elismerő mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → elismer.

II. mn 17C2

1. ’vminek a jó, értékes voltát kifejező 〈megnyilvánulás, irat stb.〉’ ❖ „Milly türelemmel tanitod a kézijj és kőszálak egyszerü fiát;” monda elismerő hálával a mosolygó hölgyhöz [a cserkész] (1852 Kuthy Lajos 8261007, 28) | elismerő pillantásokat vetve Aladárra (1882 Lauka Gusztáv C2891, 178) | sülyedt korunkban többször megesik az is, hogy az iró önmaga irja meg müvéről az elismerő kritikát a lapokban! (1902 Margalits Ede 8293003, 42) | egy elismerő mosollyal (1939 Grátzer János 2139001, 1) | Grabarics István igen elismerően nyilatkozott Lassgallner Mátyás működéséről (1962 Házi Jenő CD52) | Erdélyi János írta az első elismerő sorokat Petőfiről (1972 T. Erdélyi Ilona 2018006, 370) | A vatikáni irat nemzetközi fogadtatása általában elismerőbb az ön által képviselt véleménynél (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’vmit hitelesnek v. jogilag érvényesnek nyilvánító 〈személy, szervezet (által kibocsátott okmány)〉’ ❖ 1724-ben, és 1727-ki julius 10-én Töke-Terebesen tartott közgyülésből kapott Ferenczy István és Gergely nemességéről elismerő bizonyitványt (1858 Nagy Iván CD31) | [a pozsonyi szerződés elfogadásáról a főpapok] s a legfőbb országos méltóságok, mint: a nádor, horvát bán stb. s a korona őrei külön-külön elismerő leveleket tartoznak adni (1869 Csillagh Gyula CD57) | Függetlenségünk nemzetközi elismerése természetesen viszont azt a kötelezettséget rója az elismerő hatalmakra, hogy belső ügyeinkbe ne avatkozzanak (1927 RévaiNagyLex. C5716, 278).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

elismerő melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévelismer
II. melléknév 17C2
1.
vminek a jó, értékes voltát kifejező 〈megnyilvánulás, irat stb.〉
„Milly türelemmel tanitod a kézijj és kőszálak egyszerü fiát;” monda elismerő hálával a mosolygó hölgyhöz [a cserkész]
(1852 Kuthy Lajos)
elismerő pillantásokat vetve Aladárra
(1882 Lauka Gusztáv)
sülyedt korunkban többször megesik az is, hogy az iró önmaga irja meg müvéről az elismerő kritikát a lapokban!
(1902 Margalits Ede)
egy elismerő mosollyal
(1939 Grátzer János)
Grabarics István igen elismerően nyilatkozott Lassgallner Mátyás működéséről
(1962 Házi Jenő)
Erdélyi János írta az első elismerő sorokat Petőfiről
(1972 T. Erdélyi Ilona)
A vatikáni irat nemzetközi fogadtatása általában elismerőbb az ön által képviselt véleménynél
(1998 Magyar Hírlap)
2. (rég)
vmit hitelesnek v. jogilag érvényesnek nyilvánító 〈személy, szervezet (által kibocsátott okmány)
1724-ben, és 1727-ki julius 10-én Töke-Terebesen tartott közgyülésből kapott Ferenczy István és Gergely nemességéről elismerő bizonyitványt
(1858 Nagy Iván)
[a pozsonyi szerződés elfogadásáról a főpapok] s a legfőbb országos méltóságok, mint: a nádor, horvát bán stb.s a többi s a korona őrei külön-külön elismerő leveleket tartoznak adni
(1869 Csillagh Gyula)
Függetlenségünk nemzetközi elismerése természetesen viszont azt a kötelezettséget rója az elismerő hatalmakra, hogy belső ügyeinkbe ne avatkozzanak
(1927 RévaiNagyLex.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások