evő mn-i ign, mn és fn 1C  évő (rég)

I. mn-i ign → eszik.

II. mn (rég)

’(maró hatású,) vmely anyagba v. a testbe mélyen behatoló, azt károsító 〈anyag v. elváltozás〉, ill. vmely maró hatású anyagot alkalmazó 〈gyógymód〉’ ❖ évö fekély eſet a’ mondolákba (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 121) | [a genny] fejér ſzinü, bds, és olly évö ’s tſips, hogy ha a’ ſzomſzéd réſzeket eri [= éri], azokat meg-vereſiti ’s tüzeſiti (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 464) | Eves túrnak azt hitták, és híjják; a’ mellyből valami vékony, tiszta viz színű, de felette csipős, evő, mérges nedvesség ázolog [= szivárog] (1833 Hasznos Mulatságok C8338, 367) | ezen evő kezelés felett szerzett saját tapasztalásaim szerínt némely fülfolyásos betegnél ezen gyógymóddal sebes javulást értem el (1870 Orvosi Hetilap C8120, 471) | [összeelegyítenek] ½ obon [= uncia] juhfaggyú és ½ obon cocusolaj ½ obon evő hamanylúggal [= káliumlúggal] (1871 Orvosi Hetilap C8121, 226).

III. fn

1. ’ételt fogyasztó, ill. (vhol rendszeresen) étkező személy’ ❖ az ige iteletre ſzánnya a’ méltatlan evöket (1777 Molnár János C3195, 409) | el-hitették-vólt magokkal, hogy a’ nyúl-hús hét napokig ſzéppé tenné az évt (1787 Mátyus István C3069, 138) | mivel a termés szüken esik, magamnak is elég evőm van… (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Ebédre tíz avagy tizenkét evő jön (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 104) | A lakoma föld-asztalánál borzas, szőrös, torzonborz evők (1954 Juhász Ferenc 9285020, 59) | Kedves Ismeretlen Evők! Fogadjátok köszönetünket, amiért felhívtátok figyelmünket a Rizottó étteremre (2000 Népszabadság ápr. 1. C5833, 40).

2. (minőségjelzővel, jelzőként is) ’étkezésében, táplálkozásában, kül. az elfogyasztott étel mennyiségében vmilyen jellegzetességet mutató 〈ember v. állat〉’ ❖ [a bálna gyakran] ſokkal kiſebb Orhalak Prédájává leſz, […] a mellyek, tudniillik, nálánál nagyobb evk (1798 Sokféle C1529, 61) | rosz evő disznót legtanácsosabb leölni, mert arra az eleség hiába vesztegettetik (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 64) | mellém ült bizonyos nagyság, kinek […] nagy híre és neve volt az erős evők közt (1857 Széchenyi István CD1501) | [Kiskerti úr] az én gyermekkoromban az ország legjobb evőjének hírében állott (1933 Krúdy Gyula CD54) | kényszeres evők (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Dávid] a világ legfurább evője. Volt időszak, mikor csak olajos főtt tésztán és Túró Rudin élt (2010 Szabad Föld ápr. 16. C8396, 35).

Ö: dög~, ember~, hús~, kenyér~, köd~, minden~, nagy~, növény~, rovar~, szar~, tűz~.

UB: -eszköz.

ÖU: gombóc~, hal~, kis~, lepény~, mákony~, ópium~, túl~, zug~.

ÖE: ~-ivó, ~készség, ~pálca, ~szerszám.

Vö. CzF. ėvő¹, ėvő²; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, evően

evő- (előtagként)

1. ’étkezéshez haszn., az étel elfogyasztását segítő 〈eszköz〉’ ❖ ‖ evőcsésze fn 6B | a honvédelmi minisztérium a honvédség bádog evő-csészeit (hatvanezer darabot) Weiner Mór fővárosi bádogossal készítteti (1877 Fővárosi Lapok C8093, 628) | [a kanári] leszáll evőcsészéjére, néhány szem magot csipeget (1939 Budapesti Hírlap ápr. 16. C4727, 11) | [Vietnámban] a tenyérnyi méretű evőcsészébe […] a gőzölgő rizsestálból maroknyit mernek (1982 Népszabadság okt. 3. C7832, 4) | [a rabok] engedélyt kértek, hogy a sárga műanyag evőcsészére ráírhassák fekete rostirónnal: „ebből evett Moldova György a szegedi Csillag börtönben” (2001 Magyar Hírlap CD09) ‖ evőedény fn 4B | [a növendékek számára veszélyes tárgyak közé tartoznak] az ón, vagy réz ivó, vagy evő edények, az ércz fogpiszkálók (1825 Szilasy János 8450004, 52) | [a babona] a többi között tiltja (a jakutok, kirgizek, kalmüköknél) az evőedények kimosását, mivel „ételmaradékot nem szabad elpusztítani” (1923 e. Posch Jenő CD10) | az égetett agyag az emberiség legrégibb evő és élelemtároló edénye (1980 Orvosi Hetilap C8226, 1595) ‖ evőtál fn 2A8 | az ev tál, a’ 3 lábú valamint a’ tsupor, kiſsebb ’s nagyobb fazakok (1790 Magyar Kurír C0316, 226) | Minden czellában van egy asztal, egy szék, egy ágy, mosdó és evőtál és vizes korsó (1872 Vasárnapi Újság C7386, 662) | [a gamelle magyarul] katonai evőtál, melyről (Duc de la Gamelle) tréfásan elnevezték a párisi gróf legidősb fiát, orléansi Fülöp herceget, aki 1890. hiába iparkodott közlegénynek állani a francia hadseregbe (1913 RévaiNagyLex. C5704, 338) | [A kutyáknál] egynémely ellenállóbb vírus átterjedhet […] az általuk fertőzött tárgyak – kutyaól, fésű, kefe, evőtál – közvetítésével (1996 Szinák János–Veress István CD59).

2. (rég) ’étkezésre v. étkezésnél haszn. 〈helyiség, bútor〉’ ❖ ‖ evőasztal fn 4A (rég v. nyj) | Játſzó, Szófa, Varró[…] ’s Ev aſztalok (1808 Hazai Tudósítások C0190, 199) | [a matrónák] evőasztalokról gondoskodtak, vagy a lakoma részleteit rendezék (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A konyha berendezéséhez tartozott esetleg még egy alacsony, kis evőasztal, körülötte néhány gyalogszékkel (1941 Borzsák Endre C6099, 213) ‖ evőszoba fn 6A | meg jelentem vatsorára az evő ſzobában (1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0173, 322) | [a háziasszony] már a’ vendégek érkezése előtt elrendelhet vagy elrendeltethet mindent az evő szobában (1830 Némethy József ford. 8333008, 158) | Legfinomabb butorok háló- és evőszoba berendezésére tölgy- vagy diófából (1882 Fővárosi Lapok C8098, 630) ‖ evőterem fn 7B3 | a’ kávéház üveg ajtóval ’s ablakkal elválasztaték a’ hosszú ’s igen téres evő-teremtől (1841 Honművész C5234, 718) | [a hajón szükség esetén 64 személy számára] állithatnak fel nyoszolyát vacsora után az evőteremben (1860 Vasárnapi Újság CD56) | jó kedvben ültünk a hotel evőtermében (1900 Budapesti Hírlap márc. 15. C0055, 8).