előfogat fn 3A
1. (/ritk) ’〈nehezebb terepen v. nagyobb terhelés esetén:〉 a szekeret, es. ekét húzó igavonók elé befogott állat, kül. egy v. több ló’ ❖ hazánkban vasutak, s gőzszekerek helyett nyaktörő kátyús utak, és az előfogat vagy úrdolgában kicsigázott gebék segedelmével alig mozdúlható szekerek divatoznak (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a hegyi útvonal] oly meredek, hogy rakott szekerekhez előfogatokat igényel (1853 Kőváry László C2805, 63) | jelentették, hogy itt vannak Váradról a puskaporos szekerek, de belesüppedtek az éjszaka az iszapba s előfogatot kértek, hogy kivontassák (1930 Móricz Zsigmond CD10) | Erdélyben előfordult, hogy bivalyos előfogatot állítottak a parlagot szántó ökörfogat elé (1999 Magyar néprajz CD47).
1a. (kissé rég, Közl) ’〈nehezebb terepen v. nagyobb terhelés, es. műszaki hiba esetén:〉 a mozdony elé kapcsolt vasúti vontatójármű’ ❖ Török-Szent-Miklósnál kifogyott mozdonyunkból valami úton-módon a szusz, s már most várnunk kellett, mig Szolnokról uj előfogatot kapunk (1862 Szokoly Viktor 8452003, 78) | nagy emelkedésű, rendszerint rövid vasúti pályaszakaszokon, ahol a tehervonatot csak két mozdonnyal (ú. n. előfogattal) lehetne vontatni, a szerelvény végén működő és az utolsó kocsival össze nem kapcsolt tolatómozdonyt alkalmaznak (1925 RévaiNagyLex. C5714, 338).
2. (rég) ’〈a vasúti közlekedés létrejötte előtti időkben a postai és személyszállításban előre meghatározott helyeken:〉 az elfáradt lovak váltására bérelt és előkészített egy v. több ló, ill. fogat, forspont’ ❖ Saját kocsiján, saját lovaival utazik Újhelyig; azután előfogattal utazunk (1828 Kazinczy Ferenc 7163037, 25) | a közben eső statiokon a szükséges előfogatok minden hátramaradás nélkül készen álljanak, hol a lovak felváltván a nélkül, hogy az élelmiszerek lerakatnának, rendeletetésük helyére folytonosan elszállíttassanak (1848 Kossuth Lajos CD32) | a vendéglő udvarán befogva állt Lemming úr előfogata, jeléül annak, hogy az uraság igen korán szándékozik elutazni (1867 Jókai Mór CD18).
2a. (Tört) ’〈Magyarországon a 17. század végétől:〉 kötelező (jobbágyi) szolgáltatás, amelynek értelmében kül. a jobbágyság köteles volt igavonó állatainak egy részét katonai és kincstári szállításokra, hivatalos személyek utaztatására v. postai és futárszolgálat rendelkezésére bocsátani, ill. az erre a célra kiállított, előkészített egy v. több ló v. fogat, forspont’ ❖ [Pozsony vármegyében] a nemesek eddig kivétel nélkül minden közterhekben (katonaszállásolást, útcsinálást, előfogatot is odaértve) egyiránt részesültek (1836 Kossuth Lajos CD32) | a magyar honvédelmi miniszter a megyéktől katonai előfogatokat kért s ezen kérelmet a Pest megyei alispán kereken megtagadta (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | a parancsnokságom alatt bevonuló csapatok számára szükségelendő előfogatokról és élelmiszerekről a megfelelő vonulási pontokon gondoskodni szíveskedjenek (1931 Sárközi György 9587011, 222) | a katonatisztek és a vármegye emberei állandóan forspontot, vagyis előfogatot követeltek. 1743-ban csupán május 1-jéig háromszáz igavonó állatot állítottak ki a vármegye tisztjei, hajdúi számára (2000 Glósz József CD36).
3. (rég) ’kocsi az eléje fogott lovakkal és rendsz. a kocsissal együtt; fogat²’ ❖ az ottoman főurak közül többen uj divatu kocsit, hintót s díszes előfogatokat tartanak (1850 Vahot Imre C4628, 117) | Bizonyosan Cagliari herceg előfogatának nézték az önét, hercegnő, a kocsis bérruhájáról s a hintó színéről. Nagyon jó lesz, ha ön rögtön más egyenruhát ad a cselédjeinek, s hintaját elcseréli, mert még többször is összetéveszthetik (1877 Jókai Mór CD18) | a világért nem ült volna akár most gőzhajóra, akár később vasútra; régi módon előfogattal jött fel Pozsonyba (1880–1882 Pulszky Ferenc C3546, 127).
Sz: előfogati, előfogatos.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.