | [A nő] haja mint a nagyon forró sütővastól megperzselt lósörény eltöredezett a végén (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 89) | az egyes témák szerinti összesítő tárgyalás róluk csak eltöredezett képet tudna adni (1957 Marton Géza 1106001, 37) | a [föld]kéreg eltöredezett, a vetődések révén árkok születtek (1998 Természet Világa CD50)  eltörődik tn 12c | e’ helyet alig vártam lestem. Hogy meg-pihenteſse el-tördött testem (1790 Mátyási József 7221018, 138) | eltörődtem az utazás alatt, s mély álom jött szemeimre (1859 Kálmán Ferenc C2476, 12) | eltörődve a virrasztástól (1957 Passuth László 9518003, 265)  eltörökösödik tn 12c | Az eltörökösödött Egernek átalakitását [...] a körösztény vallás bajnokai eszközlék (1854 Magyarország és Erdély Képekben C2965, 25) | a nyelvben eltörökösödött csuvasok (1897 PallasLex. CD02) | eltörökösödött a [kis-ázsiai] városok görög lakosságának zenéje (1931 ZeneiLex. CD49) | az eltörökösödött kora újkori iszlám birodalmak (1990 Renner Zsuzsanna 2029013, 448) | A déli szamojédok csoportjába tartozó népek egész sora törökösödött vagy oroszosodott el a Szaján hegységben (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13)  eltúloz ts 8a3 | szégyenkezésében eltúlozta menyasszonya hátrányait (1893 Kozma Andor C2788, 180) | Zord kifejezését szándékosan eltúlozza, mert megkívánja, hogy felebarátai rettegjenek tőle (1936 Herczeg Ferenc 9241004, 215) | kicsit eltúloztuk a gyermekkultuszt, a kényeztetést (1961 Kellér Dezső 9318004, 85) | a hazai társadalom átalakulási folyamatai és a politikai kurzusok váltakozó rendje között van ugyan kapcsolat, ám annak jelentőségét nem szabad eltúlozni (1997 Csite András 2047005, 129)  eltünedezik tn 14b2 | szemeinek pokla lassanként eltünedezék (1837 Athenaeum C0015, 95) | csalódásai mind eltünedeztek (1859 Beniczky Lajos C0944, 37) | [észrevette,] hogy mostohájának pompás gyémánt fülbevalói, borostyánkő garnitúrája, drága gyűrűi, [...] egymásután kezdenek eltünedezni (1884 Reviczky Gyula 8392097, 243) | A[z őz]gidák éltük első heteiben vörhenyes színűek, oldalaikon rendetlen sorokban halvány fehéres apró foltokkal, mely foltok lassankint eltünedeznek (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132004, 47) | Furcsán viselkedő alakok bukkannak fel. Időnként megtöltik az odút, noha már amúgy is zsúfoltan vagyunk. El-eltünedeznek, kicserélődnek (1989 Szeberényi Lehel 2025069, 120)  elügyetlenkedik ts 12b3 | sorsunk kezedben volt, s te elügyetlenkedted (1878 Degré Alajos C1388, 152) | Ne ügyetlenkedd el a dolgot, ilyen alkalom nem jön többet (1927 Keleti Márton CD10) | A győriek mindkét félidőben többet birtokolták a labdát, szinte folyamatosan támadtak, a helyzeteiket azonban elügyetlenkedték (1998 Magyar Hírlap CD09)  elvárosiasodik tn 12a | a birtokos rokonok a falukról még tartották az atyafiságot az elvárosiasodott családdal (1911 Kaffka Margit 9290047, 14) | Ahol hivek maradtak a csizmaviselethez, ott még egyéb ruházkodásuk is a régi, ahol azonban cipőre tértek, ott az egész öltözék elvárosiasodott (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | Magyarország nem városiasodott el; lakosságának sokkal kisebb hányada él városokban, mint Ausztria, Csehország vagy Németország népének (1935 Németh László² 9485057, 63) | [A molnárfecske] kicsiny termetű (13 cm), elvárosiasodott madár (1997 Természet Világa CD50)  elvásít ts 4a4 (nyj) | a’ föveny a’ fürészszel tsiszáltatván, el-vásittya, és el-mettszi a’ követ (1783 Molnár János C0291, 343) | A’ kukoricza legjobban hizlal, de jól kiszáradt legyen, különben elvásítja a’ sertés’ fogát (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 64) | [a magyar ember ruhája] zsiros guba, szennyes szűr, tüszögő bocskor vagy rosz sarú, avagy épen ollyan lábbeli, minőt csak a’ sirban vásithatni el (1851 A Falu Könyve C1667, 45) | „Annyit ástam, hogy minden évben egy ásót elvásítottam” – emlékeznek az idősebbek (1965 Boross Marietta CD52)  elvegyít ts 4b4 | törd öſzve azon portio orvoſságot, és vizzel jól elvegyitvén töltsd a’ [ló] torkába (1791 Fekésházy György 7105001, 9) | Az ügyvédek, orvosok folytonosan érintkeznek velünk és eléggé otthonosaknak is érzik magukat körünkben: de már a lelkészeket és tanítókat nem tudom miként vegyíthetnők el feltünés nélkül társaságunkban? (1882 Szathmáry Károly 8428008, 29) | a motívumokat innen-onnan összeszedegetve és elvegyítve (1992 Györffy Miklós 2010003, 18) | A maradék lisztet elvegyítjük a sütőporral (1998 Magyar Hírlap CD09)  elvegyül tn 1c1 | a’ görög Hunnusok pedig vad és nyers emberekbl állottak [...]; és még is az erkölcſösödésre hajlandók voltak, mihelyt a’ Gothusokkal elvegyltek (1794 Magyar Zsebalmanach C6094, 79) | [a juh] a nyáj közé vegyűlt el (1848 Arany János C0646, 52) | Csak egy próba még: Ha a keverék Szép egyenlőn elvegyült-e S lágy keménnyel egyesült-e? (1887 Dóczi Lajos ford.–Schiller C1423, 129) | Jókai tündérvilága és Mikszáth megbocsátó kiábrándultsága különös módon vegyülnek el Krudynál (1946 Sőtér István 9613008, 126) | Körülbelül harminc lépcsőn kell még lecsörtetnem, és akkor elvegyülhetek az Ötödik Sugárút forgatagában (1992 Eörsi István 2016017, 380)  elvékonyodik tn 12a | [a bőr] a’ vérnek igen el-vékonyodott és romlott réſzit ki-ſzri (1786 Mátyus István C3067, 76) | Az ajk megkékült, elvékonyodott, megnyult (1882 Kazár Emil C2511, 241) | A hideg ÉNy-i levegőáramlással a szél lassankint legyengül, hasonlóképpen mindinkább elvékonyodik és eloszlik a felhőzet is (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 157) | a mellükön a [kendő] két ága keresztbe ment s elvékonyodva futott a derék csomója felé (1938 Németh László² 9485001, 18) | [A barakk-kórházban] ocsmányul elvékonyodtam (1972 Várkonyi Nándor 2021009, 895) | Ratkovics hangja csaknem síróssá vékonyodott el (1991 Hajnal Gáspár 2038029, 91)  elvénhedik tn 12b1 (kissé rég, irod) | Jut, már el-vénhedett, régi kutyájához [Odüsszeusz] (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 173) | Tudom én, hogy elvénhedt rendszernek, mint elvénhedt embernek nehéz megválni egy hosszu élet eszméjétől (1848 Kossuth Lajos C2748, 73) | [a lány] néhány édes pillanatot szerzett az én elvénhedt szivemnek! (1906 Ambrus Zoltán 9006010, 166) | elvénhedt, szappanos, ázott, kukacos gombát ne szedjünk (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 281) | Elvénhedt a természetbarátok társadalma, nagyapák járják a magyar hegyeket (1955 Antalffy Gyula 1004006, 11)  elvénül tn 1c1 | Igy esett edgy roppant Világ’ le-omlása Az el-vénlt, ’s meg-hólt természet’ romlása (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 448) | trágyázás által az elvénült s megfásodott karalábot is fel lehet frissiteni (1854 Galgóczi Károly 8153003, 61) | gondomat viseli, ha végképpen elvénülök (1872 Besze János C1107, 28) | elvénült és korhadó társadalom (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 182) | [próbálja kifesteni] elvénült, elványadt, nyomortól, betegségtől, prostitúciótól szétrombolt arcát (1948 Balázs Béla 9019047, 54) | elvénült, foszladozó drótkerítés (1977 Kertész Imre² CD41)  elvermel ts 1b | [az ellenségtől való félelmében] egéſz Háromſzék a’ maga ingó bingó portékáit, jovait el-vermelte (1789 Magyar Kurír C0315, 922) | [az ősszel kiszedett szőlőoltványokat] gondosan elvermeljük tavaszig (1897 PallasLex. CD02) | A borz csak úgy kerülheti el a fenyegető veszedelmet, ha úgy elvermeli magát, hogy még a kutyák sem tudnak ráakadni (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Édes-erényes illegalitás, föld alatt elvermelt nyomdagép (1989 Konrád György 9351007, 664)  elvilágiasodik tn 12a | A mysterium[dráma] mindinkább elvilágiasodik (1871 Gyulai Pál C2998, 517) | a mindjobban elvilágiasodó latin kultúra (1947 Gáldi László 9167003, 32) | fokozatosan teljesen elvilágiasodó főpapok (1977 Gecse Gusztáv 1057004, 113) | A vallási szimbólumrendszer helyét az elvilágiasodott vallás, a nemzet és a hozzá kötődő jelképvilág vette át (1998 Gerő András CD17)  elvizesedik tn 12b | a gyerekek beszíván a nedves gőzt, vérök mintegy elvizesedik (1863 Csurgay József C3387, 389) | Rosszat mond bizonyára [az orvos], mert a mama szeme elvizesedik (1922 e. Gárdonyi Géza C1838, 66) | [a sír] tetején üres konzervdobozban fonnyadt, elvizesedett virágcsokor (1989 Bólya Péter 1023002, 35) | A város mélyebb részein a javarészt középkori eredetű, szigeteletlen lakóházak, középületek, templomok falai rövid időn belül elvizesedhetnek, tönkremehetnek a talajvízszint emelkedésével (1998 Magyar Hírlap CD09) | elvizesedett területek (2000 Országgyűlési Napló CD62)  elvörösödik tn 12c | Két tsapáſátol, mellyet ellene [ti. Perdikás ellen] tett, egéſzſzen el vereedett a’ Hertzeg kardgya (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 112) | a’ síráſtól el-veresedett és kipüffedtt ſzemeit (1785 Mándi Sámuel ford.–Korn 7223001, 240) | [a titkár] megemelinti kalapját s fülig elvörösödve köszönti a szép hölgyet (1887 Porzsolt Kálmán 8374002, 36) | Az úgynevezett „vörös kardhordó” akváriumokban kitenyésztett, elvörösödött alak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Arcom ma is elvörösödik, ha rá gondolok (1988 Lengyel Péter 9397006, 162)  elzsibbad tn 2a2 (átv is) | Hol bújdos a’ Lelkem el-’zibbadt vérembe? (1772 Bessenyei György¹ C1076, 125) | Légy ébresztő példája az el zsibbadt Magyar iuságnak (1785 Báróczi Sándor C2554, 76) | Elzsibbadtam tetőtül talpig (1846 Petőfi Sándor 8366445, 16) | elzsibbad az akaraterő (1898 Cserzy Mihály C4316, 141) | A szíve kéjesen elzsibbadt, ahogy a távozó férfi után bámult (1937 Egri Viktor 9119001, 58) | Villámgyorsan talpraugrott – volna, ha a hosszú kuporgásban el nem zsibbad mindkét lába. Úgy érezte, millió hangya futkározik a bokáján, a vádliján (1985 Békés Pál 1014003, 56) | Gondolkodni nem tudtam, elzsibbadt az agyam (1989 Hitel 2015003, 6)  elzsibbaszt ts 5a2 (vál is) | nagy fájdalom szállván a’ kezébe, azt egészen el zsibbasztotta (1784 Magyar Hírmondó C0272, 52) | A mi hideg lelketlenségünk elzsibbasztja iróinkat, kik magyarok lévén, magyar szivekhez szólhatnának (1827 Kölcsey Ferenc 1077001, 164) | az összes Dalmatia által folytatandott kalóz harcz elzsibbasztja vala a velenczei közlekedést (1865 Salamon Ferenc 8402007, 151) | Én se értem magam. [...] Csak azt tudom hogy más lettem, mint a ki voltam (szorongva) – s ez olyan különös, ugy fáj, elzsibbaszt (1904 Thury Zoltán 8479015, 278) | [lefeküdt,] kezeit oldalához, koponyáját a kőre szorította. Megpróbálta elzsibbasztani testét és újra a lebegésbe emelkedni (1967 Gábor Áron 9813002, 167) | Az emlék megnyugtatta, elzsibbasztotta lüktető, háborgó lelkét (1982 Jékely Zoltán 9278103, 26)  elzsírosodik tn 12a | Tótok ássák az aranyat, de nem igen zsirosodik el a szájuk (1847 Vas Gereben C4363, 162) | elzsírosodott polgári képzeletet (1914 Elek Artúr CD10) | A pesti polgár éppen úgy elkényelmesedett, elzsírosodott a maga változatlanul nyugodt életében, mint akár a francia polgár (1926 Krúdy Gyula CD54) | [A harcsa] húsa szálkátlan és jóízű, de idősebb korban erősen elzsírosodik (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 179) | Nehéz, elzsírosodott, megkérgesedett posztókabátokban [utazott a motoron] (1978 Galgóczi Erzsébet 9168001, 171) | A jólétben elzsírosodott szív önelégültté és közömbössé lesz az Úr dolgaival szemben (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

6b. (tárgyragos határozóval is) ’〈az igével kifejezett cselekvés folyamatosságának, huzamos v. vmilyen időtartamot kitöltő, ill. rendszeres, szokásos voltának kif-ére〉’ ❖ [A párizsi dámák] felettébb ſzeretik az apró ebetskéket, és el mulatnak velek (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 286) | a’ hól 12 el-éll más kett-is el-nyomoroghat ott (1787 Magyar Kurír C0312, 826) | elbajlódtam volna vele tán délig (1841 Kovács Pál² C2764, 103) | az öreg emberek napestig elácsorogtak a kastély udvarán (1854 Jókai Mór C2244, 108) | Ereszkedik lelkem árnya, Elborong a multakon (1857 Arany János 8014094, 280) | eliddogált éjfélig (1858 Szokoly Viktor C4048, 134) | A képtár az én pihenőm. Órahosszant elbolyonghatok ott és nem háborit soha senki (1889 Iványi Ödön 8201001, 37) | [A szalmatető a] házon elszolgál száz-százötven esztendeig (1907 Malonyay Dezső 8292005, 92) | sokszor órahosszat elálldogálok [a folyó] kőhídján s nézem a hullámokat (1916 Tersánszky Józsi Jenő 9706011, 5) | Az apácák hozzá voltak szokva a Szelényi tata modorához, ki szívesen elhamiskodott, eltréfált velük (1917 Kaffka Margit 9290048, 32) | Csendet akart, amelyben elbíbelődhetett szótáraival, régi költőivel (1928 Füst Milán CD10) | milyen ravasz [a mosónő]: reggel pont hétre jön be, s tízkor szépen megfrüstököl; délben meg kényelmesen széket vesz magának, s eleszeget egy óra hosszat (1931 Gelléri Andor Endre 9179006, 68) | barátságosan elkártyáztam a házigazdámmal meg a lányával, s nevettem velük, mint egy családtag (1938 Dallos Sándor 9098002, 162) | soká elvacakolt vele, míg a foglalat fölé a két drótot bekötötte (1974 Petri György 9530073, 153) | Az ember eldolgozgat a ház körül (1975 Hernádi Miklós 1066007, 260) | félelmemben el-eldalolgatok (1993 Petri György 9530114, 501) | Nyolc hónapig eltotojáztak a koalíció belső vitáival (1995 Magyar Hírlap CD09) | elpereskedünk egy pár évig (1996 Országgyűlési Napló CD62) | a haverokkal eldumálva könnyen eltelik az idő (1997 Magyar Hírlap CD09)  elábrándozik tn 14a2 [4f. is] | Elmaradt, elábrándozott ennél a gondolatnál (1854 Jókai Mór C2244, 292) | nem ábrándozott el beszéd közben és egyforma pontossággal teljesitette a kötelességét (1915 e. Lovik Károly 9402006, 155) | Elábrándozott a menyasszonyáról, kicsit el is érzékenyült (1956 Molnár Géza 2005014, 55) | a köteteket vágyakozva kézbe veszik, fölütik, mohón és hosszan beléjük olvasnak, ettől kicsit elábrándoznak (1997 Magyar Hírlap CD09)  elálmodozik tn 14a12 [4f. is] | néha csöndes éjszakán Elálmodozva, egyedül – Mult iuság tündér taván Hattyúi képed fölmerül (1875 Vajda János 8503042, 40) | Ugy elnézett ő [ti. a leány] is, mintha kereste volna a messzeségben azt a tulsó világot, a hova elmennek a halottak. Elálmodozott ezen a miszteriumon (1894–1906 Thury Zoltán 8479007, 17) | Köröttünk utak sokasága ágazott szerte a világba. Elálmodozva mindent láttam a nem-látványos pusztaságban (1979 Weöres Sándor 9788338, 68)  elbámészkodik tn 12a3 [4f., 6a. is] | az egész nyáj rajtok elbámészkodott (1819 Virág Benedek CD01) | délután egy idegen a vaspálya mellett elbámészkodván, a mellette elrobogott mozdony által elsodortatott (1847 Hetilap CD61) | [Péter Pál az ódon templomban] egy szentképen elbámészkodott (1913 Krúdy Gyula C2841, 58) | elbámészkodott a kirakatok előtt (1967 Nádas Péter 9466001, 133)  elborozgat tn 5a8 | szépen el borozgattak (1856 Garay Alajos C1807, 53) | a vörös-kék szőllővel befutott lugas ölén elborozgatva (1922 Szabó Lőrinc ford.–Omar Khajjám 9629279, 22) | vasárnap igen jó ebédeket főzött Anna, és bort is hozott, ilyenkor mindig eljött hozzájuk valaki vagy a szomszédok közül, vagy az Andirkó barátai közül. Elborozgattak estig (1956 Sarkadi Imre 9586004, 95)  elcsavarog tn 7a [1., 4f. is] | Az ember mindenütt egymásra hajló sűrű, lombos fák között bolyongott, elcsavaroghatván órákig anélkül, hogy odatalálhatna, ahova akar (1853 Jókai Mór 8209013, 39) | órákhosszat elcsavargott a szeles, csikorgó hidegben (1916 Kassák Lajos CD10) | Órákig elcsavargok a dombokon (1969 Mándy Iván 9420026, 192)  elcseveg tn 2b [1b., 1m., 4f. is] | Azt gondolám, hogy estig elcsevegsz (1840 Kuthy Lajos C5748, 304) | a derék jó hazafiakkal egy pár pohár bor mellett egyről másról elcsevegett (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | számomra a legfényesebb társaság sem ér fel azzal a gyönyörűséggel, hogy sikerem után vele egy kicsit elcseveghetek (1931 Nagy Endre CD10) | Ha egy-egy hivatalos rendezvényen találkoztunk, barátságosan elcsevegtünk (1983 Balla László 1010017, 108)  eldiskurál tn 1a | ollyan szépen eldiskurál osztán (1794 Kazinczy Ferenc ford.–Goethe C2545, 19) | itt tenálad eldiskurálunk a régi jó időkről (1888 Szabó Endre C3766, 122) | A tanár mást gondolt ... ma ugyse rajzolnak. Csak kicsit eldiskurálnak (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 107) | – No, Stefi, hogy s mint vagy? Régen láttalak! – Köszönöm – mondom –, jól vagyok, nagyon jól. – Család? Gyerekek? Így eldiskuráltunk, ha kissé egyoldalúan is (1989 Börtön volt a hazám 1024001, 10)  eldolgozik tn 14a5 | Nap-estig-is el-dolgozik süvegtlen [!] (1783 Molnár János C0292, 168) | El is dolgoznak ezek [ti. a madarak a rovarkereséssel] egész télen át (1894 Herman Ottó C2085, 46) | mi mindent meg lehet enni. Még az üvegpoharat is. Azt mondják, azon sokáig eldolgozik a gyomor (1989 Csengey Dénes 1028003, 49)  elfecseg tn 2b [1m., 4f. is] | órákig elfecsegtek a nap hősévé travestált csizmadiáról (1847 Lauka Gusztáv C2897, 81) | jó, hogy jöttél, elfecseghetünk egy kicsit (1872 Toldy István 8482008, 44) | szót szóba öltve, elfecsegtünk erről, arról, amarról, mindenféléről, ide-oda szökellő gondolatokkal (1950 Jankovich Ferenc ford.–Rolland 9275031, 93)  elgyönyörködik tn 12c9 | a szem Egy élten át elgyönyörködhetik [a világnak] Csak egy parányi részén is... (1847 Petőfi Sándor C3502, 130) | órákig elgyönyörködött a tükörben (1887 Tolnai Lajos C4194, 241) | Egy-egy szép képet el tudok nézni sokáig, el tudok benne gyönyörködni (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 323)  eljátszadozik tn 14a12 (pejor is) [4f. is] | [a csecsemők növekedve] tovább-is el-játzodoznak (1793 Mátyus István C3072, 291) | [a tündérek] egész hosszú délutánokon át eljátszadoztak a meleg napfényben (1855 Jókai Mór CD18) | Eljátszadozik [a pezsgősüveg] ezüstös papirosával (1925 Krúdy Gyula C2840, 95) | – Kötözzétek meg. Ha engedetlenkedik, üssétek. De agyon ne verjétek. Majd eljátszadozunk véle, ha megjön Dózsa urunk (1948 Gergely Sándor 9188004, 179) | A napsugarak átbújtak a csipetnyi levélréseken, eljátszadoztak a homlokán (1984 Pósfai János CD52) | El lehet játszadozni azzal a gondolattal, hogy kiket akarunk nyilvántartani, az ingatlanokat vagy a polgárokat (1995 Országgyűlési Napló CD62)  elkószál tn 1a [1., 4f. is] | szivesen kiugrott a kapun, s nehány óráig is elkószált a határban (1856 Vas Gereben C4376, 56) | hátravolt egy óra előadásom kezdetéig, elkószáltam hát a Nagyerdőn (1989 Csengey Dénes 1028003, 43)  elméláz tn 4a1 | Ki a fákkal, patakkal és szirtekkel szeret társalkodni, az itt elmélázhat (1829 Kisfaludy Károly C0036, 9) | lihegő lélegzettel mondá, hogy ő nem gondolkodik, csak ugy mélázott el egy kicsit (1857 Szegfi Mór 8430007, 15) | Irma közelében telepedvén le, el csevegtem, s elméláztam órákig (1868 Podmaniczky Frigyes C3526, 178) | [A kiállításon] néhány tárgy előtt hosszabban elméláz a tekintet (1972 Tüskés Tibor 2021020, 921)  elmereng tn 3b [4f. is] | A’ patakra elmerengve néztem ’S benne arczod’ látta hű szemem (1837 Aurora C0044, 180) | [a közmondás szerint:] tud az valamit, aki élni tud. Bíz ezen egy kicsit elmerenghet az ember (1927 Szép Ernő 9665043, 76) | Elmerengek a dobozokban sorakozó [...] régi fényképeken (1989 Konrád György 9351005, 19)  elnézeget ts és tn 5b | Két szép szemefénye A csalóka méreg [...]. Akár hogyan éget, El-elnézegetem: Hogyan lehet oly szép s Mégis oly kegyetlen? (1856 Vajda János 8503035, 144) | Flóra az erdőben órákig tudta elnézegetni egy-egy hangyaboly munkáját (1915 e. Lovik Károly 9402006, 153) | Elnézegetett innen a kőkerítés tetejéről a papkút irányába (1981 Mohás Lívia 1109003, 150)  elpipázik tn 14a1 (kissé rég) [4f. is] | Elpipázunk öt s hat esztendőt itt a tisztességes tudományok fészkiben (1813 u. Debreceni diákirodalom 7495003, 20) | elnézem sokszor, hogy [a férjem] egész nap is milly nyugodtan elpipázik a nélkül, hogy csak kérdené tölem, főzök-e egy kis sós levest számára? (1859 Vasárnapi Újság CD56) | jóízűen elborozgattak, elpipáztak (1872 Hevesi Lajos 8184002, 150)  elpiszmog tn 2a [4f. is] | én csak elpiszmogtam rajta (1840 Figyelmező C0154, 747) | megfigyeltük, hogyan játszottak, piszmogtak el egyedül, sokszor órákig, ilyen, csak a számukra jelentős foglalatossággal még iskolás gyermekek is (1965 György Júlia 1062002, 77) | A kiskutyák táplálékfelvételi viselkedése rendkívül változó; némelyikük egy-két perc alatt mindent felhabzsol, amit kínálnak neki, mások viszont jó ideig elpiszmognak az étellel (1993 Sárkány Pál et al. CD59)  elrévedezik tn 14b2 (irod is) | lelke öntudatlanúl alkotott légvárakat s elrévedezett (1863 Bérczy Károly C3616, 442) | én is fürdetém Tört lelkemet mindenben, ami szép, Elrévedeztem Rembrandt remekén És ittam versek mákonyos izét (1918 Juhász Gyula¹ 9284442, 148) | Poharára nézve, tekintete elrévedezni látszott… (1974 Zsolt István 9808003, 149)  eltársalog tn 7a [4f., 6c. is] | el el-társalgunk a megtanult szólamon (1814 Berzsenyi Dániel C5244, 72) | A királyi hercegnek Heinrich Gusztáv főtitkár mutatta be az Akadémia jelenvolt tagjait, akikkel ő fensége hoszabb ideig eltársalgott (1912 Budapesti Hírlap okt. 25. C4700, 17) | A rendőr és a tulajdonosnő az emeleteket járja, a folyosó végén kezdve, eltársalognak a személyzettel (1988 Lengyel Péter 9397007, 250)  eltengődik tn 12c | [a kis telkek tulajdonosai] látván, mikép azokon el nem tengődhetnek, valami más életkeresethez lesznek kénytelenek fordulni (1839 Széchenyi István C3881, 228) | [Az ún. karácsonyi morzsika] kertekben nem ritkán karácsonyig is eltengődik és virágzik (1914 RévaiNagyLex. C5707, 238) | Krebsék kora tavasszal költöztek a szélmalomba, [...] ahol a tavaszi hónapokban éppen hogy csak eltengődhettek (1973 Gion Nándor 9190005, 64)  eltöpreng tn 3b | Én vigyázzak Loránd bátyámra? A gyermek az iúra? [...] Messze út jártán eltöprengtem e gondolaton (1865 Jókai Mór CD18) | jó ideig maga elé bámult, eltöprengett (1936 Illyés Gyula 9274057, 118) | mélyen eltöprengtem. Mindent végiggondoltam hússzor is, nehogy tévedjek (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 64) | a mondottakon egy kicsit eltöprengenek (1997 Természet Világa CD50)  eltűnődik tn 12c9 | ollykor eltünődöm E férfi, olly szelíd tekintetével, Nagy méltósággal fennkölt homlokán, S erőre szörnyü izmos termetében, Hogy olly híven viraszt körűlem; nem Őrangyalom, jobb nemtőm ő talán? (1843 Jókai Mór 8209016, 11) | ezen mégis csak érdemes eltűnődni kicsit, hogy hogy is volt ez velem akkor? (1942 Füst Milán 9161046, 164) | Útközben elkalandoznak a gondolataim, eszembe jutnak azok a szép napok, amikor könyvvizsgálatot tanítottam a kereskedelmiben. Eltűnődöm, mi lett a tanítványaimból, mire vitték, boldogok-e… (1970 Örkény István 9500038, 389)  elüldögél tn 1b | egéſzſz órákon is el el ldögének [!] egygyütt Szürkletkor (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 51) | szeretett elüldögélni a terített asztalnál, kedélyesen társalogva (1898 Vadnay Károly 8501005, 172) | elüldögélek egy kicsit (1970 Örkény István 9500038, 403).

6c. ’〈az igével kifejezett cselekvés, történés, állapot lehetőségének, ill. az arra való képességnek v. hajlandóságnak a kif-ére〉’ ❖ minden hat Tökének egy jó tele Putton Trágyát kell-adni, a’ minémüt tudni-illik egy jó izmos ember a’ hátán el-bir (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332010, 219) | meg állítatott a’ [követ] kotsija, és egy iú pattantyús fel nyitván a’ kotsi ajtaját így ſzóllott nékie: Szálly le onnan, te is el gyalogolhatz úgy mint mi (1795 Magyar Kurír C0327, 750) | egy ló, melly Bródtól hegynek csak 40 mázsát volna képes vontatni, Fiume felé völgynek 120–160 mázsát elvontatna (1843 Pesti Hírlap CD61) | elég nagy az ebédlő, lesz puha széna, a férficseléd azon is elalszik (1857 Vas Gereben 8514010, 6) | negyvenezer embert egy szolgabíró egy hajdúval békén elkormányoz (1872 Jókai Mór CD18) | Olyan szűk kis szobája volt, hogy az ágy, a mosdó, az asztal alig fért el benne (1929 Szomory Dezső 9683001, 110) | Kocsis hadifogságot töltött, elég jól elgagyog oroszul (1954 Irodalmi Újság jún. 26. C5288, 4) | – Kicsit nagy [a topánka] – mondta a lány –, de hazáig majd csak elcsoszogok (1964 Berkesi András 9050001, 108) | A két testvér alig találkozik, s ha találkozik, alig vált szót egymással – elvannak magukban (1992 Csáki Judit 2027039, 42).

6d. ’〈az igével kifejezett cselekvés, történés beálltának, ill. kezdő mozzanatának kif-ére〉’ ❖ a’ beteg hirtelen erejébe meg-tſkkenn, gyakran el-ájul (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 279) | Csak ezóta élek; Midőn elcsattant e csók ajkamon (1846 Petőfi Sándor 8366208, 17) | Mire a Malombérc közelébe értek, eleredt az eső (1985 Bodor Ádám 1020001, 13)  elalél tn 1a1 (vál) | Jolehet magávalis elégtelen volt az el alélt Agis, bádgyatt karjai közzé ſzoritott (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0810, 44) | Elalélt a’ víg zaj (1849 e. Petőfi Sándor C1985, 50) | Fáradtan úttól, ágyam fogad engem, Pihentetője elalélt tagoknak (1878 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Az őszi tücsök elmélázva hangol S a honi ákác lombja elalél (1915 Juhász Gyula¹ 9284395, 107) | a karjait élettelenül lelógató, fájdalmában elalélt Mária (1984 Eörsi Anna 1042001, 15)  elálmélkodik tn 12a [6b. is] | Sokan kétség kivl el álmélkodnak az illyetén szokatlan utakon (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 435) | El fog álmélkodni Uram Bátyám Kisfaludynak, Károlnak, 20 versből állandó, de még csak 16ra ment nyolczas rímein. Gyönyörűek! (1821 Szemere Pál C2570, 437) | Zsoldos elálmélkodott. Az öreg már rég elment, ő még mindig megkövülten állt. „Milyen barátságtalan volt az imént, s milyen emberi volt most.” (1965 Páskándi Géza 9516017, 49)  elámít ts 4a4 (vál) | [a túl erős hánytatószer] meg-is li az embert gyakorta, melly a’ kz nép kzött, kit a’ kegyetlen hóhérok [ti. a rossz orvosok] hamar el-ámitnak, épen nem újſág (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 559) | Elámított a sok banya. Igérgetnek, jövendölnek – Csak te fizess! – eget-földet (1864 Vajda János CD01) | Virradatkor kelt a gazda, Elámította a csuda: Csikai karámba csapva, Öszvérei megnyigezve (1960 Nagy László² ford. 9473141, 25)  elbicsaklik tn 16a5 | a’ Kis-Aszszonyt örökre is el-vesztheti, ha mostani fortélja el-bitzaklik [!] (1792 Szűts István ford.–Naubert C4077, 200) | én láttam ez aszszonyt valahol, de emlékezetem elbicsaklik, ha ki akarom találni (1851 Kuthy Lajos C3295, 69) | Marcinak is el-elbicsaklott a nyelve a szokatlan német beszédben (1899 Dózsa Endre C1442, 84) | [a szaladó Hanka] lábai minduntalan elbicsaklottak… már-már összeesett (1934 Lengyel József CD10) | A bicsak nem ment bele a kemény deszkába, elbicsaklott rajta (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 129) | [a gépírónő] egy elbicsakló hangból, egy rosszul kimondott szóból már tudta, hogy jókedvvel, dicsőséggel vagy éppen haraggal, kudarccal teli a lelke annak, aki a tudósítást diktálja (1994 Magyar Hírlap CD09)  elbiggyeszt ts 5b2 (kissé rég) | testvéremet, Józsefet, véletlen látogatásommal meglepni akartam, de a’ ki, a’ mint látom nem lakik itt. Itt Sebesgyényi Ur lakik, mondá közben Nina, ajakait valamennyire elbiggyesztve (1823 Pucz Antal C3541, 14) | [Buli] szomorúan elbiggyesztette száját (1978 Bodor Ádám 1020026, 49)  elborzaszt ts 5a6 | az a’ hír, hogy Asszonyám miattam fekvő beteggé lett, és hogy olly beteg volt, hogy Pesten és Budán, amint Dienestől is, az öreg Szlávy úrtól is hallom, halálát is beszéllették, csaknem az ájulásig borzasztott el (1795 Kazinczy Ferenc C2555, 409) | még e gondolat is elborzaszt (1872 Toldy István 8482010, 156) | Elborzasztó látvány egy állandóan higgadt, szenvtelen ember, aki soha nem adja jelét örömének, bánatának, szeretetének, féltésének, haragjának, megelégedettségének (1981 Popper Péter 1122002, 70)  elbúsul tn 1a1 [6e. is] | El-búsult Iſtenek! ha van igazságtok Él’temet, veſzélyén múlni ne hagyjátok (1772 Bessenyei György¹ C1076, 74) | A sok ugrándozás alatt Kifolyt a tinta; foltja megmaradt. Megyeri elbusúl – kedvét szegi Neki A folt, Mivel csak egy kabátja volt (1844 Petőfi Sándor 8366117, 164) | elbúsulok én szörnyű sorsomon: Hát annyi asszony-lutri után Ez lett az én főnyereményem? (1913 Ady Endre 9003319, 90) | örvendek kitüntető kérelmének, meg el is búsulok (1972 Weöres Sándor 2018008, 399)  elcsordul tn 1a3 | sren el tsordúltak könyveim (1787 Révai Miklós ford.–Cicero C3622, 220) | [a körtének] leve oly bő, hogy ha teljes értével megvágjuk vagy beleharapunk, rendesen elcsordul (1877 Bereczki Máté C1047, 251) | Az asszony nézte, elcsorduló fájdalommal nézte a szegény vergődő emberének a szemét (1916 Móricz Zsigmond CD10) | [elborult tudatállapotában] szemét forgatja, nyála elcsordul (1957 Benedek István 9041010, 321)  eldördül tn 1c3 | Én megharagszom, összeszorítom öklömet ’s eldördűlök: ki meri a kapitányomat gyalázni? (1834 Jakab István C2191, 112) | A miniszterelnök be is jelenti lemondását, amire nagy taps dördül el (1895 Ágai Adolf C0548, 327) | A tengernagyi hajóról ágyúlövés dördült el (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 360) | Ebben a pillanatban eldördült a vízipisztoly, megindulnak a versenyzők; egyelőre együtt van a mezőny (1972 Sándor György 1138002, 96)  elernyeszt ts 5b2 | ne engedjük magunkat gyermekek gyanánt ijesztgetni, tetterőnket ’s lelkünk rugalmasságát elernyeszteni (1843 Pesti Hírlap CD61) | A hiányérzet, a korbácsoló negatívumok adják meg számára a szerelem értelmét, nem az elernyesztő beteljesülés (1937 Halász Gábor¹ 9218002, 91) | Izmait elernyesztette (1967 Nádas Péter 9466001, 128)  elfintorít ts 4a4 | elfintorította e’ vélekedésedre az órrát (1804 Verseghy Ferenc C4434, 38) | Egy szem [kökény] elgurult, Cintula azt mindjárt fölkapta és beleharapott. El is fintorította a száját, úgy, hogy a füléig ért (1918 Móra Ferenc 9459005, 126) | Bosszúsan elfintorította arcát (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418007, 23)  elfintorodik tn 12a5 | az elfintorodott közönségi orrot is ismét visszafintoritsa (1855 Fáy András¹ C1721, 8) | Lázár bácsi nevetős arcza elfintorodott (1895 Szabóné Nogáll Janka C3773, 5) | – Nóra, neked még mindig nyomja valami a begyedet – nézett rá a festő. A kislány elfintorodott. – Persze hogy nyomja (1980 Varga Katalin 1161003, 54)  eljajdul tn 1a1 (/ritk, irod) [6e. is] | a’ féle dióval azt úgy meg-dobá, hogy amaz el-jajdulna (1775 Molnár János C3198, 107) | A hangulathoz illett a nóta is, melyből csak a klárinét mert olykor élesebben eljajdulni (1859 Vas Gereben C4361, 15) | megérezte a térde táján a tompa ütést, amely ráadásul a fél lábától is megfosztotta [...]. De nem jajdult el (1989 Csengey Dénes 1028002, 24)  ellankaszt ts 5a2 | kit fájdalminak újjúláſa el-lankaſztott vala (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède 7031008, 9) | A’ boſzſzonkodás, melly egyébbkor az ert meg ſzokta ſzaporítani, már annyira nevekedett, és hatalmaskodott rajtok, hogy karjaikat-is el-lankaſztaná (1789 Fejér Antal ford.–Barclay 7103003, 503) | [az álom] ellankasztja a feszült idegeket (1886 Rákosi Viktor C3599, 91) | Színházban ez [ti. másfél óra szünet nélkül] bágyasztóan sok idő, a legodaadóbb figyelmet is ellankasztja (1934 Kárpáti Aurél CD10) | A hegyeket-halmokat pusztává teszem, ellankasztok mindent, ami zöldell (1995 Jubileumi kommentár CD1206)  ellazít ts 4a4 | Midőn közel álló tárgyat nézünk, a szemlencse vastagabb lesz, elülső felülete erősebben előre domborodik. A lencse ez alakváltozását a szem belsejében levő izom végzi az által, hogy összehúzódásakor a lencse rögzítő szalagját ellazítja (1895 PallasLex. CD02) | aludtak vagy ellazított idegekkel szótlanul hevertek ágyukon (1946 Déry Tibor 9107010, 94) | lazítsd el magad! (1967 Vágó Márta 1158005, 258) | [Érvágáskor a műtétet végző] egy nagy állatból egy-két liter vért enged ki. Ha már elegendő vért eresztett ki, a spárgát ellazítja és a vágás helyét ujjával kis ideig összeszorítja (1977 NéprajziLex. CD47) | egy pillanatra dőljenek hátra, és lazítsák el tagjaikat (1993 Országgyűlési Napló CD62)  elmosolyodik tn 12a [6e. is] | A’ Mui ezen a’ gyermeki feleleten el-mosolyoda (1776 Kazinczy Ferenc ford.–Bessenyei C2515, 51) | Összenéztünk és elmosolyodánk (1866 Szelestey László C3926, 145) | úgy mosolyodott el, ahogyan egy érett asszonynak kell egy gyermek ügyetlensége láttán mosolyognia (1986 Nádas Péter 9466004, 448)  elpityeredik tn 12b | nem ſzép biz’ az mindjárt el pityeredni (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 610) | egyszerre csak elpityeredett a kicsi száj, nagy könyek tündököltek Micóka arcocskáján (1890 k. Szalay Fruzina 8418015, 17) | Egy-egy szomorú percében el-elpityeredett (1914 Oláh Gábor 9487063, 136) | – Mi az, Rózsika, pipilni kell vagy a hasinkó fáj? – gúnyolta közismert emberevő hírében álló tornatanárunk, amikor Viktor az egyik szer előtt [...] elpityeredett (1983 Balla László 1010016, 93)  elrémít ts 4b4 [1k. is] | annyira el rémitettél ujságoddal, hogy alig maradott hellyén itéletem (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 177) | ne engedd, hogy képzelődésednek ébrenn látott álmai, szívedet elrémítsék (1815 Csányi János ford.–Dodsley C1316, 20) | Egyenlő számu ellenséggel sem merték fölvenni a harczot, társaik szomoru példája elrémitette őket és fokról-fokra tartózkodóbbak lettek (1898 Tömörkény István 8493006, 31) | Az élet elrémít makacs követeléseivel (1959 Németh László² ford.–Gorkij 9485060, 78)  eltát ts 4a4 | Lucia, Nárcia, Filánder el-tntek annak [ti. a Földnek] ſzínérl, s’ a’ ſír-halom el-tátotta az  hármas torkát, ’s kiált engem a’ halálra (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 351) | Mint egy nagy csoroszlya, lóg ki zöldes nyelve [a nőstényfarkasnak]: Nem kiment belőle, bennszorult a pára, Ahogy eltátotta, úgy maradt az álla (1846 Arany János 8014001, 118) | [a fiókák] eltátott csőrrel várják az eledelt (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Száját is eltátotta, úgy figyelt a fiú (1967 Gábor Áron 9813001, 44)  elvigyorodik tn 12a (átv is) | Éppen Mátyás napján 7 és 8 óra között eſtve midön Matyi leg mordabb vólna akkor vigyorodott-el: dél és nap-nyugott között edgyet vilámott (1786 Magyar Hírmondó C0274, 267) | [Róka] el-elvigyorodva bámult az urára (1871 Beöthy Zsolt C1015, 183) | – Hát te mit gondolsz rólam, te aprólék, te, – vigyorodott el a Nagy Bűbájos arca (1927 Benedek Elek 1015001, 62) | Zsolt szélesen elvigyorodott (1989 Bólya Péter 1023008, 184)  elzsongít ts 4a4 | [Poe] az emberi lélekben megkereste azokat az energiákat, amelyeket a nevelés, fejlődő erkölcsi érzésünk s a társadalmi megalkuvás elzsongít bennünk (1910 Elek Artúr 9122001, 21) | ó áldott nap [...]; zsongítsd el agyunkat, hogy gondolatok viharja elüljön (1920 Kuncz Aladár CD10) | Elzsongította őket a sör, kellemes könnyűség áradt el bennük (1954 Vidor Miklós 9778002, 205) | [a virág] lilán csitítgatja, elzsongítja a feltüremlő érzéseket (1983 Balla László 1010016, 96).

6e. (magát tárggyal álló igével) ’〈az igével kifejezett cselekvés kezdő mozzanatának kif-ére〉’ ❖ Melyre elnevetvén magamat (1773 Rettegi György 7282002, 313) | El-mosojodja magát Matyi, és dítséri az Úrnak Építésbeli ízlését (1814 Fazekas Mihály 8138030, 9) | az egész banda egy torokkal elsivitotta magát (1846 Gondol Dániel ford.–Cooper C1887, 120) | A legérdekesebb jelenetben [...] a karzaton egy csavargó pudli elugatja magát (1878 Bernát Gáspár adomái C1059, 45) | [a vitéz] nagyon elbúsulja magát savanyu rabságában (1915 Kosztolányi Dezső 9359342, 72) | [Juli] elpityergi magát, majd brü-hü-hü: olyan keserves zokogásba fog, hogy Tapasztóné megszánja (1961 Népszabadság nov. 18. C4813, 2) | – Ó, istenem! – sírta el magát a nő. – Nem lehet igaz! Nem lehet igaz! (1974 Szakonyi Károly 2025014, 583) | A Falazó kiesik a szerepéből, és elröhögi magát (1988 Lengyel Péter 9397008, 319)  elkáromkodik ts 12a9 [6b. is] | elfoháſzkodtad magodat; elkáromkodta magát; elsivalkodták magokat (1805 Verseghy Ferenc C4423, 102) | Mihelyt megpillantod [a gróf legényét], ránts kardot s káromkodd el magadat irtóztatón (1871 Lévay József ford.–Shakespeare C3733, 305) | – A hét szentségödet! – káromkodta el magát Habi (1925 Móra Ferenc 9459024, 70) | [A férfi] harsányan elkáromkodja magát. Micsoda barmokkal vagyok én itt megverve, Istenem (1988 Lengyel Péter 9397008, 303)  elkiált ts 4a3 [1m. is] | [Hunyadi] tsak azt nézte, hol hatalmaznak-el a’ törökök, oda rohant, két felé vágott, el-kiáltotta magát, ’s úgy rettentette-el az eröszakos ellenséget (1778 Bessenyei György¹ C1094, 70) | A légio lelkesülten elkiáltá magát: Vivát Bem apó! (1879 Teleki Sándor 8474005, 94) | valaki tompán elkiáltotta magát: – Tűz van! (1968 Fekete István 9142006, 112)  elkurjant ts 4a3 [1m. is] | [a verekedő tömegben] egyszerre egyik elkurjantotta magát: a holánusok [= ulánusok]! (1845 Jósika Miklós C2390, 135) | [a táncos] egyszer-egyszer el is kurjantja magát: „Hajahaj!” meg „Ujujuj!” (1876 Hevesi Lajos 8184005, 95) | a zömök kis Kardos Miklós [...] felszökött és elkurjantotta magát: – Azért is éljen Kacsoh Pongrác! (1961 e. Bókay János 9065002, 325)  elordít ts 4a4 [1m. is] | [az oroszlán] olly szörny módon el ordította magát, hogy Romában minden nehézkes [= terhes] Aszszonyok el-vesztették a’ gyermeköket (1783 Lethenyei János ford.–Rosthy C2910, 308) | rémültömbe elordítom magamat: „Megálljon! Megálljon!” (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102008, 268) | [a tizedes] idegességtől vibráló hangon, elordítja magát. – Sorakozó! (1965 Dobozy Imre 9110002, 61)  elrikkant ts 4a3 [1m. is] | Meg-haragſzik Deli és magát el-ſzánta, Mert ſzép feleségét igen nagyon bánta, El-rikkántja [!] magát, ’s erre kardot ránta, A’ felelet adót ketté vágta ’s hánta (1777 Kónyi János C2731, 158) | [a] rigók közül csak egy is vegye észre közellétünket, azonnal elrikkantja magát, nagy neszszel surrantgat ide-oda a bokrok közt (1899 Chernel István CD34) | – Rohamra, vadlibák! Üsd-vágd, nem apád! – rikkantotta el magát Süle (1973 Csukás István 9095022, 212)  elsikolt ts 4a3 [1m. is] | El koltotta magát a’ tsapás után a’ ſebes [= sebesült] (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 118) | [a szalonka] a’ közelítő vadász előtt nagy sebességgel repülvén fel, magát többnyire elsikoltja (1829 Pák Dienes 8346010, 183) | [A kopogtatást hallva Etelka kinézett az ablakon,] de abban a pillanatban el is sikoltotta magát s megrettent ábrázattal felugrott a padról (1941 Tamási Áron 9701013, 69)  elszégyell ts 3b2 [6d. is] | el vonſzod idömet az imádtſágtol, hogy halgaam bolond beſzédgyeidet. El ſzégyellé magát Arſákomé ſzavaimon (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 265) | [a levelet olvasva] szörnyen elszégyeltem magamat. Én minden nap gondoltam orvos urra, és biz isten, épen ma irtam volna már (1882 Vajda János 8503133, 71) | Misi elszégyelte magát, lesütötte a fejét (1920 Móricz Zsigmond C3223, 3223) | Első pillanatban szörnyű kellemetlennek találta, hogy a bátyja ittléte az ő boldog tavaszi hangulatát szétdúlhatja. De mindjárt el is szégyelte magát ezért az érzésért s tüstént széttárta lelke karjait (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485064, 178)  elvakkant ts 4a3 [1m. is] | a kuvasz az udvaron elvakkantotta magát (1878 Kristóffy József C2825, 19) | [mikor] O’Neill, akit hazájában annyira nagyra tartanak, most legutóbb az európai közönség elé került [...], akkor az európai, különösen a német kritika tanácstalanul állott az íróval szemben, s a rosszindulatú gúnyos berlini kritika mérgesen elvakkantotta magát (1924 Lengyel Menyhért CD10) | – Én mindenhová járok. – Világjáró! – vakkantotta el magát Bednarik (1963 Mándy Iván 9420001, 190).

ÖE: ~ácsorog, ~ágyaz, ~ajánl, ~akaszt, ~állatiasít, ~állatiasodik, ~álldogál, ~árnyékol, ~árvereztet, ~asszonyosodik, ~bagatellizál, ~bajlódik, ~baktat, ~bambul, ~bandukol, ~barnul, ~betegedik, ~betegeskedik, ~bíbelődik, ~billen, ~billent, ~bódorog, ~bóklászik, ~bolyong, ~borong, ~bujdokol, ~buktat, ~búsít, ~butul, ~cukrosít, ~csámborog, ~csámcsog, ~cseppent, ~csorgat, ~csúnyít , ~csúnyúl, ~dall, ~dicsér, ~disputál, ~dolgozgat, ~ dörög, ~dúl, ~durvít, ~dünnyög, ~elegyedik, ~erőtlenül, ~érzékenyít, ~fagylal, ~farag, ~fásít, ~fehérül, ~fejel, ~fertőz, ~feslik, ~folyósodik, ~fonnyaszt, ~forgácsolódik, ~futamodik, ~fülleszt, ~gagyog, ~gennyed, ~gépiesít, ~görbít, ~gördít, ~gurít, ~hasogat, ~henyél, ~hervaszt, ~hidegedik, ~hidegít, ~hírel, ~híresít, ~horgász, ~hozat, ~husángol, ~húzat, ~hűt, ~iddogál, ~igazol, ~irányít, ~irt, ~iszogat, ~keményít, ~késődik, ~kevélyedik, ~kóborog, ~kocsikázik, ~kocsizik, ~koldul, ~komorul, ~korcsosodik, ~korcsul, ~kormányoz, ~közelget, ~küldözget, ~lazsukál, ~lebbent, ~lódít, ~lohol, ~lomhul, ~lövöldöz, ~lustít, ~mállaszt, ~merít, ~mozdul, ~nehezít, ~nehezül, ~németesít, ~nemzetietlenedik, ~nyomorog, ~oldoz, ~olvaszt, ~oroszosít, ~parlagosodik, ~pereskedik, ~pipál, ~polgáriasodik, ~proletarizálódik, ~rongyollik, ~savanyít, ~sekélyesít, ~sivít, ~sokasodik, ~sorvad, ~suvaszt, ~süpped, ~szánt, ~szaporít, ~szeg, ~szegényít, ~szerződtet, ~színtelenít, ~szlovákosít, ~szolgál, ~tájolódik, ~taktikázik, ~tenyészik, ~tervel, ~tikkaszt, ~tisztáz, ~tojik, ~totojáz, ~töm, ~tréfál, ~ugat, ~undorít, ~vacakol, ~vásol, ~vérez, ~vergődik, ~vetet, ~viccelődik, ~világít, ~zálogol, ~zúgat, ~zsebel.

Vö. CzF. el²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. el¹

elcsoszog - lásd alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben
el¹ határozószó és igekötő 0
I. határozószó (rendsz. hiányos felsz v. felkiáltó mondatban, ismételve is)
1. (rendsz. felszólításban) (átv is)
vmely ponttól, helytől távolodva, ill. egyre távolabbra (vmeddig mint célig)
Halgaſsatok Kéttségek! El innen! el! mennél elébb hogy tet megláthassam…
(1794 Kármán József²)
Laczi reggel el, a’ nélkül, hogy szobámba bejött volna, hogy búcsúzzon
(1806 Kazinczy Ferenc)
kivágyik mélabús lelkem a’ szabadba, el messze, messze fölétek!!
(1848 Sepsy Károly)
Hova repülsz kicsiny fecske? „Messze innen, el keletre! [...]
(1860 Thaly Kálmán)
Porto-Riche-nél a conflictus egészen elveszti minden ethikai jellegét: tisztára physiologiai és psychologiai szükségszerüségek hajtják a nőt férjéhez s a férfit mindig el tőle és mindig vissza hozzá
(1911 Lukács György²)
Úgy határoztunk, Belgiumon át kerülünk be Franciaországba, el egészen Párisig
(1927 Kassák Lajos)
[A kocsis] mint egy zsákot húzta végig a murvás padlásdeszkákon Jánoskát, el-el a hászja [= házhiu, vagyis padlás] másik oldalára, ahol széna volt
(1941 Tersánszky Józsi Jenő)
el a holtpontról!
(1958 Magyar Nemzet ápr. 11.)
Menekülni, ki innen, el innen életem zűrzavarából!
(1986 Nádas Péter)
1a.
〈színpadra írt művekben a szereplő távozását jelző szerzői utasításként〉
a’ Kis-Bramin el
(1793 Kazinczy Ferenc ford.)
Bibicz. (menetközben – félre): Ki kell hallgatnom beszédöket. (jobbra el)
(1852 Kövér Lajos)
Apácafőnöknő: Követve a madarat a színpadra. Támaszkodjatok bátran a semmire. Oldalt el
(1973 Pilinszky János)
1b. (rendsz. -val/-vel ragos határozóval, ismételve is) (átv is)
félre, máshova
Királyi-gyilkos! el vele!
(1819 Katona József)
El tehát a hon bajával, Most ez egyszer el vele!
(1844 Petőfi Sándor)
El, el veletek nagyurak, latifundiumok hatalmas, gőgös tulajdonosai
(1894 Mikszáth Kálmán)
hess el, hess el, régi bú!
(1927 Strém István)
Haj, öregség! hány baj, nyűg kisér, de hány! El veled!
(1976 Csorba Győző ford.)
1c.
vmely távolságon át (vmely végpontig) végig
Révedezve tekintett szeme majd a falu felé, majd el messze, Badacsony irányában
(1888 Sziklay János)
a mai palócsági fazekasságot adjuk olvasóink elé azon mód, ahogy ma mívelik azt Mezőkeresztestől kezdve északnak föl a Murányvölgyig, s onnan el nyugatra, Nógrád széléig
(1916 e. Malonyay Dezső)
egyszerre csak hullámzani kezdett a fény, amely az ajtó hasítékán át beszüremlett, s végigfeküdt a padlón, el egészen a dívány sarkáig
(1978 Török Sándor)
1d. (locativusi határozós mondatban) (átv is)
vmely hely, tárgy, személy stb. közelében, azt elkerülve mozogva, tartva vmerre
[a kötetben szereplő verseket jellemzi a] csapongó képzelet [...]; merész rohanás a célnak, de sokszor mellette el, a végtelen űrbe
(1860 Arany János)
Előttem el vad gépkocsik robognak, Állok szirtjén mohos, avas romoknak
(1906 Ady Endre)
Megelőzőleg nem is láttam ezt a macskát… Hogy honnan kerülhetett elő, – fogalmam sincs. Egyszerre – huss… el a lábam mellett… Mint a villám!
(1928 Gellért Hugó ford.Szergejev-Censzkij)
A szél csak vitte őket, a három részeg banyát az izzó táj fölött, el a Jordán fölött
(1941 Örkény István)
2. (ritk)
〈annak kif-ére, hogy több dolog, személy, jelenség, állapot stb. során át az (időben) elsőtől az utolsóig érvényes, jellemző, megtörténik stb. vmi〉
Te vagy az, a ki elveted a magot, látod csírázását, a zsenge palánta első kibúvását; a ki megfigyeled növekedését el a megérésig
(1901 Herman Ottó)
úgy-ahogy konyíthatok ahhoz, hogyan kereste önmagát a modern magyar képzőművészet s jutott kétségkívül nagy eredményekhez, el egészen a formalizmus eszelősségéig
(1928 Nyugat)
[könyvek,] amelyek glóriát fonnak az összes háborús bűnösök feje köré, Szálasi Ferenctől Szász Lajoson át el egészen Jány Gusztávig
(1959 Fekete Sándor)
ábécérendbe szedett címszavak (abszurdum, [...] adózás stb.és a többi, el egészen a víziszonyig, whiskyig, zseniig és zsugoriságig)
(1999 Új Könyvek)
[a szerző] 1848-tól, az úrbériség megszűntétől tekinti át a székelyföldi, csíki közbirtokosság történetét, kiemelve az 1871. évi ún.úgynevezett arányosítási törvényt és az ennek nyomán elszaporodó panamákat, üzérkedéseket, el egészen 1948-ig
(2000 Új Könyvek)
3. (a van igével) (kissé rég v. nyj)
vhonnan, vmitől, vkitől eltávolodva, ill. nagy távolságban elhelyezkedve vhol 〈van vki, vmi〉
Wimmersberg nevezet Hadnagyot nem tudott senki, hová lett el
(1790 Magyar Kurír)
A Fecske [nevű gálya] csak haladt előre, a Kopót a sík tengerre csalta maga után, s mikor már annyira el voltak, hogy az ágyudörgés nem hallatszott a kikötőig, akkor utól hagyta magát érni
(1851 Jókai Mór)
a kukoricza föld még jól el van, sötét lesz mire oda érek
(1872 Tóvölgyi Titusz)
Három hónapig êvót az urátú
(1906 Bacsó Gyula)
A férjem mindig két nap, két éjjel volt el a szolgálatban
(1948 Szabad Nép máj. 6.)
sokat volt el hazulról
(1961 Magyar Nemzet máj. 9.)
II. igekötő
1. (helyváltoztató mozgást jelentő v. ilyen mozgással járó igével)
a kiindulóponttól távolodva (vhonnan, vmitől v. vhova, vmeddig)
[ha a szerencsét próbálók közül valaki] nyereſéggel viſzra [!] tértt, mindjártt orſzág-ſzerte el-terjed a’ hire, és minden beſzélgetéſnek e’ léſzſz a’ fel tett tzélja; ez által ſok iú meg-tſalattatik, és el-vándorol, mert azt ſenki meg nem gondolja, hogy azon kilentzven kilentz ſzemélyek közzül, a’ kikkel el-ment vóltt, a’ fele el veſzett, más réſze nyomorúſágban fetreng
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Eszeveszetten rohantam el tőle haza
(1846 Petőfi Sándor)
Itt lesznek mindjárt. Eltisztulok, elillanok, elinalok
(1899 Berczik Árpád)
[a] számadó örömestebb fogadott idősebbet [ti. bojtárt], akinek „már csendesedett a természete és nem kóborgott el
(1940 Szűcs Sándor)
Elcsámborgott valahová, az ég tudja hová
(1971 Déry Tibor)
Egy kis tanyán laktunk, cselédek voltunk. De aztán onnan eljöttünk ide, Üllő alá jöttünk, a Szekeres-majorba jöttünk, de csak cselédek voltunk mink ott is
(1973 László-Bencsik Sándor)
Felszáll az utas Budapesten délelőtt tízkor egy [...] nagy gépre, elrepül Stuttgartig, [...] aztán tíz óra alatt elszáll Atlantába
(1998 Természet Világa)
elbarangol tárgyatlan 1a (átv is) [6b. is]
Nem volt ő olyan, mint a tyúk vagy a lúd, Mely elbarangol, s ha megéhezik, Jóllakni ismét visszamegy helyére
(1848 Petőfi Sándor)
a vasuti pályaháztól jó messzire elbarangoltak
(1884 Szász Károly² ford.Black)
[Flóra] az alaguton keresztül akart Dieppig elbarangolni
(1895 Zempléni P. Gyula ford.Zola)
[falun, kisvárosban] az elbarangoló gyereket bárki hazakíséri
(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)
elcammog tárgyatlan 2a [1e., 6a. is]
El-tzammag haza felé
(1782 Kónyi János)
Pestről Váradra egy héten kétszer még csak elczammogott a posta s megérkezett negyed napra: de míg innen keresztűl-kasul a falukra is kijuthatott, napok, hetek teltek bele
(1894 Pálffy Albert)
[a majorsági méhesek] ajtajához elcammogó medvék
(1901 A magyar anekdotakincs)
az óramutató végre elcammogott az ötösig
(1965 Makai Imre ford.Pausztovszkij)
elcselleng tárgyatlan 3b (átv is)
Volt neki egy fia, elcsellengett
(1916 Laczkó Géza)
óráira én is bevágódtam néha, mindenüvé elcsellengő filozopter koromban
(1934 e. Móra Ferenc)
Elkalandozik térben és időben, sőt még az aktuális kalandozás témájától is elcselleng számtalan irányba
(1994 Magyar Hírlap)
elcsoszog tárgyatlan 2a [1e., 6c. is]
[a fiskális] meglankadva csoszogott el a háztól
(1882 Kazár Emil)
[az ápolónő] elcsoszogott lámpájával a terem előrészébe
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
[reggelente] elcsoszog a kocsmáig
(2000 Magyar Hírlap)
elgyalogol tárgyatlan 1a (átv is) [1e., 2a., 6b., 6c. is]
egy karavánával, mely éppen menőben vólt, elgyaloglott a Veres-tenger partján fekvő Szuez városáig
(1828 Fazekas Mihály ford.)
A kaláni fürdő jó messzire van ugyan Kolczvártól; de a szenvedélyes vadász messzebb is elgyalogol
(1862 Remellay Gusztáv)
[Szenczi Molnár Albert debreceni diákként] elgyalogol távoli helységek papjaihoz és iskolamestereihez
(1931 Pintér Jenő)
[a sportoló] az olimpia előtt megfogadta: ha sikeresen szerepel, Quito Szent Ferenc székesegyházától elgyalogol szülővárosába, Cuencába
(1996 Magyar Hírlap)
Hogy az MTKMagyar Testgyakorlók Köre 4-0-ig simán elgyalogolt, annak az volt az egyik titka, [...] hogy az MTKMagyar Testgyakorlók Köre lényegében mindvégig három csatárral játszott
(1997 Magyar Hírlap)
elinal tárgyatlan 1a (átv is) [1e., 1i. is]
El-inallni: el-ſzaladni
(1792 Baróti Szabó Dávid)
mikor Salgón a török volt, innen a somoskői várból oda lőttek a magyarok, [...] mire a pogányok nyakrafőre elinaltak Salgóról
(1845 Petőfi Sándor)
[a kutya] elinalt egy-egy elkújtorgó jószág után
(1937 e. Dallos Sándor)
Fáradtsága egyszeriben elinalt
(1952 Láng János)
eliramodik tárgyatlan 12a [6a. is]
El-iramodom: [...] (el-szelelek, szaladok.)
(1810 Simai Kristóf)
[Balkár bég] eliramodék az Ural ismeretlen hegyei közé
(1854 Vasárnapi Újság)
Megtermett róka iramodott el előlük
(1937 Szentiványi Jenő)
[a kutya] eliramodott a kavicsért, amit a gyerek hajított neki
(1988 Kertész Imre²)
eliszkol tárgyatlan 1a (átv is) [1e. is]
jókor eliszkoltam, hogy a’ csillag feljött
(1846 Kuthy Lajos)
[a kutya] a bakancs orrába harapott, vad dühvel rázta, majd eliszkolt tíz lépésnyire, onnan vicsorgott, morgott az emberek felé
(1953 Szabó István²)
Az elbeszélő jó előre tudta, hogy megfutamodik majd, hogy egy reggel arra ébred majd, hogy minden bátor gondolat eliszkolt a fejéből
(1981 Grendel Lajos)
elkocog tárgyatlan 2a [1e., 6c. is]
[az öregember] vasalt botjával lassanként elkoczogott
(1837 Vörösmarty Mihály)
A cseperedő legény nem várja a prédikácziót, közé suhint a lovainak s elkoczog onnan
(1896 Bársony István)
Bundás szűkölve ugrott félre s elkoczogott a pihenő nyáj közé
(1897 Bársony István)
Köszönt és elkocogott haza
(1937 Darvas József)
déltájt elkocogtam Harasztihoz
(1990 Lovass Zoltán)
elkódorog tárgyatlan 7a (átv is) [6b. is]
Helyére mintegy szegezve veszteglett most Vasunk, míg végre a’ hanyatló naptól intve, Hodánszy felkelvén, mintegy czélzásait eltévesztett moztony [= mozdony], tántorgott utána, ’s [...] kódorgott-el vele
(1826 Hébe)
onnan ugyan könnyű szerrel s kivált észrevétlenül senki emberfia el nem kódoroghatott a buczkás som-ligetig
(1897 Bársony István)
Milyen messzire elkódorgott szökevény képzelődésem!
(1906 Ambrus Zoltán)
A róka a legbámészabb nyulat fogja meg, a farkas az elkódorgott bárányt
(1956 Fekete István)
Leggyakrabban a 18 év alatti fiatalok kódorognak el rövidebb-hosszabb időre otthonról
(1998 Magyar Hírlap)
elkullog tárgyatlan 2a [1e., 6b. is]
Ne sírj fiam, ha a’ Farkas ide jöv [!], meg-öljük tet. Ezeket hallván a’ Farkas el-kulloga onnat
(1776 Esopus meséi ford.)
az ellenség szégyenszemre a’ város alól elkullogott
(1816 Perecsényi Nagy László)
előjöjjön a házából, s el merjen kullogni a megyeházig
(1885 Jókai Mór)
dolgavégezetlenül elkullogott a helyszínről
(1995 Magyar Hírlap)
elkutyagol tárgyatlan 1a
igen messze kellett érte [ti. a pénzért] elkutyagolni
(1848 Jókai Mór)
[a kuvasz] arasznyira lógatva ki a nyelvét, elkutyagol a városba
(1892 Ágai Adolf)
a vasútállomásról elkutyagol a tőzsdére
(1996 Magyar Hírlap)
ellábol tárgyatlan 1a (rég, nyj is, átv is) [1e., 6b. is]
A’ bent maradtakhoz pohárral nyargala, Mindeniknek egy-egy jó kortyot javala, Ezt hogy meg-tétette, ismét el-lábala
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
[a poroszlók] Tarpúhoz sebes lépéssel elláboltak
(1803 Perecsényi Nagy László)
Szidja Csóri vajdát a közelgő tábor: „Meg kell csípni!” ordít „amig el nem lábol [...]
(1851 Arany János)
[a bíbic hímje] igyekszik figyelmünket más felé terelni, hogy a tojó a füvesben észrevétlenül ellábolhasson
(1899 Chernel István)
öreges ritmussal lábalnak el az órák
(1935 Timár Magda)
elnyargal tárgyatlan 1a [1e., 2a., 6a., 6c. is]
[a legény a lóra] frisen fel-ugorván, ſebesen el-nyargalt
(1772 Mészáros Ignác ford.)
mi az ember élete? Van is, nints is mint az árnyék, úgy el-nyargal gyors hete, Mint ez a’ tsörg patak
(1790 Ráday Gedeon¹)
A könnyű szán is könnyen felfordul s habár az utazók az által veszedelembe nem kerülnek is, elég baj, hogy az elnyargalt paripák után kell futniok, pedig soká tart, míg utólérik azokat
(1848 Peregriny Elek)
a mezei virágok mind bezárták kelyhöket vagy lehajtották fejecskéjöket, mig elnyargalt fölöttök a vihar
(1858 Szendrey Júlia ford.Andersen)
Ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, és ki tudja, mit tudsz megmenteni iúságodból, amely nem kevésbé rohamos tempóban szokott elnyargalni, mint a rohanó idők
(1943 Szerb Antal)
Egressy elnyargal a bal oldalon, középre lövi a labdát
(1997 Magyar Hírlap)
eloldalog tárgyatlan 7a [1e. is]
Amaz el oldalog, ha Mássa vesződik, Mint egy kutya, midőn eb társa verődik
(1821 Mátyási József)
Eloldalog a folyosó felé
(1925 Kovács Mária)
csak úgy félvállról hümmögtek vissza a kérdéseimre. Kedvetlenül eloldalogtam tőlük
(1927 Kassák Lajos)
ebéd után szép csendesen eloldalgott, senkinek sem árulta el, hogy hová megy
(1968 Szőllősy Klára ford.Maltz)
eloson tárgyatlan 1a1 [1e., 6a. is]
Elillanni, Elosonni, elorozkodni. Aufugere, Profugere, Clam discedere
(1803 Sándor István)
Lábujjhegyen elosontam, nehogy észrevegyen
(1859 Balogh Tihamér)
[Nussdorf bácsi] titkon elosont a házból Juráss vendéglőjébe
(1913 Krúdy Gyula)
[a szabóméheket] különösen déli napsütésben, meleg nyári napokon figyelhetjük meg munkájuk közben. Ilyenkor azonban óvatosan kell őket megközelíteni, máskülönben hamarosan elosonnak
(1933 Az állatok világa ford.)
Dorka villámgyorsan körülnézett, s miközben a marcona hadfiak átszellemülten énekeltek, elosont
(1985 Békés Pál)
elrobog tárgyatlan 2a [1e. is]
Rudi ülőszékét a szoba közepére vetvén elrobog
(1820 Kisfaludy Károly)
a kocsi elrobogott az udvarról
(1891 e. Csiky Gergely)
[a nő felszállt] az első villámvonatra és el is robogott U… vagy Z… felé
(1915 Kosztolányi Dezső)
[felülsz] a motorra és elrobogsz vele, tudja Isten hova!
(1937 Molnár Ferenc²)
bepakolták valamennyiüket egy katonai teherautóba és elrobogtak velük Craiovára
(1989 Börtön volt a hazám)
elsétál tárgyatlan 1a [1e., 2a., 4f. is]
[A szakács] ebéd után szunnyadozik, Pipáz, kártyáz, eltréfál, Hivalkodik, mulatozik, Ide s oda elsétál
(1779 e. Faludi Ferenc)
[Vörösmarty] bármily messze elsétált, ha barátjainak valamelyike jó sültről, és jó borról biztosította
(1879 Lauka Gusztáv)
Elsétált az egyik saroktól a másikig, aztán vissza s leült a járda szélén lévő padra
(1931 Kassák Lajos)
[a tettes] elsétált a helyszínről
(1998 Magyar Hírlap)
elslisszol tárgyatlan 1a (biz) [1e. is]
– Naccsád kérem, istenuccse, vót pénzem s tudja naccsád… Az asszony nem szólt. De mikor ő elslisszolt, fel a lépcsőre s utána nézett, felkiáltott neki: – Vótér nem ád a zsidó
(1927 Móricz Zsigmond)
A mai ellenzék a saját pályáján (botrány-országban) akarja megfogni a mai kormánykoalíciót, amely minden lehetséges eszközzel igyekszik elslisszolni a támadások elől
(2000 Magyar Hírlap)
elsomfordál tárgyatlan 1a [1e. is]
a’ Muzsikusaink hová lettek? Fülön fogták a’ pénzt ’s el sonfordáltak [!]
(1793 Hatvani István² ford.Hunnius)
a róka megkerüli a méhest s lekonyult farkkal elsomfordálva dünnyögi
(1879 Teleki Sándor)
elsomfordált egészen a kapuig, befordult rajta, s a lépcsőn a kis ajtóig is fölsompolygott és hallgatózott előtte
(1913 Nagy Lajos)
Elsomfordáltunk az udvarház elől és elhatároztuk, hogy megvárjuk az urat
(1936 Veres Péter)
Bubinak égett a füle, és elsomfordált az ajtótól
(1968 Thury Zsuzsa)
elsompolyog tárgyatlan 7a2 [1e. is]
Rózsi elsompolygott; ez pedig sétálván, ’s amannak vallását át meg átrostálván, [...] csupa lyány-fortélynak nézte siralmait, hogy kifeſzíthesse attyának titkait
(1804 Verseghy Ferenc)
Egy lompos eb ijedten ugrik föl a tornácz tulsó végéről s hátratekintgetve elsompolyog
(1877 Vértesi Arnold)
Bruckner Szigfrid elsompolygott onnan, s Nagy Zoárd, a lépkedő fenyőfa ugrott a helyére
(1973 Lázár Ervin)
[A hattyúk tava feldolgozásában] a herceg megszégyenülten sompolyog el egy külvárosi diszkóba, iszik és narkózik
(1997 Magyar Hírlap)
elspurizik tárgyatlan 14a2 (biz)
Mihelyt tisztul a levegő a géppisztolyos gyerekek lerobognak az emeletről és elspuriznak a Vörösmarty tér irányába
(1978 Kabdebó Tamás)
elspurizik [...] elfut, elmenekül
(1998 Kövecses Zoltán)
elszállingózik tárgyatlan 14a (átv is)
A vendégek lassanként elszállinkóztak [!]. Kiki haza felé
(1850 Magyar Emléklapok)
Elszállingóztak az éjszakai fellegek, tisztul
(1931 Lovass Gábor)
Kivált az asszonynép szállingózott el tőlünk lassan
(1941 Tersánszky Józsi Jenő)
Madách akkor vetette fel tragikus komolysággal a szocializmus problémáját, amikor még csak az utópista kísérletek híre szállingózott el hozzánk
(1965 Kovács Kálmán)
elutazik tárgyatlan 14a5 [1e., 4f., 6b. is]
 Ertzhertzegsége [= főhercegsége] elútazik Bétsbl
(1786 Magyar Hírmondó)
A konstantinápolyi rabszolgakereskedők elutaznak Batumig, a lázok földjeig, s még tovább is
(1854 Fényes Elek)
ő most Eugen herczeg rendeletére elutaz, bizonyos Franczia- és Spanyolországból érkező egyénekkel találkozni
(1870 Thaly Kálmán)
elhatározta a családi tanács, hogy az édesanyám fog elutazni a beteghez
(1918 e. Török Gyula)
nem utazhatott el az, aki el akart utazni, s két-három órát volt kénytelen közlekedni az is, aki nem akart
(1988 Beke Kata)
elvágtat tárgyatlan 5a [1e. is]
lóra ült, és el-vágtatott Pyrmont felé
(1801 A természetnek fia ford.)
Sokszor félnapi járásra is elvágtatott a ménes mikor gyehenább volt
(1911 Malonyay Dezső)
A kocsi elvágtat, egyenesen az erdőszentpáli bíróságra
(1945 Bözödi György)
[Mátyás] némán nézte a színjátékot, és táskáját lóbálva elvágtatott
(1969 Fodor József)
a villa kapujában a kutya vár. [...]. Mikor szólítom, a földre ejti [a halat], utána vakkantás nélkül elvágtat
(1972 Mészöly Miklós)
elvándorol tárgyatlan 6a7 (átv is)
ſok iú meg-tſalattatik, és el-vándorol
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Elvándorol a madár, Ha őszre jár Az idő
(1846 Petőfi Sándor)
[a falon] függtek az ur puskái, téli csizmái, [...] ez most mint [!] elvándorol padlásra, kamarába
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
elhatároztam, hogy gyalog elvándorolok Győrbe
(1927 Kassák Lajos)
az ibérek és kelták egy óceáni szigetről elvándorolt népnek tartották magukat
(1972 Várkonyi Nándor)
elvánszorog tárgyatlan 7a2 [6c. is]
a’ medvékkel-is meg-ütköztek, ’s kettt le-ejtettek; de egyik még-is el-vántzorgott
(1793 Molnár János)
gyalog valahogy csak elvánszorgott a legelső emberi lakásig
(1879 Jókai Mór)
alig maradt erőm elvánszorogni onnan
(1978 Jékely Zoltán ford.Széchenyi)
elvitorlázik tárgyatlan 14a12 (átv is) [1e. is]
Szultánnak parantsolatjára vitorlázott-el
(1789 Magyar Merkurius)
a’ 9 hajónyi sereg már elvitorlázott Madeira felé
(1832 Jelenkor)
ellenkező irányban elvitorlázott szerszámaival
(1896 Bartók Lajos)
az illetők az öbölből elvitorláztak
(1985 Balázs János²)
1a.
〈jelentéstömörítéssel annak kif-ére, hogy a kiindulóponttól való távolodás v. távolság jön létre az igével kifejezett (mozgással járó) cselekvés, tevékenység, állapotváltozás révén〉
[Abdella és Bojárdó elhatározták], hogy valamelly hajón Török ruhában fognak Algériából el-ſzökni, és Frantzia Orſzág felé evezni
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Irígységből a leányt elverte, Elverte a háztól a világba
(1844 Petőfi Sándor)
A szekér eldörge – Temesvár felé
(1847 Kemény Zsigmond)
Elhozom én ide [a tyúkot], jó lesz a konyhára
(1895 Karikó János)
mikor Hathalomról Kisbérre elkocsiztam
(1900 Váli Mari)
A „grand” büszkén biccentett fejével, és hosszú pálcájával elkopogott
(1910 Krúdy Gyula)
Amíg ez a vén fogatlan kutya körüljár a házamban, addig nyugton alhatom!… Sok betörőt ugatott el ez már az apósom portájáról is!…
(1914 Ambrus Zoltán)
szekeret fogadott s elvitt az állomásra
(1926 Móricz Zsigmond)
Amikorra Horváthné és az iparosok eltisztultak, teljes este volt
(1937 Németh László²)
Hol a gyerek gurítja el a labdát, hol visszagurítják neki
(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)
a labdarúgásban a védőnek minden méterért szenvednie kell, ha csak a fél pályáig is el akar vergődni
(1974 Zsolt István)
A parti lile kicsinyei védelmében sérültnek tettetve magát elcsalogatja a ragadozót a fészektől
(2000 Új Könyvek)
elbujdosik tárgyatlan ige 14a4
Üstekes csillagot mutat az ég, félünk, Előttünk, utánnunk csak a keserves kár, Magam elbujdosom, a hol pásztor nem jár
(1775 k. Faludi Ferenc)
ha ő egy cseléd miatt megszégyenül, elbujdosik a háztól
(1907 Gárdonyi Géza)
Fussatok, bujdossatok el messzire, völgyek mélyén bujkáljatok, Hácór lakói!
(1995 Protestáns Biblia ford.)
elcipel tárgyas 1b
36000 Luidórt [= Louis d’ort, vagyis Lajos-aranyat] akartak el tzepelni magokkal néhány el költözö Frantziák
(1791 Magyar Kurír)
[az előadást fütyüléssel megzavarót] minden lépcsőnél lerugdosták, míg csak a csarnokba legurulva, összetört fejjel a csendőrök el nem cipelték
(1872 Déryné Széppataki Róza)
Boldog vagyok, hogy elcipeltem Rómából ide Jézus keresztjét a havasokon át
(1918 Szomory Dezső)
elcipelt a Faragó a tévébe is, mert ott is tartott egy előadást
(1989 Fel a kezekkel!)
elfuvaroz tárgyas 4a1
azon utról, mellyet taval töltött, ez évben ismét a’ sárrá vált töltést kell levakarnia ’s elfuvaroznia
(1844 Pesti Hírlap)
A Komárom környékén fogott vizát a szekeresek Frankfurtig, Párizsig elfuvarozták
(1982 NéprajziLex.)
elhajít tárgyas 4a4 (átv is)
Vegyük-fel Hóltakkal [ti. a görögökkel] meg-tserélt Ruhánkat Adnak ök fegyvert-is, hajtsuk-el dárdánkat
(1774 Dugonics András)
Szomorú élet a szegény Mátéé, bizony csoda, hogy el nem hajítja magától
(1879 Mikszáth Kálmán)
[a kutya] kitartón, kedvére futhatott a messzire elhajított kő után
(1955 Déry Tibor)
elhurcol tárgyas 1a
el hurtzolt Jobbágyait ismét viszsza nyerhetné
(1783 Magyar Hírmondó)
Borzasztó a magyar népnek szenvedése, Mintha nem is volna isten teremtése: Fiát elhurcolják német katonának, Hogy ellenségévé váljék a hazának
(1849 Sárosi Gyula)
Hatéves koromban, szüleim mindenáron el akartak hurcolni a nagynénémhez, akit nem szerettem
(1942 Függetlenség)
a jeruzsálemi templomból egykor elhurcolt arany és ezüst kegytárgyak
(1995 Jubileumi kommentár)
elhurcolkodik tárgyatlan 12a9
Júl.július 7-dikén Kázmérból elindúltam [...], hogy holmimat öszvepakkoljam, ’s egynehány ízben előfordulván a’ levelekben a’ parancsolat, hogy időhalasztás nélkül menjek a’ háztól, elhurcolkodhassak
(1805 Kazinczy Ferenc)
Férje halála után Csigolyáné, vagyonának csekély maradványával, elhurcolkodott testvérbátyjához
(1847 Petőfi Sándor)
elhurcolkodtunk a régi lakásunkból
(1927 Kassák Lajos)
Máig félmillióan tértek haza Ruandába, ahonnan éppen a tuszi bosszú elől hurcolkodtak el
(1996 Magyar Hírlap)
eljárogat tárgyatlan 5a
el-járogatnak a Nemzetségi oskolába tanúlni
(1783 Magyar Hírmondó)
A tanácsosok a meghatározott módon el-el járogattak a fejedelemhez sorba
(1860 Képes Újság)
a hivatalos megbízott (tanító, jegyző, irnok stb.és a többi) beférkőzik a népkörbe. Eljárogat, beszélget, ráveszi az embereket, hogy ezt az ujságot rendeljék le
(1937 Féja Géza)
Az asszony eljárogatott hazulról, hol ezzel, hol azzal látták
(1998 Magyar Hírlap)
elkalauzol tárgyatlan 1a [1e. is]
kérém Jalzsát [...] kalaúzolna el mindkettőnket öregéhez
(1839 Császár Ferenc)
Törcsváron mérsékelt áron lehet hegyi lovakat bérleni, és oly útmutatót találni, ki ama havasra elkalauzolja az útast
(1873 Orbán Balázs)
A rossz tankönyveknek és a kiadóknak a hazugsága, hogy a gyermekek és a nagy költők közé egy gyermekirodalmat kell tolni, amely a művészethez akar kalauzolni, de valójában örökre elkalauzol tőle
(1940 Németh László²)
A Kis természetbúvár sorozat új zsebkönyve a kőzetek és ásványok csodálatos világába kalauzolja el a kis olvasót
(1999 Új Könyvek)
elkísér tárgyas 1b
a dominium gondolkodjék egy activus és alkalmatos emberről az ki ő felségét Husztig minden utakon eltuggya bátran késérni
(1772 Bessenyei György¹)
Megtanultam angolul, hogy nőmet a télen át huszonkilencz bálba elkísérhessem
(1872 Toldy István)
Hangos, csufondáros füttyögés, pisszegés kisérte el a rozoga vászonistállóig
(1918 Kassák Lajos)
sok könyv már címében hirdeti, hogy manuale, kézben viselő könyv vagy kézben hordozó könyvetske, ezért alakjánál fogva is alkalmas arra, hogy az olvasót mindenüvé elkísérje
(1927–1930 Thienemann Tivadar)
tekintetével elkíséri [a nőt], amíg ruganyos párducmozgásával [...] a kocsijáig siet
(1983 Polgár András)
[Mozart] művészetének fő erőssége érett korban is drámaisága, karakter- és helyzetteremtő képessége maradt, és játékszenvedélye is haláláig elkísérte
(1991 Ujfalussy József)
elköltözködik tárgyatlan 12c9 (átv is)
annak eltte Kellett volna neki [ti. az apának] elköltözködni [= meghalni], hogy engem Nemze szegény
(1813 Ungvárnémeti Tóth László)
[A gyurgyalagok] szeptemberben elköltözködnek tőlünk s Afrikába mennek telelni
(1899 Chernel István)
felszedi a sátorfáját s elköltözködik valahova, mert itt nem tud megélni
(1922 Fényes Samu)
nem tudta rávenni Robertát, hogy mondjon fel és költözködjék el a városból
(1952 Németh Andor ford.Dreiser)
ellátogat tárgyatlan 5a
a’ Nagy Vezér gyakorta ebédel a Frantzia Követnél, a’ hová az Anglus Követ [...], és mind a’ két Csáſzári Miniſterek-is el-látogatnak
(1783 Magyar Hírmondó)
Zimankós délutánonkint azután, ha untam magamat, ellátogattam az operába
(1879 Lauka Gusztáv)
holnap délelőtt ellátogat hozzájuk, megtudni, jobban van-e az ő drága Irénkéje
(1904 Tutsek Anna)
[a fesztiválra] rengetegen látogattak el Csehországból, Romániából, Lengyelországból és Szlovéniából is
(2000 Magyar Hírlap)
ellebeg tárgyatlan 2b [1e., 6b. is]
[a hattyúk] hirtelen el-lebegnek ſzemeim ell
(1794 Araspes és Pánthéa ford.)
az eskü szó ellebegett ajkairól
(1845 Orlai Petrich Soma)
[Ettingenné] meghatva lebeg el balra. Krehl rajongó pillantást vet rá
(1928 Molnár Ferenc²)
Odakünn a kiszüremlő lámpafényben hópelyhek kavarogtak, néha megálltak az ablak előtt, ellebegtek fölfelé
(1985 Bodor Ádám)
ellódul tárgyatlan 1a1
Tsak hamar mellled mindenik el-lodúl
(1777 Jeles gondolatok)
most már ellódulj öcsém
(1851 Vas Gereben)
egy ugrással messze lódult el a parttól
(1926 Babits Mihály)
Jóska! Ellódulhatnál Farkashoz egy liter borért
(1931 Oláh Gábor)
elmasíroz tárgyatlan 4a1 (kissé rég v. nyj, átv is) [1e. is]
Minekeltte el-marsiroztak vólna Seregeink Belgrád alól, el-indúlt az Azony Férjével együtt, hogy majd fel-keresi az  jóltévjét
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
tegnap dél után ki lele a’ forró hideg. Ha az Isten nem könyörül rajtam, hagymáz lesz a’ vége, ’s akkor elmasírozok
(1824 Kazinczy Ferenc)
Megjött a levél fekete pecséttel Megjött a muszka százezer emberrel Kétszáz ágyúval áll a harc mezején Így hát tubicám elmasirozok én
(1914 Nyugat)
[a tömeg] elmasírozott a Kossuth térre
(1996 Magyar Hírlap)
elmenekít tárgyas 4b4
Az ajtót még gondosan béhúztam magam után, nehogy gyalog is eliramodjék a dögevő sas, vagy nehogy elmenekítsék a rokonai, akiket ő távollétünkben odalármázhat
(1932 Tamási Áron)
[Szent László hermáját] a XVII. század folyamán a püspökség egyéb értékeivel többször elmenekítették Győrből
(1939 Balogh Jolán)
külföldre, ide-oda elmenekített összegek
(1995 Országgyűlési Napló)
[az áradások miatt] a Severn folyó mentéről is több száz embert menekítettek el
(2000 Magyar Hírlap)
elmenekül tárgyatlan 1c1
Kleombrotos elmenekül nejével
(1772 Bessenyei György¹)
a Losonczról szégyenszemre Balassa-Gyarmatra elmenekült gróf Almásy ezredes
(1885 Görgey István)
A tettesek a lövöldözést követően gépkocsin elmenekültek
(1994 Magyar Hírlap)
elrángat tárgyas 5a (átv is)
az elnkbe adott tárgyakrúl figyelmetességünket minduntalan elrángattyák
(1818 Verseghy Ferenc)
Nem, nem hagylak benneteket lőni, rikácsolá az ősz, elrángatva Józsefet az ablaktól
(1851 Jókai Mór)
Szegvári elrángatott egypárszor képeket nézegetni
(1973 László-Bencsik Sándor)
elrepít tárgyas és tárgyatlan 4b4
[egy ember a levágott szárnytollú sas] ſzárnyait meg-nevelvén, el-repité. A Sas pedig egy nyúlat fogván, azt viſzi vala a’nak az embernek
(1776 Esopus meséi ford.)
[az árpa,] ha nagy a’ Hőség, olly hírtelen érik, hogy míg a’ Gazda eszre-veszi, el is repített
(1791 Nagyváthy János)
némelly [mag] mintegy ſzrös vagy polyhoz forma, hogy a’ ſzél el-repíthesse
(1795 Gáti István)
a’ drága időnek csak egy órácskáját is, haszontalan el ne repítsd
(1832 Cserna János)
ivalakura faragott fából, egymáshoz illesztett két szarvból stb.és a többi készítettek ijakat, melyeknél már csakis a hur ruganyossága röpítette el a nyilat
(1895 PallasLex.)
Vigy engem el, vasút hajó; röpíts el engem!
(1926 Babits Mihály)
az épület tetejét mintegy 100 méternyire repítette el a detonáció ereje
(2000 Magyar Hírlap)
elrezzent tárgyas 4b3 (kissé rég)
[a rác fejedelmet] úgy el-rezzentette Károly, hogy Matzedoniába se találna bizonyos menedék fldet
(1790 Szekér Joákim)
ne fáradjon abban, hogy engem rendes nyomomból kitérithessen; mert sem szél, sem jégeső el nem rezzent onnét
(1860 Vas Gereben)
valami kánya elrezzentette őket [ti. a tyúkokat]
(1922 e. Gárdonyi Géza)
elriaszt tárgyas 5a2 [1k. is]
[Szigvárt] a’ madarakat, kik a’ bokrok köztt fitseréltek, mind el riaſztotta
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
A vészes sejtelem, Mely elriasztá álmomat, Hová? mikép? miért?
(1855 Ney Ferenc)
A melegebb vidéken a mészárosládát kenik be vele [ti. a babérolajjal], mert ez az embernek egyáltalában nem kellemetlen szag a legyet elriasztja
(1893 PallasLex.)
revolverlövésekkel elriasztották a betörőket
(1926 Rákosi Jenő)
Egy-két évet az újvidéki bölcsészkaron is lehallgattam, onnan Bori Imre riasztott el, aki 1978-ban vissza akarta vetetni tőlem [ti. Sziveri Jánostól] a Sinkó-díjat a Magyar Szó nevű napilapnak adott alkalmi kijelentésem miatt
(1989 Alföld)
elsújt tárgyas 4a3 (vál, átv is) [1e. is]
az-is ſokſzor meg-ek, hogy [az esküdöző] éſzre ſe vette, mikor hamian el-ſujtotta a’ ſegéljét. És midn tsak arra ſe vólnánk méltók, hogy az Iſten ſzentséges nevét emlitsük, vallyon nem nagy vétek-e azt annyiſzor pengetni bünös ajakainkon?
(1781 Gombási István)
Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben
(1823 Kölcsey Ferenc)
[a fiú a kavicsot] nagy lendüléssel sújtotta el a hattyakra [!]
(1913 Gárdonyi Géza)
megragadta Sául a dárdát [...], hogy elsújtsa
(1939 Hertz-Biblia ford.)
elszállít tárgyas 4a4
Mindgyárt el ſzállitották a’ ſeregeket, kit kit maga rendelt hellyére
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
a bányavárosokból megmentetett arany és ezüst készleteket, gépeket, s minden nemű közállományi vagyont sürgetőleg ide Debreczenbe a pénzügyministeriumhoz elszállíttatni sziveskedjék
(1849 Kossuth Lajos)
A postán elszállított levelek
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A hemoglobin az oxigént könnyen felveszi és közben oxihemoglobinná alakul át. Ez szállítja el a tüdőben felvett oxigént a test valamennyi élő sejtjébe
(1949 Anyag- és áruismeret)
[A tamariszkusz] apró gubacsait a szél nagy tömegben messzire elszállítja
(1995 BibliaiLex.)
Nyáron az energiatöbblet kb.körülbelül háromnegyed részét a párolgás, egynegyed részét a felszínről felemelkedő meleg levegő szállítja el
(1997 Magyarország földje)
[a betegeket] kezelésre mentőnek kellene elszállítania
(2000 Országgyűlési Napló)
eltántorog tárgyatlan 7a2 [1e. is]
Onnét el tántorgok Nézk’ piatzára, Hol ſzememet vetem Játſzók’ tsoportjára
(1789 Barcsay Ábrahám)
[ha a béresek] beütik Mitrujnak az orrát, Mitruj eltántorog a járásbiróhoz
(1879 Teleki Sándor)
a megsebzettek, hirtelen felhorkanva, véresen eltántorognak a sorokból
(1914 Szomory Dezső)
[Részegen] eltántorgott a fehérneműraktárba, lefeküdt a hordágyra, és elaludt
(1989 Bólya Péter)
eltaszigál tárgyas 1a
A’ jegek két felé tolattak rudakkal, Ezek közt mehettek bátran már lovakkal A’ Kotsisok: mivel út vala munkálva, Mert minden jég darab el-vólt taſzigálva
(1788 Gvadányi József)
[a hajdú] eltaszigálta a’ sánta és vak lelket az áristomba
(1818 Böszörményi Pál ford.Schlez)
[a bútorok] eltaszigálva helyeikről
(1919 Tersánszky Józsi Jenő)
eltoloncol tárgyas 1a (kissé rég)
előhivattak a 16 főczinkosok s elbocsájtott egyének s felszolittattak, hogy menjenek szépségesen, különben el lesznek tolonczolva
(1882 A magyar munkásmozgalom története)
ha [a lány] a budapesti illetőségü Eberl feleségévé lesz, ezzel ő is megszerzi a budapesti illetőséget s nem tolonczolhatják el
(1899 Friss Újság)
Akit titkos iparűzésért eltoloncolnak
(1943 Gábor Andor)
elüldöz tárgyas 4c
Ne ldzd karjaid kzzl-el Lelkemet
(1772 Bessenyei György¹)
Ki üldözte el rokonaimat a házamtól?
(1890 Tolnai Lajos)
[1991 novemberében] Szomáliában fegyveresek elüldözik Ali Mahdi Mohammed ideiglenes államfőt
(1991 Tények könyve)
A bütykös hattyú agresszív természetű madár, fészkelőhelye környékéről más vízimadarakat, különösen a nyári ludakat elüldözi
(1993 A magyarság kézikönyve)
elvakarodik tárgyatlan 12a (/nyj)
a’ Ló úgy meg-rugá homlokban az Oroſzlánt, hogy hólt-elevenen hátra esék, a’ Ló pedig onnan el-vakarodék
(1776 Esopus meséi ford.)
elvakaródhatsz osztán dolgodra, a’ többit magamra válalom
(1808 Holosovszky Imre)
Jó előre mëgszagolta, hogy baj lëssz, idejibe elvakarodott
(1970 Magyar Nyelvőr)
elvitet tárgyas 5b8
meg-jelenté, hogy a’ Szának, mellyekkel én a’ meg-ſzabadúltakkal együtt el-vitettetném, mindjárt jelen léſznek
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
voltak, kik egyetlenegy napon 100–200 portió szénát is vitettek el a’ magtárból
(1841 Pesti Hírlap)
azt a kölköt vagy leütöm, vagy elvitetem katonának vagy valami más, hanem egy faluban nem lakunk
(1867 Tolnai Lajos)
[A koldus] reggelenkint elvitette magát a sz.szent Kelemenről nevezett templom pitvarába
(1900 Varga Mihály)
ez a Varga Sanyi tán még a saját anyját is elvitette volna a Rákosi-időben, ha csak egyet is panaszolt volna
(1964 Sánta Ferenc)
elvonszol tárgyas 1a
Nem ſzaladtam-ë én magam oda az embertelen dühös mèſzárlásra? Nem találtam-ë már el-óltva magzatimat? Nem vonſzoltakel azoktól er hatalommal?
(1800 Döme Károly ford.Metastasio)
Az egyik [juh] összecsukló lábbal éppen az útszélig vonszolta el magát
(1921 Áprily Lajos)
A törékeny kenyereslány egyedül semmiképp sem vonszolhatott el egy élettelen emberi testet
(1988 Lengyel Péter)
elvontat tárgyas 5a [6c. is]
Pestrl 12 ló vontatta el [a szekeret]
(1806 Hazai Tudósítások)
felülvén egy helyben kalapált ökörszekérre vontattasd el magad közinkbe
(1879 Lauka Gusztáv)
[Lizandra] megfogta az elejtett dúvadat lompos farkánál, s elvontatta a sűrű bozótba
(1885 Jókai Mór)
– Nem indul [a teherautó]– mondja a sofőr. [...] – Menjen, telefonáljon, vontassák el innét
(1974 Hernádi Gyula)
elzarándokol tárgyatlan 6a6
az élő elzarándokol a’ hanthoz, melly a’ szeretett’ hamvait fedezi
(1844 Császár Ferenc)
elzarándokolunk Jeruzsálembe a szentsirhoz
(1879 Lauka Gusztáv)
– ugyan kedves kalauz ur, nem tudna egy nemdohányzót? – A legutolsó fülkében – mondta a vasuti ember – ott tessék megpróbálni. Elzarándokoltunk az utolsó kocsi utolsó fülkéjéig
(1918 e. Török Gyula)
közelből és távolból zarándokoltak el hozzá, ki panasszal, ki kéréssel, ki tanácsért, ki segítségért. És rabbi Mózes meghallgatott mindenkit türelmesen
(1953 e. Patai József)
elzarándokolunk a pusztaszeri honfoglalási emlékműhöz
(1971 Erdei Ferenc)
1b. (beszédaktusra, ill. külső v. belső késztetésre utaló igével)
〈annak kif-ére, hogy az igével jelölt cselekvés célja a kiindulóponttól való távolodás v. távolság létrejötte〉
Nagyon köteleznél Uram, ha Generális Orczynak írt ajánló Leveledet nékem is el-küldenéd több közölhetö munkaiddal együtt
(1772 Barcsay Ábrahám)
[az úrfi] felkölt az asztaltól, otthagyta az ebédet, engem elhívott magával, s a Traktirnál jóllaktunk
(1823 Fogarasi Sámuel)
[Szacsvay Sándort, a Magyar Kurír szerkesztőjét] Bécsből szabadelvü irányzataért s metsző élczeiért elzavarták
(1869 Orbán Balázs)
A jó kemencerakónak híre, becsülete volt, sokfelé elhívták
(1991 Magyar néprajz)
elhesseget tárgyas 5b
Kertem alatt csörgő patak omlik lágy susogással, Benne hüs estenként hattyu fürödni szokott. Egykor elhessegetém, elszállt az
(1843 Garay János)
egy leveles ággal elhessegette a sebesült mellől a legyeket
(1900 Abonyi Árpád)
A park mélyén diáklányok lestek rám, hogy autogrammot adjak. Elhessegettem őket
(1968 Jékely Zoltán ford.Eftimiu)
Elhessegetem a gondolatot, mint egy füstfelhőt: végtére is mire való a nehézség, ha nem arra, hogy megküzdjünk vele
(1988 Lengyel Péter)
elkéredzkedik tárgyatlan 12b [1j. is]
[a tanító] békességes türését úgy megfárasztya [az ellenkezés], hogy minden bizonnyal maga elkéredzkedik
(1808 Verseghy Ferenc ford.Unger)
[ha lenne Sövényházán heti piac, az uradalom] cselédjei elkérezkednének a piacra, hogy tojásukat s baromfijukat értékesíthessék
(1937 Féja Géza)
[a fiú] a déli órákban rosszullétre hivatkozva elkéredzkedett osztályfőnökétől
(1999 Magyar Hírlap)
elkerget tárgyas 5b (átv is) [1j. is]
Hívd[, lélek,] ſegítſégl moſt rk reményſéged’, ’S az Élízeummal kergesd-el ínſéged’
(1772 Bessenyei György¹)
Biörneborgban, a’ köz ember Terpentina olajnak nagy Dósával, kergeti-el a’ lapos giliſztát
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
ekkoron a királyt nem vették körül hajdani gonosz tanácsnokai, mert azokat a türelmét vesztett bécsi nép akkoron elkergeté
(1848 Kossuth Lajos)
[a mongolok] megölvén vagy elkergetvén a magyar csapatot: mikorra virradott, már öszves erejökkel a Sajó jobb partján állottak
(1861 Szalay László)
– Coki te! kergessétek el az asztal mellől ezt a nagy ebet!
(1900 Váli Mari)
Az nap a király mindenkit elkergetett magától még Pistát sem fogadta
(1921 Szabó Dezső)
csak azért visz [bálba a mama], hogy minél előbb férjhez adjon s megszabaduljon tőlem. Tudom, hogy nem igaz, de nem tudom ezeket a gondolatokat elkergetni
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
Egy sámánnal még az esőt hozó felhőket is elkergettették
(1994 Magyar Hírlap)
elkívánkozik tárgyatlan 14a [1j. is]
azért kivánkozom-el a’ háztól, hogy felejtsem a’ bajt, a’ nyűgöt
(1803 Kazinczy Ferenc)
– Miért kell neked mitőlünk olyan messzire elkívánkozni? – kesergett kedves anyám
(1900 Váli Mari)
Ambrus sápadtan, verejtékező orcával feküdt, olyan magatehetetlenül, mintha a lélek már elkívánkozna belőle
(1953 Kolozsvári Grandpierre Emil)
Volt Jákóbnak emberi oka is arra, hogy elkívánkozzék Lábántól
(1995 Jubileumi kommentár)
elparancsol tárgyas 1a
Mellette udvarló ſzolgait [!] könnyen el-parantsolhatta, és midn az Attya el-jött, magánoſan fogadá tet
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
[a] feldühödött nép kényszeritette az udvart, hogy a Windischgrätz parancsnoksága alatt állott harminczezer főnyi hadsereget a várostól több órai távolba elparancsolja
(1881 Kossuth Lajos)
[A tiszt] elparancsolta a szürkekabátos legényeket a fogoly mellől
(1910 Krúdy Gyula)
– Elmentek – mondja a segéd. – Dehogy mentek. Elparancsolták őket, kiürítették a majort
(1965 Dobozy Imre)
elszólít tárgyas 4a4 [1j. is]
el ſzóllított téged az Isten az én’ karjaim ell
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
vacsorára magamhoz elszólítottam kedves szomszédomat
(1820 Virág Benedek ford.Horatius)
[a tarokkozó] doktort hirtelen elszólitják
(1884–1885 Egymillió bolondság)
[az asszonyok csak akkor vették fel az] ünnepi feketét, ha valami családi esemény, temetés, vagy esküvő elszólította őket a pusztáról
(1936 Illyés Gyula)
A szép Kieu udvarlóját családi kötelezettségei váratlanul elszólítják a lány mellől
(1972 Podolszki József)
elvágyik tárgyatlan 12a2 [1j. is]
mindenki hamarabb vagy később elvágy innen
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Sterne)
Olyan titulusokat kaptam s olyan maró szókat, a mi elaltatta bennem a daloló kedvet, [...] s elvágytam más helyre
(1875 Tóth Ede)
Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. [...] Mindig elvágyik s nem menekülhet
(1909 Ady Endre)
elvágytam otthonról
(1995 Magyar Hírlap)
1c.
vhonnan v. vmitől bizonyos távolságban, ill. távolságig eljutva (és ott érzékelhetően)
Meze el-hallik az [ti. az ének]
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
Csak az őrkürt harsan néha... S téveteg bús riadása Messze elbúg a pusztákba
(1859 Thaly Kálmán)
végtelen alföldi róna; sűrűn beszórva messze elfénylő fehér házakkal
(1867 Jókai Mór)
gyertyafény vagy lámpafény vetődött ki a konyhából. Elvilágitott a pinceajtóig
(1912 Gárdonyi Géza)
Egy motor könnyű zsivaja ebben a nyugalmas levegőben még hozzánk is elhatott
(1957 Gyergyai Albert ford.Camus)
elhallatszik tárgyatlan 15a6
[a bak nyulak] első lábaikkal olly erősen csapdozzák egymást fültövön, hogy a’ csattogás 100 lépésnyire is elhallatszik
(1829 Pák Dienes)
szegény Pinokkió olyan jajveszékelésbe tört ki, hogy hét határba elhallatszott
(1967 Rónay György ford.Collodi)
elhallik tárgyatlan 13a8 (/vál)
sípommal követem énekét. Meze el-hallik az
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
messzi föld vidékiről, És közel börtön mélyiről, A hang nem hallik el
(1849 Gyulai Pál)
Megesik, hogy gyönyörű, csillagos éjszakán a vonatdübörgés húsz kilométer távolságra is elhallik
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
elhatol tárgyatlan 1a [1. is]
Én azon órában, a mellyben halálának híre hozzám elhatolt, írtam az ő kedves barátjának Pápaynak
(1822 Kazinczy Ferenc)
szavaid nem hatolnak el tudatáig
(1933 Márai Sándor)
a sülő tészta orrcsiklandozó, az utcában messze elhatoló illata
(1974 Nádasdi Péter)
ellátszik tárgyatlan 15a9
Építették azt a’ végre is, hogy az lenne eggy messzére el-látszó jel gyanánt
(1791 Péczeli József ford.Maisonnet)
[Szenttamásnak] kettős tornyú nagy szerb temploma a harmadik faluig is ellátszik
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is
(1995 Protestáns Biblia ford.)
1d.
vmely távolságon át vmely végpontig végig (ki)terjed, ill. érzékel〉
A’ nádrában [= anyaméhben] való tzes daganatnak jelei ezek, [...] külnös veres fótok a’ brn, mellyek agyékától [!] fogva ſzintén kldkéig el-hatnak, és midn már a’ fene kzelit meg-ſzederjeſednek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Azon a’ nagy darab földön, a’ melly Spitzbergátol fogva a’ Noricumi és Rhoetiai Alpesekig el-nyulik, találúnk olyan Plántákat mellyek a’ külömböz Climákat ki-álhatják
(1795 Magyar Merkurhoz tartozó Bibliotéka)
Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, Meddig a szem ellát puszta földön, égen
(1846 Arany János)
Micsoda erkölcsök, micsoda szokások, minő őskori kezdetleges életmód, valóságos beduin világ! Sírhat a müvelt magyar lelke, ha eltekint végig e nemcsak anyagi, de szellemi értelemben is zordon pusztaságon
(1862 Vajda János)
lekönyökölt az asztalra és elnézett messze a nagy tükörüvegen át a kis város hosszú utcáján, amelyen oly sokat koptatott életében
(1916 Móricz Zsigmond)
ott komorlott a hegy [előttem]. Egyik vége valahol Miszla, Nagyszékely táján, a másik talán Németkérig vagy Dunaföldvárig is elér
(1989 Lázár Ervin)
1e. (locativusi határozós mondatban)
vhol, vmi közelében(, azt elkerülve) 〈mozog, halad〉
Ulies magát hamar el-rejtette, Jó nyugtot ſe mondott, el-inalt mellette
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
Mondd meg nekem kapuzábé! Éjidőn itt hajh ki jár bé? Ki oson el ott melletted
(1862 Vadrózsák)
Lassan elbaktatunk a Batthyány Tivadarék villája előtt
(1889 Justh Zsigmond)
hideg közömbösséggel loholva el mellettünk
(1910 Délmagyarország)
az ágak fenn a fán gyáván bólintanak, ha elleng köztük a [...] szél...
(1941 e. Babits Mihály)
[A lány] gyakran látja magát a rendőrkapitányt is, amint elkocsikázik a házuk előtt
(1948 Makai Imre ford.Gogol)
Csodálkozva bámulták [...] a fölöttük elvonuló csilléket, amint a tartóoszlopon könnyen megdöccennek
(1978 Bodor Ádám)
ne haladjon el közömbösen az útszéli feszület mellett
(1994 Szántó Piroska)
elevez tárgyatlan 4b [1a. is]
Egy nap sem múlik-el azonbann, hogy a’ kiköt-helly elött egy-egy pár Anglus Fregátok ne ſzemléltetnének el-evezni
(1797 Bécsi Magyar Merkurius)
Daruk, libák szótlan serege száll. Hosszu sorral evez el fölöttem
(1859 Boruth Elemér)
[Szittya] sietősen kifelé indult, erősen előretólt testtel evezett el az asztalok között
(1927 Kassák Lajos)
Próbáltam elképzelni mindazt, ami történt ezzel az emberrel azóta, hogy hirtelen dührohamomban eleveztem mellette
(1989 Csengey Dénes)
elhajózik tárgyatlan 14a2 [1. is]
El-hajóza Magellan nyilása mellett
(1783 Molnár János)
elhajóztunk a lánczhíd alatt, mely Lincz és Urfahr testvérvárosokat összeköti
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Magas partok mellett hajóztak el, sövénnyel és földsánccal körülvett városkák előtt
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
elsurran tárgyatlan 1a1 [1. is]
Azért olly magas hajlásu ez a’ hid: hogy a’ nagy hajók-is el-surrannyanak alatta
(1799 Molnár János)
az első [golyó] elsurrant Arpakin füle mellett
(1881 Vajkay Károly)
valami különös macskaformájú állat surrant el előttem
(1934 Zalka Máté)
halkan lépegettem, hogy elsurranhassak az ajtaja előtt
(1962 Galambos Lajos)
1f. (hangadást jelentő igével)
〈jelentéstömörítéssel annak kif-ére, hogy vhol, vmi közelében(, azt elkerülve) az igével jelölt hangadást végezve mozog, halad vmi〉
baglyok sivitottak el mellette [ti. Báthori mellett]
(1847 Jósika Miklós)
Egy pár szakállas golyó elbúgott fejeik felett
(1859 Vasárnapi Újság)
Akkor vijjogott el fölöttünk az első srapnel
(1919 Tersánszky Józsi Jenő)
A magyar légierőknek a nagycenki repülőtérre települt egységei [...] elzúgtak alacsonyan szállva a vasút felett
(1965 Lovas Gyula)
[Gyurika] felkap a motorbiciglijére, Ring mögé kapaszkodik [...], és eldörögnek
(1973 Baránszky-Jób László)
[a labdarúgó-mérkőzésen Novák lövése] csak kevéssel süvít el a fehérvári kapu jobb felső sarka mellett
(1995 Magyar Hírlap)
1g.
más (távolabbi v. zárt) helyre v. félre (mozogva v. mozdítva)
Ö engemet magától el-taſzita, és azon ſzempillantáſban maga-is utánnam akara futni; de az ajtó bé-zárattaték
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
midn [a víz] jól felftt vedd el az Üstöt a’ Tztl
(1794 Uránia)
Mártius végén már a’ Szalonnát és húst [a füstről] le kell szedni, és tiszta zsúp közé [...] hideg helyre eltenni
(1819 e. Nagyváthy János)
Tessék helyet foglalni; – szólt a tiszttartóhoz, elrakosgatván előle vegyészi eszközeit
(1867 Tóvölgyi Titusz)
a gyászruhás lány ellebbenti ajkai elől a fekete fátyolt
(1888 Bródy Sándor)
[szidja a csizmadia] a pajkos jurátusokat, akik megint csufot üzvén, valamelyik szabó mühelye fölé akasztották el az arany-csizmát
(1910 Krúdy Gyula)
Havi eltolta maga elől a tálat
(1926 Móra Ferenc)
A tyúkok meg eltojtak, örökké csak a tojást kellett kapirgálni a szalmakazlakba, boglyák tövén
(1941 Móricz Zsigmond)
Hol tart most ez a folyamat? Milyen erőkből táplálkozik? Hol kell útjából akadályokat elgördíteni [...]?
(1959 Fasang Árpád)
– Hagyd most egy kicsit a mosogatást, Barna. Inkább rakd el az edényt. Már alig férek tőle
(1983 Balla László)
elhengerít tárgyas 4b4 (átv is) [1a. is]
mindenek-eltt hengerítsük-el az útból ama’ botránkoztató köveket, a’ mellyek lábainkat meg-akadályoztathatnák
(1773 Rájnis József)
a’ kiről aggodalmainak sullyát elhengerítem [...] viszont-hűséggel fog reám tekinteni
(1814 Kazinczy Ferenc ford.Herder)
A mennyből szállt le az Úr angyala, hogy elhengerítse a követ Jézus sírjának szájáról
(1995 BibliaiLex.)
ellök tárgyas 2c6 (átv is) [1a. is]
engemet magától el lökött mondván
(1807 Ilosvay Sámuel)
önáldozattal lökje el magától a megvesztegetés’ csábját
(1843 Kemény Zsigmond)
ellökte maga elől a tányért
(1931 Gelléri Andor Endre)
Gréberné felugrott, leányát ellökte az ablaktól, s a táblákat dühösen behajtotta
(1982 Jékely Zoltán)
elpakol tárgyas 1a (tárgy n. is) [4. is]
a’ nevezett Fejedelemnek minden ezüst és egyéb asztali készületeit el-pakkolák
(1792 Magyar Kurír)
Meg ettem a’ répát azzal el pakoltam
(1810 Farkas András)
[ruháim] jó rendén összehajtogatva voltak, hogy majd elpakolom
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
elpakolta a tarisznyáját a gyékény alá
(1951 Veres Péter)
a pultról mindent elpakoltunk
(2000 Lakáskultúra)
1h. (gyakr. irányváltoztatást, irányváltoztató mozgást jelentő igével)
a kiinduló iránytól, helyzettől, állapottól, kül. az egyenestől, szabályostól eltérő irányba, ill. helyzetbe, állapotba
Menj tsak keresgélve régi várasakra, Vessd ſzemed’ már el dlt márvány darabokra
(1772 Orczy Lőrinc)
Téríttſen-el az Iſten minden veſzedelmet
(1786 Dugonics András)
merően nézé a művésznőt, ki hirtelen elfordítá arcát
(1841 Gaal József)
A kétoldalt elhajlitott szálvesszőkből fejlődő hajtásokat lazán odakötözzük a felső dróthoz
(1899 Borászati Lapok)
Mi ez? (a kapun messze elnéz balra) Mennyi ember… (a zaj már közelebbről hallszik)
(1906 e. Thury Zoltán)
Nem jogosult [...] például olyan szűk cipők divatja, amelyek a lábújjakat elgörbítik
(1926 TolnaiÚjLex.)
oldalról nézve látta, hogy Traján Anna feje elbillen, s a nehéz test fokozatosan átadja magát az út zökkenőinek
(1979 Vészi Endre)
[fejhajlításkor] mind a hét nyakcsigolya elmozdul kissé a szomszédos csigolyához képest
(1986 Az emberi test)
a száguldó vonat alatt váratlanul eldeformálódott sín okozta a kisiklást
(1998 Magyar Hírlap)
Dvéri cselezgetett az MTKMagyar Testgyakorlók Köre bal oldali ötösénél és Erős elbuktatta. Szarka játékvezető büntetőt ítélt
(2000 Magyar Hírlap)
1i.
vkinek a közösségéből, társaságából v. vmely közösségtől, intézménytől, tevékenységi körtől távolodva v. távolítva, abból ki (és máshova be, máshoz v. másikhoz át)
ha valaki az Ekkléától elſzakad, és más Vallásra áll
(1786 Szacsvay Sándor)
Weiss, megyefőnök a Bachrendszer alatt, kit 1861-ben elcsaptak hivatalából
(1872 Toldy István)
Garren Gábor valamikor zenetanár volt, valóságos zenetanár, oklevéllel és egyetemi multtal: de választott mesterségét soha nem gyakorolta, mert a művészet már korán elhódította hivatásától
(1937 Márai Sándor)
Klinke boltjában dolgozom, a Brooklyn-utca és a Hetedik-utca sarkán, mint kiszolgáló, de szeretnék eljönni onnan és az úr azt mondta, hogy itt most üresedés van
(1952 Németh Andor ford.Dreiser)
kénytelen ebből a felelősségteljes állásból elbocsátani
(1991 Heti Világgazdaság)
a képzett szakembereket ma a világ valamennyi fejlett országa igyekszik elcsábítani
(2000 Magyar Hírlap)
1j. (beszédaktusra, ill. külső v. belső késztetésre utaló igével)
〈annak kif-ére, hogy az igével jelölt cselekvés célja az, hogy vkinek a közösségéből, társaságából v. vmely közösségtől, intézménytől, tevékenységi körtől távolodva, abból ki (és máshova) kerüljön vki〉
Az anya-orſzágtól el-pártolt Amérikaiak, lasſan lasſan viſzſza térnek elbbi hſégekre
(1780 Magyar Hírmondó)
A’ ki költözött Frantziák’ épületjeiket le kell rontatni, ’s az ezekbl ki kerül matériálékat fel kell oſztatni a’ ſzegények között; az idegeneket el kell kldeni, a’ Közönséges Társaságból
(1793 Magyar Hírmondó)
[Benkő József] 1793-ban Köpeczre hivatott meg papnak, honnan (bár holtáig való ottmaradást biztositottak neki) 6 év mulva elzavarták, s a meghagyott fél fizetéssel ujra közép-ajtai magányába vonult vissza
(1869 Orbán Balázs)
Láttam, hogy [Antónia] elkívánkozik közülünk, másra gondol…
(1913 Tóth Wanda)
ha [a kormány] túlságosan elígérkezik nagy érdekcsoportoknak
(1989 Lengyel László)
1k.
〈annak kif-ére, hogy az igével jelzett cselekvés v. állapotváltozás révén vmitől v. vkitől való elfordulás, elidegenedés v. (érzelmi) eltávolodás jön létre〉
Ne rettenj elre még a’ dologtól-el; Sokat végbe lehet vinni egy nagy szívvel
(1772 Bessenyei György¹)
Horgos belsejében elijed a nem keresett mátkától, s szerencsétlennek mondja magát, hogy el kell őt vennie
(1834 Toldy Ferenc)
Mi jogon várok én örömeket az Istentől? Én elfordultam tőle. Az Isten is elfordult éntőlem. Ez csak az első csapás ami ér
(1907 Gárdonyi Géza)
[a felperes] eláll a keresetétől és kéri az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatallal szembeni perének megszüntetését
(1992 Uttó György)
elirtózik tárgyatlan 14a10 (/ritk) [6a. is]
vajha minden Orvoſok, Bába-Meſterek, és Bábák irtóznának el beteges és gyanús Dajkákat jovallani!
(1777 Szeli Károly ford.Steidele)
nemesség tőled [ti. Caesartól] elirtózva, s mi ketten elhagyottan, betömlöczözve e csarnokban, ostromolva a fölzendült néptől, mely véred után szomjazik!
(1841 Teleki László²)
a cimborák versenyt isznak, a vőlegény garázda lesz. A menyasszony elirtózik tőle
(1890 Jókai Mór)
[a költő az Úr irgalmatlanságát] lépten-nyomon fölrója, könyörtelensége miatt elzárkózik tőle. Ez az elirtózó, ám a kontaktust őrizve tiltakozó függetlenség a hitében is magányos lírikus egyszemélyes krédója
(1996 Magyar Hírlap)
elretten tárgyatlan 1b5 [6a. is]
Ne rettenj elre még a’ dologtól-el
(1772 Bessenyei György¹)
mig mi nem gondoskodánk, hogy fedve legyetek a’ haladott külföld vetélkedésének verőfényétől, mig műipartok fiatal növénye megerősödendik, addig ti védtelenül sem rettenétek el a’ versenytől
(1842 Pesti Hírlap)
Legfőkép pedig az esküvés foglaltatik a [harmadik] parancsolatban, melyben legkárhozatosabb az Isten nevével való gonosz visszaélés, hogy annyival inkább elrettenjünk annak mindenféle meggyalázásától
(1909 Czeglédy Sándor ford.Calvin)
Hiába a kártyacsalásokról szóló hírek tömkelege, az ügyfelek nem rettennek el. Sőt. Tavaly több mint egymillióan kaptak rá – igaz, gyakran munkáltatói késztetés nyomán – erre a készpénzpótló eszközre
(1999 Figyelő)
elundorodik tárgyatlan 12a (/ritk) [6a. is]
őket úgy fogja hallhatni ’s láthatni, mint a’ hogy a’ Spártaiak nézették a’ magok gyermekeikkel a’ barommá-részegűlt Hélótákat, hogy tőlök elundorodjanak
(1806 Kazinczy Ferenc)
Én részemről már annyira elundorodtam az irástól, hogy nehezen fogom azt többé megizlelni
(1821 Kisfaludy Károly)
Ha Lolita látni fogja a vőlegényét felpofozva, egészen biztos, hogy elundorodik tőle
(1940 Tabi László)
elundorodott ő is a bűntől, a szennytől, amelyben a föld kering, új világot kellene teremteni a Teremtőnek
(1996 Szabó Magda)
1l.
időben a kezdő v. kiindulásnak tekintett időponttól távolabbra v. távolodva (vmettől v. vmeddig), ill. más időpontra
Szent-Mihály haváig késdvén-el az azzal való munkája, nyaka szakadt igyekezetének
(1782 Magyar Hírmondó)
A tárgyalást elnapolták
(1899 Friss Újság)
elodázzuk a döntést
(1981 Popper Péter)
a határidőt [ti. a tervezet kidolgozásáét] várhatóan eltolják egy hónappal
(1996 Magyar Hírlap)
elhalaszt tárgyas 5a2
kintelenittetik azt egéſz Mind Sz.mindszent Havának feléig el-hallaſztani
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
A’ Császár halasztja el és zárja be a’ birodalmi gyülést
(1849 Manifesztumok és szózatok)
Kétszer-háromszor is elhalasztották útjukat, különböző ürügyek alatt
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
A tervezett bizottsági tagok kinevezését bizonytalan időre elhalasztják
(1989 Mészöly Miklós)
1m.
elejétől végig v. az elsőtől az utolsóig, teljes (időbeli) terjedelmében, ill. másnak, mással megosztva (az igével kifejezett módon) 〈mond v. előad〉
Már ezen klſ ki-botſátatáſoknak hiſtoriája utánn el beſzéllem az változtatáſokat a’ mellye-tettem [!] ezen munkámban nnn magám kezdetétl fogva
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
szerepemet a’ templomban öszegyült nagy sokaság’ tapsolása ’s dicsérése közben szerencsésen eljátszottam
(1845 Kis János¹)
eldünnyögök én is egy halk imát fölötte
(1910 Elek Artúr)
– No, a tolattyúját! – kurjantotta el a jó selmeci szót –, hogy téged itt kell látnom!
(1914 Móricz Zsigmond)
Előparancsolta a cigánybandát, és elhúzatta a kedvenc nótáját
(1918 Krúdy Gyula)
Pontosan el sem tudom mondani, merre csavarogtam
(1967 Gábor Áron)
eldadog tárgyas 2a
Sokat kérdezősködött a pesti dolgokról, s a mint eldadogtam néki, nem kivánkozott Pestre
(1802 k. Vitkovics Mihály)
kezdetleges franciasággal majdnem sírva dadogta el előre betanult udvarias tiltakozását
(1926 Kosztolányi Dezső)
mit is lehetne eldadogni [...] a vers születéséről?
(1975 Nemes Nagy Ágnes)
eldalol tárgyas 1a [6b. is]
ihol hallják az Urak már elre [Faludi Ferenc verseskötetének] egy darabját a’ pípáról. El dalolom, míg odébb illantok
(1784 Magyar Hírmondó)
Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd
(1847 Petőfi Sándor)
a vogulok és osztjákok szívesen eldalolták előtte [ti. Reguly Antal előtt] hősi és „medve”-énekeiket
(1939 Szerb Antal)
a nagy Bartók Béla épp ezen a vidéken, az Ireg és Ozora közti pusztákon csinálta a leggazdagabb népdalgyűjtését. Itt van a híres könyve: minden harmadik nótát talán az édesapád dalolta el neki
(1972 Illyés Gyula)
eldörmög tárgyas 2c [6b. is]
sokan hiszik a köznép közől, hogy bizonyos eldörmögött szavak vagy versek, vagy valami nyakban viselt szer által sérthetetlenné teheti magát az ember
(1843 Tarczy Lajos)
Egyházfi, hozd a kart; jövel S a nászi dalt dörmögjed el!
(1874 Reviczky Gyula ford.Bürger)
Dömebácsi ezerszer is eldörmögi negyvennyolcas elégedetlenségét
(1927 Németh László²)
magában sóhajtja el vagy dörmögi el [...], hogy „dögölnél meg”
(1984 Bodor Pál)
eldúdol tárgyas 1a
Dudold el e zsoltárt, többé nem bántalak
(1802 Csokonai Vitéz Mihály összes művei)
el-eldúdol egy hajdanit, Ha rájő az iú véna
(1877 Darmay Viktor)
dúdoljuk el magunkban valamely népdal kezdősorát
(1948 Füst Milán)
elemleget tárgyas 5b
Ezt [ti. az Angliából érkező köszönőlevelet verseskönyvemért] némellyek a’ megtiszteltetések közt emlegetnék-el a’ Tudományos Gyűjteményben; én pedig mind eddig hallgattam róla
(1820 Ungvárnémeti Tóth László)
el-elemlegették a múlt idő villongásait, összecsapásait, harczi eseményeit és emlékeit
(1896 Széchy Károly)
a jó erdélyi románok elképedését írnám le: elindultak Bukarestbe, fővárosukba, küldöttségbe, s mint aztán életük végéig elemlegették néhányan, találtak ott maguknak [...] levantei zsibvásárt, mosdatlanul kölnivizes tisztecskéket, ármánykodó bojárnépséget
(1984–1988 Zirkuli Péter)
elhadar tárgyas 1a
haſonló lenni azokhoz az eggy hangú ’s únalmas Órátorokhoz, a’ kik ugyan azon ſebeſséggel el-hadarják Beſzédjeknek kezdetét, el-oſztáſát, bizonyſágait, ’s bé-rekeſztéſét
(1792 Mindenes Gyűjtemény)
[Jenny] elhadart pici szájával anyit három perc alatt, menyit én három óráig se birnék leirni
(1859 Matkovics Pál)
[a koldus] gépiesen hadarja el a szívekre apelláló, szinte kegyetlenül s szemtelenül gyötrő szöveget a nyomoráról
(1933 Nagy Lajos)
a tanulók elhadarták számonkéréskor [a verset]
(1996 Szabó Magda)
elismétel tárgyas 6b2
el-ismételtem az elbenyi beszédemet
(1802 Magyar Könyvház)
Hajden [= Haydn] Teremtés nev híres musikája el-ismételtetett
(1804 Magyar Könyvház)
[A hegedülni tanulók] idomítják, gyötrik kezüket, ezerszer elismétlik a futamokat
(1920 Bálint Aladár)
az őrnagy élőszóban is elismételte, amit a telefonban mondott
(1990 Lovass Zoltán)
elkérdez tárgyas 4b (kissé rég) [6a. is]
Rólok s hazájokról mindent Sohajtozva elkérdezett
(1795 Csokonai Vitéz Mihály)
elkérdezte az esküdt az előtte álló rabtól, mi neve, hány éves
(1857 Boross Mihály)
Hazatérőben Levin apróra elkérdezte Kitty egész betegségét és Scserbackijék terveit
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
elmesél tárgyas 1b [6b. is]
Uraim! hogy jártam tegnap, el-mesélem; Mert a’ jelentésre méltónak ítélem
(1790 Mátyási József)
azokat a mély értelmű mythosokat, melyeket a biblia oly naiv hangon mesél el
(1893 Alexander Bernát)
Csak egy esetet mesélek el. Nagyon régi, de mintha tegnap történt volna!
(1921 Tóth Árpád ford.Maupassant)
Ha valaki tud egy viccet, alig várja, hogy elmesélhesse
(1991 Bókay Antal)
elpanaszol tárgyas 6a2
panaſzold-el ezt a’ ligetnek, panaſzold-el a’ Faunuſoknak rejtek barlangjokbann!
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
[a kisfiú] hazaballagott anyjához és sírva panaszolta el, hogy mindenki utálja
(1847 Petőfi Sándor)
bánatukat is elpanaszolják neki
(1969 Konrád György)
elpofáz tárgyas 4a (durva)
kicsit furcsa, ha valaki folyton figyeli a saját munkatársait, meghallgatja őket, azok meg mindent el is pofáznak neki
(1996 Magyar Hírlap)
elpofáz(ik) [...] véletlenül kifecseg; elmond vmitvalamit illetéktelen személynek
(1998 Kövecses Zoltán)
elragoz tárgyas 4a (átv is)
ragozd ragozd el példád életem: a múlt a régmúlt a régesrégmúlt mi múlott rajt mi múlandó mi nem ó ragozd ragozd el messzerévült igéddel igéző eljövendőd egyszer tán soha mégse hátha
(1954 Határ Győző)
mi mindennek nézték a jámbor gyűjtőt ügybuzgó tevékenysége közben azok, akik semmiképpen sem tudták elhinni azt, hogy ebben a forrongó, kavargó korszakban egyeseknek valóban nincs sürgősebb dolguk, mint felnőtt emberekkel erőnek erejével elragoztatni a kert vagy az ökör szót
(1963 Deme László)
Az érvelők félretették a tanácsok több variációban elragozott kritikáját
(1991 Országgyűlési Napló)
elrebeg tárgyas 2b
Néha hegyek’ s erdk Nympháji magokhoz igéznek, ’S elrebegem, mit súg mennyei hangu szavok
(1815 Kis János¹)
térdre borúlnak és ájtatosan rebegik el imádságaikat
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
az oltár előtt elrebegett igen
(1999 Magyar Hírlap)
elregél tárgyas 1b (vál, kissé pejor is) [6b. is]
A nagy hírű Wolfe tábornok halálát [...] az angol nép mai napig a legrészletesebb körülményekkel el tudja regélni
(1829 Bajza József)
Kiváló kedveltségnek örvendett ama népballada, mely a krajnai Lamberg lovagnak a Pegam nevű óriással való bajvívását regélte el
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Dundi is hordott a pokerhez friss történeteket a mai déli Váci-utcai sétáról, vagy egy tegnap esti vendégségből, de legtöbbször félig se sikerült elregélnie
(1927 Szép Ernő)
És ha Gabikának elregélnénk, micsoda tehénlepény vagy?
(1985 Eörsi István)
elsorol tárgyas 1a
csak az iró emberek gyöngeségeiből soroltam el némelyeket
(1836 Táncsics Mihály)
figyelembe veszi az elsorolt tényeket
(1882 Vámbéry Ármin)
mohó bőbeszédüséggel sorolja el élményeit
(1912 Csáth Géza)
megkérték Bárukot: „Sorold el nekünk [...], hogy írtad le ezeket a szózatokat.”
(1996 Katolikus Biblia ford.)
elsuttog tárgyas 2a [6b. is]
Ennyiből áll a’ történet, amellyet Vicza másnap félelemmel elsuttogott
(1837 Vörösmarty Mihály)
elsuttogott vallomások
(1910 Lukács György²)
elsuttogta a nevét
(1989 Bólya Péter)
elszámlál tárgyas és tárgyatlan 1a (kissé rég)
[Krisztus] idvezítö tiſztét pedig, hatalmát, és kegyelmit ki-ſzámlállya-el rövideden a’ Sz. Irásbéliszentírásbeli bizonyságokból?
(1777 Molnár János)
[az orvos] a nyavalyák egész lajstromát újjain elszámlálta, de betegének baját ki nem találhatá
(1837 Kölcsey Ferenc)
Demetert megragadták a kozákok s a mig az ember százig elszámlál, Demeter már meg volt halva
(1894 Thury Zoltán)
hibátlanul elszámláltam nekik mind az ötvenöt nevét
(1931 Herczeg Ferenc)
elszaval tárgyas 1a
Egy más útazó, a’ ki Német születésű vala, Klopstock Meszsziászszábul szavallott el Nékik Német hat lábúakat
(1818 Dessewffy József)
a szavalárnak mind az idegenek által készitett beszédeket, elbeszélések [!], költeményeket sat.és a többi mind pedig saját e nembeli műveit szép nyelven s előadással kell elszavalni
(1861 Mátray Gábor)
a mit felelnie kellett volna, az csak odahaza ötlött az agyába s ezt hangosan a kopasz falaknak szavalta el
(1905 Petelei István)
Petőfi állítólag elszavalta a Talpra magyart a Nemzeti Múzeum lépcsőjén
(1968 Déry Tibor)
Eckhardt Sándor professzor annak idején nemcsak felmondatva, de valósággal elszavaltatva a feladott memoritereket azt mondta, hogy a nyelvtanuláshoz színészi fellépés szükségeltetik
(1992 Élet és Tudomány)
elújságol tárgyas 1a
egy pár hétig akarkivel beszél, ezt [ti. hogy vendéglőben ebédelt a barátjával] mindig elujságolja
(1857 Vasárnapi Újság)
[a gyerek] reggel fölébredvén kacagva ujságolta el, hogy a madaras bicskával álmodott
(1926 Kosztolányi Dezső)
alig várta, hogy a nagy hírt elújságolja
(1965 Fekete István)
1n. (elől vonzatos igekötős igében)
vmely cselekvésben a másikat időben megelőzve és így megakadályozva
Tengelicz úr minden bókot elmond előlem
(1877 Kvassay Ede)
Eddig a krónika a Kürthyné uborkáiról, se hozzá nem tettem, sem belőle el nem vettem. Hanem azt a „többit”, azt elénekelte előlünk Gyöngyösi István uram
(1884 Mikszáth Kálmán)
Már Adyt is a forradalmár Petőfi bűvölte el. Népi íróink zömét szintén ő gyujtotta föl. Erdélyi József egyenesen azt érezte diákfejjel, hogy „mindent elírt” előle
(1943 Juhász Géza¹)
[Fáy Szeréna] nemcsak Jászai miatt nem tudott érvényesülni: útjában állt bizony neki Márkus Emília is, mert a francia drámák főszerepeit ő játszotta el előle
(1957 Csathó Kálmán)
a derék asszonyság bába volt, javasasszony, jós és kerítőnő; sipító-rikácsoló vádja az volt, hogy a püspök úr [gyóntatáskor] a legfinomabb „áruit” horgászta el az orra elől
(1959 Szentkuthy Miklós)
[a mérkőzésen] Ayala fejeli el a labdát Rivaldo elől
(2000 Magyar Hírlap)
elkaparint tárgyas 4a3 [4d. is]
Jó is volna [...] az orrunk elől a zsákmány javát elkaparintani!
(1867 Jókai Mór)
elkaparintottad valaki elül a legtökéletesebb feleséget
(1882 Rákosi Jenő)
A pénzt [a rablók] a mexikói forradalmárok orra elől kaparintották el
(1988 Lányi András)
2.
vhonnan (kiindulva) több irányba szét, ill. vmely térséget, felületet befedve, betöltve v. elfoglalva
orſzág-ſzerte el-terjed a’ hire
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a grófné] ezen szerentsés meggyógyulását mindenfelé elhiresítette
(1799 Fábián József ford.Raff)
[a betegség] már azon Városba-is eltenyészett vala
(1809 Szekér Joákim)
[a torony] méla harangszót zugat el minden felé
(1857 Abonyi Lajos)
Könnyár öntötte el a szemét
(1915 Móricz Zsigmond)
a Sajó és a Bódva között terül el a Kárpát-medence egyik legismertebb karsztvidéke, a különálló fennsíkokra tagolódó Gömör–Tornai-karszt
(1997 Magyarország földje)
eldörzsöl tárgyas 1c [2a., 3., 4f. is]
Ha [az ecetből] egy cseppet újjaid közt eldörzsölsz, meg lehet a’ szagáról érezni, ha rézzel, ónnal, vagy büdöskővel van megmérgesítve
(1846 Kiss Bálint)
Letörlé tenyérrel arca verítékét, Két öreg markán a nedvet eldörzsölte, Hogy ne csússzon ki a kapanyél belőle
(1854 Arany János)
[a vakolat] simítófával eldörzsölt finomabb rétegből, vagy az ezt pótló kőporos fröcskölésből áll
(1925 RévaiNagyLex.)
[Leonardo da Vinci] találta ki, hogy a krétával húzott vonalat el lehet dörzsölni, mosatni, légiesebbé lehet vakarni a rajz szuggesztivitásának növelése érdekében
(1996 Magyar Hírlap)
elhirdet tárgyas 5b (kissé rég)
mivel a’ Jeſuviták igen el hirdették ’s oſztogatták [az ún. peruviai fahéjat], Jeſuviták porának is hivattatott
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Tovább ne gyászolj, majd ha sirba szállok, Csak mig a gyászharang elhirdeté Hogy én e rút világtul íme válok
(1878 Győry Vilmos ford.Shakespeare)
[a dobosok] szerte a városban, mindenütt elhirdették, hogy holnap délelőtt tizenegy órakor prédikáció lesz
(1912 Bán Ferenc)
[az egyház feladata] az efézusi levél szerint: elhirdetni az örömhírt, hogy a választófal lebontatott Isten és ember, ember és ember között
(1995 Jubileumi kommentár)
elhíresztel tárgyas 1b (pejor is)
Vay ott elhíreszteli az ujságot
(1806 Kazinczy Ferenc)
Elhíreszteli róla, hogy szószegő ember
(1898 Jókai Mór)
Apjukat bízták meg, híresztelje el a kiadó bútorozott szobát
(1943 Nagy István)
elmázol tárgyas 1a (átv is)
A’ ki a’ kép írást ritkán gyakorolja, Még a’ ſzép képet-is hamar el-mázolja
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
a’ tények hivatalos előadás által nincsenek elmázolva, theoriák által nincsenek meghamisitva
(1842 Pesti Hírlap)
[Marcsa] kérges tenyerével sok gömbölyü könyet elmázolt időske arcán
(1883 Bodon József)
A fax elmázolt néhány betűt
(1997 Magyar Hírlap)
elözönlik tárgyatlan és tárgyas 16c3
Határt nem érek: gondjaim árjai A síron innen s túl elözönlenek
(1822 Vörösmarty Mihály)
A háború már most csakugyan megkezdődött; – francia, osztrák és szardín részéről egyszerre elözönlenek a manifestumok
(1859 Tanárky Gyula)
Egy víz a lépcső s a küszöb! Sártenger özönlik el itt!
(1957 Aranyketrec)
Elözönlöttek a halál hullámai, rám törtek Béliál vizei
(1996 Katolikus Biblia ford.)
2a.
〈az igével kifejezett cselekvést〉 vminek a teljes felületén v. terjedelmében 〈végezve〉, ill. vmely területen sok különböző helyen v. helyre (összevissza)
[a vízimalomra] a Szamos feltolván az Almás vizét, úgy eliszapolta, hogy a kerekei sem látszottak
(1772 Rettegi György)
Szám-ki-vetésben lévén, majd az egész világot el-bujdosta
(1776 Boldog halálra készítő kalendárium ford.)
A’ sovány húst vagy nyelvet ekkép’ páczold-be. Végy egy rész konyha-sót, ugyan annyi salétromot, dörzsöld-el vele a’ húst
(1846 Zelena Ferenc)
Egy-egy füzfa áll elszórva a nagy sík mezőn
(1909 Gaál Mózes¹)
a mindent elborító és magával ragadó indulat
(1989 György Péter)
elaknásít tárgyas 4a4 (Kat, átv is)
két-három napon belül az angol katonaság elaknásítja az iraki-kuwaiti határt
(1961 Magyar Nemzet júl. 6.)
az elaknásított területek mentesítését
(1989 Tények könyve)
klozetet kell építeni, és nem kell elaknásítani az erdőt
(1996 Magyar Hírlap)
elhajigál tárgyas 1a [1a. is]
hét száz ötven német forintot tsak ugy hajgál el az ember az utszán?
(1793 Kibédi Sámuel ford.Molière)
Newton azt mondta: hogy a’ Nap körül, mintegy tüzhely körül, el-hajigálta és dobálta mint egy, az Isten a’ Plánetákat
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
Az elhagyott [koldus]telepen, másnap, lehetett látni elhajigált csontokat, melyekről a hust éles fogak szedték le
(1900 Varga Mihály)
[a másfél éves kisfiú] apró tárgyakat hajigált el a szobában, és közben egy „Ó” hangot mondogatott
(1984 Vikár György)
elhint tárgyas 4b3
Midön a’ fútó ellenséget kergeti, a’ Pogány, hogy tet el-ne érje, arany nyügket hány eleibe, hogy a’ veſztett gyözedelmet, az el-híntet aranyal viſzſza nyerné
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
A faluk dunántul sürüen elhintve majd egymást érik
(1851–1854 Táncsics Mihály)
gyanakvást hintve el a társadalomban
(1998 Magyar Hírlap)
eliszapol tárgyas 1a
[az Almás a vízimalmot] úgy eliszapolta, hogy a kerekei sem látszottak
(1772 Rettegi György)
[az Olt] számos havasi patakok áradata által felduzzadva, igen gyakran tulhajt medrén s az egész vidéket elönti, elusztatja, eliszapolja a földmüvelők szorgalmának gyümölcsét
(1869 Orbán Balázs)
[a Duna] – a sebesség csökkenése folytán – a magával hozott iszapot lerakja és deltáját – torkolati ágait eliszapolva és ágakat mosva – folyton beljebb építi a tengerbe
(1912 RévaiNagyLex.)
A népvándorlás elpusztította a 400 évig virágzó Scarbantiát és annak romjait a patakok árvizei