eltérő mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → eltér¹.

II. mn 17C2

1. ’〈a többihez, ill. egy másikhoz viszonyítva:〉 különböző, más’ ❖ a tisztelt ház [...] eltérő véleményben van (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | ugyanazon nemnek fajai, bár mi eltérők legyenek is különben, egy őstől származtak (1864 Rónay Jácint 8396003, 72) | A haza két fénylő csillaga eltérő irányba kezdett világítani, s a két nemes barátból nemes ellenfél lőn (1883–1884 Degré Alajos 8100005, 84) | Mivel [...] a szag a szennyeződésektől ered, a különféle gyártású mustárgáznak nagyon eltérő a szaga (1938 Kiss Dénes² 2138001, 304) | a nép s a háborúba szorító bitang uralkodó osztályok között nagyobb volt nálunk az ellentét, a kettő történelmi akarata eltérőbb, mint más nemzetekben (1946 Déry Tibor 9107003, 110) | a „lehetséges világok” fogalma igen különböző rendszerekben fordul elő, s ezek a rendszerek meglehetősen lazán és eltérően határozzák meg a fogalom tartalmát (1980 Bernáth Árpád–Csúri Károly 2030041, 25) | sok-sok hős, eltérő személyek mondják és élik meg ugyanazt (2001 Székely Júlia 3298004, 67).

2. (rég, ritk) ’a figyelmet más irányba fordító, elterelő 〈szó, kérdés〉’ ❖ részvéttel néztek a felháborodott ifjura s eltérő szavakkal igyekeztek felderíteni kedélyét (1859 Dózsa Dániel C1437, 145) | felelet helyett egy eltérő kérdést intéztem hozzá (1887 Gyarmathy Zsigáné C1954, 110).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. eltérőleg

eltérő melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenéveltér¹
II. melléknév 17C2
1.
〈a többihez, ill. egy másikhoz viszonyítva:〉 különböző, más
a tisztelt ház [...] eltérő véleményben van
(1848 Kossuth Lajos összes munkái)
ugyanazon nemnek fajai, bár mi eltérők legyenek is különben, egy őstől származtak
(1864 Rónay Jácint)
A haza két fénylő csillaga eltérő irányba kezdett világítani, s a két nemes barátból nemes ellenfél lőn
(1883–1884 Degré Alajos)
Mivel [...] a szag a szennyeződésektől ered, a különféle gyártású mustárgáznak nagyon eltérő a szaga
(1938 Kiss Dénes²)
a nép s a háborúba szorító bitang uralkodó osztályok között nagyobb volt nálunk az ellentét, a kettő történelmi akarata eltérőbb, mint más nemzetekben
(1946 Déry Tibor)
a „lehetséges világok” fogalma igen különböző rendszerekben fordul elő, s ezek a rendszerek meglehetősen lazán és eltérően határozzák meg a fogalom tartalmát
(1980 Bernáth Árpád–Csúri Károly)
sok-sok hős, eltérő személyek mondják és élik meg ugyanazt
(2001 Székely Júlia)
2. (rég, ritk)
a figyelmet más irányba fordító, elterelő 〈szó, kérdés〉
részvéttel néztek a felháborodott ifjura s eltérő szavakkal igyekeztek felderíteni kedélyét
(1859 Dózsa Dániel)
felelet helyett egy eltérő kérdést intéztem hozzá
(1887 Gyarmathy Zsigáné)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. eltérőleg

Beállítások