árad tn ige 1a3
1. ’〈folyó- v. állóvíz〉 tömegében növekedik, duzzad, magasabb szintűvé válik’ ❖ a’ hirtelen áradó ſzebes fojó-viz, a’ déli tartományokra ki-öntvén, azokat el-borittya (1774 Trattner Mátyás 7031006, [I]) | [a kiváltságok tengere] nem úgy tett, mint az igazi tenger, amely hol árad, hol apad, hanem mindíg áradt, mindíg terjedt (1894 Löw Immánuel 8278003, 150) | a folyó áradt, a mező víz alá került a szakadatlan esőtől (1964 Áprily Lajos ford.–Tagore 9008080, 50).
2. ’〈folyadék〉 bőven folyik, ömlik’ ❖ orrán s fülén vére egyre áradt (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267003, 74) | A nagy bádoglavórba zuhogón áradt a víz (1931 Kassák Lajos 9314010, 12) | az Ivan-tóba erősebben árad majd a víz a föld alól (1969 Makai Imre ford.–Platonov 9418003, 48).
2a. ’〈beszéd, szó〉 megakadás nélkül folyik vkiből’ ❖ gyorsan, áradva mesélte el a dolgot (1893 Abonyi Árpád C0478, 25) | Anyjából árad a jóízű beszéd (1975 Fodor András 9148024, 55).
2b. ’〈vmilyen, rendsz. hasznos, jó dolog〉 ered, származik vmiből’ ❖ a bőjtölésből áradó lelki haszonnak (1778–1781 Révai Miklós 7283022, 44) | minden fenség, minden ujjongás, minden rettenet […] innen áradt (1933 Kerényi Károly 9325001, 112) | a gyerekeket-fiatalokat körülvevő személyekből és személyközi kapcsolatokból indirekt módon áradó nevelőhatásokat (1992 Hortobágyi Katalin 2050011, 78).
2c. árad vkire (rég) ’háramlik, száll vkire vmi, osztályrészül jut vkinek vmi’ ❖ minden felöl reád árad a’ ſzerentſe (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 30) | Fohászkodjál hozzá a’ vész óráján, hogy haragja reánk ne áradjon (1842 Athenaeum C0024, 187) | fejedelmi kegy özönnel áradt reá (1876 Asbóth János C0672, 55).
3. (átv is) ’〈légnemű anyag, fény, hang stb.〉 nagy erővel terjed, áramlik’ ❖ Csarnokában minden éjjel, Élet árad, úszik a fény (1852 Tompa Mihály 8484074, 381) | A kilencvenes években északról – új levegő áradt a kulisszák közé (1919 Juhász Gyula¹ 9284860, 186) | A meleg a szagokkal együtt a konyhából áradt (1956 Móricz Virág 2005032, 161) | Késő délután van, a szobába bőséges napfény árad (1981 Grendel Lajos 1060002, 87).
3a. ’〈emberek, állatok tömege〉 tódul, özönlik vhova’ ❖ Hagyjuk itt e várat: Míg Budáról a törökhad Nyakunkba nem árad (1859 Thaly Kálmán C4130, 147) | Milanoban a kenyér és liszt olcsó volt, a szomszéd falvak népe természetesen Milanoba áradt, hogy vásároljon (1892 Beksics Gusztáv ford.–Manzoni 8036002, 363) | Kos, kecske, birka, juh, mind árad a határnak (1943 Radnóti Miklós ford.–La Fontaine 9543230, 31).
3b. (rég) ’terjeszkedik, tért hódít vhol’ ❖ Ki fogom nyomozni, hogy a’ lótenyésztés hazánkban árad e, apad e? (1828 Széchenyi István C3887, 10) | a magyar szó árad itten Mindenütt, a merre járok (1847 Petőfi Sándor C3502, 210).
3c. ’jut, terjed vhova’ ❖ Erköltstelenség, ’s minden utálatos Fertelmek áradnak hazánkra (1796 k. Berzsenyi Dániel 8054001, 8) | Felénk a szegénység Fejér megyéből áradt (1936 Illyés Gyula 9274057, 146) | A kontraszelekció, láttuk, mindent beborít, és terjed és árad, fölfelé az általános iskolából, majd a felsőoktatásból újra vissza (1982 Beke Kata 1012001, 82).
4. ’〈érzelem, hangulat, felfogás stb.〉 erőteljesen megnyilvánul, sugárzik’ ❖ Futnak ezen közben réműlt Jancsárai viszsza. Halvány arczaikon szomorú hír, ’s félelem árad (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 19) | [a könyvekből] francia ész, francia világosság árad (1919 Szabó Dezső 9623004, 228) | életerő, humor, valódi kifinomultság árad a nyolcvanhét éves fekete jazz-énekesnő […] személyéből (1990 Létay Vera 2011015, 57).
Ö: be~, el~, ki~, meg~, szét~, túl~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ár²; ÉKsz.