emésztetlen mn és hsz 

I. mn 14B1

1. ’olyan 〈anyag, kül. táplálék〉, amely nincs (teljesen) megemésztve, ill. ilyen anyagra jellemző 〈állapot, állag stb.〉’ ❖ a’ vizellet emésztetlen, halavány-szin, és taknyos pijhéket utaztat (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 139) | [a gyomor a bejuttatott nagy mennyiségű táplálékot] emésztetlenül tartja magában (1854 Vasárnapi Újság CD56) | általában a tófenék állatvilágának tagjai kerültek elő a béltartalomból [ti. a durbincséből], sokszor még emésztetlen állapotban (1937 Varga Lajos–Mika Ferenc CD52) | emésztési vagy felszívódási zavarokban az elfogyasztott táplálék egy része emésztetlen formában halad végig a gyomor-bélrendszeren (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’olyan 〈információ, ismeret stb.〉, amelyet (még) nem fogadott be, nem dolgozott fel vkinek az elméje, gondolkodása’ ❖ eméſztetlen, meg nem kérdzött Gondolkozás’ Módjával lehet ſok Veſzélyt tulajdonítani (1794 Kármán József² 7165023, 295) | Ha az emésztetlen Fichte az oka, emészd meg jól (1838 Tóth Péter 8491005, 435) | Minél több az emésztetlen adat, tény, betét a műben, annál valószínűbb, hogy egyszer, egyhelyt érvényes dolgot fejez ki (1931 Németh László² CD10) | Néhány emésztetlen mondat (2000 Országgyűlési Napló CD62).

II. hsz 0 (rég)

’a gyomor, belek stb. által meg nem emésztve’ ❖ ebbe a’ gyomorba talállyák-meg az eledelt ſzárazon és eméſztetlen (1785 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4223, 3) | sok zabszem emésztetlen megy-el tőlök [ti. a lovaktól és a szarvasmarháktól] (1834 Hasznos Mulatságok C8341, 95) | [a ló] ganajából kiválogatták az emésztetlen maradt [rozs]szemeket (1859 Szegedi Híradó 8663001, 2).

Sz: emésztetlenség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. emészt; ÉKsz.

emésztetlen melléknév és határozószó
I. melléknév 14B1
1.
olyan 〈anyag, kül. táplálék〉, amely nincs (teljesen) megemésztve, ill. ilyen anyagra jellemző 〈állapot, állag stb.〉
a’ vizellet emésztetlen, halavány-szin, és taknyos pijhéket utaztat
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
[a gyomor a bejuttatott nagy mennyiségű táplálékot] emésztetlenül tartja magában
(1854 Vasárnapi Újság)
általában a tófenék állatvilágának tagjai kerültek elő a béltartalomból [ti. a durbincséből], sokszor még emésztetlen állapotban
(1937 Varga Lajos–Mika Ferenc)
emésztési vagy felszívódási zavarokban az elfogyasztott táplálék egy része emésztetlen formában halad végig a gyomor-bélrendszeren
(1997 Magyar Hírlap)
2.
olyan 〈információ, ismeret stb.〉, amelyet (még) nem fogadott be, nem dolgozott fel vkinek az elméje, gondolkodása
eméſztetlen, meg nem kérdzött Gondolkozás’ Módjával lehet ſok Veſzélyt tulajdonítani
(1794 Kármán József²)
Ha az emésztetlen Fichte az oka, emészd meg jól
(1838 Tóth Péter)
Minél több az emésztetlen adat, tény, betét a műben, annál valószínűbb, hogy egyszer, egyhelyt érvényes dolgot fejez ki
(1931 Németh László²)
Néhány emésztetlen mondat
(2000 Országgyűlési Napló)
II. határozószó 0 (rég)
a gyomor, belek stb. által meg nem emésztve
ebbe a’ gyomorba talállyák-meg az eledelt ſzárazon és eméſztetlen
(1785 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
sok zabszem emésztetlen megy-el tőlök [ti. a lovaktól és a szarvasmarháktól]
(1834 Hasznos Mulatságok)
[a ló] ganajából kiválogatták az emésztetlen maradt [rozs]szemeket
(1859 Szegedi Híradó)
Sz: emésztetlenség
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. emészt; ÉKsz.

Beállítások