eldöntetlen mn és hsz 

I. mn 14B1

1. ’függőben levő, megoldásra váró, nyitott 〈kérdés, ügy stb.〉’ ❖ az egyházi törvényekben még a’ kérdés: valljon az eskető pap, vagy pedig magok a’ házasulandók teszik e a’ házassági szentséget? elhatározva nincs, sőt XIV. Benedek pápa [...] könyvében azt javaslaná, hogy ezentul is eldöntetlenül hagyassék (1841 Pesti Hírlap CD61) | Vácz ügye most is eldöntetlen s egyelőre török kezében maradt (1861 Szalay László 8419012, 603) | [a margaréta] a lovagkori virágénekekben az eldöntetlen sors virágaként jelenik meg (1932 Rapaics Rajmund CD35) | [a bevezetőben a szerző megismertet] azokkal a vitás kérdésekkel, amelyek a tudomány fő kutatási területének meghatározásakor még ma is eldöntetlenek (1998 Új Könyvek CD29).

2. ’győzelmet egyik fél számára sem hozó, döntetlen 〈küzdelem, verseny stb.〉’ ❖ Némely játékosok ugyanis azt hiszik, hogy nem szabad az ellenkirályt minden alaktól [ti. figuratársaitól] megfosztani, s az esetben a játszmát eldöntetlennek nyilvánitják (1860 Rozsnyay Mátyás ford.–Lange² C7055, 73) | A polgárháboru sokáig eldöntetlenül folyt, mignem végre Turenne Condét Párisnak Szt. Antal nevü külvárosában legyőzte (1894 PallasLex. CD02) | A mérkőzés eldöntetlenül végződött, zérussal zérus ellen (1902 Budapesti Hírlap máj. 5. C4690, 3) | a privatizációs folyamat leállása mögött gazdasági erőcsoportok eldöntetlen küzdelme áll (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. hsz 0 (ritk)

’válaszra, ill. megoldásra várva’ ❖ e’ két tárgy [ti. az úrbéri telkek osztályozása és az ún. legelőelkülönözés] eldöntetlen és rendezetlen jutott korunkra (1842 Pesti Hírlap CD61) | e kérdést eldöntetlen hagyva, biztosabb nyomon Antalt tehetjük első tudvalévő Novi Castri főispánnak (1872 Botka Tivadar CD57) | [IV. Kázmér lengyel király] a viszályt eldöntetlen hagyta s lassanként tárgytalanná tette (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | eldöntetlen hagyva az iméntieket (2000 Magyar Hírlap CD09).

Sz: eldöntetlenség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

eldöntetlen melléknév és határozószó
I. melléknév 14B1
1.
függőben levő, megoldásra váró, nyitott 〈kérdés, ügy stb.〉
az egyházi törvényekben még a’ kérdés: valljon az eskető pap, vagy pedig magok a’ házasulandók teszik e a’ házassági szentséget? elhatározva nincs, sőt XIV. Benedek pápa [...] könyvében azt javaslaná, hogy ezentul is eldöntetlenül hagyassék
(1841 Pesti Hírlap)
Vácz ügye most is eldöntetlen s egyelőre török kezében maradt
(1861 Szalay László)
[a margaréta] a lovagkori virágénekekben az eldöntetlen sors virágaként jelenik meg
(1932 Rapaics Rajmund)
[a bevezetőben a szerző megismertet] azokkal a vitás kérdésekkel, amelyek a tudomány fő kutatási területének meghatározásakor még ma is eldöntetlenek
(1998 Új Könyvek)
2.
győzelmet egyik fél számára sem hozó, döntetlen 〈küzdelem, verseny stb.〉
Némely játékosok ugyanis azt hiszik, hogy nem szabad az ellenkirályt minden alaktól [ti. figuratársaitól] megfosztani, s az esetben a játszmát eldöntetlennek nyilvánitják
(1860 Rozsnyay Mátyás ford.Lange²)
A polgárháboru sokáig eldöntetlenül folyt, mignem végre Turenne Condét Párisnak Szt.Szent Antal nevü külvárosában legyőzte
(1894 PallasLex.)
A mérkőzés eldöntetlenül végződött, zérussal zérus ellen
(1902 Budapesti Hírlap máj. 5.)
a privatizációs folyamat leállása mögött gazdasági erőcsoportok eldöntetlen küzdelme áll
(1995 Magyar Hírlap)
II. határozószó 0 (ritk)
válaszra, ill. megoldásra várva
e’ két tárgy [ti. az úrbéri telkek osztályozása és az ún. legelőelkülönözés] eldöntetlen és rendezetlen jutott korunkra
(1842 Pesti Hírlap)
e kérdést eldöntetlen hagyva, biztosabb nyomon Antalt tehetjük első tudvalévő Novi Castri főispánnak
(1872 Botka Tivadar)
[IV. Kázmér lengyel király] a viszályt eldöntetlen hagyta s lassanként tárgytalanná tette
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
eldöntetlen hagyva az iméntieket
(2000 Magyar Hírlap)
Sz: eldöntetlenség
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások