elsül ige 1c1

1. tn ’〈(tűz)fegyver〉 lövedékét (durranva) kilövi, ill. 〈robbanóanyag, lövedék〉 meggyulladva és durranó hangot adva felrobban’ ❖ Magától ki- vagy el-sült a’ Puskám, meine Flinte ist von sich selbst losgegangen (1779 Magyar grammatika C2985, 206) | nem bízott hozzá, hogy vajon a megnyirkosodott puskapor elsül-e (1876 Jókai Mór CD18) | Óriási dörrenéssel elsül egy apró ágyú (1949 Illyés Gyula 9274066, 17) | megmutatták a szétesett harckocsit, az el nem sülő gránátokat (1991 Országgyűlési Napló CD62) | [a férfi] feleségének kipróbálásra átadta a légpuskát. A fegyver véletlenül elsült, és életveszélyesen megsebesített egy arra járó 13 éves fiút (2004 Népszabadság jún. 24. C7852, 21).

1a. (rég) ’〈elektromos töltés(sel rendelkező közeg, anyag)〉 kisül, ill. 〈villám〉 így létrejön’ ❖ A béborult egek feletted dördülnek, Égő menykövei körülted el sülnek (1801 Bessenyei György¹ 7044014, 56) | Nintsen illyen tsattanása sem az el slt ményknek[, mint Aeneas dárdájának] (1830 e. Kováts József¹ ford.–Vergilius C2780, 177) | Ha a’ mesterséges voltai oszlopnak egyik [...] sarkát vezető testtel érintésbe hozzuk, amaz elsül (1840 Lukács Móric C0058, 38) | az emberben rejtező villany physicai készületek ’s más szerek’ segedelme nélkül is nyilatkozhatik, vagy úgy szólván elsülhet (1840 Lukács Móric C0058, 78).

1b. (/biz) ’〈(gyulladó v. villanó) eszköz, szerkezet〉 működésbe lép’ ❖ Végül elsült egy gyufa. A pipa újra füstölt (1854 Jókai Mór C2244, 66) | takarékoskodni is lehet az egyébként nem olcsó légzsákkal, ha az nem „sül el” feleslegesen (1997 Magyar Hírlap CD09) | a vakum nem sül el, így aztán egy fia képem sincs [a különleges virágról] (2000 Természet Világa CD50).

1c. (a kéz v. láb szóval) (Sp, biz) ’〈annak kif-ére, hogy sportolónak az adott sportágban haszn. végtagja úgy mozdul, hogy azzal jó eredményt ér el, pontot szerez〉’ ❖ a gerelyhajításban „elsülhet” bárkinek a keze egyszer, és akkor már olimpiai bajnok (1976 Népszava júl. 24. C7441, 8) | [a menedzser] Frank McAvennie személyében olyan, jobbára ismeretlen skót csatártehetséget igazolt a szezonra, akinek minden meccsen elsül a lába (1985 Népszabadság szept. 16. C7835, [11]) | 26:26-nál végre Mészáros keze is elsül egy hárompontossal (1998 Népszabadság ápr. 10. C7848, 24).

1d. (biz v. durva) ’〈férfi nemi szerve〉 ondót lövell ki, ill. 〈férfi〉 ilyen módon kielégül, elélvez’ ❖ Ēmḛnt a tērmszete (elsült a farka) (1935 Csűry Bálint C6655, 386) | [a prostituáltnál] van egy szabály: hogy csak egy élvezésre szól a nóta [...]. Van olyan, főleg fiatalba, hogy tapasztalatlan, gyakorlatlan, még hozzá se kezdett jóformán: máris elsül – akkor az ennyi volt, nem több! (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 122) | Legyek szem, mely látja [...] a fiatal nőt, aki puszta közelségemtől a szó szoros értelmében belázasodott, s párját az őrületben, a fiatal férfit, aki úgy sült el szerelmük lüktető ölében, hogy nem maradt belőle más, csak egy ázott rongycsomó! (2002 Orbán Ottó 3253016, 46).

2. tn ’〈vmely dolog, kül. szándék, terv, cselekvés〉 a kívánt eredménnyel jár, megfelelően alakul, ill. 〈vmilyen eredménnyel, vmilyen módon〉 sikerül, valósul meg’ ❖ az ö ſzándékja el-nem sült (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 258) | lássuk, mennyiben sült el, a’ legújabb idő’ történetírójának részrehajlásokat kerülni (1837 Figyelmező C6730, 15) | mikép vagyunk hat próba után? Jól fog ma elsülni a darab? (1863 Báttaszéki Lajos C0889, 131) | az ódon vicc nem sült el (1900 Ady Endre CD0801) | a kisantant akciója visszafelé sülhet el (1928 Keleti Újság 2128001, 2) | ezen a ponton hiba csúszott a számításba. – Hát igen – hagyta rá Harry. – Ez rosszul sült el (2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.–Rowling 3325007, 591).

3. ’〈Erős hőhatás következtében fellépő folyamat kif-ére.〉’

3a. tn ’〈étel〉 túlzottan megsül v. megég, ill. 〈vminek a leve〉(hosszas) sülés következtében elpárolog’ ❖ elsül [...] 2. nagyon megsülni, zu sehr gebraten seyn (1800 Német–magyar és magyar–német lexikon C3050, 67. hasáb) | A kappan elsűl, a malacz kiszárad, Elverte a tizenkettőt az óra (1866 Arany László ford.–Shakespeare C3729, 114) | Minden [ti. étel] elfőlt és elsült (1896 Kozma Andor C2786, 13) | [az oldalast] fedő alatt, saját levében puhára pároljuk. Ha leve idő előtt elsülne, akkor 2-3 evőkanál vízzel pótoljuk (1994 Frank Júlia CD19).

3b. ts (ritk) ’〈étel vmely alkotórészét〉 hosszas sülés következtében elveszíti’ ❖ ha a zsir lángtüznél felforrott, tegyük a rétest bele. Mikor a zsirját elsüli, egy keveset mindég kell alá tenni (1892 Zilahy Ágnes C6079, 222) | Ha [a hús] a levét elsülte, kis vízzel pótoljuk (1994 Frank Júlia CD19).

3c. tn (kissé rég) ’〈növény〉 az erős napsütéstől elfonnyad, elszárad, ill. 〈növényzet〉 kiég, kisül’ ❖ miképpen slt-el a’ legel mez (1791 Péczeli József ford.–Maisonnet C5363, 460) | A’ gyöpök elsültek (1851 Egyed Antal ford.–Ovidius C1552, 41) | A nagy forróság és a rendkivűli elpárolgás által fokozott aszályosság következtén a fák és bokrok levelei elhervadnak, a vetések elsárgúlnak, elsülnek vagy túl korán megérnek (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | augusztusban már teljesen világos volt, hogy a kukorica a Dunától keletre eső területeken elsült vagy nagy károkat szenvedett (1995 Országgyűlési Napló CD62).

3d. tn (rég) ’〈sötét bőrszínre vonatkoztatva is: vki(nek a teste, testrésze)〉 erős napsütéstől (túlságosan) megpirosodik v. lebarnul, lesül’ ❖ utánok kullogván tzimbalmokkal s hegedkkel az el-sltt Rusnya Tzigány nemzetſég (1791 Döme Károly ford. C1454, 13) | Már elslt a’ szép korán’ patyolat teste (1806 Wándza Mihály C4543, 15) | orczáid a’ naptól el-sültek (1826 Fáy András¹ C1719, 128) | elsült keztyütlen kezekkel (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Míg gyönge nyájam’ kün legeltetém, Arczom’ kitéve szúró nap hevének, Im! Isten anyja megjelent nekem, [...] S ki barna arczu és elsült valék, Reám lövellvén szűz sugárait, Mint látod, engem bájjal álda meg (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11).

3e. tn (rég v. nyj) ’〈ember (vmely testrésze)〉 tűzben v. nagy hőtől megég’ ❖ Kórommá váltt testek szépen megujulnak, égő szobájokban akik bent szorulnak, azok is sirjokból el s ki szabadulnak. Fehérrel föstődnek elsültt orczáitok, pirossan nyilnak fel kormos ajakitok (1776 Kozma István² CD52) | Ha valaki elsül, megkenték fóolajval [= faolajjal] (1960 Néprajzi Közlemények C6303, 106).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. süt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

elsül ige 1c1
1. tárgyatlan
(tűz)fegyver〉 lövedékét (durranva) kilövi, ill. 〈robbanóanyag, lövedék〉 meggyulladva és durranó hangot adva felrobban
Magától ki- vagy el-sült a’ Puskám, meine Flinte ist von sich selbst losgegangen
(1779 Magyar grammatika)
nem bízott hozzá, hogy vajon a megnyirkosodott puskapor elsül-e
(1876 Jókai Mór)
Óriási dörrenéssel elsül egy apró ágyú
(1949 Illyés Gyula)
megmutatták a szétesett harckocsit, az el nem sülő gránátokat
(1991 Országgyűlési Napló)
[a férfi] feleségének kipróbálásra átadta a légpuskát. A fegyver véletlenül elsült, és életveszélyesen megsebesített egy arra járó 13 éves fiút
(2004 Népszabadság jún. 24.)
1a. (rég)
〈elektromos töltés(sel rendelkező közeg, anyag) kisül, ill. 〈villám〉 így létrejön
A béborult egek feletted dördülnek, Égő menykövei körülted el sülnek
(1801 Bessenyei György¹)
Nintsen illyen tsattanása sem az el slt ményknek[, mint Aeneas dárdájának]
(1830 e. Kováts József¹ ford.Vergilius)
Ha a’ mesterséges voltai oszlopnak egyik [...] sarkát vezető testtel érintésbe hozzuk, amaz elsül
(1840 Lukács Móric)
az emberben rejtező villany physicai készületek ’s más szerek’ segedelme nélkül is nyilatkozhatik, vagy úgy szólván elsülhet
(1840 Lukács Móric)
1b. (/biz)
(gyulladó v. villanó) eszköz, szerkezet〉 működésbe lép
Végül elsült egy gyufa. A pipa újra füstölt
(1854 Jókai Mór)
takarékoskodni is lehet az egyébként nem olcsó légzsákkal, ha az nem „sül el” feleslegesen
(1997 Magyar Hírlap)
a vakum nem sül el, így aztán egy fia képem sincs [a különleges virágról]
(2000 Természet Világa)
1c. (a kéz v. láb szóval) (Sp, biz)
〈annak kif-ére, hogy sportolónak az adott sportágban haszn. végtagja úgy mozdul, hogy azzal jó eredményt ér el, pontot szerez〉
a gerelyhajításban „elsülhet” bárkinek a keze egyszer, és akkor már olimpiai bajnok
(1976 Népszava júl. 24.)
[a menedzser] Frank McAvennie személyében olyan, jobbára ismeretlen skót csatártehetséget igazolt a szezonra, akinek minden meccsen elsül a lába
(1985 Népszabadság szept. 16.)
26:26-nál végre Mészáros keze is elsül egy hárompontossal
(1998 Népszabadság ápr. 10.)
1d. (biz v. durva)
〈férfi nemi szerve〉 ondót lövell ki, ill. 〈férfi〉 ilyen módon kielégül, elélvez
Ēmḛnt a tērmszete (elsült a farka)
(1935 Csűry Bálint)
[a prostituáltnál] van egy szabály: hogy csak egy élvezésre szól a nóta [...]. Van olyan, főleg fiatalba, hogy tapasztalatlan, gyakorlatlan, még hozzá se kezdett jóformán: máris elsül – akkor az ennyi volt, nem több!
(1989 Fel a kezekkel!)
Legyek szem, mely látja [...] a fiatal nőt, aki puszta közelségemtől a szó szoros értelmében belázasodott, s párját az őrületben, a fiatal férfit, aki úgy sült el szerelmük lüktető ölében, hogy nem maradt belőle más, csak egy ázott rongycsomó!
(2002 Orbán Ottó)
2. tárgyatlan
〈vmely dolog, kül. szándék, terv, cselekvés〉 a kívánt eredménnyel jár, megfelelően alakul, ill. 〈vmilyen eredménnyel, vmilyen módon〉 sikerül, valósul meg
az ö ſzándékja el-nem sült
(1783 Győrffy József¹ ford.Holberg)
lássuk, mennyiben sült el, a’ legújabb idő’ történetírójának részrehajlásokat kerülni
(1837 Figyelmező)
mikép vagyunk hat próba után? Jól fog ma elsülni a darab?
(1863 Báttaszéki Lajos)
az ódon vicc nem sült el
(1900 Ady Endre)
a kisantant akciója visszafelé sülhet el
(1928 Keleti Újság)
ezen a ponton hiba csúszott a számításba. – Hát igen – hagyta rá Harry. – Ez rosszul sült el
(2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.Rowling)
3.
〈Erős hőhatás következtében fellépő folyamat kif-ére.〉
3a. tárgyatlan
〈étel〉 túlzottan megsül v. megég, ill. 〈vminek a leve〉 (hosszas) sülés következtében elpárolog
elsül [...] 2. nagyon megsülni, zu sehr gebraten seyn
(1800 Német–magyar és magyar–német lexikon)
A kappan elsűl, a malacz kiszárad, Elverte a tizenkettőt az óra
(1866 Arany László ford.Shakespeare)
Minden [ti. étel] elfőlt és elsült
(1896 Kozma Andor)
[az oldalast] fedő alatt, saját levében puhára pároljuk. Ha leve idő előtt elsülne, akkor 2-3 evőkanál vízzel pótoljuk
(1994 Frank Júlia)
3b. tárgyas (ritk)
〈étel vmely alkotórészét〉 hosszas sülés következtében elveszíti
ha a zsir lángtüznél felforrott, tegyük a rétest bele. Mikor a zsirját elsüli, egy keveset mindég kell alá tenni
(1892 Zilahy Ágnes)
Ha [a hús] a levét elsülte, kis vízzel pótoljuk
(1994 Frank Júlia)
3c. tárgyatlan (kissé rég)
〈növény〉 az erős napsütéstől elfonnyad, elszárad, ill. 〈növényzet〉 kiég, kisül
miképpen slt-el a’ legel mez
(1791 Péczeli József ford.Maisonnet)
A’ gyöpök elsültek
(1851 Egyed Antal ford.Ovidius)
A nagy forróság és a rendkivűli elpárolgás által fokozott aszályosság következtén a fák és bokrok levelei elhervadnak, a vetések elsárgúlnak, elsülnek vagy túl korán megérnek
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
augusztusban már teljesen világos volt, hogy a kukorica a Dunától keletre eső területeken elsült vagy nagy károkat szenvedett
(1995 Országgyűlési Napló)
3d. tárgyatlan (rég)
〈sötét bőrszínre vonatkoztatva is: vki(nek a teste, testrésze) erős napsütéstől (túlságosan) megpirosodik v. lebarnul, lesül
utánok kullogván tzimbalmokkal s hegedkkel az el-sltt Rusnya Tzigány nemzetſég
(1791 Döme Károly ford.)
Már elslt a’ szép korán’ patyolat teste
(1806 Wándza Mihály)
orczáid a’ naptól el-sültek
(1826 Fáy András¹)
elsült keztyütlen kezekkel
(1860 Vasárnapi Újság)
Míg gyönge nyájam’ kün legeltetém, Arczom’ kitéve szúró nap hevének, Im! Isten anyja megjelent nekem, [...] S ki barna arczu és elsült valék, Reám lövellvén szűz sugárait, Mint látod, engem bájjal álda meg
(1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
3e. tárgyatlan (rég v. nyj)
〈ember (vmely testrésze) tűzben v. nagy hőtől megég
Kórommá váltt testek szépen megujulnak, égő szobájokban akik bent szorulnak, azok is sirjokból el s ki szabadulnak. Fehérrel föstődnek elsültt orczáitok, pirossan nyilnak fel kormos ajakitok
(1776 Kozma István²)
Ha valaki elsül, megkenték fóolajval [= faolajjal]
(1960 Néprajzi Közlemények)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. süt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások