átok fn és partikula 

I. fn 7A14

1. (isteni v. természetfölötti erő, hatalom befolyását kérve) baj, csapás, szerencsétlenség kívánása, ill. ennek (indulatos v. bosszúból eredő) szóbeli megfogalmazása, kimondása’ ❖ Rakva dühöséggel itt a’ sok képtelen átok (1774 Révai Miklós ford. 7283005, 18) | Szörny átkot, hallom, hogy már reád löve (1786 Péczeli József ford.–Voltaire C3445, 6) | Barangó vitéz az átkot így végezte, Meghallgatta isten, s beteljesítette. Kősziklákká váltak Ildikó és Keve (1845 Petőfi Sándor C3506, 339) | kegyetlen átokban törtek ki (1867 Tolnai Lajos C4200, 96) | Hóseás átka fogant rajtuk (1914 Ady Endre C0537, 105) | szórta átkait a tengerre meg az égre, a hajóra és az emberiségre (1949 Örkény István ford.–Conrad 9500023, 95) | Ugyanabból a szájból áldás és átok jön (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1a. (Vall) ’Isten népének, gyülekezetének, kül. a katolikus egyháznak a közösségéből történő (átokmondással kísért) időleges v. végleges kizárás, kiközösítés; kiátkozás’ ❖ Excommunicatus: Átokban esett (1806 Ottlik Dániel C3374, 76) | Rómának átka (1843 Madách Imre 8284003, 382) | gyujtott gyertyákkal s az excommunicatiók kihirdetésénél szokásos más szertartások közt Buda város ünnepélyesen egyházi átok alá vetette magát VIII. Bonifacius pápát, s az őt követő valamennyi magyar főpapot (1885 Salamon Ferenc 8402014, 285) | [VII. Gergely pápa] a nős papnak miséjére való megjelenést egyházi átokkal sújtotta (1912 RévaiNagyLex. C5700, 349) | Az ún. szichemi tizenkétparancsolat […] átokkal és a kultikus közösségből való kizárással bünteti azt, aki apja feleségével, apja v. anyja lányával v. anyósával hál; ugyanígy azt is, aki állattal egyesül (bestialitás) (1989 HaagLex. ford. CD1208).

2. ’〈rossz kívánság v. természetfölötti hatalomtól eredő büntetés következményeként:〉 súlyos baj, csapás, szerencsétlenség’ ❖ leg elsö lépéstek, mellyet ezentúl téſzek, bün’ s örökös átok léſz ellenetek (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 23) | e foglalkozás [ti. a halottak eltemetése] azóta Rajtok maradt nagy átokul (1851 Tompa Mihály 8484070, 257) | a tehetség nem áldás, átok (1900 Ady Endre C0534, 273) | [Louis] nem kívánja, hogy vére átokként hulljon Franciaország földjére (1910 Krúdy Gyula C2829, 66) | A hidegháború átoknak bizonyult, és következményei annál súlyosabbak lesznek, minél tovább tart (1959 Valóság ford. 2056046, 135).

2a. (birtokszóként) ’vminek az átkos, kellemetlen v. súlyos következménye’ ❖ a sors legterhesebb átka: vándornak lenni (1826 Kölcsey Ferenc 8253049, 1222) | [a szerencsétlenség] a háború átka (1848 Kossuth Lajos C2749, 463) | A nagyság átka (1880 Csiky Gergely C1310, 6) | A nagy szépség átka, hogy […] irigy rágalmazók figyelmét is magára irányítja (1900 Vay Sarolta C4393, 467) | A túlhajszoltság legnagyobb átka, hogy elveszi örömeinket (1981 Popper Péter 1122001, 57).

2b. (gyakr. birtokszóként)(vkinek a) pusztulás(á)t, romlás(á)t előidéző tényező’ ❖ Irigység, te átka az emberi ágnak (1797–1801 Bessenyei György¹ 7044014, 50) | Azt, hogy butitani könyebb, mint világosságot hozni az elmékbe, méltán tekinthetjük az emberi nem átkának (1895 Bárczay Oszkár C0792, 147) | Az olcsó könyvek a szellemi kultúrának igazi átkai (1918 Babits Mihály C0696, 217) | [a seregélyek] a szőlőhegy fölött augusztus második felében jelennek meg, amikor már érik a szőlő. Ők az átka a hegynek (1950 Bernáth Aurél 9052004, 28).

3. ’mások számára kellemetlen, bajt, szerencsétlenséget, terhet jelentő személy’ ❖ átkodul tekinted Albint, ki üdvét keresi nálad (1846 Pompéry János 8372001, 142) | Király, császár, nagyherczeg, ez mind egy huron pendülő átok a hazán (1848 Március Tizenötödike C3027, 717) | [a fiú] átok volt anyja nyakán (1863 Kazár Emil C2509, 122) | átok voltál eddig is az életemen! (1902 Gárdonyi Géza C1829, 30) | Az asszony átok és az asszony aspis, Az asszony a pokol és kéj edénye (1914 Juhász Gyula¹ C2454, 63) | Farkas Endre áldás vagy átok, remény vagy veszedelem, jótevő vagy gonosz szellem-e (1982 Szabó Gábor 2029010, 581).

3a. (biz v. pejor) ’〈szitokszóként:〉 komisz ember, átokfajzat’ ❖ Ne nyúlj hozzá, te átok! (1916 Kassák Lajos CD10) | Hagyd békét, mit tehet a gyerek az apjáról, te átok (1984 Szántó Piroska 2025064, 51).

4. (jelzőként) (biz, túlzó) ’átkozott, gyalázatos’ ❖ Átok egy természet, most is a maga baján jár az esze (1970 B. Nagy László 9474005, 222).

II. partikula 0 (biz, túlzó)

’〈mn fokozására:〉 rettenetes, szörnyű’ ❖ a fölleg, melly rád tornyosult Átoknehéz villámival Termékenyítse földedet (1842 Kunoss Endre C2853, 96) | azon éjszakán, melyen Bar Noémi kiterjeszté átokerős kezét, jött iszonyú zúgással a sivatag felől sötét felleg (1856 Jókai Mór C2259, 277) | – Igazán szép tőle, hogy az átoknehéz munkája mellett, éjszaka tanul! (1967 Népszava márc. 26. C4831, 8) | egy átok rossz csibész, falurossza bitang kölyök (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: istenátka.

ÖU: apa~, atya~, isten~, nemzet~, ördög~, szitok~.

ÖE: ~csapás, ~eskü, ~fa, ~formula, ~föld, ~hozó, ~jóslat, ~kő, ~mondat, ~mondó, ~oltár, ~ontó, ~oszlop, ~pecsét, átokravaló, ~szitok, ~szórás, ~szülte, ~tábla, ~teljes, ~terhes, ~törő, ~ülte, ~ütötte, ~város, ~vihar, ~villám.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. átkoz; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; ÉKsz.² ~, átokerős.

