előzményhatározó fn 1A (Nyelvt)

’〈az irányhármasság szerinti felosztásában a folyamat- v. tartam-, ill. a véghatározóval szemben is: határozók olyan szemantikai típusának megnevezéseként, amelybe tartozó határozók az alaptagban kifejezett cselekvés, történés stb. kiindulási v. előidéző körülményét, előzményét határozzák meg〉’ ❖ [Az új gimnáziumi tankönyvben] pontosabb és logikusabb a határozók csoportosítása: az előzményhatározó, a tartamhatározó és a véghatározó csoportjára. Tudtunkkal az elnevezések is újszerűek (1951 Rubinyi Mózes C6003, 433) | a beágyazásos transzformáció világosan kimutatja azt is, hogy az eredet- és az eredményhatározó szintén az állapotféle határozók körébe tartozik mint előzmény-, illetőleg véghatározó: kifejezi az alanyban, tárgyban megjelölt személy vagy dolog régebbi, illetőleg újabb állapotát (1974 Rácz Endre C5914, 393) | Az időhatározói mellékmondatok – első osztályozási szempontként – a határozó iránya szerint különülnek el (irányhármasság), mégpedig tartam-, előzmény- és véghatározóra: Boldizsár akkor kezdett hozzá a tanuláshoz, amikor elment a barátja. Mióta elmentél, szomorú vagyok. Mire hazaérnek a gyerekek, sütök palacsintát (2000 Haader Lea C6282, 505).

előzményhatározó főnév 1A (Nyelvt)
〈az irányhármasság szerinti felosztásában a folyamat- v. tartam-, ill. a véghatározóval szemben is: határozók olyan szemantikai típusának megnevezéseként, amelybe tartozó határozók az alaptagban kifejezett cselekvés, történés stb. kiindulási v. előidéző körülményét, előzményét határozzák meg〉
[Az új gimnáziumi tankönyvben] pontosabb és logikusabb a határozók csoportosítása: az előzményhatározó, a tartamhatározó és a véghatározó csoportjára. Tudtunkkal az elnevezések is újszerűek
(1951 Rubinyi Mózes)
a beágyazásos transzformáció világosan kimutatja azt is, hogy az eredet- és az eredményhatározó szintén az állapotféle határozók körébe tartozik mint előzmény-, illetőleg véghatározó: kifejezi az alanyban, tárgyban megjelölt személy vagy dolog régebbi, illetőleg újabb állapotát
(1974 Rácz Endre)
Az időhatározói mellékmondatok – első osztályozási szempontként – a határozó iránya szerint különülnek el (irányhármasság), mégpedig tartam-, előzmény- és véghatározóra: Boldizsár akkor kezdett hozzá a tanuláshoz, amikor elment a barátja. Mióta elmentél, szomorú vagyok. Mire hazaérnek a gyerekek, sütök palacsintát
(2000 Haader Lea)

Beállítások