éber mn 19B6

1. ’ébren levő, nem alvó 〈ember v. állat〉’ ❖ Elszunnyadtak már a fáradt ebek, Egyiknek lába meg-megrándul lágyan, S felcsahog gyengén; – „vadat űz álmában!” Szól éber gazdám (1840 Szemere Miklós 8438013, 39) | Ó de néha éjten-éjjel, Mikor csak a kakas éber, Kigyúl egy láng, mint az őrszem, A szegedi temetőben (1919 Juhász Gyula¹ 9284517, 198) | Boldog a Nap szeme, vigyáz reánk, sok éber és alvó boldogtalanra (1979 Weöres Sándor 9788288, 9) | a másfél órás műtét alatt végig éber beteg agyában ideiglenesen kikapcsolják a keresett, kórosan működő agyterületet (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ébren töltött, nem alvó 〈állapot〉, ill. ebben az állapotban levő 〈agy, tudat〉’ ❖ éber állapotban verset sohasem írtam (ébren, mondám, mert álmomban egyszer lefordítottam Simonides Angeloszát magyarra (1840 Kossuth Lajos CD32) | Az ópium teljesen elbódít minden okosságot, akaraterőt és erkölcsi (egészségi) önellenőrzést, ami éber állapotunkban (sőt álmunkban is!) egyensúlyozza a gondolatainkat, akaratunkat, vágyainkat (1910 Csáth Géza CD10) | éber agyam gépe [zakatolt] (1938 Szabó Lőrinc CD10) | Az alvásnak azokban a szakaszaiban, amelyekben álmodunk, az éber tudatunk ellenőrzése alól nagyrészt kiszabadult tevékenység folyik, ez az álommunka (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435002, 108) | alszunk néha egyet, mert mindenki álmos, de az olykori éber állapotokban adódik azért egy-egy bridzsparti (2007 Závada Pál 3150015, 1520).

1b. ’olyan 〈idő(szak), napszak stb.〉, amikor vki egyáltalán nem alszik, ill. kevésbé aluszékony, v. könnyebben marad ébren’ ❖ nyugtalan éber éjt töltöttem én is (1841 Teleki László² 8473001, 21) | mindent megmutatsz, amit eleven állapotban sohasem érhetünk el, mindenekkel megismertetsz, aminek létezéséről éber nappalokon fogalmunk sincs (1917 Krúdy Gyula CD54) | Nincs nyugalmam, nincs éji pihenés: már harminc éve vívom a csatát! körülülnek az éber éjszakák (1940 Urr Ida 9743016, 32) | unalmas munka közben, […] de el tudnék most aludni. Persze, vannak azért éberebb napjaink is (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 34).

2. ’álmából könnyen felriadó, felületesen alvó 〈ember〉’ ❖ Miér’ kellett az éjjel álomba esnem így! Mindég oly ébren szoktam szunyadni és nem így: Testvéreim között a tenger zöld szigetén, Király atyám lakában, legébrebb voltam én (1855–1866 Arany János C0640, 191) | Az istállóban sokszor 6–7 vemhezés is van egy éjszaka. A csikós tehát éber, erős ember legyen! (1911 Malonyay Dezső 8292022, 68) | Vannak éberebb és vannak aluszékonyabb emberek (1989 Konrád György 9351005, 42).

2a. ’felszínes, nem mély 〈alvás (állapota)〉’ ❖ A kutya szívesen és hosszú ideig alszik. Úgy nappali, mint éjjeli alvása igen éber (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Éjjel érthetően nyugtalan álma volt: a vakító fény éber alvásba kergette (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 125) | A fiatal felnőtt rendszerint mélyen alszik, de ahogy múlnak az évek, az alvás egyre nyugtalanabb és éberebb lesz, könnyebben zavarják meg külső hatások (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’lankadatlan és körültekintő figyelemmel őrködő, ill. elővigyázatos, óvatos 〈ember, csoport, ill. állat〉’ ❖ k [ti. a spártaiak] magok tsak azon igyekeztek, hogy erssek, ébrek, meréſzek és a’ háborúbéli fáradſágoknak el-viselésére alkalmatosak lehessenek (1795 Gvadányi József ford. C1929, 160) | Minél sötétebb az éj, annál éberebbek legyenek a tábori őrszemek (1862 Vajda János 8503084, 76) | Egyik éjszaka, a „Gráf Dezső Baráti Kör” ólmosbotokkal és borosüvegekkel felszerelve támadást kísérelt meg a Nemzeti Bank ellen, de az éber őrség visszaverte őket (1966 Moldova György 9449002, 147) | [A törpepincser] apró termete ellenére éber és lelkes házőrző, jó jelzőkutya (1996 Szinák János–Veress István CD59) | ha fölkeressük Skóciát, e szép helyet, a vadregényes tó körül legyünk azért csak éberek (2007 Havasi Attila 3136007, 49).

