etűd fn 3C4

1. (tulajdonnévi előtaggal is) (Zene) ’〈hangszertanulásban:〉 bizonyos játék- és hangszertechnikai fogások megismerésére és gyakorlására való rövid, egytételes zenedarab (műfaja), ill. 〈kül. a romantika korától:〉 előadásra szánt, virtuóz technikai képességeket igénylő, művészi szempontból is értékes mű, az ún. koncertetűd, ill. ennek műfaja’ ❖ [a kötet] gazdag foglalatú Gyüjtemény, melly a’ legjobb mestereknek legderekabb Etudeiből lévén válogatva, mindenhol jó szolgálatot tesz […], mivel az az első munka, melly magyar nyelven a’ musikai jó előadásra, rövid, és tzélerányos útmutatást ád (1831 Tudományos Gyűjtemény C7222, 102) | Vilmos előhozta hegedűjét, s mostohája zongorakísérete mellett eljátszott valami hosszú „etűdöt(1875 Jókai Mór CD18) | [Charles Bériot] sok etűdöt, duót s igen értékes hegedűiskolát irt (kitűnő gyakorlati anyaggal) (1930 ZeneiLex. CD49) | 1800 után megszületik az etűd (1974 Pernye András 9527002, 265) | [A zongoraverseny elődöntőjének] kötelező anyagában koncertetűdök, Paganini-etűdök, transzcendens etűdök, dalátiratok és karakterdarabok [szerepelnek] (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. (Műv, átv is) ’〈kül. irodalomban, filmművészetben, előadóművészetben:〉 rendsz. kis terjedelmű, vázlatosan kidolgozott(, játékos) stílusgyakorlat v. műalkotás (mint műhelytanulmány), ill. ennek műfaja’ ❖ könyv nélkül megtanulta ezt a jeles „étude”-öt, melyben 333 rendszabály adatik elő, hogy aki azokat mind megtartja, az a „világban jártas férfi” nevére érdemes (1862–1863 Jókai Mór CD18) | a főiskolán helyzetgyakorlatoknak hívják az efféle pantomímszerű etűdöket, amelyeket a növendékeknek rendszerint rögtönöznie kellett (1972 Hubay Miklós² 9264004, 371) | Az epikus versszerkezetek […] az etűdökben szinte játékosan változó metaforákból fűződnek egybe (1986 A magyar irodalom története CD53) | A rövidebb írások nagy része lélektani vázlat, pszichológiai etűd: előtanulmány ezeknek az alapfiguráknak, alapszituációknak mélyebb megragadásához (1990 Rónay László CD53) | Szabó István és Koltai Lajos már ma reggel forgatni kezdett Budapesten. Egy tízperces etűdöt készítenek egy angol produceri iroda felkérésére (2002 Magyar Hírlap CD09).

ÖU: film~, zongora~.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

etűd főnév 3C4
1. (tulajdonnévi előtaggal is) (Zene)
〈hangszertanulásban:〉 bizonyos játék- és hangszertechnikai fogások megismerésére és gyakorlására való rövid, egytételes zenedarab (műfaja), ill. 〈kül. a romantika korától:〉 előadásra szánt, virtuóz technikai képességeket igénylő, művészi szempontból is értékes mű, az ún. koncertetűd, ill. ennek műfaja
[a kötet] gazdag foglalatú Gyüjtemény, melly a’ legjobb mestereknek legderekabb Etudeiből lévén válogatva, mindenhol jó szolgálatot tesz […], mivel az az első munka, melly magyar nyelven a’ musikai jó előadásra, rövid, és tzélerányos útmutatást ád
(1831 Tudományos Gyűjtemény)
Vilmos előhozta hegedűjét, s mostohája zongorakísérete mellett eljátszott valami hosszú „etűdöt
(1875 Jókai Mór)
[Charles Bériot] sok etűdöt, duót s igen értékes hegedűiskolát irt (kitűnő gyakorlati anyaggal)
(1930 ZeneiLex.)
1800 után megszületik az etűd
(1974 Pernye András)
[A zongoraverseny elődöntőjének] kötelező anyagában koncertetűdök, Paganini-etűdök, transzcendens etűdök, dalátiratok és karakterdarabok [szerepelnek]
(1996 Magyar Hírlap)
2. (Műv, átv is)
〈kül. irodalomban, filmművészetben, előadóművészetben:〉 rendsz. kis terjedelmű, vázlatosan kidolgozott(, játékos) stílusgyakorlat v. műalkotás (mint műhelytanulmány), ill. ennek műfaja
könyv nélkül megtanulta ezt a jeles „étude”-öt, melyben 333 rendszabály adatik elő, hogy aki azokat mind megtartja, az a „világban jártas férfi” nevére érdemes
(1862–1863 Jókai Mór)
a főiskolán helyzetgyakorlatoknak hívják az efféle pantomímszerű etűdöket, amelyeket a növendékeknek rendszerint rögtönöznie kellett
(1972 Hubay Miklós²)
Az epikus versszerkezetek […] az etűdökben szinte játékosan változó metaforákból fűződnek egybe
(1986 A magyar irodalom története)
A rövidebb írások nagy része lélektani vázlat, pszichológiai etűd: előtanulmány ezeknek az alapfiguráknak, alapszituációknak mélyebb megragadásához
(1990 Rónay László)
Szabó István és Koltai Lajos már ma reggel forgatni kezdett Budapesten. Egy tízperces etűdöt készítenek egy angol produceri iroda felkérésére
(2002 Magyar Hírlap)
ÖU: filmetűd, zongoraetűd
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások