ernyős mn és fn  ernyes (rég)

I. mn 15C2

1. ’olyan 〈személy〉, akinél esernyő v. napernyő van’ ❖ egy vörös ernyős nő lépkedett felénk (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Egyszer záporesőben egy ernyős úriembernek megfogtam a szakállát, s azzal törültem meg az arcomat (1924 Déry Tibor CD10) | lelkes japánok rohannak a sárga ernyős cseh idegenvezető után (2005 Népszabadság jún. 18. C7853, 4).

1a. ’olyan 〈cselekvés〉, amelynek során vmilyen ernyőt használnak’ ❖ léghajóból való ernyős kiugrással (1908 Ignotus CD10) | Csepeli kislányok ernyős tornagyakorlata (1961 Népsport máj. 4. C8032, 3) | A szakorvosok óvják a minisztériumot az ernyős szűrések esetleges ritkításától (1993 Országgyűlési Napló CD62) | A kis meteoritok ellen mindenképpen védhetné az űrállomást a pajzs […]. Az ernyős védelem azonban csak akkor válik be, ha a vihar közeledtét prognosztizálni tudják (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’ernyővel ellátott 〈tárgy, eszköz〉’ ❖ [A fiatalember Etelkának] ajánlotta ernys ſzekerét (1786 Dugonics András C1470, 186) | ernyős tornáczu faház (1858 Kemény Zsigmond C2615, 54) | [az ércbányákban használt lámpák] v. ernyő nélkül valók v. ernyősek (1911 RévaiNagyLex. C5698, 569) | ernyős sapkával a fején (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480004, 45) | a fotelek mellé lazacszínű, ernyős állólámpa [került] (1999 Lakáskultúra CD39).

3. ’ernyőre emlékeztető, ernyőszerű 〈alak, elhelyezkedés stb.〉’ ❖ az ákáczfa (Robinia) nálunk itt-ott látható karcsú, gúla-alakú válfaja, s a hazánkban nagyon elterjedt ernyős alakja, szintén emberi készítmények (1876 Természettudományi Közlöny C7900, 318) | [ha] az ernyős helyzetü elsőrangu ágak ujra ernyősen ágaznak el, […] akkor az ernyő összetett (umbella composita) (1894 PallasLex. CD02) | Tyúktaréj, a liliomfélék növénycsalád Gagea nemzetsége. Apró, ernyősen álló, sárgavirágú, 1–2 tőlevelű növénykék (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 176) | ernyős [szőlő]tőkeformák (1999 Takáts Tamás CD52).

3a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ is) ’ilyen alakú, állású, elhelyezkedésű 〈dolog, kül. növényi rész〉, ill. olyan 〈növény〉, amelynek vmely része ilyen alakú’ ❖ ernys Tölgyek alatt (1791 Verseghy Ferenc CD01) | [kertemben] sűrü bokrok, ernyes fák teremnek (1842 Athenaeum C0024, 1205) | ernyős sárma (ornithogalum umbeallum [!]) (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Ragyogó nagy fekete szemeit sürü ernyős szempillák árnyékolták (1910 Budapesti Hírlap jún. 5. C4698, 44) | ernyős nedűgomba (Hygrocybe sciophanoides) (2002 Természet Világa CD50).

3b. (rég) ’olyan 〈hely, terület〉, amelyet a növényzet ernyőszerűen takar, ezáltal beárnyékol’ ❖ sürü Kerti ernyös útoknak Spanyol-Megy Somokot, Kaj-ſzin Baratzkokot Tégy falhoz ſpalléroknak [= sövényeknek] (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225007, 63) | [a pásztor] völgyeknek ernyes hüsseihez viszi ártatlan követőit (1820 Verseghy Ferenc CD01) | hogy könnyebben begyökeresedjen, [érdemes a teleltetett növényt] nedves és kissé ernyős helyen elültetni (1835 Némethy József 8333013, 121) | Lent üde völgy, […] hetyke malmokkal, hosszu jegenyefasorral és régi módi, ernyős ligetekkel (1915 e. Lovik Károly 9402005, 136).

4. (Növ) ’olyan 〈fürtös virágzat〉, amelyben a virágok rendsz. egyforma hosszúságú kocsánya egy pontból ered’ ❖ a’ növevény gyenge, veres ernys virágú (1807 Márton József¹ ford.–Bertuch C4948, 16) | [A borostyán] virágzata ernyős, gyümölcse bogyó (1893 PallasLex. CD02) | [Az ún. magyar gurgolya] az augusztus végi, szeptemberi csapadékosabb időjárás hatására szökken szárba, s akkor jelennek meg hajtásai csúcsán a fehér, összetett ernyős virágzatok (1998 Természet Világa CD50).

II. fn 4C

1. (rendsz. tbsz-ban) (Növ) ’ilyen virágzatú növény’ ❖ A’ virágok ezen különös elrendezésénél fogva a’ természeti rend, mellyhez az adázó bürök is tartozik, az ernyősök családjának neveztetik (1836 Vasárnapi Újság C0429, 252) | ezen növények, kórók és füvek mindig tömörebben összekuporodnak, és még néhány ernyőst […] vesznek maguk közé (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | gallérlevélnek nevezzük az ernyősök virágzatában a kocsányok alatt körben álló murvaleveleket (1902 Wagner János CD35) | Az ÁNTSZ többek között a ciprusféléket, az eperfát, az ernyősöket, a fenyőféléket, a fészkeseket, a fűzfát és a platánt sorolja [az allergiát okozó növények közé] (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (tbsz-ban) (Növ) ’〈az ilyen növények fajait magában foglaló taxon nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Ernyősek (növ., Umbelliferæ, Umbellatæ) kétszikü növénycsalád az ernyős viráguak rendjében (1894 PallasLex. CD02) | Apiaceae ernyősök (1998 Növényneveink C6120, 279).

2. (biz) ’ejtőernyővel, ill. paplan- v. siklóernyővel rendszeresen ugró személy, kül. sportoló’ ❖ A századik ugrás után a feleség sem tudja visszatartani az „ernyőst”, ezért kell klubon belül nősülni (1977 Népszabadság ápr. 19. C7827, 6) | A tandemugrás, ami annyit jelent, hogy egy profi ernyőshöz rögzítve élvezhetjük a szabadesés örömeit, 17 000 Ft-ba kerül (1998 Népszabadság máj. 16. C7848, 41) | nem örvendenek az ernyősöknek a gazdák sem, ugyanis meglehetősen gyakran landolnak hatalmas paplanjaikkal a szőlőkben (1998 Magyar Hírlap CD09) | [Siklóernyőzés során] az ernyősök hevederekkel felfüggesztve a légáteresztő nylonkupola alatt, fékezőfogantyúkkal irányítják magukat (2002 Nemzeti Sport febr. 21. C8071, 13).

3. (kissé rég, ritk) ’esernyő készítésével, javításával, ill. azzal való kereskedéssel foglalkozó személy’ ❖ [Tokióban] az ernyőst leshetjük meg, a mint […] színes olajpapírral vonja be a bambusznyelű készüléket (1894 Vasárnapi Újság C7408, 786) | [A divatbemutatóra] korlátolt számu jegyek kaphatók […] Sossberger ernyősnél (1925 Pesti Hírlap máj. 21. C5673, 11) | Rákóczi-út forgalmas helyén üzletembe bevennék látszerészt, töltőtollast, ernyőst, bőrdíszművest, cukorkást, vagy drogistát (1950 Magyar Nemzet márc. 12. C4790, 4).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

ernyős melléknév és főnév
ernyes I. 15B2 II. 4B (rég)
I. melléknév 15C2
1.
olyan 〈személy〉, akinél esernyő v. napernyő van
egy vörös ernyős nő lépkedett felénk
(1886 Mikszáth Kálmán)
Egyszer záporesőben egy ernyős úriembernek megfogtam a szakállát, s azzal törültem meg az arcomat
(1924 Déry Tibor)
lelkes japánok rohannak a sárga ernyős cseh idegenvezető után
(2005 Népszabadság jún. 18.)
1a.
olyan 〈cselekvés〉, amelynek során vmilyen ernyőt használnak
léghajóból való ernyős kiugrással
(1908 Ignotus)
Csepeli kislányok ernyős tornagyakorlata
(1961 Népsport máj. 4.)
A szakorvosok óvják a minisztériumot az ernyős szűrések esetleges ritkításától
(1993 Országgyűlési Napló)
A kis meteoritok ellen mindenképpen védhetné az űrállomást a pajzs […]. Az ernyős védelem azonban csak akkor válik be, ha a vihar közeledtét prognosztizálni tudják
(1995 Magyar Hírlap)
2.
ernyővel ellátott 〈tárgy, eszköz〉
[A fiatalember Etelkának] ajánlotta ernys ſzekerét
(1786 Dugonics András)
ernyős tornáczu faház
(1858 Kemény Zsigmond)
[az ércbányákban használt lámpák] v.vagy ernyő nélkül valók v.vagy ernyősek
(1911 RévaiNagyLex.)
ernyős sapkával a fején
(1952 Németh Andor ford.Dreiser)
a fotelek mellé lazacszínű, ernyős állólámpa [került]
(1999 Lakáskultúra)
3.
ernyőre emlékeztető, ernyőszerű 〈alak, elhelyezkedés stb.〉
az ákáczfa (Robinia) nálunk itt-ott látható karcsú, gúla-alakú válfaja, s a hazánkban nagyon elterjedt ernyős alakja, szintén emberi készítmények
(1876 Természettudományi Közlöny)
[ha] az ernyős helyzetü elsőrangu ágak ujra ernyősen ágaznak el, […] akkor az ernyő összetett (umbella composita)
(1894 PallasLex.)
Tyúktaréj, a liliomfélék növénycsalád Gagea nemzetsége. Apró, ernyősen álló, sárgavirágú, 1–2 tőlevelű növénykék
(1929 TolnaiÚjLex.)
ernyős [szőlő]tőkeformák
(1999 Takáts Tamás)
3a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ is)
ilyen alakú, állású, elhelyezkedésű 〈dolog, kül. növényi rész〉, ill. olyan 〈növény〉, amelynek vmely része ilyen alakú
ernys Tölgyek alatt
(1791 Verseghy Ferenc)
[kertemben] sűrü bokrok, ernyes fák teremnek
(1842 Athenaeum)
ernyős sárma (ornithogalum umbeallum [!])
(1859 Vasárnapi Újság)
Ragyogó nagy fekete szemeit sürü ernyős szempillák árnyékolták
(1910 Budapesti Hírlap jún. 5.)
ernyős nedűgomba (Hygrocybe sciophanoides)
(2002 Természet Világa)
3b. (rég)
olyan 〈hely, terület〉, amelyet a növényzet ernyőszerűen takar, ezáltal beárnyékol
sürü Kerti ernyös útoknak Spanyol-Megy Somokot, Kaj-ſzin Baratzkokot Tégy falhoz ſpalléroknak [= sövényeknek]
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
[a pásztor] völgyeknek ernyes hüsseihez viszi ártatlan követőit
(1820 Verseghy Ferenc)
hogy könnyebben begyökeresedjen, [érdemes a teleltetett növényt] nedves és kissé ernyős helyen elültetni
(1835 Némethy József)
Lent üde völgy, […] hetyke malmokkal, hosszu jegenyefasorral és régi módi, ernyős ligetekkel
(1915 e. Lovik Károly)
4. (Növ)
olyan 〈fürtös virágzat〉, amelyben a virágok rendsz. egyforma hosszúságú kocsánya egy pontból ered
a’ növevény gyenge, veres ernys virágú
(1807 Márton József¹ ford.Bertuch)
[A borostyán] virágzata ernyős, gyümölcse bogyó
(1893 PallasLex.)
[Az ún. magyar gurgolya] az augusztus végi, szeptemberi csapadékosabb időjárás hatására szökken szárba, s akkor jelennek meg hajtásai csúcsán a fehér, összetett ernyős virágzatok
(1998 Természet Világa)
II. főnév 4C
1. (rendsz. tbsz-ban) (Növ)
ilyen virágzatú növény
A’ virágok ezen különös elrendezésénél fogva a’ természeti rend, mellyhez az adázó bürök is tartozik, az ernyősök családjának neveztetik
(1836 Vasárnapi Újság)
ezen növények, kórók és füvek mindig tömörebben összekuporodnak, és még néhány ernyőst […] vesznek maguk közé
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
gallérlevélnek nevezzük az ernyősök virágzatában a kocsányok alatt körben álló murvaleveleket
(1902 Wagner János)
Az ÁNTSZÁllami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat többek között a ciprusféléket, az eperfát, az ernyősöket, a fenyőféléket, a fészkeseket, a fűzfát és a platánt sorolja [az allergiát okozó növények közé]
(2000 Magyar Hírlap)
1a. (tbsz-ban) (Növ)
〈az ilyen növények fajait magában foglaló taxon nevezéktani elnevezéseként〉
Ernyősek (növ.növény, Umbelliferæ, Umbellatæ) kétszikü növénycsalád az ernyős viráguak rendjében
(1894 PallasLex.)
Apiaceae ernyősök
(1998 Növényneveink)
2. (biz)
ejtőernyővel, ill. paplan- v. siklóernyővel rendszeresen ugró személy, kül. sportoló
A századik ugrás után a feleség sem tudja visszatartani az „ernyőst”, ezért kell klubon belül nősülni
(1977 Népszabadság ápr. 19.)
A tandemugrás, ami annyit jelent, hogy egy profi ernyőshöz rögzítve élvezhetjük a szabadesés örömeit, 17 000 Ftforint-ba kerül
(1998 Népszabadság máj. 16.)
nem örvendenek az ernyősöknek a gazdák sem, ugyanis meglehetősen gyakran landolnak hatalmas paplanjaikkal a szőlőkben
(1998 Magyar Hírlap)
[Siklóernyőzés során] az ernyősök hevederekkel felfüggesztve a légáteresztő nylonkupola alatt, fékezőfogantyúkkal irányítják magukat
(2002 Nemzeti Sport febr. 21.)
3. (kissé rég, ritk)
esernyő készítésével, javításával, ill. azzal való kereskedéssel foglalkozó személy
[Tokióban] az ernyőst leshetjük meg, a mint […] színes olajpapírral vonja be a bambusznyelű készüléket
(1894 Vasárnapi Újság)
[A divatbemutatóra] korlátolt számu jegyek kaphatók […] Sossberger ernyősnél
(1925 Pesti Hírlap máj. 21.)
Rákóczi-út forgalmas helyén üzletembe bevennék látszerészt, töltőtollast, ernyőst, bőrdíszművest, cukorkást, vagy drogistát
(1950 Magyar Nemzet márc. 12.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások