elúszik tn ige 15a4
1. ’〈ember, állat, ill. vízi jármű(vel vki)〉 vízben úszva eltávolodik vhonnan v. eljut vhova, vmeddig, ill. így elhalad vhol’ ❖ [a medvefókák] eggy óra alatt két Német mért-fdnél meſzſzebb el-úſznak (1790 Mindenes Gyűjtemény C0368, 228) | Szeged oly hidat nyerne, melyen télen nyáron szabadon lehetne átjárni a Tiszán, és mely alatt a hajók is eluszhatnának (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a tengerészek] igyekeznek elúszni a hajótól, nehogy az elsüllyedés után támadó örvény elnyelje őket (1925 Hajnik Miklós CD10) | A part felé nézett és azt mondta: – Jó lesz, ha majd ő is utánunk jön. Irunk neki? […] Elúsztunk az állomástól, az asszonyt már nem lehetett látni (1927 Kassák Lajos CD10) | A maratoni úszó [...] célja, hogy elússzon egészen a Fekete-tengerig (2000 Magyar Hírlap CD09).
2. ’〈vmennyi időn keresztül〉 folyamatosan úszik, ill. képes úszni vki’ ❖ [Poe] ép oly vakmerő volt ebben, mint mintaképe, órákig elúszott ár ellen is (1910 Elek Artúr 9122001, 34).
3. ’〈tárgy, dolog〉 a vízen v. vízben lebegve a sodrás következtében továbbjut(va kerül vhova v. elkerül vhonnan), ill. így elhalad vhol’ ❖ a’ szakadék házak ’s omladékok el-usztak annyira, hogy tsak két száz lépésnyire állottak-meg távul az elbbeni helyektl (1804 Molnár János C0310, 185) | odaveszett a téli takarmány, eleség, kerítések, kapuk elúsztak a vízzel (1856 Jókai Mór C2247, 326) | A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj (1936 József Attila C5741, 302) | Néha, miként észleltem, egy-egy holt fadarab úszik el mellettünk (1978 Györffy Miklós ford.–Széchenyi CD1502) | A szél messzire elsodorhatja a jéghegyeket, akár a tó túlsó végéig 100 km távolságra is elúszhatnak (1995 Természet Világa CD50) | a széttöredezett és egymástól elúszó jégtáblák (1998 Magyar Hírlap CD09).
4. (átv is) ’〈könnyű tárgy, dolog〉 légáramlattól sodorva ellebeg, úszva elszáll vhol, ill. vhonnan v. vmerre’ ❖ a’ derült egen csak eggy felhő sem úsza-el felettek (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2524, 185) | A harci főlobogó [...] Hosszan elúszik (1879 Szabó Dávid C3764, 134) | Elhömpölygött a harangszó a harmatos föld felett és darabokra törött a hegyek fején. Aztán megsokasodva emígy elúszott az erdők felé (1928 Tamási Áron 9701002, 39) | a lengedező ökörnyál a Vashegy mögött úszik el (1997 Sarkady Sándor CD52) | a Postabank fölül elúsztak a viharfelhők (1997 Magyar Hírlap CD09).
4a. ’〈hang〉(egyre távolodva) lassan (teljesen) elhalkul, ill. 〈(vetített) kép〉 lassan (teljesen) elhalványul’ ❖ Az igazgató hallotta, hogy odafönt [a rádióban] elúsznak-felerősödnek a hírek (1956 Thurzó Gábor C0091, 468) | bemondó: (rádióhang) A Meteorológiai Intézet jelenti, a várható éjszakai hőmérséklet (elúszik) (1979 Rádióreklám – televízióreklám 1160006, 141) | a kép itt finoman elúszik, nem akarván megsérteni a vallásosabb krimirajongók érzéseit (1990 Báron György 2011021, 61) | [a számítógépes zenei szerkesztőrendszer a dalokat] adásba szerkeszti, jelezve, melyik dal milyen hosszú, a vége „elúszik vagy lezár” (2002 Magyar Hírlap CD09).
4b. (irod) ’〈annak kif-ére, hogy vmely táj v. annak rész(let)e az ott elhaladó személy mellett elmaradva tovatűnik〉’ ❖ Sötétben az éjben egy ifju halad, Utána bokor, hegy elúszva marad (1836 Garay János 8154025, 373) | [jobbra] a borzalmas hirü héttorony, rombadölő falaival, s kapuival uszik el szemeink előtt (1870 Kecskeméthy Aurél 8231001, 106) | amint a szekerek megindultak, [...] mint valami lázálomban úsztak el előtte a kis falu apró fehér házai (1917 Móricz Zsigmond CD10) | Harapni lehetett a sötétséget köröskörül, hellyel-közzel egy parti ház lámpája úszott el mellettük (1951 Örkény István 9500001, 155).
4c. (irod) ’〈vmennyi idő〉 tovatűnik, elmúlik’ ❖ elúsznak [...] Ifjúságod drága napjai (1860–1865 Barina Vendel C0797, 27) | Napjaink hamar elúsznak (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Baudelaire 9359383, 64) | Ébrenlét s félálom közt hosszú, édes órák úsztak el (1938 Cs. Szabó László CD10) | az elúszott évek (1982 Takáts Gyula 9695024, 24).
5. (biz) ’〈vmely dolog, kül. pénz, birtok, vagyon(tárgy)〉(gondatlanság, felelőtlenség következtében) apránként elmegy (vmire), ill. 〈vmely értékes dolog〉 kárba vész, odalesz’ ❖ az a treffdáma ... 20, 000 forintom úszott el rajta (1874 Csengey Gusztáv C1278, 11) | egy-egy éjszaka vagyonok úsztak el pezsgőre, virágra, muzsikára (1913 Krúdy Gyula CD54) | vidéki bérlőcsaládok jóléte is a század elején gyakran úszott el [...] magasabbnak tartott életforma utánzásában (1933 Szekfű Gyula CD42) | Majd ha a patika is elúszik, megtanulják a pénzt megbecsülni (1956 Németh László² 9485043, 401) | a nehezen elért stabilizációs eredmények egyenesen elúszni látszanak (1996 Figyelő CD2601).
5a. ’〈vmely várt esemény, dolog〉 nem (a várt módon) valósul meg, nem következik be, ill. 〈vmely alkalom v. lehetőség, esély〉 kihasználatlanul maradva elmúlik, tovatűnik’ ❖ [a futballisták] képtelenek tartani a labdát, összeroppannak, és elúszik a számunkra fontos döntetlen (1966 Moldova György 9449002, 149) | az egész terület fertőzötté válik, s a többi gazda értékesítési esélyei is elúsznak (1995 Magyar Hírlap CD09) | Mikor érezték, hogy elúszott a meccs? (1996 Magyar Hírlap CD09) | addig hezitálnak, míg elúszik az alkalom (2009 Csabai László 3152006, 1205).
5b. ’〈annak kif-ére, hogy vmi már elérhetetlenné válik vki számára, vmely lehetőséget elmulasztva nem juthat már vminek a birtokába vki〉’ ❖ a végeredmény [ti. a pszichológiai vizsgálaté] akár hetekig is várathat magára, és az állás majdnem elúszott (1996 Magyar Hírlap CD09) | Néhány biztosnak tűnő olimpiai bajnoki cím elúszott (2000 Figyelő CD2601).
5c. (rég, ritk) ’könnyelműsége, gondatlansága stb. miatt anyagilag ellehetetlenül, tönkremegy vki’ ❖ eluszik (= sokat veszt kártyán) (1898 Kozma Andor C2789, 73) | Jó öreg fiú, ki azért úszott el, mert mindenkiért jótállt (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3118, 44) | Elúsztam pajtás, totál készen vagyok. Nincs már egy fűszál sem ezen a tanyán, ami az enyém volna (1933 Budapesti Hírlap okt. 8. C4721, 7).
6. elúszik vmivel (vonzat n. is) (biz) ’〈vmely (tervezett) feladattal〉 nem készül el időre, megkésik vmivel vki’ ❖ a szerkesztőnek az a meggyőződése, hogy Bródy Sándor hanyagsága miatt egyszer, egy napon „elúszik” az „Az Est” megjelenésével (1925–1927 Krúdy Gyula C2840, 406) | Itt van látogatóban az unokám, és egy kicsit elúsztam a házimunkával (1978 Népszava júl. 23. C7443, 4) | A konyha a földszinten volt: onnan kellett felhordanunk mindent, személyzet meg alig. El voltunk úszva, az asztalok mellől üvöltve követelőztek az emberek (1988 Kertész Imre² CD41) | [A háziasszony] hetekig emlegette minden szomszédasszonynak az esetet, miként is volt, hogy úgy elúszott a háztartással azon a napon (1997 Magyar Hírlap CD09).
Vö. CzF. elúsz; ÉrtSz.; TESz. úszik; ÉKsz.; ÚMTsz.