ellentáll tn ige 3a9

1. (rég, átv is) ’vmely erővel, mozgással, hatással szemben, azt akadályozva áll, van vmi, vki’ ❖ a’ tsalárd léleknek minden tüzes nyilai ellen ellent állani (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190034, 99) | Két nevezetes Akadállyok állanak ellent, e’ Tudomány tökélleteſségre ſiet úttyába (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner 7036025, 4) | az ostromnak szembe megy, ’s meredő, Kőszál módon ellent ál, a’ Nemtsüggedő (1821 Mátyási József 7221007, 171) | egészen más az, aki morotván jár vizi edénnyel, mint aki folyón áll a vizi tömegek esésének ellent (1902 Tömörkény István C3155, 96).

2. ellentáll vminek (vonzat n. is) ’〈annak kif-ére, hogy vmely felé v. rá irányuló erő, (vminek a) fizikai, kémiai, biológiai stb. hatás(a) ellenére változatlan helyen v. állapotban marad vmi, ritk. vki〉’ ❖ ezen foglalatoſſág [ti. a tanulás] ellent állana a’ dolgatlanſág miatt meg-ſzokott mértékletlen italnak-is (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 17) | olly orvoſságot kell elö venni, melly a’ vér el-olvadásának és rothadásának ellent áljon, a’ beteget eröſittse (1778 Milesz József ford.–Störck 7227003, 55) | olly hajókat kéſzítetett, mellyek a’ tenger vizeinek akármelly fent hánykodó habjainak, és dühösségének is ellent álhattak (1795 Decsy Sámuel 7442004, X) | Hidegnek, melegnek ellent nem állanál, Kis esés, ütésben igen hamar halnál (1803 Bessenyei György¹ ford.–Pope C1102, 125) | mindazon testek, mellyek így ellentállnak a nyomó erőnek, mint a tűzkő, kemények (1843 Tarczy Lajos 8464001, 14) | Csak ide ne üljön az ágyamra: ez az ingatag alkotmány semmiképpen sem bír meg kettőnket. És éppen ezt tette: az ágy aggasztóan recsegett, de ellentállt (1943 Rónay György ford.–Gauguin 9573002, 12).

2a. ellentáll vminek (vonzat n. is) ’〈vmely külső v. belső szándéknak, késztetésnek, kényszernek stb., ill. vmely csábító, vonzó, kényszerítő stb. személynek, dolognak〉 nem enged vki’ ❖ [a nemes] Függét mutat Peres Törvény Bírájának, Szablyával áll ellent Sententiájának (1772 Orczy Lőrinc 7249007, 37) | Ádám ostromoltatván az  Feleſégének kénſzeritéſétl, ’s az  hozzá való ſzerelmétl, nem állhatott ellent a’ kíſértetnek (1791 Péczeli József ford.–Maisonnet 7267036, 23) | oly nevetésvágy fogott el, melynek ellent nem állhattam (1860 Képes Újság 8641001, 436) | nem bírt ellentállni a csábítóan kínálkozó mogyoró- és meggyfagylaltnak (1900 Váli Mari 8506003, 164) | nagy pénzszűkében lévén, igazságtalanul egyet sarcolni akart a dúsgazdag főúron. Illésházy, a törvényre hivatkozva ellentált (1905 Evangélikus Családi Lap 2105001, 86) | Stefi szörnyeteg. De nincs olyan férfi, aki ellent tudna állni neki (1985 Hegedüs Géza 9233001, 108) | Mint minden világnak, a miénknek is ellent lehet állni: hátat lehet fordítani neki és ki is lehet lépni belőle (2001 Szilágyi Ákos 3014002, 349).

3. ellentáll vkinek, vminek ’〈annak kif-ére, hogy vmely támadó személlyel, (katonai) csoporttal v. támadással szemben (eredményesen) felveszi a harcot〉’ ❖ Alig kaphatott vala Orondátes lovára, midön el érkezik Dárius, de nem érezvén magát az én Uram elegendö eröben nékie ellent állani, meg futattya a’ viszsza téréshez trombitáit (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 29) | Foj is már keményen a had, ’s győz Cupido Bár keményen ellent álljon neki Dido (1796 k. Nagy István³ 7467002, 282) | [a kutya a tolvajra] mindjárt rá támad, és ellent áll néki valamint tsak lehet, harapdál, kapkod hozzá, és ſzüntelen való ugatásával, mérges, és dühös orditásával mindeneket felvér a’ háznál (1799 Fábián József ford.–Raff 7101014, 478) | A törökök minden magasabb cél nélkül romboltak, hamvasztottak mindent, s ha a magyar ellent nem áll hódításaiknak, Európát egy óriási pusztává alakítandák (1847 Vasvári Pál 8515006, 76) | A francia főváros előtt megfigyelőként álló IV. hadtest a tulerőnek ellentállani nem tudván, visszavonul (1939 Független Újság 2126001, 13) | ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is! (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

3a. (átv is) ’támadással szemben (eredményesen) védekezik’ ❖ Egyedl tsak két katonák ſebesíttetének-meg a várbann, midn ellent akarnának állani (1780 Magyar Hírmondó 7444001, 27) | Szerelmes karokkal ölelte-meg Rudolfot, tsókokkal dugta be eſedez ſzáját; ſzerette vólna, már nem állott vólna ellent, ha Rudolf bátrabb lett vólna (1796 Vitéz Imre ford.–Spiess 7377002, 153) | A bicska a vadász szivének ment, De a vadász puskával állt ellent (1846 Petőfi Sándor 8366283, 59) | [Nagy Károly frank uralkodó] a Győrnél ellentállni próbáló avarokat legyőzi (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 291) | Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

4. (rég) ’Ellentmond.’

4a. ’〈annak kif-ére, hogy (vmely dologban) vkinek az álláspontjával szembehelyezkedik, vmi ellen fellép vki, es. vmi〉’ ❖ A’ vádolásra ſzükſéges Levél megfordúlt mindenütt, nem álhatván ebben ellent, a’ Vároſiaknak minden ellenkezéſek (1785 Osvald Zsigmond ford.–Banks 7251001, 4) | Mért állotok, Barátim, Ellent, hogy én is innám? (1791 Főldi János ford.–Anakreón C1758, 153) | Végtére némelly Senátorok aztat javallották, hogy az egéſz Birodalom úgy oſztatasson-fel két réſzre közöttök, hogy Caracallának Africa és Európa jusson, Gétának pedig Ásia. De az Annyok Julia ellent állott ebbe, hogy illyen újítás ne tétetdgyön (1796 Gvadányi József ford. 7125027, 221) | Egy Magyar Magnás említvén II. Leopold Király eltt Nemzetünknek egy tudós Társaság’ felállítása iránt való ſzándékát: Én, úgymond a’ Király, benne ellent nem állok (1808 Fejér György 7104003, 63).

4b. ’〈annak kif-ére, hogy vmely dolog, tény v. kijelentés ellentmondásban v. ellentétben van vmivel, azzal szembemegy〉’ ❖ a’ Persák’ nevét inkább ebböl a’ ſzóból, Paras (melly a’ ’Sido, Arabs, és Kaldeai nyelven lovas embert téſzen) igyekeznek ki-faragni: a’ mint hogy igaz-is, hogy a’ Persa lovak még ma-is igen hireſek, a’ hol pedig jóféle lovak vagynak, fel-lehet tenni, hogy ott jó ló-háti emberek-is ſzoktak termeni rend ſzerént. Mindazáltal ez nem áll ellent abban, hogy Czirus a’ Persidák’ Nemzettségéböl való vólt, és hogy ezek Persestöl vették eredeteket (1780 Szilágyi Márton¹ ford.–Xenophón 7331001, 9) | Azt mondják ugyan némellyek, hogy az ökörnek igen nagy ereje vagyon a’ fejében: de ez éppen ellent nem áll, hogy az ökör ſzint’ ollyan erſen ne toljon vállánál fogva is (1792 Mindenes Gyűjtemény 7457080, 115) | [a törvénycikkelyek] törvényeinkkel ellent-álló magyarázatokra hajtattak (1792 Magyar Hírmondó C5809, 449).

Vö. CzF.; ÉrtSz. ellenáll; SzT. ellent; ÉKsz.² ellenáll.

ellentáll tárgyatlan ige 3a9
1. (rég, átv is)
vmely erővel, mozgással, hatással szemben, azt akadályozva áll, van vmi, vki
a’ tsalárd léleknek minden tüzes nyilai ellen ellent állani
(1773 Kónyi János ford.Fénelon)
Két nevezetes Akadállyok állanak ellent, e’ Tudomány tökélleteſségre ſiet úttyába
(1782 Benkő Ferenc ford.Werner)
az ostromnak szembe megy, ’s meredő, Kőszál módon ellent ál, a’ Nemtsüggedő
(1821 Mátyási József)
egészen más az, aki morotván jár vizi edénnyel, mint aki folyón áll a vizi tömegek esésének ellent
(1902 Tömörkény István)
2. ellentáll vminek (vonzat n. is)
〈annak kif-ére, hogy vmely felé v. rá irányuló erő, (vminek a) fizikai, kémiai, biológiai stb. hatás(a) ellenére változatlan helyen v. állapotban marad vmi, ritk. vki〉
ezen foglalatoſſág [ti. a tanulás] ellent állana a’ dolgatlanſág miatt meg-ſzokott mértékletlen italnak-is
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
olly orvoſságot kell elö venni, melly a’ vér el-olvadásának és rothadásának ellent áljon, a’ beteget eröſittse
(1778 Milesz József ford.Störck)
olly hajókat kéſzítetett, mellyek a’ tenger vizeinek akármelly fent hánykodó habjainak, és dühösségének is ellent álhattak
(1795 Decsy Sámuel)
Hidegnek, melegnek ellent nem állanál, Kis esés, ütésben igen hamar halnál
(1803 Bessenyei György¹ ford.Pope)
mindazon testek, mellyek így ellentállnak a nyomó erőnek, mint a tűzkő, kemények
(1843 Tarczy Lajos)
Csak ide ne üljön az ágyamra: ez az ingatag alkotmány semmiképpen sem bír meg kettőnket. És éppen ezt tette: az ágy aggasztóan recsegett, de ellentállt
(1943 Rónay György ford.Gauguin)
2a. ellentáll vminek (vonzat n. is)
〈vmely külső v. belső szándéknak, késztetésnek, kényszernek stb., ill. vmely csábító, vonzó, kényszerítő stb. személynek, dolognak〉 nem enged vki
[a nemes] Függét mutat Peres Törvény Bírájának, Szablyával áll ellent Sententiájának
(1772 Orczy Lőrinc)
Ádám ostromoltatván az  Feleſégének kénſzeritéſétl, ’s az  hozzá való ſzerelmétl, nem állhatott ellent a’ kíſértetnek
(1791 Péczeli József ford.Maisonnet)
oly nevetésvágy fogott el, melynek ellent nem állhattam
(1860 Képes Újság)
nem bírt ellentállni a csábítóan kínálkozó mogyoró- és meggyfagylaltnak
(1900 Váli Mari)
nagy pénzszűkében lévén, igazságtalanul egyet sarcolni akart a dúsgazdag főúron. Illésházy, a törvényre hivatkozva ellentált
(1905 Evangélikus Családi Lap)
Stefi szörnyeteg. De nincs olyan férfi, aki ellent tudna állni neki
(1985 Hegedüs Géza)
Mint minden világnak, a miénknek is ellent lehet állni: hátat lehet fordítani neki és ki is lehet lépni belőle
(2001 Szilágyi Ákos)
3. ellentáll vkinek, vminek
〈annak kif-ére, hogy vmely támadó személlyel, (katonai) csoporttal v. támadással szemben (eredményesen) felveszi a harcot〉
Alig kaphatott vala Orondátes lovára, midön el érkezik Dárius, de nem érezvén magát az én Uram elegendö eröben nékie ellent állani, meg futattya a’ viszsza téréshez trombitáit
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Foj is már keményen a had, ’s győz Cupido Bár keményen ellent álljon neki Dido
(1796 k. Nagy István³)
[a kutya a tolvajra] mindjárt rá támad, és ellent áll néki valamint tsak lehet, harapdál, kapkod hozzá, és ſzüntelen való ugatásával, mérges, és dühös orditásával mindeneket felvér a’ háznál
(1799 Fábián József ford.Raff)
A törökök minden magasabb cél nélkül romboltak, hamvasztottak mindent, s ha a magyar ellent nem áll hódításaiknak, Európát egy óriási pusztává alakítandák
(1847 Vasvári Pál)
A francia főváros előtt megfigyelőként álló IV. hadtest a tulerőnek ellentállani nem tudván, visszavonul
(1939 Független Újság)
ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is!
(1996 Katolikus Biblia ford.)
3a. (átv is)
támadással szemben (eredményesen) védekezik
Egyedl tsak két katonák ſebesíttetének-meg a várbann, midn ellent akarnának állani
(1780 Magyar Hírmondó)
Szerelmes karokkal ölelte-meg Rudolfot, tsókokkal dugta be eſedez ſzáját; ſzerette vólna, már nem állott vólna ellent, ha Rudolf bátrabb lett vólna
(1796 Vitéz Imre ford.Spiess)
A bicska a vadász szivének ment, De a vadász puskával állt ellent
(1846 Petőfi Sándor)
[Nagy Károly frank uralkodó] a Győrnél ellentállni próbáló avarokat legyőzi
(1926 TolnaiÚjLex.)
Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent
(1995 Protestáns Biblia ford.)
4. (rég)
4a.
〈annak kif-ére, hogy (vmely dologban) vkinek az álláspontjával szembehelyezkedik, vmi ellen fellép vki, es. vmi〉
A’ vádolásra ſzükſéges Levél megfordúlt mindenütt, nem álhatván ebben ellent, a’ Vároſiaknak minden ellenkezéſek
(1785 Osvald Zsigmond ford.Banks)
Mért állotok, Barátim, Ellent, hogy én is innám?
(1791 Főldi János ford.Anakreón)
Végtére némelly Senátorok aztat javallották, hogy az egéſz Birodalom úgy oſztatasson-fel két réſzre közöttök, hogy Caracallának Africa és Európa jusson, Gétának pedig Ásia. De az Annyok Julia ellent állott ebbe, hogy illyen újítás ne tétetdgyön
(1796 Gvadányi József ford.)
Egy Magyar Magnás említvén II. Leopold Király eltt Nemzetünknek egy tudós Társaság’ felállítása iránt való ſzándékát: Én, úgymond a’ Király, benne ellent nem állok
(1808 Fejér György)
4b.
〈annak kif-ére, hogy vmely dolog, tény v. kijelentés ellentmondásban v. ellentétben van vmivel, azzal szembemegy〉
a’ Persák’ nevét inkább ebböl a’ ſzóból, Paras (melly a’ ’Sido, Arabs, és Kaldeai nyelven lovas embert téſzen) igyekeznek ki-faragni: a’ mint hogy igaz-is, hogy a’ Persa lovak még ma-is igen hireſek, a’ hol pedig jóféle lovak vagynak, fel-lehet tenni, hogy ott jó ló-háti emberek-is ſzoktak termeni rend ſzerént. Mindazáltal ez nem áll ellent abban, hogy Czirus a’ Persidák’ Nemzettségéböl való vólt, és hogy ezek Persestöl vették eredeteket
(1780 Szilágyi Márton¹ ford.Xenophón)
Azt mondják ugyan némellyek, hogy az ökörnek igen nagy ereje vagyon a’ fejében: de ez éppen ellent nem áll, hogy az ökör ſzint’ ollyan erſen ne toljon vállánál fogva is
(1792 Mindenes Gyűjtemény)
[a törvénycikkelyek] törvényeinkkel ellent-álló magyarázatokra hajtattak
(1792 Magyar Hírmondó)
Vö. CzF.; ÉrtSz. ellenáll; SzT. ellent; ÉKsz.² ellenáll

Beállítások