engedményes mn és fn 

I. mn 15B2

1. (Ker) ’alkalmilag olcsóbb, kedvezményes 〈ár〉, ill. ilyen árú 〈árucikk〉’ ❖ Engedményes szakszervezeti jegyek a Központi jegyelosztóban, a többi a pénztárnál kapható (1919 Népszava máj. 22. C7487, 10) | az engedményes árú konfekciócikkek (1966 Népszava aug. 20. C4830, 16) | A vállalat az engedményes árucikkeket a főváros külső, munkáslakta területein és az új lakónegyedekben működő áruházaiba koncentrálta (1974 Népszabadság aug. 2. C7824, 9) | A sikértartalom alapján „engedményes” árú eurobúzáért 11,0–11,5 ezer forintot, a malmiért jó esetben 16 ezer forintot fizetnek tonnánként (1998 Figyelő CD2601).

1a. ’olyan 〈vásárlás v. eladás〉, amelynek során az árucikkhez olcsóbban juthat a vevő, ill. az az 〈időszak〉, amelyben ahhoz így juthat’ ❖ Stern József cég nagyáruháza [...] engedményes nagy occasió-árusitást rendez (1911 Pesti Hírlap jún. 4. C5659, 20) | Sok pénzt takaríthat meg a Vasedény engedményes vásárán (1979 Rádióreklám – televízióreklám 1160006, 140) | [a rendelkezéseket] „méltányosságra” hivatkozva az érintettek átmenetileg figyelmen kívül hagyják. Így volt ez a közös piaci vajnak a Szovjetunióba irányuló engedményes eladásakor (1987 Tények könyve CD37) | a Siemens-Nixdorf [cég] engedményesen adja nekik [ti. Parthenay város lakóinak] a komputert (1997 Magyar Hírlap CD09) | Megszűnt viszont az egybefüggő 61 órás engedményes időszak, így szombaton és vasárnap a reggel 7-től délután 3-ig terjedő napszakban nincs kedvezmény (1999 Figyelő CD2601).

2. ’vmely törvénnyel, rendelettel biztosított kedvezményes 〈helyzet, eljárás〉’ ❖ [a jelölt] „enyhítő körülményi engedményes eljárást” kér maga ellen, mely esetben meghosszabbítják a tézisírási időt (1973 Makkai Ádám 2042018, 239) | tízezren felül van azoknak a nőknek a száma, akik már élvezik az engedményes nyugdíjat (1993 Országgyűlési Napló CD62).

2a. (ritk) ’kevésbé magas követelményeknek megfelelő 〈színvonal〉, ill. kevésbé szigorú 〈politika, körülmény stb.〉’ ❖ A Tisza-féle „engedményes”, azaz vesztegető politika megtermette a gyümölcseit (1912 Népszava márc. 24. C7480, 4) | [a népi zenekarnak] persze nem szabadna engedményesen leszállania s a már meglevő cigányzenekarokat utánoznia, hanem éppen ellenkezőleg: oly magasröptűen kellene muzsikálnia, hogy a cigány is elálmélkodjék rajta (1947 Népszava jan. 17. C4837, 10) | [az iskolában] kialakult a közös mérce a magatartásban, a munkához való viszonyban és az életfelfogásban. Nem valamiféle „engedményes” mérce. És ebben egyaránt nagy a szülők, a gazdaság és az iskola érdeme (1979 Népszabadság márc. 13. C7829, 8) | 1958 után egyre nyilvánvalóbbá vált a hátrálás [ti. a romániai kisebbségi jogok érvényesíthetőségében], de közben voltak engedményesebb esztendők is, például a hatvanas évek közepétől tíz éven át (1994 Népszabadság okt. 1. C7844, 3).

3. (ritk) ’vmire engedélyt adó 〈törvény, rendelet stb.〉’ ❖ Kosciusko Szolothurnbol irott engedményes levelével, a Status [= állam] által neki ajándékozott jobbágyokat örökre felszabaditotta (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A’ RR. üzenetében azon kifejezést: „a’ latin nyelv fenhagyatik,” azért nem helyesli [a báró], mivel az csupán engedményes rendelet, és igy a’ horvátokat meg nem nyugtathatja (1843 Pesti Hírlap CD61) | [Mózes] a nép keményszívűsége miatt tett engedményt. Ez az engedményes [válási] törvény is szigorúbb, mint az általános sémita szokásjog (1993 BibliaiLex. CD1207).

3a. ’〈vmely gyarmat(i sorban levő állam)nak〉 olyan 〈területe〉, amelyre vonatkozólag a gyarmat(i sorban levő állam) kormánya v. uralkodója szerződés alapján más állam(ok)nak, ill. vállalkozás(ok)nak politikai v. gazdasági jogokat enged át’ ❖ A francia Kongó-államban, a Lobay és Ibenga-társulatok engedményes területein a benszülöttek egy uj adórendszer behozatala következtében fellázadtak (1904 Pesti Napló szept. 27. C1516, 6) | Japán, bár hivatalosan szintén hadviselő fél volt, a világháborúban csak annyiban vett részt, hogy rátette kezeit a német engedményes területekre Kínában (1935 RévaiNagyLex. C5717, 110) | Az „engedményes területek”, a „koncessziók” városa volt ez [ti. Sanghaj], amelyeket a mandzsu császárok, később pedig Csang Kaj-sek ajándékozott Angliának (1955 Népszava jan. 23. C4845, 6).

3b. (rég, ritk) ’olyan 〈személy〉, akire vmely hitelező vkivel szemben fennálló követelését szerződésben átruházta’ ❖ [az] utasítványok engedményes birtokosi, minap a’ hadministernél azokat kifizettetni sürgeték (1833 Jelenkor C0226, 828).

3c. (rég, ritk) ’az az 〈időszak〉, amelyben vmely engedély, jogosultság érvényben van’ ❖ A’ [vasút]társaság’ szabályai az engedményes esztendők alatt felsőbb engedelem nélkül semmiben nem változtathatnak (1844 Pesti Hírlap CD61).

II. fn 4B

(Jog) ’az a személy, akinek vmely jogot, jogosultságot átengednek’ ❖ oda itélte mind a’ két Tábla a’ Leány ágnak a’ fiak’ ki hóltta után az adományi jóſzágat azon esetben, midn az adomány-levél örökösökre, maradékokra, ivadékokra, hagyományosokra (Legatarii), és engedményesekre (Ceſſionarii) ſzóll (1804 Georch Illés C1872, 13) | a szerző azon célból engedte át a kézirat tulajdonát, hogy az engedményes abból oktatást vagy élvezetet merítsen (1874 Mikszáth Kálmán CD04) | [Az engedménynek nevezett szerződés kötésekor] a régi hitelező neve [...]: engedményező, az új hitelező neve: engedményes (1949 Nagy Miklós³ et al. C8631, 96) | a hitelezők egy része 17 engedményesnek adta el követelését (1998 Figyelő CD2601).

a. (rég, Jog) ’vmely munka kivitelezésére szóló hivatalos engedéllyel rendelkező, a feladat elvégzésére kizárólagosan jogosult személy’ ❖ vas-út-építés engedményese (1881 Tomor Ferenc C4229, 124) | tetszett-e hallani, hogy vasutunk lesz? [...] Vőm az egyik fő engedményes, és valami angol gróf a társa (1882 Tolnai Lajos C4191, 162) | 1869-ben az „Első magyar-galicziai vasút” engedményesei jogosítást kaptak egy Przemyślből Łupkówba a magyar határig vezetendő vasút építésére (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | az olaszok megveszik a régi angol engedményesektől a skutarii hajózási részvényeket (1913 Blaskovich Sándor CD10).

Ö: kor~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

engedményes melléknév és főnév
I. melléknév 15B2
1. (Ker)
alkalmilag olcsóbb, kedvezményes 〈ár〉, ill. ilyen árú 〈árucikk〉
Engedményes szakszervezeti jegyek a Központi jegyelosztóban, a többi a pénztárnál kapható
(1919 Népszava máj. 22.)
az engedményes árú konfekciócikkek
(1966 Népszava aug. 20.)
A vállalat az engedményes árucikkeket a főváros külső, munkáslakta területein és az új lakónegyedekben működő áruházaiba koncentrálta
(1974 Népszabadság aug. 2.)
A sikértartalom alapján „engedményes” árú eurobúzáért 11,0–11,5 ezer forintot, a malmiért jó esetben 16 ezer forintot fizetnek tonnánként
(1998 Figyelő)
1a.
olyan 〈vásárlás v. eladás〉, amelynek során az árucikkhez olcsóbban juthat a vevő, ill. az az 〈időszak〉, amelyben ahhoz így juthat
Stern József cég nagyáruháza [...] engedményes nagy occasió-árusitást rendez
(1911 Pesti Hírlap jún. 4.)
Sok pénzt takaríthat meg a Vasedény engedményes vásárán
(1979 Rádióreklám – televízióreklám)
[a rendelkezéseket] „méltányosságra” hivatkozva az érintettek átmenetileg figyelmen kívül hagyják. Így volt ez a közös piaci vajnak a Szovjetunióba irányuló engedményes eladásakor
(1987 Tények könyve)
a Siemens-Nixdorf [cég] engedményesen adja nekik [ti. Parthenay város lakóinak] a komputert
(1997 Magyar Hírlap)
Megszűnt viszont az egybefüggő 61 órás engedményes időszak, így szombaton és vasárnap a reggel 7-től délután 3-ig terjedő napszakban nincs kedvezmény
(1999 Figyelő)
2.
vmely törvénnyel, rendelettel biztosított kedvezményes 〈helyzet, eljárás〉
[a jelölt] „enyhítő körülményi engedményes eljárást” kér maga ellen, mely esetben meghosszabbítják a tézisírási időt
(1973 Makkai Ádám)
tízezren felül van azoknak a nőknek a száma, akik már élvezik az engedményes nyugdíjat
(1993 Országgyűlési Napló)
2a. (ritk)
kevésbé magas követelményeknek megfelelő 〈színvonal〉, ill. kevésbé szigorú 〈politika, körülmény stb.〉
A Tisza-féle „engedményes”, azaz vesztegető politika megtermette a gyümölcseit
(1912 Népszava márc. 24.)
[a népi zenekarnak] persze nem szabadna engedményesen leszállania s a már meglevő cigányzenekarokat utánoznia, hanem éppen ellenkezőleg: oly magasröptűen kellene muzsikálnia, hogy a cigány is elálmélkodjék rajta
(1947 Népszava jan. 17.)
[az iskolában] kialakult a közös mérce a magatartásban, a munkához való viszonyban és az életfelfogásban. Nem valamiféle „engedményes” mérce. És ebben egyaránt nagy a szülők, a gazdaság és az iskola érdeme
(1979 Népszabadság márc. 13.)
1958 után egyre nyilvánvalóbbá vált a hátrálás [ti. a romániai kisebbségi jogok érvényesíthetőségében], de közben voltak engedményesebb esztendők is, például a hatvanas évek közepétől tíz éven át
(1994 Népszabadság okt. 1.)
3. (ritk)
vmire engedélyt adó 〈törvény, rendelet stb.〉
Kosciusko Szolothurnbol irott engedményes levelével, a Status [= állam] által neki ajándékozott jobbágyokat örökre felszabaditotta
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
A’ RR.rendek üzenetében azon kifejezést: „a’ latin nyelv fenhagyatik,” azért nem helyesli [a báró], mivel az csupán engedményes rendelet, és igy a’ horvátokat meg nem nyugtathatja
(1843 Pesti Hírlap)
[Mózes] a nép keményszívűsége miatt tett engedményt. Ez az engedményes [válási] törvény is szigorúbb, mint az általános sémita szokásjog
(1993 BibliaiLex.)
3a.
〈vmely gyarmat(i sorban levő állam)nak〉 olyan 〈területe〉, amelyre vonatkozólag a gyarmat(i sorban levő állam) kormánya v. uralkodója szerződés alapján más állam(ok)nak, ill. vállalkozás(ok)nak politikai v. gazdasági jogokat enged át
A francia Kongó-államban, a Lobay és Ibenga-társulatok engedményes területein a benszülöttek egy uj adórendszer behozatala következtében fellázadtak
(1904 Pesti Napló szept. 27.)
Japán, bár hivatalosan szintén hadviselő fél volt, a világháborúban csak annyiban vett részt, hogy rátette kezeit a német engedményes területekre Kínában
(1935 RévaiNagyLex.)
Az „engedményes területek”, a „koncessziók” városa volt ez [ti. Sanghaj], amelyeket a mandzsu császárok, később pedig Csang Kaj-sek ajándékozott Angliának
(1955 Népszava jan. 23.)
3b. (rég, ritk)
olyan 〈személy〉, akire vmely hitelező vkivel szemben fennálló követelését szerződésben átruházta
[az] utasítványok engedményes birtokosi, minap a’ hadministernél azokat kifizettetni sürgeték
(1833 Jelenkor)
3c. (rég, ritk)
az az 〈időszak〉, amelyben vmely engedély, jogosultság érvényben van
A’ [vasút]társaság’ szabályai az engedményes esztendők alatt felsőbb engedelem nélkül semmiben nem változtathatnak
(1844 Pesti Hírlap)
II. főnév 4B
(Jog)
az a személy, akinek vmely jogot, jogosultságot átengednek
oda itélte mind a’ két Tábla a’ Leány ágnak a’ fiak’ ki hóltta után az adományi jóſzágat azon esetben, midn az adomány-levél örökösökre, maradékokra, ivadékokra, hagyományosokra (Legatarii), és engedményesekre (Ceſſionarii) ſzóll
(1804 Georch Illés)
a szerző azon célból engedte át a kézirat tulajdonát, hogy az engedményes abból oktatást vagy élvezetet merítsen
(1874 Mikszáth Kálmán)
[Az engedménynek nevezett szerződés kötésekor] a régi hitelező neve [...]: engedményező, az új hitelező neve: engedményes
(1949 Nagy Miklós³ et al.)
a hitelezők egy része 17 engedményesnek adta el követelését
(1998 Figyelő)
a. (rég, Jog)
vmely munka kivitelezésére szóló hivatalos engedéllyel rendelkező, a feladat elvégzésére kizárólagosan jogosult személy
vas-út-építés engedményese
(1881 Tomor Ferenc)
tetszett-e hallani, hogy vasutunk lesz? [...] Vőm az egyik fő engedményes, és valami angol gróf a társa
(1882 Tolnai Lajos)
1869-ben az „Első magyar-galicziai vasút” engedményesei jogosítást kaptak egy Przemyślből Łupkówba a magyar határig vezetendő vasút építésére
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
az olaszok megveszik a régi angol engedményesektől a skutarii hajózási részvényeket
(1913 Blaskovich Sándor)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások