elosztás fn 4A

1. ’az eloszt igével kifejezett cselekvés’ ❖ A’ Szénának különös Bogjákba való okos el-oſztása (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332006, 103).

2. (rég) ’annak a műveletnek, eljárásnak az eredménye, amelynek során vmit részekre v. kisebb egységekre osztanak, tagolnak, ill. személyek, dolgok csoportját kisebb részekre bontják’ ❖ Haſználna azon kivül Bikfával sövény gyanánt a’ legelö mezönek el-oſztásit környül venni (1779 Próbákbúl szedett oktatás C3537, 32) | a váralakú fényes ház, lassanként egy tág, de elosztásaiban kényelmetlen földesuri lakká változik (1851 Kemény Zsigmond C2600, 3) | Más elosztás a gyermekek közt nem volt, csak az, hogy a leányok az első padokon, a fiuk a hátulsókon ültek (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 26) | Rhédey, Barcsay és Kemény János pecsétein s pénzein szintén az eddigi elosztás volt: csak a középen levő nemzetségi-czímerek és köriratok változtak, a szerint a mikor, melyik fejedelem uralkodott (1867 Jakab Elek CD57).

3. (rég, Mat) ’osztás mint számtani művelet’ ❖ Az El-oſztás (Diuiſio) nem egyébb, hanem egy adatott mekkoraságtól más adatott mekkoraságnak annyiſzor való el-vétele, mennyi egy-ſzám vagyon egy valami mekkoraságban, melly jelenti: hányſzor találtatik benne (1798 Dugonics András C1464, 51) | Az isten-elme a jónak összeadását és sokszorozását gondolta ki; – de a furfangos eszű rosz szellem – az én, és számtalanok erszényének rovására – azonnal a kivonás és elosztás szabályait találta fel (1853 Dessewffy Gy. M. C4016, 257) | Kis ujjában az algebra; Nem kellett hozzá kathedra. Összeadást és kivonást, Sokszorozást és elosztást A proportiot s törteket A felsőbb egyenleteket S a hármas arany regulát Mind praxisból megtanulá [a diák] (1872 Jókai Mór C1965, 104).

4. (rég) ’egynemű dolgok felosztásának, osztályokba sorolásának eredménye(ként létrejött kategóriák rendszere)’ ❖ A’ Balitéleteknek más Elosztása. A’ Balitéleteket el lehet osztani a’ Léleknek három f tehetségeihez, u. m. az Esmérő, Érző, és Kivánó tehetséghez képest (1830 Köteles Sámuel 8254007, 209) | Ezen családok ismét külön négy csapatra osztatnak. S ez elosztás szerint a mi Agrotisunk tartozik a második család második csapatjához (1857 Vasárnapi Újság CD56).

5. ’az a művelet, amelynek során kiosztanak, szétosztanak vmit vkik között, ill. ennek eredménye’ ❖ Jóllehet a selyemtenyésztés közönségessé tétele mellett, a szederfa-eladásbul egyes tagokra háramló pénzbeli nyereség a Társaság fő feladata, azért még sem fog az Egyesület a későbbi nagyobb haszonnak fejében 6 év leforgása előtt legkisebb pénzbeli elosztást is eszközleni tagjai közt (1840 Széchenyi István C3877, 34) | az új Indiák a spanyoloknak jutottak; a régiek és Afrika a portugalloknak. Kevés kivétellel ez az elosztás meg is maradt (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | Ha nagyon igazságtalan volt az elosztás, az elégedetlenség néha ki is robbant (1941 Veres Péter 9771013, 91) | [A zsákmányt] általában este osztották szét [...], és az elosztás szabályait pontosan meghatározták (1995 BibliaiLex. CD1207).

5a. (Közg) ’a (megtermelt) javaknak és jövedelmeknek az egyének v. a gazdaság egyes csoportjai között történő szétosztása, ennek módja, ill. ennek eredménye’ ❖ A szocializmus benső morálja az emberiesség, mely hivatva van mindent kiegyenlíteni, munkát és kizsákmányolást, termelést és elosztást (1919 Szegedy István CD10) | A gazdasági cselekmények folyamatát három fokozatba szokás osztályozni, ezek: a termelés, az elosztás és a fogyasztás (1929 Dolgozó Asszonyok Lapja ford. 2122001, 40) | a gazdaságpolitikának egyaránt gondot kell fordítania az elosztásra, miképpen a termelésre és a versenyképességre is (1995 Magyar Hírlap CD09).

6. ’több azonos (jellegű) dolog, személy egymáshoz képest vmely meghatározott területen v. időben való elhelyez(ked)ése, eloszlása, ill. vminek az az állapota, amelyet az határoz meg, hogy hány részre lett elosztva’ ❖ Régi plébániáink elosztása orografiai [= hegyrajzi] és ethnografiai viszonyokból is megitélendő (1890 Ortvay Tivadar C0011, 107) | [Ambrus Zoltán] ábrázoló művészete a rézkarc technikájához áll legközelebb, a fény és árny kontrasztjainak megfelelő elosztásával adja ki a dolgok stílusát (1924 Schöpflin Aladár CD10) | Minden nyelv egy külön hangszer. A hangzók elosztása és aránya más a franciában, mint nálunk (1933 Kosztolányi Dezső 9359112, 238) | Azt, hogy a nyugdíjas a szükséges időt milyen elosztásban dolgozza le, a vállalat dönti el (1964 Népszabadság ápr. 25. C1501, 9) | A magzatok fejlődéséhez szükséges ásványi sókat ideális elosztásban a csont tartalmazza (1996 Szinák János–Veress István CD59).

