szőlőcsősz l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

-csősz (utótagként)

’〈vmely terménynek v. növényzetnek〉 a termő- v. tenyészhelyén való őrzésére alkalmazott (hatósági) személy’ ❖ dinnyecsősz fn 4C8 | Vagy Egyházfi leszek, vagy pedig dinnye tsz (1793 Gvadányi József C1940, 537) | Előttem ugyan valami nevetségesebb alig lehetett, mint mikor a’ dinnyecsőszt a’ vasutak, csatornák ’s t. eff. megőrzésére is megeskettetni hallám (1842 Pesti Hírlap CD61) | A határkerülő általában 50-60 év körüli, már nehéz munkát nem bíró, de jó erőben levő szegényember volt. Dinnyecsősznek már csak az elesett öregek mentek el (1979 NéprajziLex. CD47)  erdőcsősz fn 4C8 (kissé rég) | [A faültetés módszereinek tanítására] leg-alkalmatosabbak vólnának ugyan az Erdö Tsöſzök, és Erdei Vadáſz Emberek, a’ minémüek majd minden Erdös Faluban találkoznak (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 197) | kerülő vagy erdőcsősz (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 44) | Az erdőcsőszök és a hajtók körűlöttünk és pompás zsákmányunk körűl táboroztak (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [az 1779-ben lezárt úrbérrendezés nyomán Apátfalva területe] 137 telekre növekedett. Ebből a szabad fundusok [= telkek, házhelyek] (a helység bírája, az uraság perceptora, nótáriusa, oskolamestere, két kisbíró, két erdőcsősz területe) 15 telket tettek ki (2000 Tóth Ferenc CD36)  kukoricacsősz fn 4C8 | Góré. Szőllő, dinnye, és kukoritza tsősznek … vígyázó helyje (1825 Nátly József C3311, 28) | Nem lesz már belőled kukoricacsősz, de még szolgabiró se (1918 Móra Ferenc 9459001, 97) | [József Attila az 1918 utáni években] nyáron kukoricacsőszként és más alkalmi munkákkal keresi kenyerét (1966 Tamás Attila CD53)  szőlőcsősz fn 4C8 | a’ nem fogadott, tunya vagy beteges szll Cssz miatt, a’ gazda egész termését koczkáztathatja (1806 Hazai Tudósítások C0187, 316) | Aztán micsoda kóborló komédiásnak való öltözet ez? Még ma haza küldöm a szőllő-csősznek, épen jó lesz madárijesztőnek (1894 Pálffy Albert 8349003, 27) | Nagy uradalmak kukorica-, dinnye-, szőlőcsőszt tartottak (1979 NéprajziLex. CD47).

szőlőcsősz - lásd alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben
-csősz (utótagként)
〈vmely terménynek v. növényzetnek〉 a termő- v. tenyészhelyén való őrzésére alkalmazott (hatósági) személy
dinnyecsősz főnév 4C8
Vagy Egyházfi leszek, vagy pedig dinnye tsz
(1793 Gvadányi József)
Előttem ugyan valami nevetségesebb alig lehetett, mint mikor a’ dinnyecsőszt a’ vasutak, csatornák ’s t. eff.s több efféle megőrzésére is megeskettetni hallám
(1842 Pesti Hírlap)
A határkerülő általában 50-60 év körüli, már nehéz munkát nem bíró, de jó erőben levő szegényember volt. Dinnyecsősznek már csak az elesett öregek mentek el
(1979 NéprajziLex.)
erdőcsősz főnév 4C8 (kissé rég)
[A faültetés módszereinek tanítására] leg-alkalmatosabbak vólnának ugyan az Erdö Tsöſzök, és Erdei Vadáſz Emberek, a’ minémüek majd minden Erdös Faluban találkoznak
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
kerülő vagy erdőcsősz
(1851–1854 Táncsics Mihály)
Az erdőcsőszök és a hajtók körűlöttünk és pompás zsákmányunk körűl táboroztak
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[az 1779-ben lezárt úrbérrendezés nyomán Apátfalva területe] 137 telekre növekedett. Ebből a szabad fundusok [= telkek, házhelyek] (a helység bírája, az uraság perceptora, nótáriusa, oskolamestere, két kisbíró, két erdőcsősz területe) 15 telket tettek ki
(2000 Tóth Ferenc)
kukoricacsősz főnév 4C8
Góré. Szőllő, dinnye, és kukoritza tsősznek … vígyázó helyje
(1825 Nátly József)
Nem lesz már belőled kukoricacsősz, de még szolgabiró se
(1918 Móra Ferenc)
[József Attila az 1918 utáni években] nyáron kukoricacsőszként és más alkalmi munkákkal keresi kenyerét
(1966 Tamás Attila)
szőlőcsősz főnév 4C8
a’ nem fogadott, tunya vagy beteges szll Cssz miatt, a’ gazda egész termését koczkáztathatja
(1806 Hazai Tudósítások)
Aztán micsoda kóborló komédiásnak való öltözet ez? Még ma haza küldöm a szőllő-csősznek, épen jó lesz madárijesztőnek
(1894 Pálffy Albert)
Nagy uradalmak kukorica-, dinnye-, szőlőcsőszt tartottak
(1979 NéprajziLex.)

Beállítások