exogám mn 3A1 (Népr v. Szoc)egzogám

’〈az endogámmal szemben is:〉 saját csoporton, kül. rokonsági, társadalmi v. területi közösségen kívüli személlyel kötött 〈házasság〉, ilyen házasságkötésre vonatk. 〈társadalmi gyakorlat, elvárás, szokás stb.〉, ill. ilyen házasságkötési gyakorlatot, szokást követő 〈közösség, csoport, nép stb.〉’ ❖ nemcsak endogám (a törzsön belül), de a mondott föltétel között exogám (idegen törzsbelivel való) házasság is lehetséges a wyandotoknál (1884 Természettudományi Közlöny C7908, 174) | hordafölötti magasabb egység, törzsszervezet nem alakult ki. Csak az exogám, a totemen kívüli házasodás teremtett állandóbb kapcsolatokat, szövetségeket (1936 Hajnal István CD42) | bár a Balaton környéki falvak exogámok, itt a lányok a faluból nem szerettek kiházasodni, mert ragaszkodtak természetben a földörökséghez, ezért a házasfelek sokszor voltak rokonok (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153001, 295) | exogám leányrablás (1985 László Gyula¹ 2007011, 335) | az „egyszeri”, rövid ideig tartó egzogám házasodásból alakult ki az uralkodócsalád, amely azután saját soraiban szigorú endogámiát követelt meg (1988 Lugosi Győző C7121, 46) | [Gunda Béla] a pásztorélet folklorisztikájából idéz jellegzetes példákat, külön hangsúlyozva az endogám és exogám házasodási szokások hagyományőrző és -bontó szerepét (1994 Új Könyvek CD29) | [az Ivády] nemzetségből a többiek rovására kiemelkedő Ivády Hegyi had exogám gyakorlatot követett, s a közeli kuriális falvak módos kisnemeseivel törekedett házasságkötésre (2000 Magyar néprajz CD47).

exogám melléknév 3A1 (Népr v. Szoc)
egzogám 3A1
〈az endogámmal szemben is:〉 saját csoporton, kül. rokonsági, társadalmi v. területi közösségen kívüli személlyel kötött 〈házasság〉, ilyen házasságkötésre vonatk. 〈társadalmi gyakorlat, elvárás, szokás stb.〉, ill. ilyen házasságkötési gyakorlatot, szokást követő 〈közösség, csoport, nép stb.〉
nemcsak endogám (a törzsön belül), de a mondott föltétel között exogám (idegen törzsbelivel való) házasság is lehetséges a wyandotoknál
(1884 Természettudományi Közlöny)
hordafölötti magasabb egység, törzsszervezet nem alakult ki. Csak az exogám, a totemen kívüli házasodás teremtett állandóbb kapcsolatokat, szövetségeket
(1936 Hajnal István)
bár a Balaton környéki falvak exogámok, itt a lányok a faluból nem szerettek kiházasodni, mert ragaszkodtak természetben a földörökséghez, ezért a házasfelek sokszor voltak rokonok
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
exogám leányrablás
(1985 László Gyula¹)
az „egyszeri”, rövid ideig tartó egzogám házasodásból alakult ki az uralkodócsalád, amely azután saját soraiban szigorú endogámiát követelt meg
(1988 Lugosi Győző)
[Gunda Béla] a pásztorélet folklorisztikájából idéz jellegzetes példákat, külön hangsúlyozva az endogám és exogám házasodási szokások hagyományőrző és -bontó szerepét
(1994 Új Könyvek)
[az Ivády] nemzetségből a többiek rovására kiemelkedő Ivády Hegyi had exogám gyakorlatot követett, s a közeli kuriális falvak módos kisnemeseivel törekedett házasságkötésre
(2000 Magyar néprajz)

Beállítások