eligazítás fn 4A
1. ’az eligazít igével kifejezett cselekvés’ ❖ Felséges Mária Theresia Kegyelmes Királyné Asszonyunk: A’ sok nyughatatlan Embereknek fel ment panasszainak revisiojára, és el igazitásának véget, L(iber) Báró Vécsei Jósef Ö Nagyságát Comissariusnak [...] kegyelmesen küldi (1773–1774 Csokonai József 7503001, 7).
2. ’felvilágosítás, útmutatás’ ❖ [a leírás alapján a keresett személyre] már bizony reá találok. – Köſzönöm az el-igazíttáſt (1789 Fejér György ford.–Gottsched 7485001, 15) | Itt jut eszembe az is, hogy Édes Uram Bátyámat megkérdezzem, ’s tanácsot ’s eligazítást instáljak a’ felől ha a messze kor (Emlékezet) helyett nem jobb volna e a’ hajdan-kor? (1813 Szemere Pál C2563, 306) | a művészetnek többet kell nyújtania, mint érzékszervi élmények artisztikus tükrözését, „új borzongás”-okat: világnézetet kell adnia, eligazítást az életre (1925 Komlós Aladár CD10) | írásos források a kérdésben semmi eligazítást nem nyújtanak (1977 NéprajziLex. CD47) | [a próbafelvételi résztvevői vezető szaktanároktól] kapnak eligazítást arról, milyen ütemezés és módszer szerint érdemes felkészülni a felvételire (2002 Magyar Hírlap CD09).
2a. (ritk) ’térbeli elirányítás, útbaigazítás’ ❖ a pusztaságban vándorló, a biztos eligazítás nélkül induló hajlamos arra, hogy nagy kört leírva oda érjen vissza, ahonnan elindult (1977 Bori Imre 9068002, 199) | [Storno Ferenc] rokonait keresve érkezett 1845-ben ismét Magyarországra, ahol – mint emlékirataiban beszámol róla – egy téves eligazítás nyomán vezetett útja Pozsony helyett éppen Sopronba (1996 Lakáskultúra CD39).
2b. ’〈kül. katonaságnál:〉 felettesi, vezetői utasítás(ok), parancs(ok összessége), ill. az(oka)t közlő beszéd’ ❖ A napi eligazítás – a távbeszélő rendszer csudálatos fejlettsége folytán – kibővült a vezérkar főnökének legfrissebb harctéri jelentésével (1918 Erdély Jenő CD10) | Az új igazgató eligazítást tart régi műhelyvezetőknek, osztályvezetőknek. Szigorú utasításokat ad és beszédét így fejezi be: – Nem akarok jelentésben olyasmit olvasni, hogy selejt, reklamáció (1989 A személyi kultusz humora 1016018, 63) | Az eligazítás [a gombagyűjtésre vonatkozóan] ilyenféleképpen hangzott: egy vonalban fogunk haladni és mindenki hozzám igazodik (1995 Természet Világa CD50).
2c. ’〈kül. katonaságnál:〉 ennek alkalma, ill. ilyen utasítások átadására szervezett összejövetel’ ❖ Eligazítás. Minden csapatparancsnokság segédtisztségénél naponta, előre meghatározott időben, minden alosztálytól egy altiszt jelenik meg parancsok, rendeletek stb. átvétele végett; ezt nevezik eligazításnak (1894 PallasLex. CD02) | Reggel hat órakor eligazítás lesz a hadosztálynál. Meg kell jelenni minden ezredparancsnoknak és segédtisztnek (1932 Vass Tamás CD10) | egyre-másra támadták Csurkát főszerkesztői értekezleteken, kultúrpolitikai tájékoztatókon, „eligazításokon” (1986 Kis János² 2003014, 403) | [1956 után a napilapok főszerkesztőinek] havonta tartottak eligazítást a pártközpontban (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).
3. (kissé rég) ’vminek az elrendezése, megoldása, ill. szabályozása, tisztázása’ ❖ Amicus Tractatus, seu Conventio: Barátságos egyezés, el igazitás, alku (1807 Ottlik Dániel C3374, 37) | a már huzamos idő óta törvényes eligazitást váró tárgy a nemzet atyai királya elibe terjesztessék (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | hogy hazatérésig fölmerülő sérelmek és panaszok eligazítást nyerhessenek, el-rendelem, hogy a hadifoglyok [...] kérésüket a magyar hadügyminiszter elé terjeszthessék (1918 Budapesti Hírlap nov. 5. C4706, 7).
4. (rég, ritk) ’elutasítás(t kifejező szó, beszéd)’ ❖ talám itt hozzá lehetne tenni: Menny útadra, melly még jobban ki teszi az el igazítást: lehetne igy is tenni: Takarodgy (1786 Ráday Gedeon¹ C2554, 98) | kérdésekre nem hogy nyájasan felelnének; ſt inkább komor el-igazításokkal ket a’ kérdezsködéstl el-íjjeſztik. (1794 Nagy Sámuel¹ C3293, XII).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.