elektromosság fn 3A8

1. (Fiz is) ’〈elektromos töltések jelenlétével, mozgásával, hatásaival kapcs. fizikai jelenség(ek összességének) megnevezéseként〉’ ❖ [ha a borostyánkövet] flanerhez, vagy poſztohoz dörgölik: a’ könnyü dolgokat magához kapja, és igy eredeti elektromosság vagyon benne (1803 Fábián József 7101030, 203) | az elektromosság alkalmazása (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Vad ropogásokkal zavarta a beszélgetést a légköri elektromosság (1951 Örkény István 9500001, 143) | 1733. Du Fay francia fizikus kimutatja a pozitív és a negatív elektromosság elkülöníthetőségét (1988 Tények könyve CD37) | Ruházatunk súrlódása statikus elektromosságot halmozhat fel a testünkben (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (birtokszóként) ’vminek az a tulajdonsága, jellege, hogy elektromos töltése van’ ❖ bizonyos az, hogy a’ levegőnek eredeti élektromossága vagyon (1803 Fábián József 7101029, 154) | Az ásványok sarki elektromossága (1893 PallasLex. CD02) | [Franz Aepinus egy szilikátásvány,] a turmalin hevitésokozta elektromosságát először tanulmányozta (1893 PallasLex. CD02) | A különböző elektromosságú ionok arra törekednek, hogy elektromosságukat találkozás által közömbösítsék (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 89).

2. ’az elektromos töltések jelenlétével, mozgásával, hatásaival kapcs. jelenségekkel foglalkozó tudomány’ ❖ [Franz Karl Achard] az elektromosság körébe tartozó vizsgálatokkal [is] foglalkozott (1893 PallasLex. CD02) | [Abraham Max] Milánóban egyetemi tanár 1909–15, elméleti fizikával, elsősorban elektromossággal foglalkozott (1935 RévaiNagyLex. C5717, 3) | [az 1870-es években Eötvös Loránd] is tett egy halvány kísérletet, hogy a távolbahatást – egyelőre az elektromosság könnyebbnek látszó területén – igazolja (1970 Egyed László–M. Zemplén Jolán CD30).

3. ’az elektromos energia hasznosításával, ill. elektromos berendezések, eszközök gyártásával foglalkozó iparág’ ❖ [technikaórán a gyerekek] megtanulnak bánni a gépipar meg az elektromosság szerszámaival (1981 Nemes Éva 2206037, 10) | Olyan területekre vonatkozik ez [ti. hogy a cégek nem kerülhetnek magántulajdonba], mint a távközlés, posta, gáz- és olajipar, elektromosság, haditechnika (1995 Magyar Hírlap CD09) | a vasipar hatalmas eredményei visszahatóan ösztönözték [...] az építészet, az elektromosság, a hadiipar, a hajózás gyors haladását (1997 Új Könyvek CD29).

4. (vál v. irod) ’feszültség, nyugtalanság, izgatottság, ill. vminek feszült, nyugtalansággal teli volta’ ❖ a hölgytársaság lefoglalta magának a művészt. Aranka csupa elektromosság volt, mikor Palihoz beszélt (1891 Jókai Mór CD18) | Semmi sem csigázza úgy föl a belső elektromosságot, mint kacagások központjában állni (1926 Babits Mihály C5058, 78) | Az ünnep helyén tátongó űrben az ünneptől idegen szorongás elektromossága vibrál (1989 Kőbányai János 2039001, 6).

Ö: bio~.

ÖE: ~tan.

Sz: elektromossági, elektromosságú.

Vö. ÉrtSz.; TESz. elektromos; ÉKsz.; IdSz.

elektromosság főnév 3A8
1. (Fiz is)
〈elektromos töltések jelenlétével, mozgásával, hatásaival kapcs. fizikai jelenség(ek összességének) megnevezéseként〉
[ha a borostyánkövet] flanerhez, vagy poſztohoz dörgölik: a’ könnyü dolgokat magához kapja, és igy eredeti elektromosság vagyon benne
(1803 Fábián József)
az elektromosság alkalmazása
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Vad ropogásokkal zavarta a beszélgetést a légköri elektromosság
(1951 Örkény István)
1733. Du Fay francia fizikus kimutatja a pozitív és a negatív elektromosság elkülöníthetőségét
(1988 Tények könyve)
Ruházatunk súrlódása statikus elektromosságot halmozhat fel a testünkben
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (birtokszóként)
vminek az a tulajdonsága, jellege, hogy elektromos töltése van
bizonyos az, hogy a’ levegőnek eredeti élektromossága vagyon
(1803 Fábián József)
Az ásványok sarki elektromossága
(1893 PallasLex.)
[Franz Aepinus egy szilikátásvány,] a turmalin hevitésokozta elektromosságát először tanulmányozta
(1893 PallasLex.)
A különböző elektromosságú ionok arra törekednek, hogy elektromosságukat találkozás által közömbösítsék
(1928 TolnaiÚjLex.)
2.
az elektromos töltések jelenlétével, mozgásával, hatásaival kapcs. jelenségekkel foglalkozó tudomány
[Franz Karl Achard] az elektromosság körébe tartozó vizsgálatokkal [is] foglalkozott
(1893 PallasLex.)
[Abraham Max] Milánóban egyetemi tanár 1909–15, elméleti fizikával, elsősorban elektromossággal foglalkozott
(1935 RévaiNagyLex.)
[az 1870-es években Eötvös Loránd] is tett egy halvány kísérletet, hogy a távolbahatást – egyelőre az elektromosság könnyebbnek látszó területén – igazolja
(1970 Egyed László–M. Zemplén Jolán)
3.
az elektromos energia hasznosításával, ill. elektromos berendezések, eszközök gyártásával foglalkozó iparág
[technikaórán a gyerekek] megtanulnak bánni a gépipar meg az elektromosság szerszámaival
(1981 Nemes Éva)
Olyan területekre vonatkozik ez [ti. hogy a cégek nem kerülhetnek magántulajdonba], mint a távközlés, posta, gáz- és olajipar, elektromosság, haditechnika
(1995 Magyar Hírlap)
a vasipar hatalmas eredményei visszahatóan ösztönözték [...] az építészet, az elektromosság, a hadiipar, a hajózás gyors haladását
(1997 Új Könyvek)
4. (vál v. irod)
feszültség, nyugtalanság, izgatottság, ill. vminek feszült, nyugtalansággal teli volta
a hölgytársaság lefoglalta magának a művészt. Aranka csupa elektromosság volt, mikor Palihoz beszélt
(1891 Jókai Mór)
Semmi sem csigázza úgy föl a belső elektromosságot, mint kacagások központjában állni
(1926 Babits Mihály)
Az ünnep helyén tátongó űrben az ünneptől idegen szorongás elektromossága vibrál
(1989 Kőbányai János)
ÖE: elektromosságtan
Sz: elektromossági, elektromosságú
Vö. ÉrtSz.; TESz. elektromos; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások