előtűnik tn ige 11c

1. (átv is) ’egyszerre láthatóvá válik, hirtelen előbukkanva megjelenik’ ❖ tünnyetek elé éjtszakának csillagai! (1805 Farkas Károly ford.–Macpherson C1697, 128) | Az akarat szabadságában az emberi szellem lényege legvilágosabban előtűnik, s ez által különbözik leginkább az állati lélektől (1864 Peregriny Elek 8360030, 145) | Két magas hegy vágánya közül előtűnik a telehold (1888 Jókai Mór CD18) | Hedvig szoknyái alól előtűnik mintás selyemharisnyája (1931 Sárközi György 9587012, 357) | Ahogy lefelé igyekeztem, előtűnt a szekér (1950 Bernáth Aurél 9052006, 44) | Már a Próbatételben is előtűnik ez a figura, az örök csendőr, az örök karrierista (1966 B. Nagy László CD53) | [Évike] hosszú haja, mint egy vörösesszőke patak, előtűnt (1981 Mohás Lívia 1109001, 69) | időnként a szürkének látszó kavicsból is előtűnhet a drágakő csillogása (1992 Fónagy Erzsébet 2050002, 23).

1a. (vál) ’〈kül. tény, ok, hiba〉 kiderülve nyilvánvalóvá válik; kiviláglik’ ❖ az tünik elő: hogy [...] olly munkához kezdett, mellyre korántsem volt elég előkészülete (1831 Széchenyi István C3903, 541) | Azon sokféle gyarapodás mellett, mit e korszak az állattenyésztésben előmutathat, egy olly lényeges hiba is tűnik elő, mellynek már e kor végén is mutatkoztak káros következményei (1840 Horváth Mihály 8189001, 124) | a Carolis család maig is gondosan őrzött régi okirataiból világosan előtűnik, hogy e nemzetség a Magyarországból kivándorolt Károli nevű lovagtól veszi eredetét (1873 Waltherr Imre CD57) | a gyermeki tulajdonságok inkább bizonyos megnyilvánulások ismétlődéséből, gyakori előfordulásából tűnnek elő (1978 Buda Béla 9073001, 221).

1b. (rég, ritk)(vmiben kiválóbbnak, rátermettebbnek bizonyulva) mások közül kitűnik’ ❖ az tanúlhattya ki minden Oskoláit, a’ ki Attyától, Rokonitól [...] segíttetik – néha, néha pedig [...] fáratságos szenvedés után a’ szegény is fellábol, ’s előtűnik! (1807 Perecsényi Nagy László 8325013, 7).

2. (rég, irod) ’vmi(lyen)nek látszik, tűnik, vmilyen képet mutat’ ❖ [ha a tükör] mindent rózsa szinnel fest, akkor megelégedett az ember; ha homályos ’s abban minden setéten tünik elő, akkor boldogtalan (1830 Széchenyi István 8429002, 53) | [a rácsozat] messziről úgy tűnt elő, mint egy arany csipkefodor (1856 Jókai Mór C2259, 43) | [Eszta] újan nőtt haja rövid volt. Úgy tűnt elő vele, mintha fiú volna (1898 Jókai Mór CD18) | Oly közömbösnek tűnt elő az egész sorsom, mert nem magam választottam (1920 Szép Ernő 9665042, 63).

Sz: előtűnő.

Vö. CzF. előtűn, előtünik; ÉrtSz.; TESz. tűnik; ÉKsz.; SzT.

előtűnik tárgyatlan ige 11c
1. (átv is)
egyszerre láthatóvá válik, hirtelen előbukkanva megjelenik
tünnyetek elé éjtszakának csillagai!
(1805 Farkas Károly ford.Macpherson)
Az akarat szabadságában az emberi szellem lényege legvilágosabban előtűnik, s ez által különbözik leginkább az állati lélektől
(1864 Peregriny Elek)
Két magas hegy vágánya közül előtűnik a telehold
(1888 Jókai Mór)
Hedvig szoknyái alól előtűnik mintás selyemharisnyája
(1931 Sárközi György)
Ahogy lefelé igyekeztem, előtűnt a szekér
(1950 Bernáth Aurél)
Már a Próbatételben is előtűnik ez a figura, az örök csendőr, az örök karrierista
(1966 B. Nagy László)
[Évike] hosszú haja, mint egy vörösesszőke patak, előtűnt
(1981 Mohás Lívia)
időnként a szürkének látszó kavicsból is előtűnhet a drágakő csillogása
(1992 Fónagy Erzsébet)
1a. (vál)
〈kül. tény, ok, hiba〉 kiderülve nyilvánvalóvá válik; kiviláglik
az tünik elő: hogy [...] olly munkához kezdett, mellyre korántsem volt elég előkészülete
(1831 Széchenyi István)
Azon sokféle gyarapodás mellett, mit e korszak az állattenyésztésben előmutathat, egy olly lényeges hiba is tűnik elő, mellynek már e kor végén is mutatkoztak káros következményei
(1840 Horváth Mihály)
a Carolis család maig is gondosan őrzött régi okirataiból világosan előtűnik, hogy e nemzetség a Magyarországból kivándorolt Károli nevű lovagtól veszi eredetét
(1873 Waltherr Imre)
a gyermeki tulajdonságok inkább bizonyos megnyilvánulások ismétlődéséből, gyakori előfordulásából tűnnek elő
(1978 Buda Béla)
1b. (rég, ritk)
(vmiben kiválóbbnak, rátermettebbnek bizonyulva) mások közül kitűnik
az tanúlhattya ki minden Oskoláit, a’ ki Attyától, Rokonitól [...] segíttetik – néha, néha pedig [...] fáratságos szenvedés után a’ szegény is fellábol, ’s előtűnik!
(1807 Perecsényi Nagy László)
2. (rég, irod)
vmi(lyen)nek látszik, tűnik, vmilyen képet mutat
[ha a tükör] mindent rózsa szinnel fest, akkor megelégedett az ember; ha homályos ’s abban minden setéten tünik elő, akkor boldogtalan
(1830 Széchenyi István)
[a rácsozat] messziről úgy tűnt elő, mint egy arany csipkefodor
(1856 Jókai Mór)
[Eszta] újan nőtt haja rövid volt. Úgy tűnt elő vele, mintha fiú volna
(1898 Jókai Mór)
Oly közömbösnek tűnt elő az egész sorsom, mert nem magam választottam
(1920 Szép Ernő)
Sz: előtűnő
Vö. CzF. előtűn, előtünik; ÉrtSz.; TESz. tűnik; ÉKsz.; SzT.

Beállítások