átok főnév és partikula
I. főnév 7A14
1.
(isteni v. természetfölötti erő, hatalom befolyását kérve) baj, csapás, szerencsétlenség kívánása, ill. ennek (indulatos v. bosszúból eredő) szóbeli megfogalmazása, kimondása
Rakva dühöséggel itt a’ sok képtelen átok
(1774 Révai Miklós ford.)
Szörny átkot, hallom, hogy már reád löve
(1786 Péczeli József ford.Voltaire)
Barangó vitéz az átkot így végezte, Meghallgatta isten, s beteljesítette. Kősziklákká váltak Ildikó és Keve
(1845 Petőfi Sándor)
kegyetlen átokban törtek ki
(1867 Tolnai Lajos)
Hóseás átka fogant rajtuk
(1914 Ady Endre)
szórta átkait a tengerre meg az égre, a hajóra és az emberiségre
(1949 Örkény István ford.Conrad)
Ugyanabból a szájból áldás és átok jön
(1996 Katolikus Biblia ford.)
1a. (Vall)
Isten népének, gyülekezetének, kül. a katolikus egyháznak a közösségéből történő (átokmondással kísért) időleges v. végleges kizárás, kiközösítés; kiátkozás
Excommunicatus: Átokban esett
(1806 Ottlik Dániel)
Rómának átka
(1843 Madách Imre)
gyujtott gyertyákkal s az excommunicatiók kihirdetésénél szokásos más szertartások közt Buda város ünnepélyesen egyházi átok alá vetette magát VIII. Bonifacius pápát, s az őt követő valamennyi magyar főpapot
(1885 Salamon Ferenc)
[VII. Gergely pápa] a nős papnak miséjére való megjelenést egyházi átokkal sújtotta
(1912 RévaiNagyLex.)
Az ún. szichemi tizenkétparancsolat […] átokkal és a kultikus közösségből való kizárással bünteti azt, aki apja feleségével, apja v.vagy anyja lányával v.vagy anyósával hál; ugyanígy azt is, aki állattal egyesül (bestialitás)
(1989 HaagLex. ford.)
2.
〈rossz kívánság v. természetfölötti hatalomtól eredő büntetés következményeként:〉 súlyos baj, csapás, szerencsétlenség
leg elsö lépéstek, mellyet ezentúl téſzek, bün’ s örökös átok léſz ellenetek
(1776 Bessenyei György¹ ford.Lucanus)
e foglalkozás [ti. a halottak eltemetése] azóta Rajtok maradt nagy átokul
(1851 Tompa Mihály)
a tehetség nem áldás, átok
(1900 Ady Endre)
[Louis] nem kívánja, hogy vére átokként hulljon Franciaország földjére
(1910 Krúdy Gyula)
A hidegháború átoknak bizonyult, és következményei annál súlyosabbak lesznek, minél tovább tart
(1959 Valóság ford.)
2a. (birtokszóként)
vminek az átkos, kellemetlen v. súlyos következménye
a sors legterhesebb átka: vándornak lenni
(1826 Kölcsey Ferenc)
[a szerencsétlenség] a háború átka
(1848 Kossuth Lajos)
A nagyság átka
(1880 Csiky Gergely)
A nagy szépség átka, hogy […] irigy rágalmazók figyelmét is magára irányítja
(1900 Vay Sarolta)
A túlhajszoltság legnagyobb átka, hogy elveszi örömeinket
(1981 Popper Péter)
2b. (gyakr. birtokszóként)
(vkinek a) pusztulás(á)t, romlás(á)t előidéző tényező
Irigység, te átka az emberi ágnak
(1797–1801 Bessenyei György¹)
Azt, hogy butitani könyebb, mint világosságot hozni az elmékbe, méltán tekinthetjük az emberi nem átkának
(1895 Bárczay Oszkár)
Az olcsó könyvek a szellemi kultúrának igazi átkai
(1918 Babits Mihály)
[a seregélyek] a szőlőhegy fölött augusztus második felében jelennek meg, amikor már érik a szőlő. Ők az átka a hegynek
(1950 Bernáth Aurél)
3.
mások számára kellemetlen, bajt, szerencsétlenséget, terhet jelentő személy
átkodul tekinted Albint, ki üdvét keresi nálad
(1846 Pompéry János)
Király, császár, nagyherczeg, ez mind egy huron pendülő átok a hazán
(1848 Március Tizenötödike)
[a fiú] átok volt anyja nyakán
(1863 Kazár Emil)
átok voltál eddig is az életemen!
(1902 Gárdonyi Géza)
Az asszony átok és az asszony aspis, Az asszony a pokol és kéj edénye
(1914 Juhász Gyula¹)
Farkas Endre áldás vagy átok, remény vagy veszedelem, jótevő vagy gonosz szellem-e
(1982 Szabó Gábor)
3a. (biz v. pejor)
〈szitokszóként:〉 komisz ember, átokfajzat
Ne nyúlj hozzá, te átok!
(1916 Kassák Lajos)
Hagyd békét, mit tehet a gyerek az apjáról, te átok
(1984 Szántó Piroska)
4. (jelzőként) (biz, túlzó)
átkozott, gyalázatos
Átok egy természet, most is a maga baján jár az esze
(1970 B. Nagy László)
II. partikula 0 (biz, túlzó)
〈mn fokozására:〉 rettenetes, szörnyű
a fölleg, melly rád tornyosult Átoknehéz villámival Termékenyítse földedet
(1842 Kunoss Endre)
azon éjszakán, melyen Bar Noémi kiterjeszté átokerős kezét, jött iszonyú zúgással a sivatag felől sötét felleg
(1856 Jókai Mór)
– Igazán szép tőle, hogy az átoknehéz munkája mellett, éjszaka tanul!
(1967 Népszava márc. 26.)
egy átok rossz csibész, falurossza bitang kölyök
(2000 Magyar Hírlap)
ÖU: apaátok, atyaátok, istenátok, nemzetátok, ördögátok, szitokátok
ÖE: átokcsapás, átokeskü, átokfa, átokformula, átokföld, átokhozó, átokjóslat, átokkő, átokmondat, átokmondó, átokoltár, átokontó, átokoszlop, átokpecsét, átokravaló, átokszitok, átokszórás, átokszülte, átoktábla, átokteljes, átokterhes, átoktörő, átokülte, átokütötte, átokváros, átokvihar, átokvillám
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. átkoz; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; ÉKsz.² ~, átokerős

átok- (előtagként)

1. ’átkot tartalmazó, megfogalmazó, kimondó’ ❖ átokbulla fn 6A (rég v. Tört) | átokbulla az egyházbirtoki nyugtalanok ellen (1832 Jelenkor C0224, 433) | [a pápa] határozottabban lépett fel Luther ellen 1520 jun. 16. kibocsátott átokbullájával (1895 PallasLex. CD02)  átokhang fn 3A1 (rég) | hallatlan átok hangokat Düh-fuldokolva szor (1838 Tóth Lőrinc C4302, 196) | a gyülölet átka nem fog, De egy igaz nemes kebelnek Megtört szerelméből fakadt Öngyilkos átokhangjait Meghallgatják az istenek! (1848 Vajda János 8503019, 46) | Átkozott légy te, ki bennünket ide hoztál és átkozottak legyünk mi, kik téged ide követtünk, halj meg általunk, vagy te ölj meg bennünket átkozott boszorkány! Az átokhangra előjött Mahizeth, fekete nyargalócán ülve (1872 Szathmáry Károly 8428002, 68)  átokkiáltás fn 4A (rég) | a florenziek [= firenzeiek] átokkiáltását vonja magára (1842 Egressy Béni ford. C5779, 727) | orosz és cserkesz átokkiáltással fetreng egymás fölött, mint a lekaszált rend (1855 Jókai Mór C2258, 258)  átoklevél fn 5B (rég) | Róbert Esztergomi érsek […] elkészítette az átoklevelet (1808 Virág Benedek C4498, 404) | A pápai fejedelmi szék lábát négy könyv képezte. Ezek szolgáltak alapul. Egyik lábát a biblia tartá fenn, másikat a ius canonicum [= kánonjog], harmadikat a pápai bullák, vagyis átoklevelek gyűjteménye, s negyediket a közvélemény fekete könyve (1847 Vasvári Pál 8515013, 234)  átokmondás fn 4A (rég v. Vall) | A’ vén asszonyoktúl adatott sok áldás. Az Úrfi fejére […] szörny átokmondás (1791 Gvadányi József C1924, 51) | [a rabbi] megátkozta saját fiát: „– Ha te nem tudod a szádat befogni: ne tudd kinyitni többet!” S megfogant rajta az átokmondás (1898 Jókai Mór C2331, 4) | [az ószövetségi irodalomban a] prózai műfajok közül vallásos cselekményekhez kötődnek az áldás- és átokmondások, az imádságok és a prédikációk (1995 Jubileumi kommentár CD1206)  átokszó fn 8A4 | mégse mondjunk átokszót fejére (1868 Riadó C0666, 58) | Anna átokszavára a kényur vára elsülyedvén, a szüzek annak partvirányain viritó nefelejtsekké változtak át (1869 Orbán Balázs CD22) | [Ady] verte, káromolta nemzetét, sötét és keserű átok-szavakkal (1955 Kardos László 9305001, 299)  átokzsoltár fn 4A2 (Vall) | átokzsoltárok: imák, amelyekben Isten átkát kérik Izr. ellenségeire […] v. személyes ellenfeleikre és elnyomóikra (1989 HaagLex. ford. CD1208) | Nem egyszerűen átokról van itt szó, hiszen az átok szavai önmagukban hatásosak, itt pedig a zsoltáríró Isten kezébe helyezi az igazságszolgáltatást. Helytelen dolog tehát „átokzsoltárról” beszélni (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | [az] átok a keleti ember szemében igen hathatós eszköz volt az ellenség ellen. Erre mutatnak […] a zsidóknál az átokzsoltárok (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

2. ’átok mint kimondott kívánság 〈sújtotta〉’ ❖ átoklepte mn 26B8 (rég) | átoklepte lovamnak vetettem szénát (1835 Aurora C0042, 199) | Feldúlva áll az átoklepte ház (1838 Tóth Lőrinc C4302, 26) | Átok lepte romok! Stibor alszik alant, kinek ajkán Csak vérítélet s durva szitok született (1882 Tóth Lőrinc C4299, 145)  átoknyomta mn 6A (rég) | [a portyázó tábor] Óvártt vesztegel, a szölő s szerelem zavaró italának Bűnteli élvében, zaklatva, butítva elernyedt Átoknyomta szivét (1879 Szabó Dávid C3764, 243) | Oh te, ki jársz ez átok-nyomta földön, Ismerj reám (1885 Szász Károly² ford.–Dante C3835, 149).

3. ’átok által, ill. annak következményeként bajjal, csapással, szerencsétlenséggel’ ❖ átoksújtott mn 12A7 (ritk) | a rómaiak hite szerint az istenek most átpártoltak eddig átoksújtott városukhoz (1899 Nagy képes világtörténet CD03)  átokterhelt mn 12B7 (rég) | töröljék el ma egészen átokterhelt gabonatörvényeinket (1842 Kossuth Lajos CD32) | hajója kincsekkel volt teli. De az rablott jószág volt mind, s Villiam nem vihetett átokterhelt vagyont azon födél alá, mely alatt kedvesei laktak szegényül, de lelki tisztaságban (1851 Jókai Mór C2260, 195)  átokvert mn 12B7 (irod) | Volnék bár hallgató éjféleken Átokvert kósza lélek, Ki még koporsajában sem pihen (1844 Petőfi Sándor 8366124, 171) | féktelen düh zsákmányává Lőn átokvert életünk (1860 Thaly Kálmán C4125, 190) | ez átokvertt országot Fogom halálig ostorozni (1866 Ormódy Bertalan C3361, 182) | manó jár […] mindez átokvert helyekben (1909 Babits Mihály ford. CD10).

átok- (előtagként)
1.
átkot tartalmazó, megfogalmazó, kimondó
átokbulla főnév 6A (rég v. Tört)
átokbulla az egyházbirtoki nyugtalanok ellen
(1832 Jelenkor)
[a pápa] határozottabban lépett fel Luther ellen 1520 jun.június 16. kibocsátott átokbullájával
(1895 PallasLex.)
átokhang főnév 3A1 (rég)
hallatlan átok hangokat Düh-fuldokolva szor
(1838 Tóth Lőrinc)
a gyülölet átka nem fog, De egy igaz nemes kebelnek Megtört szerelméből fakadt Öngyilkos átokhangjait Meghallgatják az istenek!
(1848 Vajda János)
Átkozott légy te, ki bennünket ide hoztál és átkozottak legyünk mi, kik téged ide követtünk, halj meg általunk, vagy te ölj meg bennünket átkozott boszorkány! Az átokhangra előjött Mahizeth, fekete nyargalócán ülve
(1872 Szathmáry Károly)
átokkiáltás főnév 4A (rég)
a florenziek [= firenzeiek] átokkiáltását vonja magára
(1842 Egressy Béni ford.)
orosz és cserkesz átokkiáltással fetreng egymás fölött, mint a lekaszált rend
(1855 Jókai Mór)
átoklevél főnév 5B (rég)
Róbert Esztergomi érsek […] elkészítette az átoklevelet
(1808 Virág Benedek)
A pápai fejedelmi szék lábát négy könyv képezte. Ezek szolgáltak alapul. Egyik lábát a biblia tartá fenn, másikat a ius canonicum [= kánonjog], harmadikat a pápai bullák, vagyis átoklevelek gyűjteménye, s negyediket a közvélemény fekete könyve
(1847 Vasvári Pál)
átokmondás főnév 4A (rég v. Vall)
A’ vén asszonyoktúl adatott sok áldás. Az Úrfi fejére […] szörny átokmondás
(1791 Gvadányi József)
[a rabbi] megátkozta saját fiát: „– Ha te nem tudod a szádat befogni: ne tudd kinyitni többet!” S megfogant rajta az átokmondás
(1898 Jókai Mór)
[az ószövetségi irodalomban a] prózai műfajok közül vallásos cselekményekhez kötődnek az áldás- és átokmondások, az imádságok és a prédikációk
(1995 Jubileumi kommentár)
átokszó főnév 8A4
mégse mondjunk átokszót fejére
(1868 Riadó)
Anna átokszavára a kényur vára elsülyedvén, a szüzek annak partvirányain viritó nefelejtsekké változtak át
(1869 Orbán Balázs)
[Ady] verte, káromolta nemzetét, sötét és keserű átok-szavakkal
(1955 Kardos László)
átokzsoltár főnév 4A2 (Vall)
átokzsoltárok: imák, amelyekben Isten átkát kérik Izr.Izrael ellenségeire […] v.vagy személyes ellenfeleikre és elnyomóikra
(1989 HaagLex. ford.)
Nem egyszerűen átokról van itt szó, hiszen az átok szavai önmagukban hatásosak, itt pedig a zsoltáríró Isten kezébe helyezi az igazságszolgáltatást. Helytelen dolog tehát „átokzsoltárról” beszélni
(1995 Jubileumi kommentár)
[az] átok a keleti ember szemében igen hathatós eszköz volt az ellenség ellen. Erre mutatnak […] a zsidóknál az átokzsoltárok
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
2.
átok mint kimondott kívánság 〈sújtotta〉
átoklepte melléknév 26B8 (rég)
átoklepte lovamnak vetettem szénát
(1835 Aurora)
Feldúlva áll az átoklepte ház
(1838 Tóth Lőrinc)
Átok lepte romok! Stibor alszik alant, kinek ajkán Csak vérítélet s durva szitok született
(1882 Tóth Lőrinc)
átoknyomta melléknév 6A (rég)
[a portyázó tábor] Óvártt vesztegel, a szölő s szerelem zavaró italának Bűnteli élvében, zaklatva, butítva elernyedt Átoknyomta szivét
(1879 Szabó Dávid)
Oh te, ki jársz ez átok-nyomta földön, Ismerj reám
(1885 Szász Károly² ford.Dante)
3.
átok által, ill. annak következményeként bajjal, csapással, szerencsétlenséggel
átoksújtott melléknév 12A7 (ritk)
a rómaiak hite szerint az istenek most átpártoltak eddig átoksújtott városukhoz
(1899 Nagy képes világtörténet)
átokterhelt melléknév 12B7 (rég)
töröljék el ma egészen átokterhelt gabonatörvényeinket
(1842 Kossuth Lajos)
hajója kincsekkel volt teli. De az rablott jószág volt mind, s Villiam nem vihetett átokterhelt vagyont azon födél alá, mely alatt kedvesei laktak szegényül, de lelki tisztaságban
(1851 Jókai Mór)
átokvert melléknév 12B7 (irod)
Volnék bár hallgató éjféleken Átokvert kósza lélek, Ki még koporsajában sem pihen
(1844 Petőfi Sándor)
féktelen düh zsákmányává Lőn átokvert életünk
(1860 Thaly Kálmán)
ez átokvertt országot Fogom halálig ostorozni
(1866 Ormódy Bertalan)
manó jár […] mindez átokvert helyekben
(1909 Babits Mihály ford.)

Beállítások