3a. ’kitartó, folyamatos 〈érzés, ill. tudati tevékenység, kül. figyelem stb.〉, ill. ilyet tükröző 〈tekintet, szem stb.〉’ ❖ ha újat nem mondhat is az ember, legalább a régibben hallottat, olvasottat friss emlékezetbe hozza, s már hasznot tett, mivel olyan tárgynak hallgatásba süllyedését vala részvényes gátlani, mely kell, hogy minden időben éber figyelemmel kísértessék (1841 Arany János 2005086, 795) | a síron túl is éber szülői szeretet, a népköltészetnek sokszor használt gondolata (1862 Gyulai Pál C1989, 117) | De Ő, gyöngéd és komoly arccal, szemét lesütve szépen, Úgy nézi szavamat a számon, mint aki éberen figyel, és készülődik, hogy megértsen (1947 Rónay György ford.–Claudel 9573020, 125) | Nemzetközi repülőterek biztonsági szolgálatai éber szemekkel figyelik az utasvárókban hagyott gazdátlan csomagokat (1997 Magyar Hírlap CD09).

3b. (kissé rég) ’〈kül. a Rákosi-korszak szóhasználatában:〉 politikai vonatkozásban szigorú éberséget tanúsító, a környezetét figyelő 〈személy〉, ill. ilyen 〈megnyilvánulás, viselkedés stb.〉’ ❖ ujra fog kezdődni az ellentámadás és nekünk, magyar kommunistáknak, ébereknek kell lennünk, hogy idejében visszaverhessük (1947 Szabad Föld ápr. 20. C1537, 2) | A miniszter jókedvében volt, s évődve figyelmeztette, legyen éber az imperialistákkal (1972 Bárány Tamás 9029001, 166) | Az 1950-es, sőt részben az 1960-as években is politikailag szerfölött gyanús, ezért éberen ellenőrzendő területnek számított az anglisztika (1990 Dávidházi Péter 2004012, 478) | A pártállam éberen őrködött az egyházakkal kötött paktum megtartása felett (2004 Bodor Béla 3254003, 122).

4. (irod) ’friss(en működő), élénk, mozgékony 〈ész, szellem stb.〉, ill. élénkséget, életerőt mutató, életteli 〈lelki tevékenység v. állapot〉’ ❖ Sokszor ehhez csak gyors emlékezet, éber ész kivántatik (1841 Vörösmarty Mihály C4539, 225) | Kedvük vídor, lelkük éber S néha este tétován Zeng fel a kis zongorán Áradozva, sírva Weber (1907 Kosztolányi Dezső 9359496, 151) | Imádságnál és tanulásnál más-más módon, de mindig a lélek, a szellem éber és tiszta figyelme a döntő (1964 Pilinszky János 9531189, 243) | A hamis fények ellen pedig a kétely s az éber ész emelhet óvó ernyőt káprázatokkal megcsalható szemünk elé (2004 Természet Világa CD50).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ébren; ÉKsz.; ÚMTsz.

éber melléknév 19B6
1.
ébren levő, nem alvó 〈ember v. állat〉
Elszunnyadtak már a fáradt ebek, Egyiknek lába meg-megrándul lágyan, S felcsahog gyengén; – „vadat űz álmában!” Szól éber gazdám
(1840 Szemere Miklós)
Ó de néha éjten-éjjel, Mikor csak a kakas éber, Kigyúl egy láng, mint az őrszem, A szegedi temetőben
(1919 Juhász Gyula¹)
Boldog a Nap szeme, vigyáz reánk, sok éber és alvó boldogtalanra
(1979 Weöres Sándor)
a másfél órás műtét alatt végig éber beteg agyában ideiglenesen kikapcsolják a keresett, kórosan működő agyterületet
(1997 Magyar Hírlap)
1a.
ébren töltött, nem alvó 〈állapot〉, ill. ebben az állapotban levő 〈agy, tudat〉
éber állapotban verset sohasem írtam (ébren, mondám, mert álmomban egyszer lefordítottam Simonides Angeloszát magyarra
(1840 Kossuth Lajos)
Az ópium teljesen elbódít minden okosságot, akaraterőt és erkölcsi (egészségi) önellenőrzést, ami éber állapotunkban (sőt álmunkban is!) egyensúlyozza a gondolatainkat, akaratunkat, vágyainkat
(1910 Csáth Géza)
éber agyam gépe [zakatolt]
(1938 Szabó Lőrinc)
Az alvásnak azokban a szakaszaiban, amelyekben álmodunk, az éber tudatunk ellenőrzése alól nagyrészt kiszabadult tevékenység folyik, ez az álommunka
(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)
alszunk néha egyet, mert mindenki álmos, de az olykori éber állapotokban adódik azért egy-egy bridzsparti
(2007 Závada Pál)
1b.
olyan 〈idő(szak), napszak stb.〉, amikor vki egyáltalán nem alszik, ill. kevésbé aluszékony, v. könnyebben marad ébren
nyugtalan éber éjt töltöttem én is
(1841 Teleki László²)
mindent megmutatsz, amit eleven állapotban sohasem érhetünk el, mindenekkel megismertetsz, aminek létezéséről éber nappalokon fogalmunk sincs
(1917 Krúdy Gyula)
Nincs nyugalmam, nincs éji pihenés: már harminc éve vívom a csatát! körülülnek az éber éjszakák
(1940 Urr Ida)
unalmas munka közben, […] de el tudnék most aludni. Persze, vannak azért éberebb napjaink is
(1973 László-Bencsik Sándor)
2.
álmából könnyen felriadó, felületesen alvó 〈ember〉
Miér’ kellett az éjjel álomba esnem így! Mindég oly ébren szoktam szunyadni és nem így: Testvéreim között a tenger zöld szigetén, Király atyám lakában, legébrebb voltam én
(1855–1866 Arany János)
Az istállóban sokszor 6–7 vemhezés is van egy éjszaka. A csikós tehát éber, erős ember legyen!
(1911 Malonyay Dezső)
Vannak éberebb és vannak aluszékonyabb emberek
(1989 Konrád György)
2a.
felszínes, nem mély 〈alvás (állapota)
A kutya szívesen és hosszú ideig alszik. Úgy nappali, mint éjjeli alvása igen éber
(1929 Az állatok világa ford.)
Éjjel érthetően nyugtalan álma volt: a vakító fény éber alvásba kergette
(1931 Gelléri Andor Endre)
A fiatal felnőtt rendszerint mélyen alszik, de ahogy múlnak az évek, az alvás egyre nyugtalanabb és éberebb lesz, könnyebben zavarják meg külső hatások
(1995 Magyar Hírlap)
3.
lankadatlan és körültekintő figyelemmel őrködő, ill. elővigyázatos, óvatos 〈ember, csoport, ill. állat〉
k [ti. a spártaiak] magok tsak azon igyekeztek, hogy erssek, ébrek, meréſzek és a’ háborúbéli fáradſágoknak el-viselésére alkalmatosak lehessenek
(1795 Gvadányi József ford.)
Minél sötétebb az éj, annál éberebbek legyenek a tábori őrszemek
(1862 Vajda János)
Egyik éjszaka, a „Gráf Dezső Baráti Kör” ólmosbotokkal és borosüvegekkel felszerelve támadást kísérelt meg a Nemzeti Bank ellen, de az éber őrség visszaverte őket
(1966 Moldova György)
[A törpepincser] apró termete ellenére éber és lelkes házőrző, jó jelzőkutya
(1996 Szinák János–Veress István)
ha fölkeressük Skóciát, e szép helyet, a vadregényes tó körül legyünk azért csak éberek
(2007 Havasi Attila)
3a.
kitartó, folyamatos 〈érzés, ill. tudati tevékenység, kül. figyelem stb.〉, ill. ilyet tükröző 〈tekintet, szem stb.〉
ha újat nem mondhat is az ember, legalább a régibben hallottat, olvasottat friss emlékezetbe hozza, s már hasznot tett, mivel olyan tárgynak hallgatásba süllyedését vala részvényes gátlani, mely kell, hogy minden időben éber figyelemmel kísértessék
(1841 Arany János)
a síron túl is éber szülői szeretet, a népköltészetnek sokszor használt gondolata
(1862 Gyulai Pál)
De Ő, gyöngéd és komoly arccal, szemét lesütve szépen, Úgy nézi szavamat a számon, mint aki éberen figyel, és készülődik, hogy megértsen
(1947 Rónay György ford.Claudel)
Nemzetközi repülőterek biztonsági szolgálatai éber szemekkel figyelik az utasvárókban hagyott gazdátlan csomagokat
(1997 Magyar Hírlap)
3b. (kissé rég)
〈kül. a Rákosi-korszak szóhasználatában:〉 politikai vonatkozásban szigorú éberséget tanúsító, a környezetét figyelő 〈személy〉, ill. ilyen 〈megnyilvánulás, viselkedés stb.〉
ujra fog kezdődni az ellentámadás és nekünk, magyar kommunistáknak, ébereknek kell lennünk, hogy idejében visszaverhessük
(1947 Szabad Föld ápr. 20.)
A miniszter jókedvében volt, s évődve figyelmeztette, legyen éber az imperialistákkal
(1972 Bárány Tamás)
Az 1950-es, sőt részben az 1960-as években is politikailag szerfölött gyanús, ezért éberen ellenőrzendő területnek számított az anglisztika
(1990 Dávidházi Péter)
A pártállam éberen őrködött az egyházakkal kötött paktum megtartása felett
(2004 Bodor Béla)
4. (irod)
friss(en működő), élénk, mozgékony 〈ész, szellem stb.〉, ill. élénkséget, életerőt mutató, életteli 〈lelki tevékenység v. állapot〉
Sokszor ehhez csak gyors emlékezet, éber ész kivántatik
(1841 Vörösmarty Mihály)
Kedvük vídor, lelkük éber S néha este tétován Zeng fel a kis zongorán Áradozva, sírva Weber
(1907 Kosztolányi Dezső)
Imádságnál és tanulásnál más-más módon, de mindig a lélek, a szellem éber és tiszta figyelme a döntő
(1964 Pilinszky János)
A hamis fények ellen pedig a kétely s az éber ész emelhet óvó ernyőt káprázatokkal megcsalható szemünk elé
(2004 Természet Világa)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ébren; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások