energiaellátás l. összetételként az alábbi szócikkben

energia fn 6Aenerzsia (kissé rég, ritk)

1. (Fiz is) ’vmely anyagi rendszer skalármennyiséggel jellemezhető fizikai tulajdonsága, amely munkavégzés v. hőközlés révén átadható az anyagi rendszerek között, átalakítható különböző megjelenési formákba, de amely nem keletkezhet a semmiből és nem semmisülhet meg’ ❖ az Asthenia ugyan azon musculare ’s arteriosum systema [= izom- és verőérrendszer] meg-kissebbedett energiájában áll (1819 Bódogh Mihály C5511, 71) | [a gyerekek] kétszerezett energiával replicáznak a[z aggastyán által hajigált] tégladarabokra (1845 Petőfi Sándor 8366453, 34) | A potentiális energia (1877 Magyar írók élete CD27) | R. Mayer, Joule és különösen Helmholtz az energia megmaradásáról szóló elv általánosságát megismerték és a meleg és munka egyenértéküségének törvényét felállították (1893 PallasLex. CD02) | csak az ingát kell megindittanom, s az órának kölcsönzött enerzsia munkává alakul át, s mozgatni fogja az óraszerkezetet (1918 Pesti Hírlap dec. 11. C5666, 6) | Mayow már 1674. felismerte, hogy a szervezetben lassú égés megy végbe. Felbomláskor a szerves anyagok vegyi helyzeti energiája mozgási energiává, főként pedig hővé és mechanikai munkává alakul át (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 227) | [a radioaktív sugárzás] SI-egysége a gray, aminek a test 1 kg-jában elnyelt 1 joule energia felel meg (1987 Tények könyve CD37) | a szabadban tartott kutyának hidegben több energiára van szüksége (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | A Föld szeizmikus energiájának döntő hányada a szubdukálódott [= másik kőzetlemez alá bukott] lemezekben szabadul fel (2010 Horváth Ferenc²–Dombrádi Endre 3323002, 115).

2. ’tetterő, ill. akaraterő, határozottság, erély’ ❖ Ő Excellentiája érdemünket felyül-haladó energiával denominált az üresen maradt hellyek el fogadására (1785 Kazinczy Ferenc C4940, 16) | Mit ér a’ nagyon erős, szép testü és nagy Ló, mellyben semmi tüz, semmi energia nincs? (1828 Széchenyi István C3887, 218) | Tibold Miklós a leány energiájától lebűvölten állt a szoba közepén (1897 Tóth Béla¹ 8485007, 176) | Ebben a fiúban vasszorgalom van. Rengeteg ambició. Enerzsia, kérem, enerzsia (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 344) | Annyi összesűrített szellemi energia áradt [Gyóni Gézából] (1956 Becht Rezső CD52) | [Hunfalvy Pál] energiáit felemésztették több esztendei utazásainak fáradalmai (1986 Paládi-Kovács Attila CD30) | elképesztő energiát fektetett abba, hogy minél kevesebbet költsön (2010 Magyar László András 3153008, 809).

3. ’vmely (művészi) megnyilvánulás hatásossága, hatékonysága, (művészi) ereje’ ❖ Nem jobb vólna itt a’ nagyra vágyás helyett [...] kevélységét [!], fel-fuvalkodást vagy valamit a’ miben több energia van, tenni? (1789 Kazinczy Ferenc C2554, 462) | a’ „nem” szónak energiája annyi mint romlás, pusztulás, veszély (1843 Pesti Hírlap CD61) | Még aki nem mindenben egyezik is az ő [ti. Osvát Ernő kritikusi] felfogásával, annak is el kell ismerni ítéletének energiáját és élességét (1937 Schöpflin Aladár 9590003, 188) | mi a [techno] műfaj sikerének titka? A zenéből áradó elementáris energia (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈bizonyos, pl. ezoterikus felfogások v. vmely vallási hiedelem szerint:〉 a tudomány eszközeivel nem mérhető, láthatatlan erő, amelynek vmilyen különleges, természetfölötti hatást tulajdonítanak’ ❖ Mintha a földtől, a szent rögtől, a ver sacrumtól [= szent tavasztól] elorzott volna sok nagy isteni szikrát, csírát, energiát, teremtő erőt (1907 Juhász Gyula¹ 9284842, 111) | az Ige isteni energiája (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | [Homeopátiás szer készítésénél] a hígítással végzett potenciálás (dinamizálás) során szabadul fel az alapanyag gyógyító energiája (2000 Természet Világa CD50) | Komolyabb mágiát csak akkor alkalmazok, [...] ha rá tudok állni az ügyfél energiájára (2002 Magyar Hírlap CD09).

Ö: atom~, bio~, hulladék~, mag~, segéd~; az -energia címszó alatt: fény~, gáz~, hő~, nap~, szél~, víz~.

UB: -fajta¹, -veszteség.

ÖU: csillag~, élet~, többlet~.

ÖE: ~ár, ~áramlás, ~befektetés, ~bevitel, ~egyensúly, ~ellátás, ~felhasználás, ~fogyasztás, ~forgalom, ~gazdaság, ~hatékonyság, ~háztartás, ~hiány, ~hivatal, ~igény, ~ipar, ~költség, ~központ, ~megmaradás, ~megtakarítás, ~mennyiség, ~pazarlás, ~pazarló, ~piac, ~politika, ~rendszer, ~sűrűség, ~számla, ~szegény, ~szektor, ~szolgáltatás, ~szükséglet, ~tároló, ~tartalék, ~tartalom, ~törvény, ~ügy, ~válság.

Sz: energiás.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

energiaellátás - nem önálló címszó, lásd az alábbi címszó összetételeként
energia főnév 6A
enerzsia 6A (kissé rég, ritk)
1. (Fiz is)
vmely anyagi rendszer skalármennyiséggel jellemezhető fizikai tulajdonsága, amely munkavégzés v. hőközlés révén átadható az anyagi rendszerek között, átalakítható különböző megjelenési formákba, de amely nem keletkezhet a semmiből és nem semmisülhet meg
az Asthenia ugyan azon musculare ’s arteriosum systema [= izom- és verőérrendszer] meg-kissebbedett energiájában áll
(1819 Bódogh Mihály)
[a gyerekek] kétszerezett energiával replicáznak a[z aggastyán által hajigált] tégladarabokra
(1845 Petőfi Sándor)
A potentiális energia
(1877 Magyar írók élete)
R. Mayer, Joule és különösen Helmholtz az energia megmaradásáról szóló elv általánosságát megismerték és a meleg és munka egyenértéküségének törvényét felállították
(1893 PallasLex.)
csak az ingát kell megindittanom, s az órának kölcsönzött enerzsia munkává alakul át, s mozgatni fogja az óraszerkezetet
(1918 Pesti Hírlap dec. 11.)
Mayow már 1674. felismerte, hogy a szervezetben lassú égés megy végbe. Felbomláskor a szerves anyagok vegyi helyzeti energiája mozgási energiává, főként pedig hővé és mechanikai munkává alakul át
(1926 TolnaiÚjLex.)
[a radioaktív sugárzás] SISystème international d’unités ’nemzetközi mértékegységrendszer’-egysége a gray, aminek a test 1 kgkilogramm-jában elnyelt 1 joule energia felel meg
(1987 Tények könyve)
a szabadban tartott kutyának hidegben több energiára van szüksége
(1993 Sárkány Pál et al.)
A Föld szeizmikus energiájának döntő hányada a szubdukálódott [= másik kőzetlemez alá bukott] lemezekben szabadul fel
(2010 Horváth Ferenc²–Dombrádi Endre)
2.
tetterő, ill. akaraterő, határozottság, erély
Ő Excellentiája érdemünket felyül-haladó energiával denominált az üresen maradt hellyek el fogadására
(1785 Kazinczy Ferenc)
Mit ér a’ nagyon erős, szép testü és nagy Ló, mellyben semmi tüz, semmi energia nincs?
(1828 Széchenyi István)
Tibold Miklós a leány energiájától lebűvölten állt a szoba közepén
(1897 Tóth Béla¹)
Ebben a fiúban vasszorgalom van. Rengeteg ambició. Enerzsia, kérem, enerzsia
(1925 Kosztolányi Dezső)
Annyi összesűrített szellemi energia áradt [Gyóni Gézából]
(1956 Becht Rezső)
[Hunfalvy Pál] energiáit felemésztették több esztendei utazásainak fáradalmai
(1986 Paládi-Kovács Attila)
elképesztő energiát fektetett abba, hogy minél kevesebbet költsön
(2010 Magyar László András)
3.
vmely (művészi) megnyilvánulás hatásossága, hatékonysága, (művészi) ereje
Nem jobb vólna itt a’ nagyra vágyás helyett [...] kevélységét [!], fel-fuvalkodást vagy valamit a’ miben több energia van, tenni?
(1789 Kazinczy Ferenc)
a’ „nem” szónak energiája annyi mint romlás, pusztulás, veszély
(1843 Pesti Hírlap)
Még aki nem mindenben egyezik is az ő [ti. Osvát Ernő kritikusi] felfogásával, annak is el kell ismerni ítéletének energiáját és élességét
(1937 Schöpflin Aladár)
mi a [techno] műfaj sikerének titka? A zenéből áradó elementáris energia
(1995 Magyar Hírlap)
4.
〈bizonyos, pl. ezoterikus felfogások v. vmely vallási hiedelem szerint:〉 a tudomány eszközeivel nem mérhető, láthatatlan erő, amelynek vmilyen különleges, természetfölötti hatást tulajdonítanak
Mintha a földtől, a szent rögtől, a ver sacrumtól [= szent tavasztól] elorzott volna sok nagy isteni szikrát, csírát, energiát, teremtő erőt
(1907 Juhász Gyula¹)
az Ige isteni energiája
(1995 Jubileumi kommentár)
[Homeopátiás szer készítésénél] a hígítással végzett potenciálás (dinamizálás) során szabadul fel az alapanyag gyógyító energiája
(2000 Természet Világa)
Komolyabb mágiát csak akkor alkalmazok, [...] ha rá tudok állni az ügyfél energiájára
(2002 Magyar Hírlap)
ÖU: csillagenergia, életenergia, többletenergia
ÖE: energiaár, energiaáramlás, energiabefektetés, energiabevitel, energiaegyensúly, energiaellátás, energiafelhasználás, energiafogyasztás, energiaforgalom, energiagazdaság, energiahatékonyság, energiaháztartás, energiahiány, energiahivatal, energiaigény, energiaipar, energiaköltség, energiaközpont, energiamegmaradás, energiamegtakarítás, energiamennyiség, energiapazarlás, energiapazarló, energiapiac, energiapolitika, energiarendszer, energiasűrűség, energiaszámla, energiaszegény, energiaszektor, energiaszolgáltatás, energiaszükséglet, energiatároló, energiatartalék, energiatartalom, energiatörvény, energiaügy, energiaválság
Sz: energiás
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások