állati mn 18A6

1. ’állathoz tartozó, állat(ok)nál jelentkező, állat(ok)ra jellemző 〈dolog〉’ ❖ Tápláló munkáknak azok neveztetnek, a’ melyek az eledelt állati testé változtattyák (1789 Rácz Sámuel 7278003, 33) | Ezen Állati ösztönnek sokféle nemei között, kiváltképpen megjegyzésre méltók, az úgy nevezett Mesterségi Ösztönök, melly által […] fészkeket, szöveteket […] tudnak készíteni magok lakozásokra, fajzatjaiknak bátorságokra, prédájoknak megfogására (1799 Főldi János 7112014, 29) | állati rostok (1834 Garasos Tár 8625004, 79) | bőgés, ugatás, ordítás, czinczogás, nyávogás és a többi sok állati hang (1899 Chernel István CD34) | emberi és állati betegségek (1936 Csűry Bálint 1030002, 30) | A legnagyobb mértékben differenciálódott sejtek – így például az agysejtek – kivételével valamennyi állati sejtnek két állapota van (1983 Tóth Miklós ford.–Szent-Györgyi 9661002, 225) | Az etológiát, az állati viselkedésről szóló tudományt Konrad Lorenz kutatásai és könyvei […] tették ismertté (1995 Új Könyvek CD29).

1a. (ritk, vál) ’állatként létező, állatként levő 〈élőlény〉’ ❖ minden egyéb állati teremtéseken való uralkodással (1799 Főldi János 7112014, 30) | pusztitson el a dögvész valamennyi állati lényt, melynek ehető húsa van még! (1944 Berda József 9046005, 29).

1b. ’állattól v. állatból származó 〈dolog〉’ ❖ állati olajt (1789 Rácz Sámuel C3562, 8) | állati váladékok (1848 Pólya József 8371004, 53) | a tatárok nem használnak köpenyt, csuklyát vagy állati bőröket (1900 Nagy Géza CD20) | Nyertek itt gyerekek élő angolnát, kókuszdiót és teljes állati fogsorokat (1985 Bodor Ádám 1020009, 183) | A középkor névtelenségbe burkolózó mesterei legfeljebb a friss agyagba préselt, állati lábnyomokkal jelölték munkájukat (1999 Lakáskultúra CD39).

1c. (rég) ’állatokból álló’ ❖ állati nyájat (1806 Verseghy Ferenc 8518027, 119) | fene körmű állati csordák (1825 Vörösmarty Mihály 8524377, 154).

2. (gyakr. pejor) ’〈emberre vonatkoztatva:〉 állat(é)ra emlékeztető, állat(é)hoz hasonló, állathoz illő 〈tulajdonság, viselkedés, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ [az égitestek] fel-vették az  formájokat-is; a’ mennyiben azoknak vagy emberi, vagy oktalan állati, vagy tsúſó máſó formájok van, vagy pedig ezekből elegyedtek (1787 Mátyus István C3067, 295) | ne emlékezzem-e az iszonyu gúnykaczajra, az állati ordításra, mely Fogaras piaczán ezer torokból hangzott (1858 Kemény Zsigmond 8235014, 83) | a körülöttem vágtató lovasok üvöltése csakhamar állati bőszültséggé változtatta át a félelmemet (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 302) | Éhséget érzett, kínzó nagy falánk állati éhséget… Asszonyra való éhet… (1914 Móricz Zsigmond CD10) | állati […] ragaszkodás az élethez (1971 Kiss Ferenc 9338001, 93).

2a. ’állathoz hasonlóan durva, kíméletlen, alantas 〈személy〉; állatias’ ❖ sok semmirevaló állati ember van közöttünk (1831 Széchenyi István C3903, 407) | A régi és az új Athénben, de minden görög városban előfordult, hogy vagy haszonleső, aljas, mondhatnám, állati szülők, avagy a nyomor legmélyebb gödreiben rothadó atyák és anyák: lányaikat és fiaikat a nemtelen nemiség piacára dobták árucikként (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 267).

2b. ’emberhez nem méltó, elviselhetetlen(ül nehéz) 〈állapot, tevékenység stb.〉’ ❖ Ideje, oda törekednünk, hogy az embert a nehéz, az állati munkától lehetőleg felmentsük, s értelmesb lényhez illőbb foglalkozással eszközöljük boldogságát (1851 Rónay Jácint 8396007, 14) | állati sorban élő közlegénység (1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc CD45) | állati nyomorban sínylődő országból (1936 Móricz Zsigmond 9462018, 75).

2c. ’civilizálatlan, primitív’ ❖ a’ természet-szülte állati embert (1831 Széchenyi István C3903, 49) | minél állatibb fokon vannak [a civilizálatlan népek], annál több rajtok a rézkarika (1902 Gárdonyi Géza C1829, 102) | Ortega y Gasset az elit pusztulásáról és egy állati szintű emberi létről vizionált (1972 Kocsis Rózsa 2018004, 324).

3. (Tud)(vmely) állatként megjelenő, állatként ábrázolt, ill. (vmely) állat külsejét, formáját utánzó’ ❖ Alakjukra nézve a jók fehérek, a roszak feketék […], s légi természetük jelentésére szárnyakkal, majd ismét különféle állati alak és testrészletekkel (1854 Ipolyi Arnold 8197007, 106) | Az állati diszítés gyakoribb tárgya a szarvas, az éjszaki megyékben a zerge, sas, kivált a szepesi és liptói kupákon (1877 Majláth Béla CD07) | Állati motivumot csak egyfélét láttunk, madarat (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | Az állati (kos, kecskebak, ló) formájú démonoknak (1933 Kerényi Károly 9325002, 135) | a török-tatár népek, de részben az obi-ugorok és más szibériai népek hitvilágában valósággal nyüzsögnek az állatalakos ősök, állati formát öltött hatalmas erők (1977 László Gyula¹ 9384002, 240).

4. (rég) ’〈a lelkivel, szellemivel szembeállítva:〉 az ember testiségére, testi mivoltára vonatk., azzal kapcs., abból eredő’ ❖ Javaslom a’ szerelmeseknek, hogy nyájaskodásaikhoz a’ pislogó mécs’ világát válasszák, … Mit ér a’ setétség, melly az állati érzésnél nem hágy egyebet? (1804 Csehy József C2556, 193) | az Embernek, ketts Terméſzetet tulajdonithatni, úgymint állati és okos Terméſzetet. Mind a’ kett, a’ Testiség ſzintúgy, mind az Okoſság, edgyaránt a’ blts Teremtnek munkája  benne (1829 Márton István 8297003, 18) | sem a’ vér állati ösztöne, sem nyelv, ruha, szokások (1844 Tóth Lőrinc 8490013, 89) | a szeretkezés állati valóságáról nem lehetett lemondani (1926 Barta Lajos CD10) | állati, vegetatív mivoltunk (1948 Füst Milán 9161049, 104).

5. (biz) ’〈fokozásként:〉 szörnyű nagy, rendkívüli’ ❖ Van itt egy öreg tűzszerész… […] olyan sovány, mint a kisujjam, de állatian ért a robbanóanyaghoz (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 133) | semmi öröm, csak állati […] szomorúság (1980 Marsall László 1103033, 117) | Egyszer állati balhé volt (1986 Spiró György 1143003, 514) | pimasz és állatian buta is (1994 Rubicon ford. CD17).

5a. (hsz-szerűen) (biz) ’〈fokozásként:〉 szörnyen, nagyon, rendkívül’ ❖ Állati jó, mi? (1960 Kortárs C6869, 69) | [A pasas] állati falsul műdalokat ordít (1962 Fejes Endre 9139001, 208) | [Jóska] azt mondja, hogy a görögkeleti misék állati hosszúak (1973 Baránszky-Jób László 2042014, 208) | Finoman és nőiesen szólva állati pipa lettem a döntéstől (1997 Magyar Hírlap CD09).

5b. (biz) ’〈elismerésképpen:〉 remek, nagyszerű’ ❖ Állati hely egy ilyen mulató! (1969 Mándy Iván 9420026, 208) | állati társaság volt, meg lehetett szakadni a röhögéstől (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 155).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

állati melléknév 18A6
1.
állathoz tartozó, állat(ok)nál jelentkező, állat(ok)ra jellemző 〈dolog〉
Tápláló munkáknak azok neveztetnek, a’ melyek az eledelt állati testé változtattyák
(1789 Rácz Sámuel)
Ezen Állati ösztönnek sokféle nemei között, kiváltképpen megjegyzésre méltók, az úgy nevezett Mesterségi Ösztönök, melly által […] fészkeket, szöveteket […] tudnak készíteni magok lakozásokra, fajzatjaiknak bátorságokra, prédájoknak megfogására
(1799 Főldi János)
állati rostok
(1834 Garasos Tár)
bőgés, ugatás, ordítás, czinczogás, nyávogás és a többi sok állati hang
(1899 Chernel István)
emberi és állati betegségek
(1936 Csűry Bálint)
A legnagyobb mértékben differenciálódott sejtek – így például az agysejtek – kivételével valamennyi állati sejtnek két állapota van
(1983 Tóth Miklós ford.Szent-Györgyi)
Az etológiát, az állati viselkedésről szóló tudományt Konrad Lorenz kutatásai és könyvei […] tették ismertté
(1995 Új Könyvek)
1a. (ritk, vál)
állatként létező, állatként levő 〈élőlény〉
minden egyéb állati teremtéseken való uralkodással
(1799 Főldi János)
pusztitson el a dögvész valamennyi állati lényt, melynek ehető húsa van még!
(1944 Berda József)
1b.
állattól v. állatból származó 〈dolog〉
állati olajt
(1789 Rácz Sámuel)
állati váladékok
(1848 Pólya József)
a tatárok nem használnak köpenyt, csuklyát vagy állati bőröket
(1900 Nagy Géza)
Nyertek itt gyerekek élő angolnát, kókuszdiót és teljes állati fogsorokat
(1985 Bodor Ádám)
A középkor névtelenségbe burkolózó mesterei legfeljebb a friss agyagba préselt, állati lábnyomokkal jelölték munkájukat
(1999 Lakáskultúra)
1c. (rég)
állatokból álló
állati nyájat
(1806 Verseghy Ferenc)
fene körmű állati csordák
(1825 Vörösmarty Mihály)
2. (gyakr. pejor)
〈emberre vonatkoztatva:〉 állat(é)ra emlékeztető, állat(é)hoz hasonló, állathoz illő 〈tulajdonság, viselkedés, megnyilvánulás stb.〉
[az égitestek] fel-vették az  formájokat-is; a’ mennyiben azoknak vagy emberi, vagy oktalan állati, vagy tsúſó máſó formájok van, vagy pedig ezekből elegyedtek
(1787 Mátyus István)
ne emlékezzem-e az iszonyu gúnykaczajra, az állati ordításra, mely Fogaras piaczán ezer torokból hangzott
(1858 Kemény Zsigmond)
a körülöttem vágtató lovasok üvöltése csakhamar állati bőszültséggé változtatta át a félelmemet
(1901 Gárdonyi Géza)
Éhséget érzett, kínzó nagy falánk állati éhséget… Asszonyra való éhet…
(1914 Móricz Zsigmond)
állati […] ragaszkodás az élethez
(1971 Kiss Ferenc)
2a.
állathoz hasonlóan durva, kíméletlen, alantas 〈személy〉; állatias
sok semmirevaló állati ember van közöttünk
(1831 Széchenyi István)
A régi és az új Athénben, de minden görög városban előfordult, hogy vagy haszonleső, aljas, mondhatnám, állati szülők, avagy a nyomor legmélyebb gödreiben rothadó atyák és anyák: lányaikat és fiaikat a nemtelen nemiség piacára dobták árucikként
