eszkábál ts ige 1a

1. (tárgy n. is) (rég, Hajó is) ’〈sérült, repedt fatárgyat, ill. hajót, csónakot〉(eszkábával) javít, ill. 〈repedést〉 eszkábával összeszorít, beszegez’ ❖ Serpenyt, üstöt fóldoztatni – Tekent eszkábáltatni – Asszonyom!! (1817 Wándza Mihály 8525027, 70) | a repedékek iszkábáltatnak és bekátrányoztatnak (1863 A magyar ember könyvtára C3387, 22) | iszkábálni: a hajót bekátrányozni (1892 Magyar Nyelvőr C0359, 227) | Éppen a fürdővizet lobozta [= csobogtatta] egy kis iszkábált tekenyőben (1898 Móra István C3208, 112).

2. (átv is) ’hevenyészve, elnagyoltan v. hozzá nem értő módon, ill. házilag alkot, készít, épít vmit’ ❖ Azt gondolja, hogy én fölveszem azt a ruhát, amit a prusznóci schneider [= szabó] eszkábált? (1880 Jókai Mór CD18) | fából nagy állványokat eszkábáltak (1909 Babits Mihály 9014024, 72) | [legóból] egy ügyes és találékony tizennégy év körüli gyerek házilag eszkábálhat kis robotgépeket (1998 Magyar Hírlap CD09) | Ha akkor nem hagyja magát a siker bűvkörébe taszíttatni, [...] talán boldogabb életet eszkábált volna magának (2003 Bíró Kriszta 3046002, 49).

2a. ’〈írásművet, ill. új szót〉(sebtében, elnagyoltan) összeállít, megalkot v. toldoz-foldoz, javítgat’ ❖ a’ törvény soha be nem fejeztetik, hanem azt még örökké iszkábálni kell (1843 Pesti Hírlap CD61) | Ölettél-e már koránczot[?] (vadonat-új szó; most iszkábáltam e helyett: korai malacz[)] (1852 Arany János C0642, 280) | [Déry Tibor] komoly, gonddal eszkábált novellisztikájából (1922 Németh Andor 9480010, 145) | [a rendőrök] hevenyészett jegyzőkönyvet eszkábálnak (1995 Természet Világa CD50).

Ö: össze~.

Vö. CzF. ~, iszkábál; ÉrtSz.; TESz. eszkába; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, eszkábált

eszkábál tárgyas ige 1a
1. (tárgy n. is) (rég, Hajó is)
〈sérült, repedt fatárgyat, ill. hajót, csónakot〉 (eszkábával) javít, ill. 〈repedést〉 eszkábával összeszorít, beszegez
Serpenyt, üstöt fóldoztatni – Tekent eszkábáltatni – Asszonyom!!
(1817 Wándza Mihály)
a repedékek iszkábáltatnak és bekátrányoztatnak
(1863 A magyar ember könyvtára)
iszkábálni: a hajót bekátrányozni
(1892 Magyar Nyelvőr)
Éppen a fürdővizet lobozta [= csobogtatta] egy kis iszkábált tekenyőben
(1898 Móra István)
2. (átv is)
hevenyészve, elnagyoltan v. hozzá nem értő módon, ill. házilag alkot, készít, épít vmit
Azt gondolja, hogy én fölveszem azt a ruhát, amit a prusznóci schneider [= szabó] eszkábált?
(1880 Jókai Mór)
fából nagy állványokat eszkábáltak
(1909 Babits Mihály)
[legóból] egy ügyes és találékony tizennégy év körüli gyerek házilag eszkábálhat kis robotgépeket
(1998 Magyar Hírlap)
Ha akkor nem hagyja magát a siker bűvkörébe taszíttatni, [...] talán boldogabb életet eszkábált volna magának
(2003 Bíró Kriszta)
2a.
〈írásművet, ill. új szót〉 (sebtében, elnagyoltan) összeállít, megalkot v. toldoz-foldoz, javítgat
a’ törvény soha be nem fejeztetik, hanem azt még örökké iszkábálni kell
(1843 Pesti Hírlap)
Ölettél-e már koránczot[?] (vadonat-új szó; most iszkábáltam e helyett: korai malacz[)]
(1852 Arany János)
[Déry Tibor] komoly, gonddal eszkábált novellisztikájából
(1922 Németh Andor)
[a rendőrök] hevenyészett jegyzőkönyvet eszkábálnak
(1995 Természet Világa)
Vö. CzF. ~, iszkábál; ÉrtSz.; TESz. eszkába; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, eszkábált

Beállítások