elharapódzik tn ige 15a

1. ’〈tűz〉 gyorsan tovaterjed’ ❖ tz támodván [...] hirtelen el-harapozott (1787 Magyar Kurír C0312, 552) | [Jancsi] az égő gyertyával a házból kilépett, Meggyujtá födelét mind a négy szögleten, Elharapózott a mérges láng sebesen. Egy láng lett a födél szempillantás alatt, A láng piros nyelve az ég felé szaladt (1844 Petőfi Sándor CD01) | [a törökök] gyujtó nyilak és más tűzhajító eszközök segélyével a várost [ti. Temesvárt] felgyujtották, hol a tűz rohamosan elharapózott (1940 Bánlaky József CD16) | kezdenek elharapódzni a lángok, itt és ott is belekapnak fába, szövetbe (2000 Buza Péter CD36).

2. ’〈(ártalmas, káros) dolog, jelenség, tevékenység〉 továbbterjed (vhova), ill. túlzott mértékben elterjed (vhol)’ ❖ a’ gyuladás már nagyon el-harapazott (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 65) | a’ pestis Konstántzinápolyban nemhogy meg-ſznt volna, de st inkább nagyobban el-harapodzatt (1796 Magyar Kurír C0329, 13) | a törököktőli félelem annyira elharapodzott, miszerint még a várak őrségei is rettegtek a pogányok portyázó csapataitól (1860 Rómer Flóris 8395006, 14) | minden eredetiségöket kiölte az ide is elharapodzó divat, és az egyszerüségen erőt vevő fényűzés (1868 Orbán Balázs CD22) | hivatalos és társalgási nyelvünkben annyira elharapózott az idegenszerűség, hogy nyelvújítóink hősi küzdelme is majdnem száz év mulva tudta csak megteremteni a tiszta, ékes magyar irodalmi és tudományos nyelvet (1930 Csűry Bálint 1030001, 257) | [a gyerekek] nevetni kezdtek. S a kacagás úgy elharapózott, hogy a nagyokat is magával ragadta (1963 Déry Tibor ford.–Golding 9107022, 100) | [Az 1980-as évek végétől Jugoszláviában] ugrásszerűen megnőtt az öngyilkosságok és a gyilkosságok száma, és általában is elharapózott a bűnözés (2000 Figyelő CD2601).

Vö. CzF. ~, elharapózik; ÉrtSz.; TESz. harapódzik; ÉKsz.; SzT. ~, elharapózik, elharapózott

elharapódzik tárgyatlan ige 15a
1.
〈tűz〉 gyorsan tovaterjed
tz támodván [...] hirtelen el-harapozott
(1787 Magyar Kurír)
[Jancsi] az égő gyertyával a házból kilépett, Meggyujtá födelét mind a négy szögleten, Elharapózott a mérges láng sebesen. Egy láng lett a födél szempillantás alatt, A láng piros nyelve az ég felé szaladt
(1844 Petőfi Sándor)
[a törökök] gyujtó nyilak és más tűzhajító eszközök segélyével a várost [ti. Temesvárt] felgyujtották, hol a tűz rohamosan elharapózott
(1940 Bánlaky József)
kezdenek elharapódzni a lángok, itt és ott is belekapnak fába, szövetbe
(2000 Buza Péter)
2.
(ártalmas, káros) dolog, jelenség, tevékenység〉 továbbterjed (vhova), ill. túlzott mértékben elterjed (vhol)
a’ gyuladás már nagyon el-harapazott
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
a’ pestis Konstántzinápolyban nemhogy meg-ſznt volna, de st inkább nagyobban el-harapodzatt
(1796 Magyar Kurír)
a törököktőli félelem annyira elharapodzott, miszerint még a várak őrségei is rettegtek a pogányok portyázó csapataitól
(1860 Rómer Flóris)
minden eredetiségöket kiölte az ide is elharapodzó divat, és az egyszerüségen erőt vevő fényűzés
(1868 Orbán Balázs)
hivatalos és társalgási nyelvünkben annyira elharapózott az idegenszerűség, hogy nyelvújítóink hősi küzdelme is majdnem száz év mulva tudta csak megteremteni a tiszta, ékes magyar irodalmi és tudományos nyelvet
(1930 Csűry Bálint)
[a gyerekek] nevetni kezdtek. S a kacagás úgy elharapózott, hogy a nagyokat is magával ragadta
(1963 Déry Tibor ford.Golding)
[Az 1980-as évek végétől Jugoszláviában] ugrásszerűen megnőtt az öngyilkosságok és a gyilkosságok száma, és általában is elharapózott a bűnözés
(2000 Figyelő)
Vö. CzF. ~, elharapózik; ÉrtSz.; TESz. harapódzik; ÉKsz.; SzT. ~, elharapózik, elharapózott

Beállítások