ezüstvirág fn 3A2

1. ’ezüstből készült, ill. ezüstszállal v. ezüstfonallal hímzett v. szőtt virág alakú minta, dísz stb.’ ❖ a’ bêvonáson fell körl vóltak tekergetve közre közre ezüst virág bodros kreppin fátyollal (1786 Magyar Hírmondó C0274, 637) | [az asztal] tetején egy bokréta, különféle megaranyzott ezüstvirágokból (1835 Honművész C6069, 559) | Egészen feketébe volt öltözve, a ruha kelméjén csak itt-ott beszőtt arany és ezüstvirágok voltak láthatók (1904 Vasárnapi Újság C7418, 281) | a kis Tamás a sétapálca-erdőről álmodozik, ahol csontfejű pálcák, tigrisszemű, ezüstvirággal, csontgolyóval, égszínkővel ékes botok nőnek ki a földből (1917 Kaffka Margit CD10) | A díj: hatalmas, ötvözött ezüstvirág és természetesen az oklevél (1957 Esti Hírlap júl. 23. C0121, [2]).

2. ’ezüstből levő mesebeli virág’ ❖ a kertnek a kellő közepén volt egy almafa, ezen minden istenáldott nap ezüstvirág nyilott, aranyalma termett és a király ugy örült neki, hogyha csak ránézett, minden baját elfeledte (1899 Budapesti Napló febr. 5. C4882, 10) | Az ezüst-kert törékeny ezüstvirágai, amelyek mellett csak halkan, lábujjhegyen szabad járni (1931 Budapesti Hírlap dec. 6. C4719, 14).

3. (Növ) ’Magyarországtól a Balkánon át a Don folyóig terjedő területen honos, dolomitos lejtőkön megtalálható, hosszúkás levelű növény, amelynek apró, fehér virágát ezüstös színű pikkelylevelek veszik körül, ill. e növények faja, az ún. keskenylevelű ezüstvirág (Paronychia cephalotes)’ ❖ Az aránylag feltűnő virágú szekfűlenek közt nem is vesszük virágszámba a dolomitmurva közt lapuló, vele egy színbe olvadó ezüstvirág (Paronychia cephalotes) töveit (1957 Élet és Tudomány C4908, 1110) | ezüstvirág [=] Paronychia cephalotes (ezüstaszott, ezüsthúr) (1965 Csapody Vera–Priszter Szaniszló C5201, 55) | a deres csenkesz, az ezüstvirág, a naprózsa a természet váratlan, intim derűjével ajándékoznak meg [a Vértesben] (1981 Népszava okt. 14. C7446, 5) | A vértesi dolomithegység ritkasága az ezüstvirág (1998 Természet Világa CD50).

Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.

ezüstvirág főnév 3A2
1.
ezüstből készült, ill. ezüstszállal v. ezüstfonallal hímzett v. szőtt virág alakú minta, dísz stb.
a’ bêvonáson fell körl vóltak tekergetve közre közre ezüst virág bodros kreppin fátyollal
(1786 Magyar Hírmondó)
[az asztal] tetején egy bokréta, különféle megaranyzott ezüstvirágokból
(1835 Honművész)
Egészen feketébe volt öltözve, a ruha kelméjén csak itt-ott beszőtt arany és ezüstvirágok voltak láthatók
(1904 Vasárnapi Újság)
a kis Tamás a sétapálca-erdőről álmodozik, ahol csontfejű pálcák, tigrisszemű, ezüstvirággal, csontgolyóval, égszínkővel ékes botok nőnek ki a földből
(1917 Kaffka Margit)
A díj: hatalmas, ötvözött ezüstvirág és természetesen az oklevél
(1957 Esti Hírlap júl. 23.)
2.
ezüstből levő mesebeli virág
a kertnek a kellő közepén volt egy almafa, ezen minden istenáldott nap ezüstvirág nyilott, aranyalma termett és a király ugy örült neki, hogyha csak ránézett, minden baját elfeledte
(1899 Budapesti Napló febr. 5.)
Az ezüst-kert törékeny ezüstvirágai, amelyek mellett csak halkan, lábujjhegyen szabad járni
(1931 Budapesti Hírlap dec. 6.)
3. (Növ)
Magyarországtól a Balkánon át a Don folyóig terjedő területen honos, dolomitos lejtőkön megtalálható, hosszúkás levelű növény, amelynek apró, fehér virágát ezüstös színű pikkelylevelek veszik körül, ill. e növények faja, az ún. keskenylevelű ezüstvirág (Paronychia cephalotes)
Az aránylag feltűnő virágú szekfűlenek közt nem is vesszük virágszámba a dolomitmurva közt lapuló, vele egy színbe olvadó ezüstvirág (Paronychia cephalotes) töveit
(1957 Élet és Tudomány)
ezüstvirág [=] Paronychia cephalotes (ezüstaszott, ezüsthúr)
(1965 Csapody Vera–Priszter Szaniszló)
a deres csenkesz, az ezüstvirág, a naprózsa a természet váratlan, intim derűjével ajándékoznak meg [a Vértesben]
(1981 Népszava okt. 14.)
A vértesi dolomithegység ritkasága az ezüstvirág
(1998 Természet Világa)
Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások