eltántorodik tn ige 12a

1. (rég, átv is) ’hirtelen egyensúlyát veszti, megtántorodik, ill. így eltér vhonnan vki’ ❖ te a’ jó-erkltſnek ösvényérl el tántorodál, és magad a’ hivságos gyönyörüségben fertzteted (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 49) | [a fiú] fel ’s alá ingatta a’ tsónakot. Tsak hamar eltántorodtak mind a’ ketten; ’s egyik a’ másikban akarván kapaſzkodni, lots! egyſzerre a’ vizbe estek (1805 Kis János¹ ford. 8240034, 67) | [Jácz úr] a’ kétségbeesés erejével hátraütvén a’ rablót ugy orrtövön találta, hogy az eltántorodva hátra hanyatlanék (1843 Pesti Hírlap CD61) | az asszonyok szigorú kormányzatot tartanak ott [ti. a kisvárosban]. Ott eltántorodni, megbotlani, bűnbe esni – nem lehet; mert nem szabad (1888 Jókai Mór CD18) | A hevesen hadonászó szónok megszédült és eltántorodott, közel lévén az eleséshez, vaskos angol szitokra fakadt (1910 Laczkó Géza CD10).

2. ’meggyőződésében elbizonytalanodik, hűségében, elhatározásában meginog(va elfordul vkitől, vmitől)’ ❖ Ne hogy eltántorodjanak némellyek azoknak [ti. a törököknek] beſzédére; Dobó dobot üttetett, a sípokat, trombitákat megfúvatja, mindenekkel a’ Jésus nevét kiáltatja, és így a’ Törökök hangját elnyomja (1802 e. Budai Ferenc 7060004, 554) | midőn azt mondják neki hogy az ismeretlen nő nagyon szép, ő fél azt megnézni nehogy ismét netalán eltántorodjék Rózsijától! (1856 Greguss Ágost 8163020, 40) | [a pápa] szándékától, hogy Rómába költözködik, el nem tántorodik (1904 Pór Antal CD55) | a magyar nemzetnek hajszálnyira sem szabad eltántorodnia a maga birodalmi eszméjétől (1938 Bajcsy-Zsilinszky Endre 9015001, 11) | Ha a bővítésnek csak egyetlen köre lesz, a NATO eltántorodik egyik legfőbb elvétől, és lényegében ugyanott tart, mintha nem is lett volna kiszélesítés (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. tántorodik; ÉKsz.; SzT.

eltántorodik tárgyatlan ige 12a
1. (rég, átv is)
hirtelen egyensúlyát veszti, megtántorodik, ill. így eltér vhonnan vki
te a’ jó-erkltſnek ösvényérl el tántorodál, és magad a’ hivságos gyönyörüségben fertzteted
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
[a fiú] fel ’s alá ingatta a’ tsónakot. Tsak hamar eltántorodtak mind a’ ketten; ’s egyik a’ másikban akarván kapaſzkodni, lots! egyſzerre a’ vizbe estek
(1805 Kis János¹ ford.)
[Jácz úr] a’ kétségbeesés erejével hátraütvén a’ rablót ugy orrtövön találta, hogy az eltántorodva hátra hanyatlanék
(1843 Pesti Hírlap)
az asszonyok szigorú kormányzatot tartanak ott [ti. a kisvárosban]. Ott eltántorodni, megbotlani, bűnbe esni – nem lehet; mert nem szabad
(1888 Jókai Mór)
A hevesen hadonászó szónok megszédült és eltántorodott, közel lévén az eleséshez, vaskos angol szitokra fakadt
(1910 Laczkó Géza)
2.
meggyőződésében elbizonytalanodik, hűségében, elhatározásában meginog(va elfordul vkitől, vmitől)
Ne hogy eltántorodjanak némellyek azoknak [ti. a törököknek] beſzédére; Dobó dobot üttetett, a sípokat, trombitákat megfúvatja, mindenekkel a’ Jésus nevét kiáltatja, és így a’ Törökök hangját elnyomja
(1802 e. Budai Ferenc)
midőn azt mondják neki hogy az ismeretlen nő nagyon szép, ő fél azt megnézni nehogy ismét netalán eltántorodjék Rózsijától!
(1856 Greguss Ágost)
[a pápa] szándékától, hogy Rómába költözködik, el nem tántorodik
(1904 Pór Antal)
a magyar nemzetnek hajszálnyira sem szabad eltántorodnia a maga birodalmi eszméjétől
(1938 Bajcsy-Zsilinszky Endre)
Ha a bővítésnek csak egyetlen köre lesz, a NATONorth Atlantic Treaty Organization ’Észak-atlanti Szerződés Szervezete’ eltántorodik egyik legfőbb elvétől, és lényegében ugyanott tart, mintha nem is lett volna kiszélesítés
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. tántorodik; ÉKsz.; SzT.

Beállítások