erózió fn 1A 

1. (Föld) ’a Föld felszínén lejátszódó természeti jelenségek, kül. a lefolyó víz felszínformáló, felszínpusztító munkája’ ❖ [bizonyos hőforrásoknál] két repedés megkülönböztetendő: az alsó, […] a mely vulkánikus eredetű – és a felső, […] a mely rendesen alólról támadó erosio által áll elő (1871 Természettudományi Közlöny C7895, 292) | A viz, odakünn a nagy természetben, kétféle módon hat a kőségekre. Mechanikai erejével rontja-tördeli, ez az erozió, a chemiai vagyis oldó munkájával: a korrózió-val pedig teljesen széjjelbontja őket (1910 Pesti Hírlap nov. 27. C5658, 74) | A hol pedig a rétegek vízszintesen települnek, […] ott a lehordás (denudáczió) munkája, még feltűnőbb, hiszen világos, hogy az ilyen térszíneken mind a hegy, mind a völgy a vájó, morzsoló erozió munkája, lévén az egész tömeg eredetileg a tengerből kiemelkedett folytonos lapos sík terület (1912 Természettudományi Közlöny C7936, 444) | az erdőirtás és az intenzív talajgazdálkodási módszerek következtében az ország [ti. Etiópia] középső részének termékeny magasföldi területeiből 2 millió hektár – az erózió miatt – belátható ideig nem lesz alkalmas művelésre (1988 Tények könyve CD37) | [patagóniai vonulatának keletkezésekor az Andok] üledékes kőzeteket és palákat tört át, s kiemelkedett a mélyben már rég kihűlt gránitbatolit, amit kezelésbe vett az erózió, legfőképp a jég (2004 Természet Világa CD50).

1a. ’az ennek nyomán létrejött pusztulás, változás, ill. felszíni alakulat’ ❖ [a Colorado folyó kanyonvidékén] a meder szűk volta miatt, az erozió mélyebbre haladt, előbb 100, aztán 500, végül 1000 lábnyira. A lodorei canonban épenséggel 3000 láb magas oldalfalak merednek égnek (1882 Pesti Hírlap febr. 24. C5630, 2. melléklet [1]) | Evorzió, olyan erózió, vagyis kimosás, melyet nem rendes folyású, hanem örvényes víz okozott (1913 RévaiNagyLex. C5703, 63) | eróziós árok: a lineáris erózió maradandó formája, a talajfelszín lejtésének irányában kialakult hosszan elnyúló, legalább 0,5 m mély, leggyakrabban V keresztmetszetű mélyedés (2002 Kerényi Attila 3173004, 456).

2. (Műsz) ’〈kül. fémből készült tárgy, berendezés stb. felületén:〉 mechanikai igénybevétel miatt bekövetkező anyagkárosodás, kimaródás, kopás, ill. az azt előidéző mechanikai hatás’ ❖ [az ún. vágófémek] hevítés, vegyi behatások, korrózió, áramló víz és gőz által előidézett erózió s mindennemű koptatás ellen jól tartják magukat s ezért nemcsak szerszámok, hanem szerkezeti gépalkatrészek készítésére is mindinkább alkalmazzák őket (1941 Schartner Sándor C7966, 249) | A félmikronnál kisebb meteorokkal […] másodpercenként egy-két ütközés várható. Ez csupán a felszíni eróziót növeli [ti. a mesterséges hold burkolatán], de különösebb veszélyt nem jelent (1958 Almár Iván C5261, 116) | [a kemény homokszemcsék] hamar elkoptatják az alkatrészek felületét. Leginkább még a krómnikkel ötvözetű páncélacélok állnak ellen az eróziónak (1970 Népszabadság márc. 3. C4820, [10]) | [melegítéstől] a motor mechanikai kopása, eróziója kisebb (1990 Népszava nov. 5. C7455, 9).

2a. (ritk) ’vmilyen szilárd anyag felületén a rendszeres használat, súrlódás stb. miatt kialakult kopás, ill. az azt kiváltó, létrehozó hatás’ ❖ az édes vizben mindig van szénsav, s ez a csigahéjakon erosiókat csinál, ott, a hol az epidermis legvékonyabb (1882 Kossuth Lajos CD32) | A szomszéd csigolyák eróziója is megfigyelhető, elmosódott szabálytalan szélekkel (1966 Orvosi Hetilap C8212, 322) | [a műanyaggal kevert] beton jobban ellenáll az eróziónak (1973 Népszava szept. 21. C7438, 8).

3. (Orvos) ’hámszövet, kül. nyálkahártya felületén kialakult szövetsérülés, horzsolás, felmaródás stb.’ ❖ a vérzés a méh szája körüli szemcsés fekélyek, erosiok vagy excoriatiok [= hámhorzsolások] által idéztetik elő (1862 Orvosi Hetilap C8112, 434) | Erozió az orvostanban a bőr s a nyákhártyák kisebb felszines anyagvesztesége, amilyen p. marószerek behatására, lobos folyamatoknál stb. képződik (1894 PallasLex. CD02) | [némely nyálkahártyákon] szabálytalan alakú élénk vörös kimaródások (eroziók) keletkeznek, melyektől az illető felületek sajátszerűen tarka képet kapnak (1921 Hutÿra Ferenc C7946, 6) | Masszív vérzés a gyomor felületes eróziójából (1966 Orvosi Hetilap ford. C8212, 1195) | Valószínűleg a sok lenyelt, fertőzött váladék enyhe gyulladást okozhat a gyomorban ill. az ilyen váladék kiváltotta hányás a nyelőcső erozióját okozhatja (1990 Orvosi Hetilap C8236, 2634).

4. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’vmely dolog, kül. eszmei, szellemi érték, ill. vmely jelenség, kapcsolat stb. működésében v. minőségében beálló romlás, kopás, (el)értéktelenedés, ill. azt előidéző hatás’ ❖ A dollár „eróziójával” szemben egyelőre nem találták meg az ellenszert (1965 Magyar Nemzet szept. 24. C4802, 2) | a régebbi, de még hatalmas uralkodó elit saját értékeinek és érdekeinek erózióját érzékeli a lejátszódó gyors és modernizáló társadalmi változásokban (1982 Berend T. Iván 9049005, 336) | A lélek eróziója (1991 Tóth Pál Péter 2037009, 1479) | [John Lukacs] egy sajátos aspektusát emeli ki az 1901–1969 közé eső történelmi folyamatnak, nevezetesen a polgári kultúra, élet- és világmodell lassú erózióját (1999 Új Könyvek CD29) | a házasság felszíne alatt romboló erózió (2003 Greskovits Endre ford.–Rushdie 3124001, 263) | a média egyre erősebben koptatja a határokat a magánszféra és a nyilvánosság között. Ez előmozdítja a szánalom politikájának erózióját, és azt, hogy helyébe az együttérzés takaréklángra állítása [lép] (2010 Kerényi Szabina ford.–Silverstone 3175002, 149).

Ö: talaj~.

ÖU: meder~, szél~, víz~.

Sz: eróziós.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.