elgaloppíroz ige 4a

1. tn (rég, ritk) ’〈ló v. ember lóháton〉 elvágtat, vágtában elmegy (vhova); elgaloppozik’ ❖ [a vitéz és szolgája] lóra ülének, és a’ magok tzéljokra el-kalapérozának (1776 Esopus meséi ford. C1642, 150) | [A csikó] nagygyorsonn elkalupérozott, s vitte Palkót a hátán (1862 Vadrózsák C2827, 400).

2. ts elgaloppírozza magát (biz) ’a szükségesnél v. célravezetőnél többet, ill. nagyobb lendülettel, indulattal beszél v. cselekszik’ ❖ – Nagyon belehevülsz, egy pillanat múlva már egészen bolondokat fogsz beszélni. – Igazad van, kicsit elgaloppíroztam magamat (1908 Schöpflin Aladár CD10) | „Micsoda beszéd?! Átengedni a helyünket a polgároknak?! Szép kis népi káder! Szép kis forradalmár!” Biztattam és uszítottam. Úgy hiszem, jól el is galoppíroztam magam. De nem bántam (1945 Darvas József 9101012, 252) | [a] nagyon komoly értékű Jordáky-hagyatékot nem szabad engedni szétherdálni, széthordani, és talán nem galoppírozom el magamat, hogyha azt mondom, hogy ez a magyar nemzeti vagyon részének számít (1991 Országgyűlési Napló CD62) | – Sokáig vezetett, aztán a végén leszakadt. Elgaloppírozta magát? – Nem, tudatosan álltam az élre, úgy gondoltam, jobb, ha én diktálom az iramot (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. elgaloppírozza magát (biz) ’túlzás(ok)ba esik, nem tart mértéket’ ❖ Az rendben lenne, hogy legjobb védekezés a támadás, de senkinek nem lenne szabad ennyire elgaloppíroznia magát (1994 Országgyűlési Napló CD62) | az előző kulturális vezetőség elgaloppírozta magát, túl sok mindenbe vágott bele (1996 Magyar Hírlap CD09) | semmi sem igazolja, hogy „elgaloppírozták” volna magukat a pénzügyi igények tekintetében (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. TESz. galopp; ÉKsz.² elgaloppírozza magát.

elgaloppíroz ige 4a
1. tárgyatlan (rég, ritk)
〈ló v. ember lóháton〉 elvágtat, vágtában elmegy (vhova); elgaloppozik
[a vitéz és szolgája] lóra ülének, és a’ magok tzéljokra el-kalapérozának
(1776 Esopus meséi ford.)
[A csikó] nagygyorsonn elkalupérozott, s vitte Palkót a hátán
(1862 Vadrózsák)
2. tárgyas elgaloppírozza magát (biz)
a szükségesnél v. célravezetőnél többet, ill. nagyobb lendülettel, indulattal beszél v. cselekszik
– Nagyon belehevülsz, egy pillanat múlva már egészen bolondokat fogsz beszélni. – Igazad van, kicsit elgaloppíroztam magamat
(1908 Schöpflin Aladár)
„Micsoda beszéd?! Átengedni a helyünket a polgároknak?! Szép kis népi káder! Szép kis forradalmár!” Biztattam és uszítottam. Úgy hiszem, jól el is galoppíroztam magam. De nem bántam
(1945 Darvas József)
[a] nagyon komoly értékű Jordáky-hagyatékot nem szabad engedni szétherdálni, széthordani, és talán nem galoppírozom el magamat, hogyha azt mondom, hogy ez a magyar nemzeti vagyon részének számít
(1991 Országgyűlési Napló)
– Sokáig vezetett, aztán a végén leszakadt. Elgaloppírozta magát? – Nem, tudatosan álltam az élre, úgy gondoltam, jobb, ha én diktálom az iramot
(1998 Magyar Hírlap)
2a. elgaloppírozza magát (biz)
túlzás(ok)ba esik, nem tart mértéket
Az rendben lenne, hogy legjobb védekezés a támadás, de senkinek nem lenne szabad ennyire elgaloppíroznia magát
(1994 Országgyűlési Napló)
az előző kulturális vezetőség elgaloppírozta magát, túl sok mindenbe vágott bele
(1996 Magyar Hírlap)
semmi sem igazolja, hogy „elgaloppírozták” volna magukat a pénzügyi igények tekintetében
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. TESz. galopp; ÉKsz.² elgaloppírozza magát

Beállítások