Ö: jövedelem~.

ÖU: áram~.

Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.

elosztás főnév 4A
1.
az eloszt igével kifejezett cselekvés
A’ Szénának különös Bogjákba való okos el-oſztása
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
2. (rég)
annak a műveletnek, eljárásnak az eredménye, amelynek során vmit részekre v. kisebb egységekre osztanak, tagolnak, ill. személyek, dolgok csoportját kisebb részekre bontják
Haſználna azon kivül Bikfával sövény gyanánt a’ legelö mezönek el-oſztásit környül venni
(1779 Próbákbúl szedett oktatás)
a váralakú fényes ház, lassanként egy tág, de elosztásaiban kényelmetlen földesuri lakká változik
(1851 Kemény Zsigmond)
Más elosztás a gyermekek közt nem volt, csak az, hogy a leányok az első padokon, a fiuk a hátulsókon ültek
(1851–1854 Táncsics Mihály)
Rhédey, Barcsay és Kemény János pecsétein s pénzein szintén az eddigi elosztás volt: csak a középen levő nemzetségi-czímerek és köriratok változtak, a szerint a mikor, melyik fejedelem uralkodott
(1867 Jakab Elek)
3. (rég, Mat)
osztás mint számtani művelet
Az El-oſztás (Diuiſio) nem egyébb, hanem egy adatott mekkoraságtól más adatott mekkoraságnak annyiſzor való el-vétele, mennyi egy-ſzám vagyon egy valami mekkoraságban, melly jelenti: hányſzor találtatik benne
(1798 Dugonics András)
Az isten-elme a jónak összeadását és sokszorozását gondolta ki; – de a furfangos eszű rosz szellem – az én, és számtalanok erszényének rovására – azonnal a kivonás és elosztás szabályait találta fel
(1853 Dessewffy Gy. M.)
Kis ujjában az algebra; Nem kellett hozzá kathedra. Összeadást és kivonást, Sokszorozást és elosztást A proportiot s törteket A felsőbb egyenleteket S a hármas arany regulát Mind praxisból megtanulá [a diák]
(1872 Jókai Mór)
4. (rég)
egynemű dolgok felosztásának, osztályokba sorolásának eredménye(ként létrejött kategóriák rendszere)
A’ Balitéleteknek más Elosztása. A’ Balitéleteket el lehet osztani a’ Léleknek három f tehetségeihez, u. m.úgy mint az Esmérő, Érző, és Kivánó tehetséghez képest
(1830 Köteles Sámuel)
Ezen családok ismét külön négy csapatra osztatnak. S ez elosztás szerint a mi Agrotisunk tartozik a második család második csapatjához
(1857 Vasárnapi Újság)
5.
az a művelet, amelynek során kiosztanak, szétosztanak vmit vkik között, ill. ennek eredménye
Jóllehet a selyemtenyésztés közönségessé tétele mellett, a szederfa-eladásbul egyes tagokra háramló pénzbeli nyereség a Társaság fő feladata, azért még sem fog az Egyesület a későbbi nagyobb haszonnak fejében 6 év leforgása előtt legkisebb pénzbeli elosztást is eszközleni tagjai közt
(1840 Széchenyi István)
az új Indiák a spanyoloknak jutottak; a régiek és Afrika a portugalloknak. Kevés kivétellel ez az elosztás meg is maradt
(1901 Nagy képes világtörténet)
Ha nagyon igazságtalan volt az elosztás, az elégedetlenség néha ki is robbant
(1941 Veres Péter)
[A zsákmányt] általában este osztották szét [...], és az elosztás szabályait pontosan meghatározták
(1995 BibliaiLex.)
5a. (Közg)
a (megtermelt) javaknak és jövedelmeknek az egyének v. a gazdaság egyes csoportjai között történő szétosztása, ennek módja, ill. ennek eredménye
A szocializmus benső morálja az emberiesség, mely hivatva van mindent kiegyenlíteni, munkát és kizsákmányolást, termelést és elosztást
(1919 Szegedy István)
A gazdasági cselekmények folyamatát három fokozatba szokás osztályozni, ezek: a termelés, az elosztás és a fogyasztás
(1929 Dolgozó Asszonyok Lapja ford.)
a gazdaságpolitikának egyaránt gondot kell fordítania az elosztásra, miképpen a termelésre és a versenyképességre is
(1995 Magyar Hírlap)
6.
több azonos (jellegű) dolog, személy egymáshoz képest vmely meghatározott területen v. időben való elhelyez(ked)ése, eloszlása, ill. vminek az az állapota, amelyet az határoz meg, hogy hány részre lett elosztva
Régi plébániáink elosztása orografiai [= hegyrajzi] és ethnografiai viszonyokból is megitélendő
(1890 Ortvay Tivadar)
[Ambrus Zoltán] ábrázoló művészete a rézkarc technikájához áll legközelebb, a fény és árny kontrasztjainak megfelelő elosztásával adja ki a dolgok stílusát
(1924 Schöpflin Aladár)
Minden nyelv egy külön hangszer. A hangzók elosztása és aránya más a franciában, mint nálunk
(1933 Kosztolányi Dezső)
Azt, hogy a nyugdíjas a szükséges időt milyen elosztásban dolgozza le, a vállalat dönti el
(1964 Népszabadság ápr. 25.)
A magzatok fejlődéséhez szükséges ásványi sókat ideális elosztásban a csont tartalmazza
(1996 Szinák János–Veress István)
ÖU: áramelosztás
Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások