előtalál ts ige 1a

1. (nyj v. vál) ’〈annak kif-ére, hogy vki haladás közben véletlenül találkozik, összefut vkivel, v. (más jellegű tevékenység közben) rábukkan, ráakad vmire, ill. keresés eredményeként rátalál vkire, vmire〉’ ❖ ismét útra indúlván, [...] elö-találának a’ tájon némelly pórokat (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 241) | Egy két régibb kehelynek, melyet utunkban a vidéki egyházakban előtaláltunk, felirata legalább azt tanusitá, hogy itt a mult századokban az ötvösség is nagyban virágzott (1860 Vasárnapi Újság CD56) | a vasútállomásnál nem találván elő fogatát, a nedves réteken keresztűl gyalog sietett kastélyába [Cavour] (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381004, 350) | az elszökött katonákat előtanálván, a közkatonákat fel kell akasztani (1929 Szabó László² CD10) | a helyiség átvizsgálása, az előtalált bizonyítékok lefoglalása (1995 Országgyűlési Napló CD62).

2. (rég v. nyj) ’〈rejtett gondolatot, összefüggést, megfejtést〉 eltalál, kitalál’ ❖ Mellyik madár repdez szárnya nélkül, És mellyik eszi meg aztat szája nélkül? Ha elő találad, vidd el furuglyámat (1775 k. Faludi Ferenc CD01) | nem vagy Te itt való szletés – Úgy é? – El találtad (1796 Karádi István ford. C2490, 33) | Lépfalvi nagy emberismerő, mindjárt előtalálta mi nyugtalanított (1822 Kisfaludy Károly 8242032, 53) | Előtalál: eltalál, kitalál (1885 Kardos Albert C5296, 449) | előtalá [!]: eltalál (1907 Édes Jenő C6294, 55).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÚMTsz. elétalál, ~

előtalál tárgyas ige 1a
1. (nyj v. vál)
〈annak kif-ére, hogy vki haladás közben véletlenül találkozik, összefut vkivel, v. (más jellegű tevékenység közben) rábukkan, ráakad vmire, ill. keresés eredményeként rátalál vkire, vmire〉
ismét útra indúlván, [...] elö-találának a’ tájon némelly pórokat
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Egy két régibb kehelynek, melyet utunkban a vidéki egyházakban előtaláltunk, felirata legalább azt tanusitá, hogy itt a mult századokban az ötvösség is nagyban virágzott
(1860 Vasárnapi Újság)
a vasútállomásnál nem találván elő fogatát, a nedves réteken keresztűl gyalog sietett kastélyába [Cavour]
(1880–1882 Pulszky Ferenc)
az elszökött katonákat előtanálván, a közkatonákat fel kell akasztani
(1929 Szabó László²)
a helyiség átvizsgálása, az előtalált bizonyítékok lefoglalása
(1995 Országgyűlési Napló)
2. (rég v. nyj)
〈rejtett gondolatot, összefüggést, megfejtést〉 eltalál, kitalál
Mellyik madár repdez szárnya nélkül, És mellyik eszi meg aztat szája nélkül? Ha elő találad, vidd el furuglyámat
(1775 k. Faludi Ferenc)
nem vagy Te itt való szletés – Úgy é? – El találtad
(1796 Karádi István ford.)
Lépfalvi nagy emberismerő, mindjárt előtalálta mi nyugtalanított
(1822 Kisfaludy Károly)
Előtalál: eltalál, kitalál
(1885 Kardos Albert)
előtalá [!]: eltalál
(1907 Édes Jenő)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÚMTsz. elétalál, ~

Beállítások