áttelel ige 1b

1. tn ’〈növény v. állat〉 vhogyan átvészeli, túléli a telet’ ❖ Mindenik kas elébe […] mézet teszünk, hogy [a méh] áttelelhessen (1835 Vajda Péter C4660, 90) | [az azáleák] enyhe fekvésben védtelenül is áttelelnek, de máskülönben be kell őket jól takarni (1893 PallasLex. CD02) | A rózsakabóca petéit a hajtásokba vagy a kéregrepedésekbe rakja és azok ottan áttelelnek (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a komolyabb veszteség nélkül áttelelt búzának most már csapadékra lenne szüksége (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ts (ritk)(kellemetlen időszakot) vhogyan átvészel, túlél vmi’ ❖ Lesznai Anna szerelmes pantheizmusában, a minden férfit áttelelő gyökérörökkévalóság öntudata dalolt (1914 Balázs Béla CD10) | a romantikus francia szocializmus, amelyet Marx kicsúfolt és megvetett, lappangva áttelelte a francia marxizmust (1937 Cs. Szabó László CD10) | Szeretnénk legalább „átteleltetni” a kortárs zenét (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. tn ’〈ember, (vad)állat〉 télen át meghúzódik vhol, ill. eltölti vhol a telet’ ❖ [Amundsen] szánon igyekezett tovább a Beringszoros felé. Amerika földjén áttelelt (1923 Halász Gyula CD10) | [az őznek Szibériában] nehéz, vagy lehetetlen a nyári tartózkodási helyén áttelelni (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A Buda környékén áttelelt tatár horda már február végén megmozdult (1940 Bánlaky József CD16) | stressz-szel teli unalom nehezedik […] a Déli Sarkon áttelelő tudósokra (1976 Selye János 9594002, 80) | Ez a három lepkefaj [ti. a bogáncslepke, a sáfránylepke és az Atalanta-lepke] nem nálunk telel át (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065003, 166) | a menekültek nem telelhetnek át az albán hegyek között (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. (ritk) ’〈jármű〉 télen át használatlanul áll’ ❖ szerencsés valék az ó-budai szigetre hozni az ezentul építendő hajók műhelyét, és a már létezőket az ó-budai Duna-ágakban átteleltetni (1845 Széchenyi István CD1501) | [az autópiacra] olyan autókat hoztak ki, amelyeket nem akarnak átteleltetni, mert tovább rozsdásodnak, és még nehezebb lesz eladni őket (1998 Magyar Hírlap CD09).

Sz: áttelelés, áttelelő.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

áttelel ige 1b
1. tárgyatlan
〈növény v. állat〉 vhogyan átvészeli, túléli a telet
Mindenik kas elébe […] mézet teszünk, hogy [a méh] áttelelhessen
(1835 Vajda Péter)
[az azáleák] enyhe fekvésben védtelenül is áttelelnek, de máskülönben be kell őket jól takarni
(1893 PallasLex.)
A rózsakabóca petéit a hajtásokba vagy a kéregrepedésekbe rakja és azok ottan áttelelnek
(1933 Az állatok világa ford.)
a komolyabb veszteség nélkül áttelelt búzának most már csapadékra lenne szüksége
(1998 Magyar Hírlap)
1a. tárgyas (ritk)
(kellemetlen időszakot) vhogyan átvészel, túlél vmi
Lesznai Anna szerelmes pantheizmusában, a minden férfit áttelelő gyökérörökkévalóság öntudata dalolt
(1914 Balázs Béla)
a romantikus francia szocializmus, amelyet Marx kicsúfolt és megvetett, lappangva áttelelte a francia marxizmust
(1937 Cs. Szabó László)
Szeretnénk legalább „átteleltetni” a kortárs zenét
(1997 Magyar Hírlap)
2. tárgyatlan
〈ember, (vad)állat〉 télen át meghúzódik vhol, ill. eltölti vhol a telet
[Amundsen] szánon igyekezett tovább a Beringszoros felé. Amerika földjén áttelelt
(1923 Halász Gyula)
[az őznek Szibériában] nehéz, vagy lehetetlen a nyári tartózkodási helyén áttelelni
(1929 Az állatok világa ford.)
A Buda környékén áttelelt tatár horda már február végén megmozdult
(1940 Bánlaky József)
stressz-szel teli unalom nehezedik […] a Déli Sarkon áttelelő tudósokra
(1976 Selye János)
Ez a három lepkefaj [ti. a bogáncslepke, a sáfránylepke és az Atalanta-lepke] nem nálunk telel át
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
a menekültek nem telelhetnek át az albán hegyek között
(1999 Magyar Hírlap)
2a. (ritk)
〈jármű〉 télen át használatlanul áll
szerencsés valék az ó-budai szigetre hozni az ezentul építendő hajók műhelyét, és a már létezőket az ó-budai Duna-ágakban átteleltetni
(1845 Széchenyi István)
[az autópiacra] olyan autókat hoztak ki, amelyeket nem akarnak átteleltetni, mert tovább rozsdásodnak, és még nehezebb lesz eladni őket
(1998 Magyar Hírlap)
Sz: áttelelés, áttelelő
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások