áldás fn 4A 

1. ’az áld igével kifejezett cselekvés’ ❖ Te pedig, barátom, […] szép tudományodnak Hazád áldásában találd fel jutalmát […]! (1778 Ányos Pál CD01).

2. ’vmely felsőbb hatalom, kül. isten(ség) hasznot hozó, gyümölcsöző kegyelme, jóindulata, segítsége’ ❖ Talán nem írhatnám most Éva napjára, Hogy sok áldás szálljon Prónay Évára (1772 Barcsay Ábrahám 7019024, 49) | az aráboknak a teve: olly áldása az égnek, melly nélkül nem is élhetnének (1847 Peregriny Elek 8360010, 124) | az istennek áldása legyen a mi munkánkon, hogy az ő dicsősége rajtunk meglátszodjék (1923 Keresztény Magvető 2129002, 24) | a föld végében térdeltek le az aratók, s úgy kérték az égiek áldását (1977 Gecse Gusztáv 1057005, 312) • nincs(en) áldás vmin ’〈tevékenység〉 nem jár sikerrel, eredménytelen marad, ill. 〈vmely dolog, kül. nem tisztességesen szerzett (anyagi) érték〉 nem hoz hasznot, sőt kudarccal, bajjal jár’ ❖ szép egyenlő, s világos vérveres bőrök, mintha mind egymásért döglött volna meg ez a nyáj, folytatá a füredi ködmönös. – Ép azért nincs rajta az isten áldása, mondá Tógyer félig hallhatóan, s ráverte fejével, mi ő nála meggyőződés jele (1846 Kuthy Lajos 8261002, 35) | mióta a veres cipőt oda tették, nem jöttek meg többé a tündérek, s az óta nincs is áldás az aknán (1854 Ipolyi Arnold 8197008, 184) | Bármit teszek, nincs rajta áldás. Nincsen remény, nincsen kilátás (1889 Reviczky Gyula CD01) | Nem volt áldás a pénzen, valami járvány ütött a rabszolgákba és az egész tőke odaveszett (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 105) | Siettetni a gazdagságot törvénytelen eszközökkel lehet, de nem okos dolog ez, mert nincs rajta áldás (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2a. ’〈kül. reformátusok által haszn. köszön(t)ésben〉’ ❖ mindenek’ Halltára ’s nem titkolva mondom: a’ Magyar királynak áldás, békeség (1826 Vörösmarty Mihály 8524395, 172) | És az az üdvözlés, amelyiket csak a príma vendég kap tőle: – Áldás békesség. Hogy állok kegyeiben? (1920 Szép Ernő 9665042, 94) | Néha bizony sokan jönnek hozzánk. Ilyenkor így köszön az ő széles mosolyával: – Áldás, békesség! (1969 Mándy Iván 9420026, 214).

2b. (kissé rég) ’felsőbb hatalomtól, kül. isten(ség)től származó (hasznos) adomány, ajándék’ ❖ Oly kegyetlen ostorai ezek [ti. a rossz férjek] az egeknek, melyeket áldássá csak isteni irgalmasság változtathatja (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1078, 37) | az ily perc helyett egy öröklét A pokolban áldás volna rám! (1845 Petőfi Sándor C3506, 299) | Mi nagy áldás a sok gyerek (1904 Lenkei Henrik 8272009, 132) | [a] gyülekezet Isten világának minden lelki áldásában részesül (1993–1995 BibliaiLex. CD1207).

2c. (rég v. nyj) ’termés, kül. gabona’ ❖ A’ Vetés, ’s egyébb áldás ki-szúrja szemeket (1794 Zsebkalendáriom C4957, 27) | A szentjánoskenyérfa ágai csak hogy le nem törtek a sok áldás sulyától (1872 Hevesi Lajos C2086, 276) | Munkára mentek szét a férfiak, Háládatos kézzel takarni csűrbe Az áldást (1899 Baksay Sándor C0729, 18) | Áldott a mi rónánk, Terem áldást bőven (1933 Juhász Gyula¹ 9284783, 228).

2d. (tréf is) ’〈eső megnevezéseként〉’ ❖ Már emelkednek tolongással A fellegek tele áldással, […] Már lobognak a villámások (1802 k. Fazekas Mihály 8138045, 60) | egész délután esett az eső. Az uniformisok ugyan nem kivánták az áldást, de annál inkább a vetések (1848 Jókai Mór 8209025, 85) | a májusi eső beköszöntött mindjárt május második napján a mi falunkban. Azóta hull, hull az áldás rögre, zöld vetésre és virágos fákra (1908 Ady Endre CD0801) | Míg a déli területeket elkerülik az esőfelhők, északon bőven kijut az áldásból (1995 Magyar Hírlap CD09).

2e. (rendsz. birtokszóként) ’vmely dolog (anyagi) haszna, abból fakadó előnyös, kedvező dolog, abból származó jó’ ❖ Halandó sorsunknak áldása, és átka (1772 Bessenyei György¹ ford.–Pope C1102, 69) | a’ sajtószabadságnak az emberiség’ jogait bizonyosan kivivó áldását (1841 Széchenyi István 8429014, 275) | A’ Rajna népe igen német, de inkább lenne talán francziává, mintsem a’ franczia rendszer ajándékát ’s áldásait feláldozza (1844 Tóth Lőrinc 8490013, 90) | [Poszeidón] a források védője és a belőlük fakadó mezei áldás gondozója (1904 ÓkoriLex. CD28) | [Nagulnov] angolul tanul. Hogy tétova angol munkásoknak elmagyarázhassa a világforradalom áldásait (1989 Poszler György 2025070, 138).

3. (Vall) ’vkire, vmire Isten kegyelmét, segítségét kérő, azt biztosító(, liturgikus mozdulattal, kézrátétellel kísért) imádság (szövege, formulája), ill. olyan szertartás, liturgikus alkalom, amelyen Isten segítségéért, jóindulatáért fohászkodnak v. azt közvetítik’ ❖ az Égre Fel-fogván kezit, áldáſt mond a’Lyányra, ’s Legényre (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021010, 78) | tellyes bútsús áldást (1783 Magyar Hírmondó C0271, 450) | áldást adva a szent hantokra (1869 Orbán Balázs 8340013, 180) | ünnepélyes pápai áldás (1893 PallasLex. CD02) | a Királyné óhaja szerint én végeztem a litániát és az áldást (1938 Korunk Szava 2131001, 419) | fiatal pap misézik: most fordul ki, áldást oszt a padokban ülő udvarhölgyek felé (1965 Jankovich Ferenc 9275030, 238) | a mágia eszközeként használt áldás és átok ráolvasásnak tekintendő (1988 Magyar néprajz CD47) | templomi áldás előzte meg a vetést (1990 Magyar néprajz CD47) | [Jákób] az áldáskor jobb kezét Efraim, bal kezét pedig az elsőszülött Manassé fejére tette. Ezzel Efraimot bátyja elébe helyezte (1993–1995 BibliaiLex. CD1207).

4. (Vall) ’vminek a(z egyház v. egyházi személy által kinyilvánított) hivatalos engedélyezése, szentesítése, ill. vmit jóváhagyó engedély’ ❖ azon házaſságok, a’ mellyek az Apoſtolok ideitl fogva a’ Tridentomi [= trienti] Egyház gyülekezetig Papi áldás nélkl ſzerzettettek vala (1783 Elmélkedések a házasság állapotjában 7422001, 15) | [a sokaság Rákóczit] a jezsuiták templomába kísérte, hol az egyházi áldás szentesíté a fejedelemmé lett felavatást (1860 Jókai Mór CD18) | [A húsvéti tojás] egyházi áldásban részesítéséről a 4. sz.-ból, majd ennek hivatalos bevezetéséről a 12. sz.-ból van tudomásunk (1979 NéprajziLex. CD47) | Közösségüket 1984-ben a helybeli püspök elismerte, jóváhagyta, egyházi áldást adott rá (1998 Magyar Hírlap CD09).

4a. (vál) ’(jókívánságokkal kísért) beleegyezés, jóváhagyás, ill. engedély’ ❖ Várja, hogy atyai áldásod vehesse, Utólsó csókodnak lehessen részesse (1794 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Barátom vagy s […] csak a te áldásod híjával vagyok (1814 Szemere Pál C3950, 307) | a szülői áldást is kinyerték [a házassághoz] (1871 Orbán Balázs CD22) | megkérdezték, nincs-e valamilyen bajom, s megkaptam az áldást: alkalmas (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 14) | frigyszentesítő atyai áldás (1979 Illyés Gyula 9274060, 458) | [a Kaukázusi Hegyi Népek Konföderációjának katonái] csak szülői áldással indulhatnak harcba (1994 Magyar Hírlap CD09) • áldása rá (önálló tagmondatként) a) (a fn 1. sz-ű birt szjellel, a nm tbsz 2. és 3. sz-ben) ’〈személyre, közösségre, kül. házasulandókra vonatk.-an beleegyezés, jóváhagyás kif-ében〉’ ❖ hajlandó volnék azt mondani horvát atyánkfiainak: ha meguntátok a hétszázados kapcsot, menjetek isten hirével, áldásom reátok, legyetek szabadok és boldogok (1848 Kossuth Lajos C2748, 118) | ha ő beléd szerelmes tud lenni, semmi szavam ellene, áldásom rátok (1889 Berczik Árpád 8049005, 452) | – Úgy látszik, Garbo végre megtalálta az igazit. – […] Lars csak mosolygott, Gavin Gordon pedig azt mondta: – Áldásom rájuk (1967 Mándy Iván 9420004, 91) b) (a fn 1. sz-ű birt szjellel, a nm egysz 3. sz-ben) ’〈vmely dologra, cselekedetre vonatk.-an beleegyezés, jóváhagyás kif-ére〉’ ❖ hogyha ennek a hadseregnek az a rendeltetése, hogy megteremtse a világbékét […] akkor áldásom rá, megszavazom a költségvetést! (1935 Déry Tibor CD10) • áldását adja vmire ’beleegyezik vmibe, engedélyt ad vmire, kül. házasságra’ ❖ [a lány apja] egyebet nem tehetett, mint áldását adni [a házasságra] (1868 Vértesi Arnold C4454, 18) | Özvegy Tarnóczy Sebestyénné megakadályozza Sára lánya és Mikes Kelemen frigyét, noha a házasságra férje halálos ágyán áldását adta (1978 Veress Dániel 9772001, 151) | Az ukrán parlament már november elején áldását adta a privatizációs elvekre (1991 Heti Világgazdaság 2014009, 18).

5. (rég, tréf) ’szitok, szidalom, szidalmazás’ ❖ Nem esett ſemmi-is olly nagy ſzégyenünkre, Mint mikor a’ Káplár illy áldást fejünkre Adott, eztet ſzóllván: ſzopni lódúllyatok, Fattyúk illyen-atták (1793 Gvadányi József 7125014, 52) | a’ kocsi […] halad a’ felrémült gyümölcsösnék’ áldásai […] között (1835 Jósika Miklós C2402, 218) | [a kocsisok] cifrán hordták az áldást (1860 Fekete leves naptár C1748, 132) | hallották az úr goromba feddőzéseit […] s nem egynek jól esett, hogy im másnak is milyen hirtelen kijut az áldásból (1886 Tolnai Lajos C4195, 15).

Ö: asztal~, gyermek~, isten~, jános~, szentjános~.

Fr: asztali, házi, isten, szent, úr.

ÖE: ~adó, ~dús, ~gazdag, ~hozó, ~mondás, ~osztás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. áld; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.