erély fn 4B

1. (kissé vál) ’〈rendsz. emberre vonatkoztatva:〉 az egyéniségben, magatartásban, cselekedetekben megnyilvánuló határozottság, akaraterő v. tetterő mint az akarat céltudatos érvényesítésére, ill. vmely kitűzött cél elérésére képessé tevő tulajdonság’ ❖ ? Midn a’ rut kakas sasunk fegyverivel gyilkos ſzárnyaival vivtt nagy erélyivel (1798 Magyar Kurír C0333, 64) | [A párt] nem bátorittatván a’ közelismerés által, erélyében csökkent (1843 Kemény Zsigmond 8235002, 38) | Én szivemnek minden erélyével ótalmazám uralkodómat (1847 Kemény Zsigmond 8235023, 147) | a görög faj hivatalos befolyása tetemesen csökkent, de annál nagyobb erélyt fejt ki a kereskedelmi téren (1862 e. Szemere Bertalan 8437007, 108) | [Kossuth] kettőzött erélylyel fogott a honvédelem szervezéséhez (1893 Gracza György 8161001, 107) | [a hím kakukk a területét] nagy eréllyel védelmezi esetleges vetélytársak ellen (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [az öreg ács] hajdani erélye romjain kikérte magának, hogy az unokája rágyújtott a gangon (2003 Bíró Kriszta 3046001, 16).

2. (rendsz. jelzővel) (vál) ’élőlénynek, szervnek stb. ált. a fizikai v. fiziológiai működésre, tevékenységre, az életben maradásra, fejlődésre, káros hatások ellen való védekezésre való képessége’ ❖ [a beteg gyermeknél] kisebb az erély (energia), csekélyebb a szilárdság (tonus) (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305001, 4) | A korona alakját az ágak mennyisége, növekedésük iránya s erélye adja (1895 PallasLex. CD02) | megfigyelik, hogy hány nap alatt és mily egyenletességgel bujnak elő a csirák, amiből a mag csirázási erélyére lehet következtetni (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 312) | Az alomban lévő kölykök fejlődési erélye kifogástalan (1995 Szinák János–Veress István CD59) | [A parlagfű] igénytelensége és nagy növekedési, szaporodási erélye (2001 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég) ’vmely (természeti) jelenség v. fizikai cselekvés ereje, erőssége, ill. energia mint fizikai mennyiség’ ❖ [Darancourt] ujjai görcsös vonaglásainak minden erélyével rántva meg a zsinórt, kiment (1844 Pesti Divatlap C5835, 102) | viharzó szélroham erélye (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | [Rankine] munkáiban a mekanikai hőelmélettel és az erély megmaradásával is foglalkozik (1897 PallasLex. CD02) | csökken az elektromos áram erélye (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 228) | [a hang gyengülésekor] elnyelődés és szerteoszlás miatt erélye fogy (1930 ZeneiLex. CD49).

3a. (rég, ritk) ’vmely anyag vegyi v. élettani hatásának mértéke’ ❖ A lehelésben, valamint az égésben egyedül csak az éleny vesz activ részt, mig a légeny, hogy ugy mondjam, amannak erélyét mérsékli (1847 Hetilap CD61) | Iczik borának erélye koponyájában fellebb, fellebb hágott (1882 Szathmáry Károly 8428011, 164).

4. (rég) ’vmely alkotásnak, művészi, szellemi megnyilvánulásnak az a jellege, tulajdonsága, képessége, hogy vmely szellemi, lelki, társadalmi stb. hatást tud kifejteni’ ❖ a’ harcz közt pedig, mely a’ nyelvujitásért folyt, annyi gyarapodást nyer a’ közszellem, annyi erélyt és éberséget az itészet (1843 Kemény Zsigmond 8235001, 25) | a rövid mondatoknak nincs intensiv erélye (1860–1861 Arany János C6506, 201) | [az irat] biztos szerkezetű, s erélye elejétől végig folyton emelkedik (1889 Négyesy László C3316, 114) | Formai erély, széles, kissé darabos megmintázás [Niccolò da Foligno műveiben] (1916 RévaiNagyLex. C5710, 461).

ÖE: ~teljes.

Sz: erélyű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

erély főnév 4B
1. (kissé vál)
〈rendsz. emberre vonatkoztatva:〉 az egyéniségben, magatartásban, cselekedetekben megnyilvánuló határozottság, akaraterő v. tetterő mint az akarat céltudatos érvényesítésére, ill. vmely kitűzött cél elérésére képessé tevő tulajdonság
?
Midn a’ rut kakas sasunk fegyverivel gyilkos ſzárnyaival vivtt nagy erélyivel
(1798 Magyar Kurír)
[A párt] nem bátorittatván a’ közelismerés által, erélyében csökkent
(1843 Kemény Zsigmond)
Én szivemnek minden erélyével ótalmazám uralkodómat
(1847 Kemény Zsigmond)
a görög faj hivatalos befolyása tetemesen csökkent, de annál nagyobb erélyt fejt ki a kereskedelmi téren
(1862 e. Szemere Bertalan)
[Kossuth] kettőzött erélylyel fogott a honvédelem szervezéséhez
(1893 Gracza György)
[a hím kakukk a területét] nagy eréllyel védelmezi esetleges vetélytársak ellen
(1933 Az állatok világa ford.)
[az öreg ács] hajdani erélye romjain kikérte magának, hogy az unokája rágyújtott a gangon
(2003 Bíró Kriszta)
2. (rendsz. jelzővel) (vál)
élőlénynek, szervnek stb. ált. a fizikai v. fiziológiai működésre, tevékenységre, az életben maradásra, fejlődésre, káros hatások ellen való védekezésre való képessége
[a beteg gyermeknél] kisebb az erély (energia), csekélyebb a szilárdság (tonus)
(1847 Schöpf-Merei Ágoston)
A korona alakját az ágak mennyisége, növekedésük iránya s erélye adja
(1895 PallasLex.)
megfigyelik, hogy hány nap alatt és mily egyenletességgel bujnak elő a csirák, amiből a mag csirázási erélyére lehet következtetni
(1928 TolnaiÚjLex.)
Az alomban lévő kölykök fejlődési erélye kifogástalan
(1995 Szinák János–Veress István)
[A parlagfű] igénytelensége és nagy növekedési, szaporodási erélye
(2001 Magyar Hírlap)
3. (kissé rég)
vmely (természeti) jelenség v. fizikai cselekvés ereje, erőssége, ill. energia mint fizikai mennyiség
[Darancourt] ujjai görcsös vonaglásainak minden erélyével rántva meg a zsinórt, kiment
(1844 Pesti Divatlap)
viharzó szélroham erélye
(1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
[Rankine] munkáiban a mekanikai hőelmélettel és az erély megmaradásával is foglalkozik
(1897 PallasLex.)
csökken az elektromos áram erélye
(1927 TolnaiÚjLex.)
[a hang gyengülésekor] elnyelődés és szerteoszlás miatt erélye fogy
(1930 ZeneiLex.)
3a. (rég, ritk)
vmely anyag vegyi v. élettani hatásának mértéke
A lehelésben, valamint az égésben egyedül csak az éleny vesz activ részt, mig a légeny, hogy ugy mondjam, amannak erélyét mérsékli
(1847 Hetilap)
Iczik borának erélye koponyájában fellebb, fellebb hágott
(1882 Szathmáry Károly)
4. (rég)
vmely alkotásnak, művészi, szellemi megnyilvánulásnak az a jellege, tulajdonsága, képessége, hogy vmely szellemi, lelki, társadalmi stb. hatást tud kifejteni
a’ harcz közt pedig, mely a’ nyelvujitásért folyt, annyi gyarapodást nyer a’ közszellem, annyi erélyt és éberséget az itészet
(1843 Kemény Zsigmond)
a rövid mondatoknak nincs intensiv erélye
(1860–1861 Arany János)
[az irat] biztos szerkezetű, s erélye elejétől végig folyton emelkedik
(1889 Négyesy László)
Formai erély, széles, kissé darabos megmintázás [Niccolò da Foligno műveiben]
(1916 RévaiNagyLex.)
ÖE: erélyteljes
Sz: erélyű
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások