emberbőr l. összetételként az alábbi szócikkben

bőr fn és mn 4C5bűr (rég v. nyj)

I. fn

1. (Anat) ’az ember, ill. a gerinces állatok azon kiterjedt érhálózattal és idegvégződésekkel rendelkező érzékszerve, amely a testet többrétegű (jellegzetesen pigmentált) kültakaróként borítja, megvédve a különféle környezeti ártalmaktól’ ❖ gyakorta olly vaſtag a’ kls bör, hogy genyetſég által nem theti magát rajta hanem az alatta való húsba mélyebben belé évödik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 494) | A szerecsen korom bőrét Ha fehérré tehetné (1790 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [a lovak] bőrin átvirít a borda (1846 Kuthy Lajos C2857, 304) | [Cartel úr] bőre sárgás-barna volt a sok kvarcfénytől, de ez a bőr olyan ráncos, olyan löttyedt volt, mintha semmise lett volna mögötte (1926 Nagy Endre CD10) | vörhenyeges, gennyedző bőr (1969 Konrád György 9351002, 118) | Légzésük [ti. a férgeké] a bőrön keresztül történik (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065002, 61) | [az öröm és a szenvedés] ujjaink hegyéig betölti a testet, olyannyira, hogy bizsergését már bőrünk belső felszínén érezzük (1990 Beney Zsuzsa 2001021, 12) bőrig ázik ’〈ember, testrész, es. állat ált. esőtől〉 addig ázik v. annyira elázik, hogy a ruhája, ill. 〈állat〉 bundája, tollazata teljesen átnedvesedik’ ❖ Azt hiszem, felel az idősb, bőrig ázott tagjait rázva, ’s dideregve: itt a’ gerinczen kikerülhetjük a’ vizet (1838 Jósika Miklós 8212010, 64) | Nagy zápor volt az éjjel, bőrig áztam a mezőn (1878 Lukácsy Sándor C2947, 14) | bőrig ázott veréb (1918 Berkes Imre Izidor CD10) | [a cerkófok] bőrig ázva kúsztak fel a gyökereken, úgyhogy csak úgy rázták bundájukról a vizet (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Ráadtam a vízhatlan gumiköpenyemet – mondta Bill –, mert már bőrig ázott (1971 Déry Tibor 9107017, 206) bőrig áztat ’〈víz, kül. eső〉 okozza, hogy vki így ázzon v. elázzon’ ❖ bőrig áztat e’ vad zivatar (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare 8524418, 222) | Ha két deci vizem van, egy decit elmosdom. Mostanában az esővíz is gyakran bőrig áztat (1914 Halász Gyula CD10) | Támadásuk kezdetén hirtelen eső kerekedett, bőrig áztatta őket és íjaikat (1997 Rubicon CD17).

1a. (a csont szó párjaként, jelzőként is) ’〈nagyfokú soványság kif-ére〉’ ❖ Tsak a’ csontja ’s a’ böre (1795 Szent-Páli István 7323002, 293) | nézz elaſzott br és tsont karjára (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 13) | csontból és bőrből álló férj (1829 Horváth József ford.–Becker¹ 8187004, 8) | le is soványodtam, hogy mán csak a csontom, bőröm vót (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 154) | Egy hétig tartottak fogva, csont és bőr voltam, amikor elengedtek (1996 Természet Világa CD50).

1b. ’〈az egészség, a testi épség, ill. az élet jelképeként〉’ ❖ [a király,] féltvén a’ maga brét, tanátsosbnak itélte, tet mint jó Baráttyát bé-fogadni (1785 Lethenyei János ford. C2909, 38) | Tudhatja, hogy a poétaembernek kényes a bőre, mit nyargal késő este a harmatban? (1886 Jókai Mór CD18) | csak a saját bőrét akarta menteni (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 362) | senki se szívbajos, ha a más bőrére megy a játék (1956 Maróti Andor 2005094, 832) bőrében áll (rég) ’vkinek a kára v. haszna vmi, ill. érdeke fűződik vmihez, az érdeke forog kockán’ ❖ tudja, hogy bribenn áll, ha ideje koránn az  rendibe meg-jelenni nem látándják azon rendnek ell-járói (1780 Magyar Hírmondó 7444009, 652) | Nagyon börökbe áll a’ többi Europai Hatalmasságoknak, hogy a’ két Császári Udvar hatalmát nagyra ne hagyák nevekedni (1790 Szirmay Antal C2451, 46) | Prókátornak briben áll, Hogy a’ Rab mellett allegál (1819 Farkas András 7333009, 23) | igen szeretnők, hogy mikor így a bőrünkben áll valami, nekünk is volna valami beleszólónk (1868 Hamary Dániel C2107, 65) bőrében jár (rég) ’ua.’ ❖ Ho! ho! brömben jár itt a’ dolog (1775 Simai Kristóf C3746, 92) | Brömben jár a’ dolog. az az: Az én károm, vagy hasznom (1793 Kovács Pál¹ C2763, 68) | Az  brében jár: oh melly hathatósan fog tudni beszélleni (1811 Döme Károly ford.–Metastasio C1452, 222) | irataimat [a gyárban] a Generálisnak bemutattam, mindent hitt, de nem segíthetett, mert – úgy mondá – az ilyen titkos gyártás neki bőriben jár (1849 Gábor Áron² CD45) vmilyen bőrben van ’láthatóan vmilyen egészségi állapotban van’ ❖ Jó ’s fényl brben vagyok én (1814 Virág Benedek ford.–Horatius C4492, 30) | A bérkocsi lovai mindig rosz bőrben vannak (1844 Nagy Ignác C3258, 14) | Gyalázatos bőrben vagy, hogy rossz rádnézni! (1924 Kassák Lajos CD10) | A legrosszabb bőrben Tót volt. Agya zúgott. Érzékszervei megszűntek működni. Hallucinált (1967 Örkény István 9500034, 196) | a kis Sarif nincsbőrben, arca tele kelésekkel, pattanásokkal (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. (birtokszóként) ’〈annak kif-ére, hogy vki a saját (maga) életében, helyzetében, állapotában érzékel vmely külső eseményt, körülményt〉’ ❖ a hatvan év alatt, míg [VII. Edward] trónra került, alig volt már emberi vonatkozás, amit a maga bőrén ki ne próbált volna (1910 Ignotus CD10) | a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy tönkremegy a nép és elpusztul a nemzet, amelyiknek vallása nincsen (1940 Bangha Béla 9024001, 9) | Az emberek, tehát az írók is, elsődlegesen a történelmi korszakot élik át, mert azt érzik a bőrükön. Az emberek nem irodalmi korszakokban, hanem történeti korszakokban élnek (1982 Sőtér István 2028002, 215) | Jól érzi magát a bőrében akkor is, ha mások kritizálják? (2000 Figyelő CD2601).

1d. (birtokszóként) ’〈sors, élethelyzet jelképeként〉’ ❖ Én brötökben lenni nem akarnék (1786 Dugonics András C1471, 257) | Annak a’ bőribe még inkább nem szeretnék búni (1806 Babotsai István C0702, 22) | én a te bőrödben nem tudnék olly nyugodt lenni (1838 Jósika Miklós C2398, 101) | Szepegve gondolt arra, ha ő lett volna Manusek Vince bőrében azon a végzetes délutánon (1902 Mikszáth Kálmán CD04) | Orczyné: Kedvesem! Nincs börtönben! Teleki: Bár ott volnék. Az is jobb volt. Orczyné: Mert mellettem a börtönnél is rosszabb?! Teleki: Maga mellett! A helyemen nem vagyok. A bőrömben, a dolgunkban (1963 Illyés Gyula 9274055, 239).

1e. (rendsz. ›arc‹ jelentésű szavakkal) ’〈lelki érzékenység, szemérem- v. szégyenérzet, ill. ezek hiányának jelképeként〉’ ❖ Istenücshig az orcám bhűre szintúgy égett (1799 Csokonai Vitéz Mihály C1329, 371) | Hah, hát a világ minden szörnye rokonom? tehát ilyen gyalázatos vér foly ereimben. Oh szégyen, ne mard le képemről a bőrt! (1846 Petőfi Sándor 8366449, 198) | jó vastag bőre volt sértések elszívelésére (1850 Jókai Mór CD18) | Hát van bőr a képükön, ilyen széket adnak alám, hogy kiáll belőle a szeg? (1958 Népszabadság nov. 12. C1499, 11) | Lesült a pofámról a bőr. Másoktól kellett megtudnom, miért nem járhat kapálni az én feleségem (1972 Szabó István² 9625003, 472).

1f. (állatbőr kikészítésével v. értékesítésével kapcs. igékkel) ’〈anyagi v. fizikai kizsigerelés, kiszipolyozás v. kihasználás jelképeként〉’ ❖ Már a’ ſzegény jobbágyainak ſzinte a börit is le-huzza (1794 Magyar nyelvmester C1947, 179) | Ilyen módon fogják megnyúzni népünket, Jaj, régen eladták már a’ mi bőrünket (1802 Csokonai Vitéz Mihály C6225, 170) | én nem akarom senkinek a bőrét lenyuzni; de ha nem fizetnek, hát majd lenyuzza az ügyvéd duplán (1882 Vértesi Arnold C4453, 121) | adó a papnak, harangozónak, községnek, államnak, az Istennek tiszteletére adakozz. Hány bőrt húztak már le rólunk? (1976 Dobos László 1034004, 342).

2. (Ipar is) ’lenyúzott (és kikészített, ill. feldolgozott) állatbőr (mint vmely tárgy anyaga)’ ❖ ſenki nem tudhat ſarut varni, ſem bört ki kéſziteni, ha tſak a’ varga vagy timár meſterſéget nem tanulta (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 575) | A’ gyapjas, – szőrös-bőrök a’ szűtsök által szoktak kikészíttetni (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315022, 404) | Adjon isten juhot, Ökört a magyarnak, Hej hogy adhasson sok bőrt A zsidó szomszédnak (1874 Arany János népdalgyűjteménye C0663, 26) | a bőr husos részét késsel lekotorják. A bőrt cserzik is, cserfahéjfőzetbe teszik; a főzethez még egy kis timsót adnak. A cserzett bőr barna lesz (1911 Malonyay Dezső 8292034, 225) | Mikor [a vászonnemű] új, béavatjuk jó avas zsírba. Akkor ojan lesz, mint a bűr (1930 Móricz Zsigmond CD10) | [A bukósisak] a cipő talpához hasonló vastagságú bőrből készült (1992 Huszár János 2012004, 150).

2a. ’ez v. ennek darabja mint (használati) tárgy (része)’ ❖ Szent István alatt [a magyar nemzet] szent oltár előtt térdepel, posztót visel inkább s törvényt ír bőrre (1779 Bessenyei György¹ C1083, 28) | A padra drága bőröket teritettek, ugyszintén a földet is bőrökkel boritották. Narda hermelines palástban, ragyogó gyémántos pártával ült a ruganyos prémen (1879 Sziklay János ford.–Sacher-Masoch 8447004, 21) | [a szabott főkötőt a nép] ősi zamattal, parittya-főkötőnek nevezi, hasonlatát a hajító parittya bőrének alakjától véve (1912 Malonyay Dezső 8292037, 86) | A gitárokat Tátrai Tibor kezelte, s a csapatban két dobos, Póta András és Solti János püfölte a bőröket (2000 Magyar Hírlap CD09).

2b. (Sp, sajtó) ’futball-labda’ ❖ megint az orra előtt látja a gömbölyű bőrt (1912 A magyar sportnyelv C6215, 217) | A gyerek rámnéz, aztán nekifut, ballal akarja rúgni, de gyengén találja el a „bőrt”. (Ahogy most a sporthírlapírók a labdát nevezik) (1958 Népszabadság nov. 30. C1499, 16) | A godalmingi Charterhouse magániskola a foci egyik őshelye, az ottani diákok kezdték a múlt század közepén két csapatra osztva rúgni, a kapuk felé terelgetni a bőrt (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (rendsz. birtokszóként) (ritk) ’különböző növényi részek felületét körülvevő (vékony) külső réteg, héj, kéreg stb.’ ❖ [a gumós lednek gyökérgumója] vizben meg-fzve és a’ fekete brit le-vonva, friſs vajjal, ſokaknál kedves tavaſzi tsemege (1787 Mátyus István 7222017, 276) | az ollyat [ti. barackot] példáúl, a’ melyiknek a’ kűlső bőre nem szőrös, hanem kopasz, azomban a’ húsa kemény, a’ Frantziák Brugnons-nak, az Anglusok Nectarin-nak mondják (1805 Pethe Ferenc 8364016, 270) | a spórák a levél bőre alatt a levél szövetében keletkeznek (1893 PallasLex. CD02) | bús füge, […] jer! barna melledbe harapok. […] Óh, érdes bőr, sikamlós vér, nyelvem alatt foszladó rostok (1933 Babits Mihály C0695, 463) | a [lefagyasztott] paradicsom felengedés után azonmód, nyersen élvezhetetlenné, folyóssá válik, bőre pedig felpöndörödik (1989 Frank Júlia CD19).

4. ’vmit befedő, beborító v. körülburkoló hártyaszerű réteg’ ❖ ſzájában az apro ſebek ſem nagyon nem fájnak, ſem nem forrok, hanem inkább ſetét vereſsek, és gyakran ſzalonna forma börrel vagynak bé-vonva (1778 Milesz József ford.–Störck 7227003, 56) | A’ tsalárd idő’ járása, a’ gyakortai esőzés vagy szárazság […] ollyan környűlállások a’ mezei gazdaságban, mellyek a’ főld’ termékenységét vagy terméketlenségét […] egésszen megváltoztathattják, és a’ főld’ bőrének viztartható erejét másmás szerrel kívánnák mérsékelni (1805 Pethe Ferenc 8364003, 74) | Vizahólyag […], különböző […] halak úszóhólyagának (l. Halhólyag) belső, húsos és edénydús bőre (1897 PallasLex. CD02) | A tyúk zuzájának a belső bűrít lehúzni (2000 Az Európai Folklór Intézet kiadványai CD48).

4a. (birtokszóként) (Konyha is) ’vmely töltelékes húsáru disznó- vagy juhbélből, ill. műanyagból való külső védőburka, lehúzható héja’ ❖ ha kolbászt esznek – bőrét adják ide, ha disznósajtot esznek, szintén a bőrét adják ide (1877 Adomák a magyar nép életéből C0526, 60) | felvágtam a hurka bőrét (1919 Szabó Dezső 9623005, 231) | Szép, kerek, vörös párizsi szeleteket [ettek], amelyeknek a bőrét a fogukkal húzták le (1925 Krúdy Gyula CD54) | [A burgonyát] felforralva fedő alatt puhára főzöm, csak ezután karikázom bele a bőrétől megfosztott kolbászt. (A kolbász bőre könnyűszerrel lejön, ha meleg vízbe rakjuk, majd a vízből kivesszük, és öt percig hagyjuk szikkadni.) (1990 Frank Júlia CD19).

5. ’folyadék, pép felszínén kül. lehűléskor keletkező hártyaszerű réteg’ ❖ az emlitett bör tſak akkor támadhat a’ vérnek ſzinén, midön ſzökeſſel [!] jön ki az érböl, és fel nem zúrják [!] zavarják a’ fel-fogó edényben (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 69) | ha egy darabot [ti. vizahólyagot] meleg vizbe el-olvasztva, a’ nyúlós borba tltenek, a’ bor szinén a’ hordóba vékony brt formál (1795 Gáti István C1860, 215) | keverd fel többször, hogy böre ne legyen, mint a’ téjnek szokott lenni (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 691) | A hűsebb levegőtől finom bőr vonta be a kocsonyás drága édességet [ti. lekvárt] (1926 Babits Mihály C0698, 59).

6. (biz, gyakr. pejor)(csinos, kívánatos) nő’ ❖ ezis hasonlo képpen elmenvén a’ rosz börrel, megint reá ütnek erreis a’ Politzájok […]; bérontanak és az elsö 3 Politzájt és a’ Kuplernét [ti. a bordélyház vezetőjét] Leányoſtol fogſágba kiſérék (1787 Magyar Kurír C0312, 192) | egy gyönyörü deli hölgy suhant arra el. […] – Hej, […] ugy-e felséges lény volt ez? – Bizony derék bőr, – jegyzé meg a kérdeztetett Balázs (1846 Pesti Divatlap C5838, 667) | volt aztán nekem még valakim. […] Te, Elekes: egy cseléd, egy egész közönséges cseléd […]. – Haj, de micsoda pötty volt az. Jó bőr. Szűz volt (1926 Kosztolányi Dezső CD10) | Egy vöröshajú nő lépett be [a kocsmába]. Fekete szemöldök, húsos ajkak, oldalt sliccelt szoknya. Tűrhető karosszéria: „Jó bőr!” (1958 Szekeres György ford.–Sabatier C3925, 49).

7. (rég) ’öltözet, ruha, ill. külső megjelenés, küllem’ ❖ Az áhitatos Apátzak [!] tsak nem kiugranak a’ ſzent börböl örömökben (1787 Magyar Kurír C0312, 166) | A magyar magára […] német bőrt öltözött (1812 e. Keresztesi József 7172003, 214) | olasz bőrben, egy-egy magyar bajnok (1879 Arany János C0657, 69) | átadta magát a Bubenyik kezeibe, aki már várt rá a keményre vasalt elejű inggel, meg a frakköltözettel […]. – No, bracsok slatki (no, édes testvérke), nyúzd le hamar rólam ezt a bőrt (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312014, 147).

7a. (rendsz. birtokszóként) ’vkinek az önmagáról mutatott képe mint az önazonosság jelképe’ ❖ [a hazug próféták,] ha ki-tudódnak, hogy rajta ne veszejtsenek, más börbe öltöznek azonnal; vagy oda illanak [!], hol ſzabadabb az ollyan káromkodás (1777 Molnár János C3195, 256) | Szivemnek meg magyarázhatatlan keserségével kellett ſzemlélnem […] hogy’ vetkezik ki bribl; hogy’ tseréli fel nyelvét, más idegennel; hogy’ tagadja meg maga magát (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419024, 662) | [Jelencsek] most csak annyiban változtatá bőrét, hogy nyilvánosan hallgat (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 521) | kiütött a bőre alól a komolyságot affektáló bíró (1911 Móricz Zsigmond C3220, 176) | a nappal szerény átlagautós bőrében [szürkületkor és este] életveszélyes rém rejtőzködik (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. mn

(jellemzően) lenyúzott és kikészített állatbőrből való, ill. ezzel borított 〈használati cikk〉’ ❖ A melledre tévén patyolatból taréjt, Antecessoroddal [= hivatali elődöddel] egyél spárgát, paréjt; Akkor lábatokra vonván bőr fischledert [= halbőrt], Látogassátok meg púderesen Federt (1795 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | a tegez kétségkívűl bőr volt (1876 Salamon Ferenc CD57) | egy barna, vékony, kivarrott, bőr dohányzacskó (1920 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Valódi bőr ülőgarnitúrát keresek, amolyan angolosat, amilyen a filmekben a kandallótűz előtt látható (2000 Lakáskultúra CD39).

Ö: állat~, angóra-, angyal~, antilop~, arc~, bagaria~, bárány~, birka~, bivaly~, boksz~, borjú~, bunda~, csont-~, disznó~, egész~, elő~, farkas~, fej~, fél~, felső~, hal~, kecske~, kesztyű~, kígyó~, kutya~, lakk~, liba~, ló~, marha~, medve~, mű~, nyers~, ördög~, párduc~, szalonna~, szarvas~, szattyán~, szín~, szőröstül-bőröstül, talp~, tehén~, vad~.

UB: -bántalom, -barát, -betegség.

Fr: ép.

ÖU: borz~, ember~, fel~, fóka~, gyík~, juh~, króm~, kül~, macska~, maroken~, nyúl~, ökör~, test~, tigris~, vidra~.

ÖE: ~anyag, ~árus, ~beteg, ~borítás, ~cserző, ~elváltozás, ~enyv, ~érzékenység, ~fekély, ~feldolgozó, ~felület, ~féreg, ~foszlány, ~gyűrű, ~harang, ~harisnya, ~hulladék, ~izgató, ~kéreg, ~kereskedelem, ~kereskedő, ~kötényes, ~lemez, ~nemű, ~orvos, ~redő, ~repedés, ~rész, ~réteg, ~sejt, ~szag, ~szalag, ~szandál, ~szerű, ~takaró, ~vizenyő.

Sz: bőrtelen.

Vö. CzF. ~, bőröstül; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bőrátalvető, bőr-kalaptartó, bőrlevelestáska, bőrmellrevaló, bőr-párnazsák, bőr-párnazsákocska, bőr-priccsnyeregszer, bőr-rabnadrág, bőrszekéralj, bőr-ületpárna; ÚMTsz.

emberbőr - nem önálló címszó, lásd az alábbi címszó összetételeként
bőr főnév és melléknév 4C5
bűr 4C5 (rég v. nyj)
I. főnév
1. (Anat)
az ember, ill. a gerinces állatok azon kiterjedt érhálózattal és idegvégződésekkel rendelkező érzékszerve, amely a testet többrétegű (jellegzetesen pigmentált) kültakaróként borítja, megvédve a különféle környezeti ártalmaktól
gyakorta olly vaſtag a’ kls bör, hogy genyetſég által nem theti magát rajta hanem az alatta való húsba mélyebben belé évödik
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A szerecsen korom bőrét Ha fehérré tehetné
(1790 Csokonai Vitéz Mihály)
[a lovak] bőrin átvirít a borda
(1846 Kuthy Lajos)
[Cartel úr] bőre sárgás-barna volt a sok kvarcfénytől, de ez a bőr olyan ráncos, olyan löttyedt volt, mintha semmise lett volna mögötte
(1926 Nagy Endre)
vörhenyeges, gennyedző bőr
(1969 Konrád György)
Légzésük [ti. a férgeké] a bőrön keresztül történik
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
[az öröm és a szenvedés] ujjaink hegyéig betölti a testet, olyannyira, hogy bizsergését már bőrünk belső felszínén érezzük
(1990 Beney Zsuzsa)
bőrig ázik
〈ember, testrész, es. állat ált. esőtől〉 addig ázik v. annyira elázik, hogy a ruhája, ill. 〈állat〉 bundája, tollazata teljesen átnedvesedik
Azt hiszem, felel az idősb, bőrig ázott tagjait rázva, ’s dideregve: itt a’ gerinczen kikerülhetjük a’ vizet
(1838 Jósika Miklós)
Nagy zápor volt az éjjel, bőrig áztam a mezőn
(1878 Lukácsy Sándor)
bőrig ázott veréb
(1918 Berkes Imre Izidor)
[a cerkófok] bőrig ázva kúsztak fel a gyökereken, úgyhogy csak úgy rázták bundájukról a vizet
(1929 Az állatok világa ford.)
Ráadtam a vízhatlan gumiköpenyemet – mondta Bill –, mert már bőrig ázott
(1971 Déry Tibor)
bőrig áztat
〈víz, kül. eső〉 okozza, hogy vki így ázzon v. elázzon
bőrig áztat e’ vad zivatar
(1854 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
Ha két deci vizem van, egy decit elmosdom. Mostanában az esővíz is gyakran bőrig áztat
(1914 Halász Gyula)
Támadásuk kezdetén hirtelen eső kerekedett, bőrig áztatta őket és íjaikat
(1997 Rubicon)
1a. (a csont szó párjaként, jelzőként is)
〈nagyfokú soványság kif-ére〉
Tsak a’ csontja ’s a’ böre
(1795 Szent-Páli István)
nézz elaſzott br és tsont karjára
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
csontból és bőrből álló férj
(1829 Horváth József ford.Becker¹)
le is soványodtam, hogy mán csak a csontom, bőröm vót
(1935 Móricz Zsigmond)
Egy hétig tartottak fogva, csont és bőr voltam, amikor elengedtek
(1996 Természet Világa)
1b.
〈az egészség, a testi épség, ill. az élet jelképeként〉
[a király,] féltvén a’ maga brét, tanátsosbnak itélte, tet mint jó Baráttyát bé-fogadni
(1785 Lethenyei János ford.)
Tudhatja, hogy a poétaembernek kényes a bőre, mit nyargal késő este a harmatban?
(1886 Jókai Mór)
csak a saját bőrét akarta menteni
(1925 Kosztolányi Dezső)
senki se szívbajos, ha a más bőrére megy a játék
(1956 Maróti Andor)
bőrében áll (rég)
vkinek a kára v. haszna vmi, ill. érdeke fűződik vmihez, az érdeke forog kockán
tudja, hogy bribenn áll, ha ideje koránn az  rendibe meg-jelenni nem látándják azon rendnek ell-járói
(1780 Magyar Hírmondó)
Nagyon börökbe áll a’ többi Europai Hatalmasságoknak, hogy a’ két Császári Udvar hatalmát nagyra ne hagyák nevekedni
(1790 Szirmay Antal)
Prókátornak briben áll, Hogy a’ Rab mellett allegál
(1819 Farkas András)
igen szeretnők, hogy mikor így a bőrünkben áll valami, nekünk is volna valami beleszólónk
(1868 Hamary Dániel)
bőrében jár (rég)
ua.
Ho! ho! brömben jár itt a’ dolog
(1775 Simai Kristóf)
Brömben jár a’ dolog. az az: Az én károm, vagy hasznom
(1793 Kovács Pál¹)
Az  brében jár: oh melly hathatósan fog tudni beszélleni
(1811 Döme Károly ford.Metastasio)
irataimat [a gyárban] a Generálisnak bemutattam, mindent hitt, de nem segíthetett, mert – úgy mondá – az ilyen titkos gyártás neki bőriben jár
(1849 Gábor Áron²)
vmilyen bőrben van
láthatóan vmilyen egészségi állapotban van
Jó ’s fényl brben vagyok én
(1814 Virág Benedek ford.Horatius)
A bérkocsi lovai mindig rosz bőrben vannak
(1844 Nagy Ignác)
Gyalázatos bőrben vagy, hogy rossz rádnézni!
(1924 Kassák Lajos)
A legrosszabb bőrben Tót volt. Agya zúgott. Érzékszervei megszűntek működni. Hallucinált
(1967 Örkény István)
a kis Sarif nincsbőrben, arca tele kelésekkel, pattanásokkal
(2000 Magyar Hírlap)
1c. (birtokszóként)
〈annak kif-ére, hogy vki a saját (maga) életében, helyzetében, állapotában érzékel vmely külső eseményt, körülményt〉
a hatvan év alatt, míg [VII. Edward] trónra került, alig volt már emberi vonatkozás, amit a maga bőrén ki ne próbált volna
(1910 Ignotus)
a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy tönkremegy a nép és elpusztul a nemzet, amelyiknek vallása nincsen
(1940 Bangha Béla)
Az emberek, tehát az írók is, elsődlegesen a történelmi korszakot élik át, mert azt érzik a bőrükön. Az emberek nem irodalmi korszakokban, hanem történeti korszakokban élnek
(1982 Sőtér István)
Jól érzi magát a bőrében akkor is, ha mások kritizálják?
(2000 Figyelő)
1d. (birtokszóként)
〈sors, élethelyzet jelképeként〉
Én brötökben lenni nem akarnék
(1786 Dugonics András)
Annak a’ bőribe még inkább nem szeretnék búni
(1806 Babotsai István)
én a te bőrödben nem tudnék olly nyugodt lenni
(1838 Jósika Miklós)
Szepegve gondolt arra, ha ő lett volna Manusek Vince bőrében azon a végzetes délutánon
(1902 Mikszáth Kálmán)
Orczyné: Kedvesem! Nincs börtönben! Teleki: Bár ott volnék. Az is jobb volt. Orczyné: Mert mellettem a börtönnél is rosszabb?! Teleki: Maga mellett! A helyemen nem vagyok. A bőrömben, a dolgunkban
(1963 Illyés Gyula)
1e. (rendsz. ›arc‹ jelentésű szavakkal)
〈lelki érzékenység, szemérem- v. szégyenérzet, ill. ezek hiányának jelképeként〉
Istenücshig az orcám bhűre szintúgy égett
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
Hah, hát a világ minden szörnye rokonom? tehát ilyen gyalázatos vér foly ereimben. Oh szégyen, ne mard le képemről a bőrt!
(1846 Petőfi Sándor)
jó vastag bőre volt sértések elszívelésére
(1850 Jókai Mór)
Hát van bőr a képükön, ilyen széket adnak alám, hogy kiáll belőle a szeg?
(1958 Népszabadság nov. 12.)
Lesült a pofámról a bőr. Másoktól kellett megtudnom, miért nem járhat kapálni az én feleségem
(1972 Szabó István²)
1f. (állatbőr kikészítésével v. értékesítésével kapcs. igékkel)
〈anyagi v. fizikai kizsigerelés, kiszipolyozás v. kihasználás jelképeként〉
Már a’ ſzegény jobbágyainak ſzinte a börit is le-huzza
(1794 Magyar nyelvmester)
Ilyen módon fogják megnyúzni népünket, Jaj, régen eladták már a’ mi bőrünket
(1802 Csokonai Vitéz Mihály)
én nem akarom senkinek a bőrét lenyuzni; de ha nem fizetnek, hát majd lenyuzza az ügyvéd duplán
(1882 Vértesi Arnold)
adó a papnak, harangozónak, községnek, államnak, az Istennek tiszteletére adakozz. Hány bőrt húztak már le rólunk?
(1976 Dobos László)
2. (Ipar is)
lenyúzott (és kikészített, ill. feldolgozott) állatbőr (mint vmely tárgy anyaga)
ſenki nem tudhat ſarut varni, ſem bört ki kéſziteni, ha tſak a’ varga vagy timár meſterſéget nem tanulta
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A’ gyapjas, – szőrös-bőrök a’ szűtsök által szoktak kikészíttetni
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
Adjon isten juhot, Ökört a magyarnak, Hej hogy adhasson sok bőrt A zsidó szomszédnak
(1874 Arany János népdalgyűjteménye)
a bőr husos részét késsel lekotorják. A bőrt cserzik is, cserfahéjfőzetbe teszik; a főzethez még egy kis timsót adnak. A cserzett bőr barna lesz
(1911 Malonyay Dezső)
Mikor [a vászonnemű] új, béavatjuk jó avas zsírba. Akkor ojan lesz, mint a bűr
(1930 Móricz Zsigmond)
[A bukósisak] a cipő talpához hasonló vastagságú bőrből készült
(1992 Huszár János)
2a.
ez v. ennek darabja mint (használati) tárgy (része)
Szent István alatt [a magyar nemzet] szent oltár előtt térdepel, posztót visel inkább s törvényt ír bőrre
(1779 Bessenyei György¹)
A padra drága bőröket teritettek, ugyszintén a földet is bőrökkel boritották. Narda hermelines palástban, ragyogó gyémántos pártával ült a ruganyos prémen
(1879 Sziklay János ford.Sacher-Masoch)
[a szabott főkötőt a nép] ősi zamattal, parittya-főkötőnek nevezi, hasonlatát a hajító parittya bőrének alakjától véve
(1912 Malonyay Dezső)
A gitárokat Tátrai Tibor kezelte, s a csapatban két dobos, Póta András és Solti János püfölte a bőröket
(2000 Magyar Hírlap)
2b. (Sp, sajtó)
megint az orra előtt látja a gömbölyű bőrt
(1912 A magyar sportnyelv)
A gyerek rámnéz, aztán nekifut, ballal akarja rúgni, de gyengén találja el a „bőrt”. (Ahogy most a sporthírlapírók a labdát nevezik)
(1958 Népszabadság nov. 30.)
A godalmingi Charterhouse magániskola a foci egyik őshelye, az ottani diákok kezdték a múlt század közepén két csapatra osztva rúgni, a kapuk felé terelgetni a bőrt
(1999 Magyar Hírlap)
3. (rendsz. birtokszóként) (ritk)
különböző növényi részek felületét körülvevő (vékony) külső réteg, héj, kéreg stb.
[a gumós lednek gyökérgumója] vizben meg-fzve és a’ fekete brit le-vonva, friſs vajjal, ſokaknál kedves tavaſzi tsemege
(1787 Mátyus István)
az ollyat [ti. barackot] példáúl, a’ melyiknek a’ kűlső bőre nem szőrös, hanem kopasz, azomban a’ húsa kemény, a’ Frantziák Brugnons-nak, az Anglusok Nectarin-nak mondják
(1805 Pethe Ferenc)
a spórák a levél bőre alatt a levél szövetében keletkeznek
(1893 PallasLex.)
bús füge, […] jer! barna melledbe harapok. […] Óh, érdes bőr, sikamlós vér, nyelvem alatt foszladó rostok
(1933 Babits Mihály)
a [lefagyasztott] paradicsom felengedés után azonmód, nyersen élvezhetetlenné, folyóssá válik, bőre pedig felpöndörödik
(1989 Frank Júlia)
4.
vmit befedő, beborító v. körülburkoló hártyaszerű réteg
ſzájában az apro ſebek ſem nagyon nem fájnak, ſem nem forrok, hanem inkább ſetét vereſsek, és gyakran ſzalonna forma börrel vagynak bé-vonva
(1778 Milesz József ford.Störck)
A’ tsalárd idő’ járása, a’ gyakortai esőzés vagy szárazság […] ollyan környűlállások a’ mezei gazdaságban, mellyek a’ főld’ termékenységét vagy terméketlenségét […] egésszen megváltoztathattják, és a’ főld’ bőrének viztartható erejét másmás szerrel kívánnák mérsékelni
(1805 Pethe Ferenc)
Vizahólyag […], különböző […] halak úszóhólyagának (l.lásd Halhólyag) belső, húsos és edénydús bőre
(1897 PallasLex.)
A tyúk zuzájának a belső bűrít lehúzni
(2000 Az Európai Folklór Intézet kiadványai)
4a. (birtokszóként) (Konyha is)
vmely töltelékes húsáru disznó- vagy juhbélből, ill. műanyagból való külső védőburka, lehúzható héja
ha kolbászt esznek – bőrét adják ide, ha disznósajtot esznek, szintén a bőrét adják ide
(1877 Adomák a magyar nép életéből)
felvágtam a hurka bőrét
(1919 Szabó Dezső)
Szép, kerek, vörös párizsi szeleteket [ettek], amelyeknek a bőrét a fogukkal húzták le
(1925 Krúdy Gyula)
[A burgonyát] felforralva fedő alatt puhára főzöm, csak ezután karikázom bele a bőrétől megfosztott kolbászt. (A kolbász bőre könnyűszerrel lejön, ha meleg vízbe rakjuk, majd a vízből kivesszük, és öt percig hagyjuk szikkadni.)
(1990 Frank Júlia)
5.
folyadék, pép felszínén kül. lehűléskor keletkező hártyaszerű réteg
az emlitett bör tſak akkor támadhat a’ vérnek ſzinén, midön ſzökeſſel [!] jön ki az érböl, és fel nem zúrják [!] zavarják a’ fel-fogó edényben
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
ha egy darabot [ti. vizahólyagot] meleg vizbe el-olvasztva, a’ nyúlós borba tltenek, a’ bor szinén a’ hordóba vékony brt formál
(1795 Gáti István)
keverd fel többször, hogy böre ne legyen, mint a’ téjnek szokott lenni
(1834 Pesti szakácskönyv)
A hűsebb levegőtől finom bőr vonta be a kocsonyás drága édességet [ti. lekvárt]
(1926 Babits Mihály)
6. (biz, gyakr. pejor)
(csinos, kívánatos)
ezis hasonlo képpen elmenvén a’ rosz börrel, megint reá ütnek erreis a’ Politzájok […]; bérontanak és az elsö 3 Politzájt és a’ Kuplernét [ti. a bordélyház vezetőjét] Leányoſtol fogſágba kiſérék
(1787 Magyar Kurír)
egy gyönyörü deli hölgy suhant arra el. […] – Hej, […] ugy-e felséges lény volt ez? – Bizony derék bőr, – jegyzé meg a kérdeztetett Balázs
(1846 Pesti Divatlap)
volt aztán nekem még valakim. […] Te, Elekes: egy cseléd, egy egész közönséges cseléd […]. – Haj, de micsoda pötty volt az. Jó bőr. Szűz volt
(1926 Kosztolányi Dezső)
Egy vöröshajú nő lépett be [a kocsmába]. Fekete szemöldök, húsos ajkak, oldalt sliccelt szoknya. Tűrhető karosszéria: „Jó bőr!”
(1958 Szekeres György ford.Sabatier)
7. (rég)
öltözet, ruha, ill. külső megjelenés, küllem
Az áhitatos Apátzak [!] tsak nem kiugranak a’ ſzent börböl örömökben
(1787 Magyar Kurír)
A magyar magára […] német bőrt öltözött
(1812 e. Keresztesi József)
olasz bőrben, egy-egy magyar bajnok
(1879 Arany János)
átadta magát a Bubenyik kezeibe, aki már várt rá a keményre vasalt elejű inggel, meg a frakköltözettel […]. – No, bracsok slatki (no, édes testvérke), nyúzd le hamar rólam ezt a bőrt
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
7a. (rendsz. birtokszóként)
vkinek az önmagáról mutatott képe mint az önazonosság jelképe
[a hazug próféták,] ha ki-tudódnak, hogy rajta ne veszejtsenek, más börbe öltöznek azonnal; vagy oda illanak [!], hol ſzabadabb az ollyan káromkodás
(1777 Molnár János)
Szivemnek meg magyarázhatatlan keserségével kellett ſzemlélnem […] hogy’ vetkezik ki bribl; hogy’ tseréli fel nyelvét, más idegennel; hogy’ tagadja meg maga magát
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
[Jelencsek] most csak annyiban változtatá bőrét, hogy nyilvánosan hallgat
(1848 Kossuth Hírlapja)
kiütött a bőre alól a komolyságot affektáló bíró
(1911 Móricz Zsigmond)
a nappal szerény átlagautós bőrében [szürkületkor és este] életveszélyes rém rejtőzködik
(1995 Magyar Hírlap)
II. melléknév
(jellemzően) lenyúzott és kikészített állatbőrből való, ill. ezzel borított 〈használati cikk〉
A melledre tévén patyolatból taréjt, Antecessoroddal [= hivatali elődöddel] egyél spárgát, paréjt; Akkor lábatokra vonván bőr fischledert [= halbőrt], Látogassátok meg púderesen Federt
(1795 Csokonai Vitéz Mihály)
a tegez kétségkívűl bőr volt
(1876 Salamon Ferenc)
egy barna, vékony, kivarrott, bőr dohányzacskó
(1920 Tersánszky Józsi Jenő)
Valódi bőr ülőgarnitúrát keresek, amolyan angolosat, amilyen a filmekben a kandallótűz előtt látható
(2000 Lakáskultúra)
Fr: ép
ÖU: borzbőr, emberbőr, felbőr, fókabőr, gyíkbőr, juhbőr, krómbőr, külbőr, macskabőr, marokenbőr, nyúlbőr, ökörbőr, testbőr, tigrisbőr, vidrabőr
ÖE: bőranyag, bőrárus, bőrbeteg, bőrborítás, bőrcserző, bőrelváltozás, bőrenyv, bőrérzékenység, bőrfekély, bőrfeldolgozó, bőrfelület, bőrféreg, bőrfoszlány, bőrgyűrű, bőrharang, bőrharisnya, bőrhulladék, bőrizgató, bőrkéreg, bőrkereskedelem, bőrkereskedő, bőrkötényes, bőrlemez, bőrnemű, bőrorvos, bőrredő, bőrrepedés, bőrrész, bőrréteg, bőrsejt, bőrszag, bőrszalag, bőrszandál, bőrszerű, bőrtakaró, bőrvizenyő
Sz: bőrtelen
Vö. CzF. ~, bőröstül; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bőrátalvető, bőr-kalaptartó, bőrlevelestáska, bőrmellrevaló, bőr-párnazsák, bőr-párnazsákocska, bőr-priccsnyeregszer, bőr-rabnadrág, bőrszekéralj, bőr-ületpárna; ÚMTsz.

emberbőr fn és mn 4C5

I. fn

1. ’az embernek az őt kültakaróként borító érzékszerve, bőre’ ❖ az emberbőr fölületén minden m2 terén körülbelül 3500 likacs vagyon (1865 Tanodai Lapok 8666001, 266).

1a. ’az embernek vmely felhasználás céljából lefejtett (és kikészített, feldolgozott) bőre’ ❖ Vádoltattak tehát a’ Templaristák, hogy [...] egy fafejet tisztelnek, mellyet emberbőrrel behúznak, ’s annak szeme két tündöklő karbunkulus (1837 Tudományos Gyűjtemény C7291, 103) | Legkimerítőbben használta fel a francia forradalom az emberbőrt. Egy jelentés, mely 1794 szept. 20. kelt, egy meudoni gyárosról emlékszik meg, aki a nyaktilóval kivégzettek bőrét feldolgozta (1912 RévaiNagyLex. C5702, 448) | az orvosok véleménye szerint, a buffalói gabonaelevátorban történt robbanás áldozatainak megmentésére legalább 10 ezer négyszöghüvelyk friss emberbőrre lenne szükség (1913 Népszava júl. 11. C7481, 9) | A halálgyárak mellett pedig ott álltak a nagyipari tömeggyilkosság hulladékának, a tetemek földolgozásának, illetve megsemmisítésének indusztriális méretű eszközei: a gázkamrák mellett a krematóriumok, a fogakból kivert arany öntödéi, az emberzsír, az emberbőr, az emberhaj földolgozásának üzemei (2001 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈emberi alak, emberi külső jelölésére〉’ ❖ a’ kltött Istenek ember brben járának (1790 Pálóczi Horváth Ádám C2118, 27) | eszembe jut egy történet, a melyet az ördögről olvastam, a ki emberbőrbe bujt, hogy kisértse a bűnösöket (1889 Budapesti Hírlap dec. 15. C4736, 11) | feltűnik például két, Wim Wenders Berlin-filmjeit idéző, emberbőrbe bújt angyal is (1994 Magyar Hírlap CD09) | Meg se próbáltunk kibújni önnön emberbőrünkből (2007 Méhes Károly² 3150001, 76).

2a. (ign-i jelző bővítményeként) ’〈annak kif-ére, hogy tulajdonsága, viselkedése, tettei szerint olyan vki, mint az ign-i jelzős szerkezet alaptagjában megnevezett lény〉’ ❖ szörnyen ragadoznak és lopnak az emberbörben járó farkasok, hogy tsak kiſem léphetik valaki a’ maga Honnyából (1787 Magyar Kurír C0312, 66) | Ti emberbőrbe öltözött, Sátánokkal bélelt fenevadak (1848 Petőfi Sándor CD01) | Az olyan emberbőrbe bújt állatra pedig – aki meg tud verni egy gyönge asszonyt – bélyeget kellene sütni, hogy meglássák és kikerüljék az emberek messziről (1902 Ady Endre CD0801) | Ha [Miller] bemerészkedik a feleségéhez, Marilyn dobálni kezdi magát és sikoltozva követeli, hogy távolítsák el látóteréből ezt az emberbőrbe bújt kígyót (1995 Népszabadság okt. 17. C7845, 15).

3. (ritk) ’〈emberi lényre, személyre vonatkoztatva〉’ ❖ ne is add vissza e pénzeket, hanem add ide inkább azt a két gyermeket nekem. [...] – Köszönöm – szólt szárazon [a cserkesz] –, én kecskebőrt árulok, de nem emberbőrt (1854 Jókai Mór CD18) | Az emberiség legnemesebb gondolkodói irtó-háborut hirdetnek a század gyalázata, az emberbőrrel való lelketlen kereskedés ellen, nálunk pedig ez az utálatos üzletág [ti. a prostitúció] nyílt színen, hatósági asszisztencia mellett virágzik (1906 Népszava júl. 5. C7474, 2) | az ön katonatiszt fiának is masírozni kell oda, ahol olcsón adják az emberbőrt (1912 Pesti Napló okt. 13. C6670, 11).

II. mn

’emberi bőrből készült 〈tárgy, dolog〉’ ❖ a legnagyobb csuda [az üzletben] az emberbőr-keztyü volt (1917 Pesti Hírlap júl. 5. C5665, 9) | [Saunders] a saját bőrét hagyományozta az amerikai államra azzal a kikötéssel, hogy a hadsereg számára dobot készítsenek belőle [...] Az emberbőr-dobot Charleston városában őrzik (1937 Pesti Hírlap márc. 7. C5685, 14) | látjuk a Szilágyinét alakító Tolnay Klárit, szelíden öltögetve az emberbőr lámpaernyőket (1967 Népszabadság febr. 26. C4817, 9) | [Aribert Heim az orvosi szobáját] emberbőr huzatú székkel „díszítette” (2008 Népszabadság júl. 16. C7856, 9).

Vö. ÉKsz.

emberbőr főnév és melléknév 4C5
I. főnév
1.
az embernek az őt kültakaróként borító érzékszerve, bőre
az emberbőr fölületén minden m2négyzetméter terén körülbelül 3500 likacs vagyon
(1865 Tanodai Lapok)
1a.
az embernek vmely felhasználás céljából lefejtett (és kikészített, feldolgozott) bőre
Vádoltattak tehát a’ Templaristák, hogy [...] egy fafejet tisztelnek, mellyet emberbőrrel behúznak, ’s annak szeme két tündöklő karbunkulus
(1837 Tudományos Gyűjtemény)
Legkimerítőbben használta fel a francia forradalom az emberbőrt. Egy jelentés, mely 1794 szept.szeptember 20. kelt, egy meudoni gyárosról emlékszik meg, aki a nyaktilóval kivégzettek bőrét feldolgozta
(1912 RévaiNagyLex.)
az orvosok véleménye szerint, a buffalói gabonaelevátorban történt robbanás áldozatainak megmentésére legalább 10 ezer négyszöghüvelyk friss emberbőrre lenne szükség
(1913 Népszava júl. 11.)
A halálgyárak mellett pedig ott álltak a nagyipari tömeggyilkosság hulladékának, a tetemek földolgozásának, illetve megsemmisítésének indusztriális méretű eszközei: a gázkamrák mellett a krematóriumok, a fogakból kivert arany öntödéi, az emberzsír, az emberbőr, az emberhaj földolgozásának üzemei
(2001 Magyar Hírlap)
2.
〈emberi alak, emberi külső jelölésére〉
a’ kltött Istenek ember brben járának
(1790 Pálóczi Horváth Ádám)
eszembe jut egy történet, a melyet az ördögről olvastam, a ki emberbőrbe bujt, hogy kisértse a bűnösöket
(1889 Budapesti Hírlap dec. 15.)
feltűnik például két, Wim Wenders Berlin-filmjeit idéző, emberbőrbe bújt angyal is
(1994 Magyar Hírlap)
Meg se próbáltunk kibújni önnön emberbőrünkből
(2007 Méhes Károly²)
2a. (ign-i jelző bővítményeként)
〈annak kif-ére, hogy tulajdonsága, viselkedése, tettei szerint olyan vki, mint az ign-i jelzős szerkezet alaptagjában megnevezett lény〉
szörnyen ragadoznak és lopnak az emberbörben járó farkasok, hogy tsak kiſem léphetik valaki a’ maga Honnyából
(1787 Magyar Kurír)
Ti emberbőrbe öltözött, Sátánokkal bélelt fenevadak
(1848 Petőfi Sándor)
Az olyan emberbőrbe bújt állatra pedig – aki meg tud verni egy gyönge asszonyt – bélyeget kellene sütni, hogy meglássák és kikerüljék az emberek messziről
(1902 Ady Endre)
Ha [Miller] bemerészkedik a feleségéhez, Marilyn dobálni kezdi magát és sikoltozva követeli, hogy távolítsák el látóteréből ezt az emberbőrbe bújt kígyót
(1995 Népszabadság okt. 17.)
3. (ritk)
〈emberi lényre, személyre vonatkoztatva〉
ne is add vissza e pénzeket, hanem add ide inkább azt a két gyermeket nekem. [...] – Köszönöm – szólt szárazon [a cserkesz] –, én kecskebőrt árulok, de nem emberbőrt
(1854 Jókai Mór)
Az emberiség legnemesebb gondolkodói irtó-háborut hirdetnek a század gyalázata, az emberbőrrel való lelketlen kereskedés ellen, nálunk pedig ez az utálatos üzletág [ti. a prostitúció] nyílt színen, hatósági asszisztencia mellett virágzik
(1906 Népszava júl. 5.)
az ön katonatiszt fiának is masírozni kell oda, ahol olcsón adják az emberbőrt
(1912 Pesti Napló okt. 13.)
II. melléknév
emberi bőrből készült 〈tárgy, dolog〉
a legnagyobb csuda [az üzletben] az emberbőr-keztyü volt
(1917 Pesti Hírlap júl. 5.)
[Saunders] a saját bőrét hagyományozta az amerikai államra azzal a kikötéssel, hogy a hadsereg számára dobot készítsenek belőle [...] Az emberbőr-dobot Charleston városában őrzik
(1937 Pesti Hírlap márc. 7.)
látjuk a Szilágyinét alakító Tolnay Klárit, szelíden öltögetve az emberbőr lámpaernyőket
(1967 Népszabadság febr. 26.)
[Aribert Heim az orvosi szobáját] emberbőr huzatú székkel „díszítette”
(2008 Népszabadság júl. 16.)
Vö. ÉKsz.

Beállítások