elkülönül tn ige 1c1
1. ’〈személyek csoportja, ill. dolog〉 más csoportoktól, ill. dolgoktól térbelileg elhatárolódik, különválik’ ❖ [az olajcseppek] alant, az előedény fenekén összegyültek. […] Az elkülönült olajból […] ujabb lepároltatás után, nyeretett még bizonyos mennyiségü könnyebb és égékenyebb olaj is (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A tisztikar egy csoportban, de nem elkülönülve megjelenik (1920 Tabéry Géza 9692001, 50) | A kivai pápuáknál közös nagy házak vannak, amelyekben egy egész klán, sőt néha két-három klán is lakik egymástól elkülönülve (1978 Láng János 1089008, 323) | Ausztrália észak és kelet felé sodródott a Csendes-óceáni medence üres térségébe, ahol teljesen elkülönült az összes többi kontinenstől (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146004, 218).
2. ’〈személy, közösség más személytől, közösség(ek)től〉(az azzal v. azokkal való érintkezést kerülve) elhatárolódik, ill. így él, van vki’ ❖ Csak helyeselni lehet a franczia apáczarendek egy részének azt a fölfogását, melynél fogva […] nem különülnek el [a társadalomtól] (1893 Alvinczy Sándor C0582, 83) | Klári hátrább állt tőlük, nekitámaszkodott az akácztörzsnek és hallgatott. Ebben a különös perczben egyszerre így érezte, váratlanúl, de csaknem nyugodtan a tőlük való nagy idegenségét! Elkülönült (1911 Kaffka Margit 9290047, 27) | Ez a fajta úriember-értelmiség a társadalom többi szakszerű munkát végző részétől, a szakszerű iparostól, a tanult szakmunkástól, a haladott földművestől teljesen elkülönülve élte a maga életét (1947 Bibó István 9056002, 5) | [Az alkoholisták] elkülönülten élnek egymás mellett, gyanakodva és gyűlölködve, áskálódva és piszkálódva (1957 Benedek István 9041012, 411) | A mindennapi életben a kastély népe élesen elkülönült a parasztok társadalmától (2001 Tóth Krisztina² CD36).
3. ’〈több dolog egymástól v. egyik a másiktól〉 sajátosságainál fogva különbözik, ill. (fokozatosan) különbözővé v. önállóvá válik’ ❖ [ősvallásunkban a magyarság] bölcsészete és hite, hite és bölcsészete még el nem különülve, közvetlen együttességben fejlődének (1876 A Hon 8600002, 2) | [nyelvrokonoknak] egyedül azokat a nyelveket tekintjük, amelyek egy közös alapnyelv leszármazói, egymástól elkülönült folytatói (1937 Zsirai Miklós 9805002, 29) | A Magyar Mihály balladája kissé elkülönül e csoporton belül (1972 Görömbei András 2018002, 293) | Változás 1839-ben áll be, amikor a táncrészleg elkülönül, s ezzel kialakul a Pesti Magyar Színház harmadik profilja (1981 Kerényi Ferenc 1077002, 255) | A tanulási énképnek egyik lényegi, más énkomponensektől karakteresen elkülönülő összetevője az olvasási énkép (2009 Józsa Krisztián–Steklács János 3223001, 376).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.