eszmevilág fn 3A

1. ’vkinek a szemléletét, világnézetét, művészetét, ill. vmely korszakot, irányzatot stb. átható és meghatározó eszmék, gondolatok összessége, rendszere’ ❖ közel érintkezésben [van Szakál Lajos] a természettel és a természet fiaival; a néppel, beavatva ennek érzésibe, gondolat- és eszmevilágába (1842 Erdélyi János² 8131102, 64) | [Révai Miklósnál] mint versirónál nem találunk […] valami saját költői erőt, uj eszmevilágot (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [Spengler szerint a reneszánszban] nem annyira az új eszmevilág jut szóhoz, mint inkább a régi, a középkori ellen való reakció (1941 Szerb Antal 9668024, 171) | [Péterfy Jenő] világképét mélyen áthatotta a pozitivizmus eszmevilága (1988 Németh G. Béla CD30) | [Wekerle Sándor] azon ritka magyar államférfiak körébe tartozott, akiknek eszmevilágát gazdasági ismeretek és elgondolások termékenyítették meg és gazdagították (2001 Országgyűlési Napló CD62).

2. (kissé rég, Fil is) ’〈az anyagi valósággal szemben:〉 az ideák transzcendens világa, ill. képzelet alkotta világ, álomvilág’ ❖ E’ dühe a’ természetfölötti eszközöknek [ti. az életet megkönnyítő találmányoknak] az anyagi dolgok’ világából az eszmevilágba, a’ kereskedésből a’ müvészetbe is átment (1839 Athenaeum C0018, 296) | [Széchenyi nézése olykor] andalgó, borult, a szellemélet és eszmevilág tévegeibe [= labirintusaiba] merülő (1850 Kemény Zsigmond C1271, 422) | [Platón] a fogalomban talál bizonyos állandó tényezőket. E tényezők okát kutatja, forrását keresi és így emelkedik a jelenségek földi köréből az eszmevilág égi köreibe (1904 ÓkoriLex. CD28).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

eszmevilág főnév 3A
1.
vkinek a szemléletét, világnézetét, művészetét, ill. vmely korszakot, irányzatot stb. átható és meghatározó eszmék, gondolatok összessége, rendszere
közel érintkezésben [van Szakál Lajos] a természettel és a természet fiaival; a néppel, beavatva ennek érzésibe, gondolat- és eszmevilágába
(1842 Erdélyi János²)
[Révai Miklósnál] mint versirónál nem találunk […] valami saját költői erőt, uj eszmevilágot
(1859 Vasárnapi Újság)
[Spengler szerint a reneszánszban] nem annyira az új eszmevilág jut szóhoz, mint inkább a régi, a középkori ellen való reakció
(1941 Szerb Antal)
[Péterfy Jenő] világképét mélyen áthatotta a pozitivizmus eszmevilága
(1988 Németh G. Béla)
[Wekerle Sándor] azon ritka magyar államférfiak körébe tartozott, akiknek eszmevilágát gazdasági ismeretek és elgondolások termékenyítették meg és gazdagították
(2001 Országgyűlési Napló)
2. (kissé rég, Fil is)
〈az anyagi valósággal szemben:〉 az ideák transzcendens világa, ill. képzelet alkotta világ, álomvilág
E’ dühe a’ természetfölötti eszközöknek [ti. az életet megkönnyítő találmányoknak] az anyagi dolgok’ világából az eszmevilágba, a’ kereskedésből a’ müvészetbe is átment
(1839 Athenaeum)
[Széchenyi nézése olykor] andalgó, borult, a szellemélet és eszmevilág tévegeibe [= labirintusaiba] merülő
(1850 Kemény Zsigmond)
[Platón] a fogalomban talál bizonyos állandó tényezőket. E tényezők okát kutatja, forrását keresi és így emelkedik a jelenségek földi köréből az eszmevilág égi köreibe
(1904 ÓkoriLex.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások