ágas-bogas mn 15A

1. (kusza, tekervényes) ágakból, nyúlványokból álló, ill. ilyeneket növesztő 〈növény(i rész) v. alacsonyrendű állat〉’ ❖ mutatott néki két Fát mellyek közül az egyik egyenes, és … sima, a’ másik pedig tsomós, és sürüen ágas-bugas vala (1796 Takács Ádám ford.–Scriver C4081, 36) | [az áfonya] igen ágasbogas, alacsony, alig másfél lábnyi bokor (1847 Peregriny Elek 8360017, 337) | Tenger becses, ágas-bogas korálját (1865 Greguss Gyula ford.–Camões 8164003, 85) | [a harangvirág] virágzata ágas-bogas, világoskék, jóillatu (1894 PallasLex. CD02) | kőfallal kertelik be a házhelyet, felül kis zsendelytetőt adnak rá, vagy ágas-bogas, tüskés galylyal rakják be (1907 Malonyay Dezső CD07) | Az orbáncfű 25–60 cm magas, ágas-bogas növény, virágzata aranysárga (1998 Természet Világa CD50).

1a. ’sokfelé ágazó, többágú 〈agancs(szerű képződmény)〉’ ❖ tsúdálkozék magas és ágasbogós [!] szarvainak szépségeken (1777 Esopus meséi ford. C1641, 108) | [A szarvasbogarak] ſzarvas ſzarvhoz hasonlító ágas bogas ſzarvaikról esméretesek (1795 Gáti István 7116007, 260) | Ha csendes tükrű tóhoz ér [a szarvas], kacéran nézegeti benne az ágas-bogas koronáját (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | [A szarvasbogár hímjének] ágas-bogas, valóban a szarvas fejdíszére emlékeztető „agancsa” valójában az állat hatalmasra nőtt, különös alakú rágója (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

1b. (irod) ’sokágú agancsot viselő 〈szarvas〉’ ❖ Van itt éhes farkas … ágas bogas szarvas [kőből] (1881 Vértesi Károly C4517).

2. ’olyan 〈tárgy, eszköz〉, amelynek sok (kuszán álló) ága van’ ❖ ismét vitettek … ágas bogas … fa tsinálmányok (1783 Magyar Hírmondó C0271, 345) | A’ bé vetett földett, meg-baronálom; de nem fogas baronával, … hanem ágos-bogassal (1793 Szabó József¹ C3780, 47) | [A zöld mennyezet] közepéről ágasbogas csillár függött (1880 Turul Ferenc C4330, 44) | [a fentő] hosszú kötélen vízbe eresztett ágas-bogas fadarab, […] amellyel az elszakadt, fenéken maradt véghorog zsinórját keresik meg és emelik ki (1979 NéprajziLex. CD47).

3. ’ágakra bomló, szétágazó 〈alakzat, forma〉, ill. ilyen alakú 〈dolog〉’ ❖ Termésarany. […] a. Tiszta. […] γ. Ágasbogas (1784 Benkő Ferenc C0959, 149) | ágas bogas ösvényenn (1789 Kreskay Imre C2816, 122) | [a korallok] ágasbogas formájúak (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 386) | Némelyik [hópehely] szép lapos, hatágú csillagokat képez, minden ágas-bogas alakban (1893 Szilágy 8665001, 3) | Az aragonit [nevű ásvány] rostosan, gömbösen, kéreg módjára, azután ágas-bogasan is terem (1911 RévaiNagyLex. C5697, 791) | [A fazekasok] a rugtatott díszítésre szalmiákszeszes folyadékot (vizeletet) kevernek mangánmázba, és ettől ágas-bogas minta jön létre (1991 Magyar néprajz CD47) | [a kikötő] egy ágas-bogas mély fjord […] legbelső zugában fekszik (1995 Természet Világa CD50).

4. (vál) ’sokfelé ágazó, bonyolult, szövevényes 〈jelenség, cselekmény, probléma stb.〉’ ❖ agas-bogas [!] kérdés (1790 Virágszótár C3337, 325) | [a hideglelés] sok ágos, bogos, elmétfárasztó felosztásaiba (1801 Haiszler György C1997, 10) | Nem bírt a falu összes nagyja és apraja az ágas-bogas dolog rejtélyes nyitjára akadni (1881 Vajkay Károly C4674, 2) | A szerző nagy szorgalommal dolgozta föl az ágas-bogas tárgyat [ti. a könyvnyomtatás történetét] (1900 Budapesti Hírlap okt. 17. C0055, 7) | az emberek ágas-bogas természete (1931 Pap Károly CD10) | [az élet] letöri a képzelet csápjait: készen-adott kényelmes sablonokba tereli az ágas-bogas gyermeki kedélyvilágot (1939 Weöres Sándor 9788144, 11) | a királyi családok szokásosan ágas-bogas dinasztikus históriái (2000 Lojkó Miklós CD17).

J: ágbogas.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ág-bog; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

ágas-bogas melléknév 15A
1.
(kusza, tekervényes) ágakból, nyúlványokból álló, ill. ilyeneket növesztő 〈növény(i rész) v. alacsonyrendű állat〉
mutatott néki két Fát mellyek közül az egyik egyenes, és … sima, a’ másik pedig tsomós, és sürüen ágas-bugas vala
(1796 Takács Ádám ford.Scriver)
[az áfonya] igen ágasbogas, alacsony, alig másfél lábnyi bokor
(1847 Peregriny Elek)
Tenger becses, ágas-bogas korálját
(1865 Greguss Gyula ford.Camões)
[a harangvirág] virágzata ágas-bogas, világoskék, jóillatu
(1894 PallasLex.)
kőfallal kertelik be a házhelyet, felül kis zsendelytetőt adnak rá, vagy ágas-bogas, tüskés galylyal rakják be
(1907 Malonyay Dezső)
Az orbáncfű 25–60 cm magas, ágas-bogas növény, virágzata aranysárga
(1998 Természet Világa)
1a.
sokfelé ágazó, többágú 〈agancs(szerű képződmény)
tsúdálkozék magas és ágasbogós [!] szarvainak szépségeken
(1777 Esopus meséi ford.)
[A szarvasbogarak] ſzarvas ſzarvhoz hasonlító ágas bogas ſzarvaikról esméretesek
(1795 Gáti István)
Ha csendes tükrű tóhoz ér [a szarvas], kacéran nézegeti benne az ágas-bogas koronáját
(1885 Mikszáth Kálmán)
[A szarvasbogár hímjének] ágas-bogas, valóban a szarvas fejdíszére emlékeztető „agancsa” valójában az állat hatalmasra nőtt, különös alakú rágója
(1993 A magyarság kézikönyve)
1b. (irod)
sokágú agancsot viselő 〈szarvas〉
Van itt éhes farkas … ágas bogas szarvas [kőből]
(1881 Vértesi Károly)
2.
olyan 〈tárgy, eszköz〉, amelynek sok (kuszán álló) ága van
ismét vitettek … ágas bogas … fa tsinálmányok
(1783 Magyar Hírmondó)
A’ bé vetett földett, meg-baronálom; de nem fogas baronával, … hanem ágos-bogassal
(1793 Szabó József¹)
[A zöld mennyezet] közepéről ágasbogas csillár függött
(1880 Turul Ferenc)
[a fentő] hosszú kötélen vízbe eresztett ágas-bogas fadarab, […] amellyel az elszakadt, fenéken maradt véghorog zsinórját keresik meg és emelik ki
(1979 NéprajziLex.)
3.
ágakra bomló, szétágazó 〈alakzat, forma〉, ill. ilyen alakú 〈dolog〉
Termésarany. […] a. Tiszta. […] γ. Ágasbogas
(1784 Benkő Ferenc)
ágas bogas ösvényenn
(1789 Kreskay Imre)
[a korallok] ágasbogas formájúak
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
Némelyik [hópehely] szép lapos, hatágú csillagokat képez, minden ágas-bogas alakban
(1893 Szilágy)
Az aragonit [nevű ásvány] rostosan, gömbösen, kéreg módjára, azután ágas-bogasan is terem
(1911 RévaiNagyLex.)
[A fazekasok] a rugtatott díszítésre szalmiákszeszes folyadékot (vizeletet) kevernek mangánmázba, és ettől ágas-bogas minta jön létre
(1991 Magyar néprajz)
[a kikötő] egy ágas-bogas mély fjord […] legbelső zugában fekszik
(1995 Természet Világa)
4. (vál)
sokfelé ágazó, bonyolult, szövevényes 〈jelenség, cselekmény, probléma stb.〉
agas-bogas [!] kérdés
(1790 Virágszótár)
[a hideglelés] sok ágos, bogos, elmétfárasztó felosztásaiba
(1801 Haiszler György)
Nem bírt a falu összes nagyja és apraja az ágas-bogas dolog rejtélyes nyitjára akadni
(1881 Vajkay Károly)
A szerző nagy szorgalommal dolgozta föl az ágas-bogas tárgyat [ti. a könyvnyomtatás történetét]
(1900 Budapesti Hírlap okt. 17.)
az emberek ágas-bogas természete
(1931 Pap Károly)
[az élet] letöri a képzelet csápjait: készen-adott kényelmes sablonokba tereli az ágas-bogas gyermeki kedélyvilágot
(1939 Weöres Sándor)
a királyi családok szokásosan ágas-bogas dinasztikus históriái
(2000 Lojkó Miklós)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ág-bog; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások