erre¹ mut hsz 32B1

1. ’〈Helyviszony jelölésére.〉’

1a. ’〈rámutatással is:〉 ebbe(n) az irányba(n) v. ennek a dolognak, helynek stb. az irányába(n), ill. e felé a dolog, hely stb. felé’ ❖ erre jövet (1783 Gyöngyössi János C1961, 71) | ma Kápolnán van, holnap pedig errébb(1849 Kossuth Lajos CD32) | A zsivaj valamivel jobban hallatszik már. Az emberek erre közelednek, az ő háza felé (1857 Szegfi Mór 8430006, 150) | – Egy kicsit errébb az arcát! – Ne olyan komolyan! – Ne olyan nevetősen! – Ne üljön olyan egyenesen! (1888 Jókai Mór CD18) | – Hé, nagykomám, nem erre kell menni Beregszászba (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 93) | – Erre, kérem. Erre. Van egy szép kis asztalom – tátogta. – Épp önöknek, uram, itt a sarokban. Erre (2004 Mesterházi Mónika ford.–Mansfield 3147002, 30).

1b. (alapfokban) ’ide, erre a (szövegelőzményben meghatározott) helyre v. környékre, vidékre’ ❖ [a császár] utazása eránt érkezett már az fölséges királyi helytartó magyar tanácsnak parancsolattya is hozzánk és abból mik legyenek az observatióra valók kitecczenek, hogy azért valamely részében erre utazván néminémü fogyatkozás ne történjék (1772 Bessenyei György¹ 7393001, 317) | Asszonyom! Újságot hoztam. A britt hadsereg Útban van erre (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare CD11) | – Mi szél hozott erre? És hová igyekszel? (1969 Szőllősy Klára 9685001, 86) | Még ezen a reménytelen helyen is lehet változást látni, ha az ember elég sokáig nem jön erre (2010 Hegedűs Lajos Hunor 3153007, 741).

1c. ’itt, ezen a (közeli), ill. a szövegelőzményben meghatározott helyen v. környéken, vidéken’ ❖ Erre ne kereſſe a’ vizes völgyeket, Hanem apró füves, és ſzáraz hegyeket (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 52) | az első állomáson Sz.-Miklóson egy nagy századot, errébb Bogyoszlón a lovasokat, még errébb Csornán egy más gyalog csapatot láték fegyvergyakorlatban (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | – Mi járatban van erre? (1911 Pásztor Árpád 9519005, 38) | Az elkerülő úton mentek a Körös-toroki strand felé, nem a skanzen hangulatú óvároson, vagy ahogy Feketevárosban hívják, Belvároson át. Erre csak az egyik oldalon vannak házak (2008 Grecsó Krisztián 3123001, 22).

1d. (ismételve, az és, s, meg ksz-val kapcsolva) ’〈pontosan megjelölni nem akart v. nem tudott irány, ill. hely helyettesítésére〉’ ❖ itt van az ujonan épülendő város terve, igy épitsetek, itt meg itt piaczok, emitt séták lesznek, az utczák erre meg erre készüljenek (1838 Természet 8667001, 58) | miért nem akarod bevallani, hogy erre és erre vitted a hullát? (1883 Budapesti Hírlap júl. 19. C4730, 3) | Gullivert lehetetlen egy emberi agy szülöttjének tekinteni: seborvos ő, a ki ekkor és ekkor született, ekkor és ekkor hajóra szállt, – erre és erre járt s a szélesség és hosszuság ezen és ezen a pontján szenvedett hajótörést (1915 Budapesti Hírlap ápr. 14. C4703, 1) | épp ellenkező irányban jár, mint az ezred fekszik a vonalban s erre, meg erre menjen (1920 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Térkép volt a műhely falán, nyíllal jelölte meg, s mutatta a parasztoknak: erre és erre járnak már az oroszok (1965 Szabad Föld márc. 21. C4864, 3) | Tessék erre meg erre menni, aztán a rendőrlámpánál balra fordulni (1969 Szabad Föld szept. 7. C4868, 6) | Bizonyára sokan találkoztak már azzal a meglehetősen gyakran feltalálható típussal, akitől ha megkérdezik, hol van a Rózenfranc utca, nyomban rávágja, hogy erre meg erre kell lennie, miközben fogalma sincs róla (1988 Rátai János 1131002, 134).

1e. ’egyik irányba(n levő dolog, hely felé)’ ❖ nagy kevélyen erre, ’s amarra fut (1774 Dugonics András ford.–Vergilius C1484, 265) | Pál jobbra, Lenke balra, Ez erre, az amarra Nézének szótlanúl (1844 k. Madách Imre 8284030, 89) | az országút szürke szalagja kanyargott hol erre, hol arra, és a távolban egy nagy gémeskút látszott (1967 Kamjén István 9299001, 14) | szinte rögződtek a – mindössze pár km-rel errébb vagy arrébb mozduló – frontvonalak (1989 Tények könyve CD37) | Mariannt beküldte a zuhanyfülkébe, és állítgatni kezdte kicsit erre, aztán meg kicsit arra, mert a képbe bele akarta komponálni a zuhanyrózsa nélküli csövet a plafonról (2005 Bódis Kriszta 3148004, 912).

1f. ’egyik helyen’ ❖ De ugyan kit fognak kivégezni? hiszen Segesvárban nincsen most halálra itélt rab, a mi tudtunkkal, sugdosák erre is, amarra is, összedugott fővel a kiváncsiságtól kinoztatott nénikék (1861 Vasárnapi Újság C7375, 559) | A köveken, erre is, arra is: vér! Itt egy tócsa. Ott a kövek közt veres a föld (1934 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Erre is, arra is toldozgatják a régi gyárakat (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 18) | Megpróbálunk hol erre, hol arra átsuhanni a határon (1989 Konrád György 9351007, 639).

2. (hangsúlytalanul, ksz-szerűen is) ’rögtön a közvetlen szövegelőzményben említett dolog után’ ❖ [Sándor herceg és Krisztina grófné] együtt tanátskozván, kinek kellene még-is azon Póſta-Legénynek lennie? Melly közben tiſztelet-é, vagy a’ hajlandóság kiſztették a’ Hertzeget, hogy a’ Grófnénak kezét az ajakihoz vévén, meg-tsókolta. Erre az alakos Póſta-Legény nagy gyorſan a’ Hertzeg eleibe toppant (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 127) | Midőn mind a többiek eltávoznak, Berta egyedül marad, s kétségbeesve ragadja föl az övet, megismeri, hogy az azon öv, melyet ő kötött fel Jaromir mellére. Erre belép Jaromir, s Berta azon szóval tartja eleibe az övet: „Gyilkos!” (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 11) | Mi történik erre? (1935 Tersánszky Józsi Jenő 9706004, 53) | Nagy terméskő kerítés, nem lehetett belátni. Forgattak itt egy filmet, majd tavasszal kerül a mozikba, mondta a csavargó. Akkor majd meglátjuk belülről is, nevettünk megint. Erre előkap a szütyőjéből egy hatalmas rézkulcsot, kinyitja a kaput, és elindul befelé (2004 Bikácsy Gergely 3147004, 457).

2a. (hangsúlytalanul ksz-szerűen is, a fel hsz előtt is) ’a közvetlen szövegelőzményben meghatározott dolog hatására, ill. következtében’ ❖ annyi ſós lágy meleg vizet igyon, valamenyit lehet; ha erre nem indúlna meg a’ hányás, ereſzſzék-fel a’ No. 34. fel jegyzett port 3. tſeſze vizben, ennek mindjárt a’ felét adják-bé, hogy ha ez ſem hánytatná egy fertály óra múlva iſmét a’ más felét (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 317) | A Nyuszi erre visszahőkölt (1936 Kosztolányi Dezső ford.–Carroll 9359190, 16) | Hát, nehéz az élet, az stimmel – de erre föl házasodjon meg az ember? (2010 Pál Ferenc 3256002, 63).

2b. ’〈annak kif-ére, hogy vmely következmény nem várható az előzményekből, ill. a várhatóval ellentétes〉’ ❖ Tavasszal közölték velünk, hogy havi húsz forint tagdíjunkat ezentúl ötvenre emelik. Kértük, fokozatosan hajtsák végre az emelést, erre nem engedtek el bennünket a Balaton Kupára. Pedig költségvetésünkben is szerepelt és ez volt az egyetlen olyan versenyünk, ahol komoly sakkozókkal találkozhattunk (1983 Népsport dec. 10. C8052, 4) | Nem csoda, hogy anyuék frászt kaptak, amikor megláttak. Elvégre elengedték a gyereket egy díjugratóversenyre, erre hazaér bőgve, szétfújt orral, artikulálatlan zokogás közepette, miközben egy értelmes szót sem tud szólni (2010 Leiner Laura 3208008, 293).

2c. (diskurzusdeixisben, rendsz. beszédcselekvést kifejező igével v. hiányos mondatban) ’〈annak kif-ére, hogy vmely állítás, kérdés a közvetlen szövegelőzményben kifejtettekre utal vissza〉’ ❖ hogy hogy? kérdezé erre Hermene (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 361) | Mondani fogja erre talán valaki, hogy a tapasztalás ellenkezőt bizonyít (1846 Eötvös József 8126040, 408) | Na, erre a vén Csuriné: – Kacaghatsz, azt nem bánom, rajtam. De mindjárt nem fogsz kacagni magadon (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706006, 16) | – Aha… És erre a Kalmár…? – Hát habogott valamit… (2009 Rakovszky Zsuzsa 3271004, 308).

Ö: em~.

Vö. CzF. ~, errébb; ÉrtSz. ~, errébb; TESz. ez; ÉKsz. ~, errébb; SzT.; ÚMTsz. errább, ~

erre¹ mutató névmási határozószó 32B1
1.
〈Helyviszony jelölésére.〉
1a.
〈rámutatással is:〉 ebbe(n) az irányba(n) v. ennek a dolognak, helynek stb. az irányába(n), ill. e felé a dolog, hely stb. felé
erre jövet
(1783 Gyöngyössi János)
ma Kápolnán van, holnap pedig errébb
(1849 Kossuth Lajos)
A zsivaj valamivel jobban hallatszik már. Az emberek erre közelednek, az ő háza felé
(1857 Szegfi Mór)
– Egy kicsit errébb az arcát! – Ne olyan komolyan! – Ne olyan nevetősen! – Ne üljön olyan egyenesen!
(1888 Jókai Mór)
– Hé, nagykomám, nem erre kell menni Beregszászba
(1935 Móricz Zsigmond)
Erre, kérem. Erre. Van egy szép kis asztalom – tátogta. – Épp önöknek, uram, itt a sarokban. Erre
(2004 Mesterházi Mónika ford.Mansfield)
1b. (alapfokban)
ide, erre a (szövegelőzményben meghatározott) helyre v. környékre, vidékre
[a császár] utazása eránt érkezett már az fölséges királyi helytartó magyar tanácsnak parancsolattya is hozzánk és abból mik legyenek az observatióra valók kitecczenek, hogy azért valamely részében erre utazván néminémü fogyatkozás ne történjék
(1772 Bessenyei György¹)
Asszonyom! Újságot hoztam. A britt hadsereg Útban van erre
(1854 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
– Mi szél hozott erre? És hová igyekszel?
(1969 Szőllősy Klára)
Még ezen a reménytelen helyen is lehet változást látni, ha az ember elég sokáig nem jön erre
(2010 Hegedűs Lajos Hunor)
1c.
itt, ezen a (közeli), ill. a szövegelőzményben meghatározott helyen v. környéken, vidéken
Erre ne kereſſe a’ vizes völgyeket, Hanem apró füves, és ſzáraz hegyeket
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
az első állomáson Sz.-MiklósSzentmiklóson egy nagy századot, errébb Bogyoszlón a lovasokat, még errébb Csornán egy más gyalog csapatot láték fegyvergyakorlatban
(1848 Kossuth Hírlapja)
– Mi járatban van erre?
(1911 Pásztor Árpád)
Az elkerülő úton mentek a Körös-toroki strand felé, nem a skanzen hangulatú óvároson, vagy ahogy Feketevárosban hívják, Belvároson át. Erre csak az egyik oldalon vannak házak
(2008 Grecsó Krisztián)
1d. (ismételve, az és, s, meg ksz-val kapcsolva)
〈pontosan megjelölni nem akart v. nem tudott irány, ill. hely helyettesítésére〉
itt van az ujonan épülendő város terve, igy épitsetek, itt meg itt piaczok, emitt séták lesznek, az utczák erre meg erre készüljenek
(1838 Természet)
miért nem akarod bevallani, hogy erre és erre vitted a hullát?
(1883 Budapesti Hírlap júl. 19.)
Gullivert lehetetlen egy emberi agy szülöttjének tekinteni: seborvos ő, a ki ekkor és ekkor született, ekkor és ekkor hajóra szállt, – erre és erre járt s a szélesség és hosszuság ezen és ezen a pontján szenvedett hajótörést
(1915 Budapesti Hírlap ápr. 14.)
épp ellenkező irányban jár, mint az ezred fekszik a vonalban s erre, meg erre menjen
(1920 Tersánszky Józsi Jenő)
Térkép volt a műhely falán, nyíllal jelölte meg, s mutatta a parasztoknak: erre és erre járnak már az oroszok
(1965 Szabad Föld márc. 21.)
Tessék erre meg erre menni, aztán a rendőrlámpánál balra fordulni
(1969 Szabad Föld szept. 7.)
Bizonyára sokan találkoztak már azzal a meglehetősen gyakran feltalálható típussal, akitől ha megkérdezik, hol van a Rózenfranc utca, nyomban rávágja, hogy erre meg erre kell lennie, miközben fogalma sincs róla
(1988 Rátai János)
1e.
egyik irányba(n levő dolog, hely felé)
nagy kevélyen erre, ’s amarra fut
(1774 Dugonics András ford.Vergilius)
Pál jobbra, Lenke balra, Ez erre, az amarra Nézének szótlanúl
(1844 k. Madách Imre)
az országút szürke szalagja kanyargott hol erre, hol arra, és a távolban egy nagy gémeskút látszott
(1967 Kamjén István)
szinte rögződtek a – mindössze pár kmkilométer-rel errébb vagy arrébb mozduló – frontvonalak
(1989 Tények könyve)
Mariannt beküldte a zuhanyfülkébe, és állítgatni kezdte kicsit erre, aztán meg kicsit arra, mert a képbe bele akarta komponálni a zuhanyrózsa nélküli csövet a plafonról
(2005 Bódis Kriszta)
1f.
egyik helyen
De ugyan kit fognak kivégezni? hiszen Segesvárban nincsen most halálra itélt rab, a mi tudtunkkal, sugdosák erre is, amarra is, összedugott fővel a kiváncsiságtól kinoztatott nénikék
(1861 Vasárnapi Újság)
A köveken, erre is, arra is: vér! Itt egy tócsa. Ott a kövek közt veres a föld
(1934 Tersánszky Józsi Jenő)
Erre is, arra is toldozgatják a régi gyárakat
(1973 László-Bencsik Sándor)
Megpróbálunk hol erre, hol arra átsuhanni a határon
(1989 Konrád György)
2. (hangsúlytalanul, ksz-szerűen is)
rögtön a közvetlen szövegelőzményben említett dolog után
[Sándor herceg és Krisztina grófné] együtt tanátskozván, kinek kellene még-is azon Póſta-Legénynek lennie? Melly közben tiſztelet-é, vagy a’ hajlandóság kiſztették a’ Hertzeget, hogy a’ Grófnénak kezét az ajakihoz vévén, meg-tsókolta. Erre az alakos Póſta-Legény nagy gyorſan a’ Hertzeg eleibe toppant
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Midőn mind a többiek eltávoznak, Berta egyedül marad, s kétségbeesve ragadja föl az övet, megismeri, hogy az azon öv, melyet ő kötött fel Jaromir mellére. Erre belép Jaromir, s Berta azon szóval tartja eleibe az övet: „Gyilkos!”
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Mi történik erre?
(1935 Tersánszky Józsi Jenő)
Nagy terméskő kerítés, nem lehetett belátni. Forgattak itt egy filmet, majd tavasszal kerül a mozikba, mondta a csavargó. Akkor majd meglátjuk belülről is, nevettünk megint. Erre előkap a szütyőjéből egy hatalmas rézkulcsot, kinyitja a kaput, és elindul befelé
(2004 Bikácsy Gergely)
2a. (hangsúlytalanul ksz-szerűen is, a fel hsz előtt is)
a közvetlen szövegelőzményben meghatározott dolog hatására, ill. következtében
annyi ſós lágy meleg vizet igyon, valamenyit lehet; ha erre nem indúlna meg a’ hányás, ereſzſzék-fel a’ No.numero ’szám’ 34. fel jegyzett port 3. tſeſze vizben, ennek mindjárt a’ felét adják-bé, hogy ha ez ſem hánytatná egy fertály óra múlva iſmét a’ más felét
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A Nyuszi erre visszahőkölt
(1936 Kosztolányi Dezső ford.Carroll)
Hát, nehéz az élet, az stimmel – de erre föl házasodjon meg az ember?
(2010 Pál Ferenc)
2b.
〈annak kif-ére, hogy vmely következmény nem várható az előzményekből, ill. a várhatóval ellentétes〉
Tavasszal közölték velünk, hogy havi húsz forint tagdíjunkat ezentúl ötvenre emelik. Kértük, fokozatosan hajtsák végre az emelést, erre nem engedtek el bennünket a Balaton Kupára. Pedig költségvetésünkben is szerepelt és ez volt az egyetlen olyan versenyünk, ahol komoly sakkozókkal találkozhattunk
(1983 Népsport dec. 10.)
Nem csoda, hogy anyuék frászt kaptak, amikor megláttak. Elvégre elengedték a gyereket egy díjugratóversenyre, erre hazaér bőgve, szétfújt orral, artikulálatlan zokogás közepette, miközben egy értelmes szót sem tud szólni
(2010 Leiner Laura)
2c. (diskurzusdeixisben, rendsz. beszédcselekvést kifejező igével v. hiányos mondatban)
〈annak kif-ére, hogy vmely állítás, kérdés a közvetlen szövegelőzményben kifejtettekre utal vissza〉
hogy hogy? kérdezé erre Hermene
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Mondani fogja erre talán valaki, hogy a tapasztalás ellenkezőt bizonyít
(1846 Eötvös József)
Na, erre a vén Csuriné: – Kacaghatsz, azt nem bánom, rajtam. De mindjárt nem fogsz kacagni magadon
(1936 Tersánszky Józsi Jenő)
– Aha… És erre a Kalmár…? – Hát habogott valamit…
(2009 Rakovszky Zsuzsa)
Ö: emerre
Vö. CzF. ~, errébb; ÉrtSz. ~, errébb; TESz. ez; ÉKsz. ~, errébb; SzT.; ÚMTsz. errább, ~

Beállítások