(1960 Szentkuthy Miklós)
2b.
emberhez nem méltó, elviselhetetlen(ül nehéz) 〈állapot, tevékenység stb.〉
Ideje, oda törekednünk, hogy az embert a nehéz, az állati munkától lehetőleg felmentsük, s értelmesb lényhez illőbb foglalkozással eszközöljük boldogságát
(1851 Rónay Jácint)
állati sorban élő közlegénység
(1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc)
állati nyomorban sínylődő országból
(1936 Móricz Zsigmond)
2c.
civilizálatlan, primitív
a’ természet-szülte állati embert
(1831 Széchenyi István)
minél állatibb fokon vannak [a civilizálatlan népek], annál több rajtok a rézkarika
(1902 Gárdonyi Géza)
Ortega y Gasset az elit pusztulásáról és egy állati szintű emberi létről vizionált
(1972 Kocsis Rózsa)
3. (Tud)
(vmely) állatként megjelenő, állatként ábrázolt, ill. (vmely) állat külsejét, formáját utánzó
Alakjukra nézve a jók fehérek, a roszak feketék […], s légi természetük jelentésére szárnyakkal, majd ismét különféle állati alak és testrészletekkel
(1854 Ipolyi Arnold)
Az állati diszítés gyakoribb tárgya a szarvas, az éjszaki megyékben a zerge, sas, kivált a szepesi és liptói kupákon
(1877 Majláth Béla)
Állati motivumot csak egyfélét láttunk, madarat
(1916 e. Malonyay Dezső)
Az állati (kos, kecskebak, ló) formájú démonoknak
(1933 Kerényi Károly)
a török-tatár népek, de részben az obi-ugorok és más szibériai népek hitvilágában valósággal nyüzsögnek az állatalakos ősök, állati formát öltött hatalmas erők
(1977 László Gyula¹)
4. (rég)
〈a lelkivel, szellemivel szembeállítva:〉 az ember testiségére, testi mivoltára vonatk., azzal kapcs., abból eredő
Javaslom a’ szerelmeseknek, hogy nyájaskodásaikhoz a’ pislogó mécs’ világát válasszák, … Mit ér a’ setétség, melly az állati érzésnél nem hágy egyebet?
(1804 Csehy József)
az Embernek, ketts Terméſzetet tulajdonithatni, úgymint állati és okos Terméſzetet. Mind a’ kett, a’ Testiség ſzintúgy, mind az Okoſság, edgyaránt a’ blts Teremtnek munkája  benne
(1829 Márton István)
sem a’ vér állati ösztöne, sem nyelv, ruha, szokások
(1844 Tóth Lőrinc)
a szeretkezés állati valóságáról nem lehetett lemondani
(1926 Barta Lajos)
állati, vegetatív mivoltunk
(1948 Füst Milán)
5. (biz)
〈fokozásként:〉 szörnyű nagy, rendkívüli
Van itt egy öreg tűzszerész… […] olyan sovány, mint a kisujjam, de állatian ért a robbanóanyaghoz
(1969 Bertha Bulcsu)
semmi öröm, csak állati […] szomorúság
(1980 Marsall László)
Egyszer állati balhé volt
(1986 Spiró György)
pimasz és állatian buta is
(1994 Rubicon ford.)
5a. (hsz-szerűen) (biz)
〈fokozásként:〉 szörnyen, nagyon, rendkívül
Állati jó, mi?
(1960 Kortárs)
[A pasas] állati falsul műdalokat ordít
(1962 Fejes Endre)
[Jóska] azt mondja, hogy a görögkeleti misék állati hosszúak
(1973 Baránszky-Jób László)
Finoman és nőiesen szólva állati pipa lettem a döntéstől
(1997 Magyar Hírlap)
5b. (biz)
〈elismerésképpen:〉 remek, nagyszerű
Állati hely egy ilyen mulató!
(1969 Mándy Iván)
állati társaság volt, meg lehetett szakadni a röhögéstől
(1979 László-Bencsik Sándor)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások