eszperantó mn és fn 

I. mn 11A10

1. (Nyelvt) ’kül. az újlatin, germán, szláv nyelvek bizonyos elemeiből felépülő, mesterséges nemzetközi 〈nyelv〉 v. e nyelvhez tartozó 〈elem〉, ill. e nyelvre vonatk. 〈nyelvtudás〉’ ❖ Csodálatosan könnyen és igen harmonikusan használható az „Esperanto” nyelv minden nemzetközi, tudományos, művészeti és nagyvilági kérdés megvitatásánál (1893 Pesti Hírlap dec. 21. C5641, 11) | Alapelv a maximális nemzetköziség lévén, elsősorban a betűknek kell nemzetközieknek lenniök, ezért az Ido kiküszöbölte a különleges ékezetes Eszperantó-betűket (1926 RévaiNagyLex. C5715, 340) | [Soros Tivadar Maskerado című könyvének] címe eszperantó szó (2000 Magyar Hírlap CD09) | Még sokáig szeretnék büszke lenni magyar anyanyelvemre és eszperantó nyelvtudásomra (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉’ ❖ esperantó gyakorlókönyvet (1897 Pesti Hírlap júl. 29. C5645, 9) | [Félicien de Ménil egyes művei] egyházi kompozíciók és dalok (főként eszperantó szövegekre, köztük az eszperantista-himnusz is) (1931 ZeneiLex. CD49) | [a Pacemo eszperantista csoport a levelezésnél] eszperantó szövegű levélpapírt és körbélyegzőt is használt (1972 Ferenczy Imre–Trostl Rudolfné CD52) | [Bárczi Géza] 1913-ban és 1914-ben hat részletet közzétett Az ember tragédiája eszperantó fordításából (1995 Szathmári István CD30).

1b. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ rövid idő múlva már az egész világ esperantóul beszél (1897 Pesti Hírlap júl. 29. C5645, 9) | Zarathustrát már ma taníttatnám akár eszperantóul is a magyar mellett a magyar iskolákban (1906 Ady Endre CD0801) | Karinthy Frigyes az Eszperantó Társaság alelnöke volt, habár nem tudott eszperantóul (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (ritk) ’e nyelven alkotó 〈író, fordító〉’ ❖ [Nyulászy Géza] jónevü eszperanto iró és a külföldi eszperanto lapoknak budapesti tudósitója (1912 Pesti Hírlap júl. 17. C5660, 16) | a legismertebb eszperantó írók még Bán Aladár, Halka László, dr. Szilágyi Ferenc, Hulka Géza, Kökény Lajos, Balkányi Pál (1933 TolnaiÚjLex. C5737, 203) | [PEN-emlékérmet nyújtottak át dr. Kalocsay Kálmánnak,] sok hazai és külföldi klasszikus mű eszperantó-fordítójának (1970 Népszabadság jan. 31. C4820, 8).

3. (tulajdonnév részeként is) ’e nyelv tanításával, népszerűsítésével foglalkozó 〈mozgalom, szervezet, rendezvény〉, azzal kapcs. 〈ideológia, eszme〉’ ❖ az Esperantó eszmének lelkes uttörője (1900 Magyar Nemzet ápr. 29. C5255, 6) | A berlini esperantisták megalakitották az esperanto nemzetközi hirdetési vállalatot (1909 Az Újság júl. 29. C5351, 8) | [Giesswein apát] most tért haza az antwerpeni eszperantó-világgyűlésről (1911 Ignotus CD10) | 1912-ben megalakult a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1962 Népszabadság máj. 5. C4814, 6) | sokféle előny rejlik az eszperantó mozgalom szervezettségében (1997 PedagógiaiLex. C6809, 418).

II. fn 1A (Nyelvt)

’kül. az újlatin, germán, szláv nyelvek elemeiből felépülő, mesterséges nemzetközi nyelv’ ❖ Az uj világnyelv „Esperanto” névre hallgat és állítólag roppant egyszerű (1893 Pesti Hírlap dec. 21. C5641, 11) | nem lehet az eszperantóból az összes többi nyelveket kiküszöbölő valóságos világnyelvet csinálni (1926 Schöpflin Aladár CD10) | [a Nemzetiség Nélküli Világszövetség] az eszperantót hivatalos nyelvként használó, egyetlen – párizsi központú – világszervezet (2001 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~-tanfolyam.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

eszperantó melléknév és főnév
I. melléknév 11A10
1. (Nyelvt)
kül. az újlatin, germán, szláv nyelvek bizonyos elemeiből felépülő, mesterséges nemzetközi 〈nyelv〉 v. e nyelvhez tartozó 〈elem〉, ill. e nyelvre vonatk. 〈nyelvtudás〉
Csodálatosan könnyen és igen harmonikusan használható az „Esperanto” nyelv minden nemzetközi, tudományos, művészeti és nagyvilági kérdés megvitatásánál
(1893 Pesti Hírlap dec. 21.)
Alapelv a maximális nemzetköziség lévén, elsősorban a betűknek kell nemzetközieknek lenniök, ezért az Ido kiküszöbölte a különleges ékezetes Eszperantó-betűket
(1926 RévaiNagyLex.)
[Soros Tivadar Maskerado című könyvének] címe eszperantó szó
(2000 Magyar Hírlap)
Még sokáig szeretnék büszke lenni magyar anyanyelvemre és eszperantó nyelvtudásomra
(2002 Magyar Hírlap)
1a.
ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉
esperantó gyakorlókönyvet
(1897 Pesti Hírlap júl. 29.)
[Félicien de Ménil egyes művei] egyházi kompozíciók és dalok (főként eszperantó szövegekre, köztük az eszperantista-himnusz is)
(1931 ZeneiLex.)
[a Pacemo eszperantista csoport a levelezésnél] eszperantó szövegű levélpapírt és körbélyegzőt is használt
(1972 Ferenczy Imre–Trostl Rudolfné)
[Bárczi Géza] 1913-ban és 1914-ben hat részletet közzétett Az ember tragédiája eszperantó fordításából
(1995 Szathmári István)
1b. (-ul raggal, hsz-szerűen)
e nyelven
rövid idő múlva már az egész világ esperantóul beszél
(1897 Pesti Hírlap júl. 29.)
Zarathustrát már ma taníttatnám akár eszperantóul is a magyar mellett a magyar iskolákban
(1906 Ady Endre)
Karinthy Frigyes az Eszperantó Társaság alelnöke volt, habár nem tudott eszperantóul
(1995 Magyar Hírlap)
2. (ritk)
e nyelven alkotó 〈író, fordító〉
[Nyulászy Géza] jónevü eszperanto iró és a külföldi eszperanto lapoknak budapesti tudósitója
(1912 Pesti Hírlap júl. 17.)
a legismertebb eszperantó írók még Bán Aladár, Halka László, dr.doktor Szilágyi Ferenc, Hulka Géza, Kökény Lajos, Balkányi Pál
(1933 TolnaiÚjLex.)
[PEN-emlékérmet nyújtottak át dr. Kalocsay Kálmánnak,] sok hazai és külföldi klasszikus mű eszperantó-fordítójának
(1970 Népszabadság jan. 31.)
3. (tulajdonnév részeként is)
e nyelv tanításával, népszerűsítésével foglalkozó 〈mozgalom, szervezet, rendezvény〉, azzal kapcs. 〈ideológia, eszme〉
az Esperantó eszmének lelkes uttörője
(1900 Magyar Nemzet ápr. 29.)
A berlini esperantisták megalakitották az esperanto nemzetközi hirdetési vállalatot
(1909 Az Újság júl. 29.)
[Giesswein apát] most tért haza az antwerpeni eszperantó-világgyűlésről
(1911 Ignotus)
1912-ben megalakult a Magyar Országos Eszperantó Egyesület
(1962 Népszabadság máj. 5.)
sokféle előny rejlik az eszperantó mozgalom szervezettségében
(1997 PedagógiaiLex.)
II. főnév 1A (Nyelvt)
kül. az újlatin, germán, szláv nyelvek elemeiből felépülő, mesterséges nemzetközi nyelv
Az uj világnyelv „Esperanto” névre hallgat és állítólag roppant egyszerű
(1893 Pesti Hírlap dec. 21.)
nem lehet az eszperantóból az összes többi nyelveket kiküszöbölő valóságos világnyelvet csinálni
(1926 Schöpflin Aladár)
[a Nemzetiség Nélküli Világszövetség] az eszperantót hivatalos nyelvként használó, egyetlen – párizsi központú – világszervezet
(2001 Magyar Hírlap)
ÖE: eszperantó-tanfolyam
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások