emancipál ts ige 1a

1. (Pol v. Szoc is) ’〈népet, társadalmi, vallási stb. közösséget, csoportot, réteget, es. személyt〉 alávetett, függő helyzetből felszabadít, ill. másokéval egyenlő jogokkal felruház, egyenjogúvá v. egyenrangúvá tesz’ ❖ Mikor én a’ voksomat adtam, arról volt ſzó a’ Parlamentben, nem volna e’ tanátsos és idvességes Irlandia megnyugtatására a’ Katholikusokat emancipálni? (1828 Hazai és Külföldi Tudósítások C8278, 294) | [Iván] emancipálta a népnevelőt a népszolgaság nyomorából, ösztöndíjakkal serkenté a tanuló sarjadékot, okos könyvekkel látta el a felnőtteket (1870 Jókai Mór CD18) | Végre támadt egy vakmerő miniszter, aki nemcsak az asszonyokat meri emancipálni (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | [Angliában] a püspöki egyházhoz nem tartozó protestánsokat [...] politikailag már 1828-ban emancipálták (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | Az államszocializmus kísérlete, hogy bevonja őket a létező társadalomba, hogy a maga módján emancipálja a cigányságot, kevéssé sikerült (1995 Népszabadság jún. 10. C7845, 3).

2. (Pol v. Szoc is) ’〈alacsony(abb) rangú v. annak tartott dolgot, eszmét, jelenséget stb.〉 elnyomott helyzetéből felszabadít, alárendelt szerepétől mentesít’ ❖ [Gutenberg] Sajtója által Emancipálta A’ szellemet (1842 Garay János C2711, 9) | [Kisfaludy Károly] példája s élő szavának hatása által emancipálta a költői előadást a görög mythologiai képes kifejezésmód s a classicai népek életére és kifejezésmódjára célzó vonatkozások alól (1864 Toldy Ferenc 8481011, 219) | [Oscar Wilde] meg akarta szabadítani a művészetet az erkölcs minden feszélye alól. Emancipálni a szépet a jótól (1934 Babits Mihály 9014137, 337) | A Kerti mulatságban Konrád [György] arra vállalkozik, hogy [...] végképp emancipálja a szemléletet a cselekvés alól (1990 Szirák Péter 2001038, 88).

3. emancipálja magát (vál)(anyagilag, szellemileg stb.) függetleníti v. megszabadítja magát vkitől v. vmitől’ ❖ nem kínzom el magamat annak elmondásával, hogy az öcsémtől, ki engemet ezen atyai jószágunk birtokából ki akara rekeszteni, [...] miket kelle mindaddig szenvednem, míg hogy magamat emancipálhassam az ő rabságából, megházasodtam (1810 Kazinczy Ferenc 7163026, 482) | egy szép reggel azon veszi magát észre szinköltőnk, hogy a drámai törvények alól magát tökéletesen emancipálta, s irt ugyan egy szindarab forma költeményt, hanem az minden inkább, mint szindarab (1855 Egressy Gábor 8123006, 236) | A hölgy nagyon lengén volt öltözve. Rendkivül mély kivágásu ruháját egészen ugy viselte, mintha emancipálta volna magát a ruhaviselés alapelvei alól (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 75) | Minél inkább képes az ember arra, hogy saját természetétől is emancipálja magát, annál inkább növekszik az eshetősége az érdekek olyan újrafogalmazásának, mely kizárja az ütközést és a kölcsönös pusztítást (1986 Csepeli György 1029001, 40).

Sz: emancipálódik, emancipált.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

emancipál tárgyas ige 1a
1. (Pol v. Szoc is)
〈népet, társadalmi, vallási stb. közösséget, csoportot, réteget, es. személyt〉 alávetett, függő helyzetből felszabadít, ill. másokéval egyenlő jogokkal felruház, egyenjogúvá v. egyenrangúvá tesz
Mikor én a’ voksomat adtam, arról volt ſzó a’ Parlamentben, nem volna e’ tanátsos és idvességes Irlandia megnyugtatására a’ Katholikusokat emancipálni?
(1828 Hazai és Külföldi Tudósítások)
[Iván] emancipálta a népnevelőt a népszolgaság nyomorából, ösztöndíjakkal serkenté a tanuló sarjadékot, okos könyvekkel látta el a felnőtteket
(1870 Jókai Mór)
Végre támadt egy vakmerő miniszter, aki nemcsak az asszonyokat meri emancipálni
(1895 Mikszáth Kálmán)
[Angliában] a püspöki egyházhoz nem tartozó protestánsokat [...] politikailag már 1828-ban emancipálták
(1904 Nagy képes világtörténet)
Az államszocializmus kísérlete, hogy bevonja őket a létező társadalomba, hogy a maga módján emancipálja a cigányságot, kevéssé sikerült
(1995 Népszabadság jún. 10.)
2. (Pol v. Szoc is)
〈alacsony(abb) rangú v. annak tartott dolgot, eszmét, jelenséget stb.〉 elnyomott helyzetéből felszabadít, alárendelt szerepétől mentesít
[Gutenberg] Sajtója által Emancipálta A’ szellemet
(1842 Garay János)
[Kisfaludy Károly] példája s élő szavának hatása által emancipálta a költői előadást a görög mythologiai képes kifejezésmód s a classicai népek életére és kifejezésmódjára célzó vonatkozások alól
(1864 Toldy Ferenc)
[Oscar Wilde] meg akarta szabadítani a művészetet az erkölcs minden feszélye alól. Emancipálni a szépet a jótól
(1934 Babits Mihály)
A Kerti mulatságban Konrád [György] arra vállalkozik, hogy [...] végképp emancipálja a szemléletet a cselekvés alól
(1990 Szirák Péter)
3. emancipálja magát (vál)
(anyagilag, szellemileg stb.) függetleníti v. megszabadítja magát vkitől v. vmitől
nem kínzom el magamat annak elmondásával, hogy az öcsémtől, ki engemet ezen atyai jószágunk birtokából ki akara rekeszteni, [...] miket kelle mindaddig szenvednem, míg hogy magamat emancipálhassam az ő rabságából, megházasodtam
(1810 Kazinczy Ferenc)
egy szép reggel azon veszi magát észre szinköltőnk, hogy a drámai törvények alól magát tökéletesen emancipálta, s irt ugyan egy szindarab forma költeményt, hanem az minden inkább, mint szindarab
(1855 Egressy Gábor)
A hölgy nagyon lengén volt öltözve. Rendkivül mély kivágásu ruháját egészen ugy viselte, mintha emancipálta volna magát a ruhaviselés alapelvei alól
(1911 Móricz Zsigmond)
Minél inkább képes az ember arra, hogy saját természetétől is emancipálja magát, annál inkább növekszik az eshetősége az érdekek olyan újrafogalmazásának, mely kizárja az ütközést és a kölcsönös pusztítást
(1986 Csepeli György)
Sz: emancipálódik, emancipált
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások