éberség fn 3B8 

1. ’az az állapot, amikor vki ébren van, nem alszik; ébrenlét’ ❖ ’S mit nevezünk állapotnak? […] Azt, mi a’ dolgokban vagy személyekben nem állandó hanem változó […]. Illyenek pl. egésség’ ’s betegség’, éberség’ ’s alvás, józanság’ ’s részégség’, sat. állapotjai (1839 Szász Károly¹ 8425002, 17) | a kimerültségtől elfáradt karja már nem birja és a folytonos éberségtől kimeredt szempillái már-már leragadoznak (1901 A Vendéglős 2100001, 10) | Ahány őrség van a világon, azt mind éjfélkor ellenőrzik és aztán hajnalban. Ha ugyan ellenőrzik. Két és három óra körül van az éberség holtpontja (1964 Domahidy Miklós 1035002, 333) | [a teában levő hatóanyagok] gyorsítják vagy lassítják a szívműködést, fokozzák az éberséget vagy nyugtatnak, lazítanak (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’az a tulajdonság v. az a tény, hogy vki, vmi rossz, nyugtalan alvó, könnyen felriad álmából, ill. vkinek, vminek ilyen volta’ ❖ [A rablók] a Gyulay-családnál is feszegették az ajtókat, s csak Döbrentei ébersége s töltött puskája riasztotta el a gonosz embereket (1904 Váczy János C2567, XXXIX) | Miskának ugyanis olyan volt a szokása-természete, hogy éjjel legkevesebb négyszer felébredt, és mindannyiszor kiment megvizitálni a szén égését. […] Ezt az éji éberséget Miska nagy dolognak tartotta (1962 Lengyel József 9395004, 253).

2. ’személynek, közösségnek v. állatnak lankadatlan, éber figyelme’ ❖ E sereget a teljes tönkre zuzástól egy virginiai sihedernek ébersége [mentette meg] (1846 Gondol Dániel ford.–Cooper C1886, 8) | Rendőri közegek folytonosan czirkáltak, nehogy a zsebmetszők azt higyjék, hogy az őrködő éberség szunnyadoz (1883 Rózsaági Antal C3644, 177) | A szarvas, őz és zerge éberségének és gyors lábának köszönheti, hogy gyakran el tudnak menekülni a medve elől (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Bár a skandináv blokk nagy éberséggel vigyáz semlegességére […], mégsem kerülhetnék el az angol kapcsolatok meglazításának s a német kapcsolatok szorosabbá tételének kényszerűségét (1938 Kodolányi János 9342005, 217) | A tujázás tehát egyrészt abban állt, hogy kijátsszuk a kalauz éberségét, másrészt hogy soha ne a megállóban szálljunk föl vagy le, hanem a kanyarokban ugorjunk, ahol lassított a villamos (2005 Várady Szabolcs 3148006, 1048).

2a. (kissé rég) ’〈kül. a Rákosi-korszak szóhasználatában:〉 politikai vonatkozásban éber magatartás’ ❖ az éberség a mai idők egyik legfontosabb politikai erénye (1947 Szabad Nép nov. 7. C1539, 3) | fokozni kell az éberséget és lankadatlanul folytatni kell a tőkés rendszer minden maradványával szemben a harcot (1951 Rákosi Mátyás 9551002, 43) | Rákosi sietett igazodni az új elvárásokhoz; a közismert sztálini axiómák, az „éberség fokozása” és az „osztályharc éleződése” rituális építőelemekké szervesültek megnyilatkozásaiban (1995 Gyarmati György CD17).

2b. ’vmely helyzet, összefüggés, probléma stb. gyors, világos felismerésének és áttekintésének képessége; éleslátás’ ❖ kivánnám, ha minden tárgy felett hasonló éberséggel vitatkoznánk (1841 Pesti Hírlap CD61) | a betegsége alatt már nagyon félt, hogy valamit mégis megsejt a halál előtt lévő betegek látnoki éberségével (1918 Kosztolányi Dezső 9359126, 64) | A legellentétesebb gondolatmeneteket, a legkalandosabb stíluskísérleteket, a legbonyolultabb és legzárkózottabb egyéniségeket is ugyanolyan nyugodt éberséggel, tárgyilagos érdeklődéssel figyelte (1947 Keresztury Dezső 2055010, 71) | a számlálatlan lehetséges változatot tekintetbe vevő éberséggel pásztázza végig filozófusunk [ti. Ortega] mind a prehisztorikus, mind a történelmi, mind pedig a jelenkori vadászatok gyakorlatát (2000 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’mentális készenlét v. fenntartott figyelem állapota’ ❖ Csak a teljes szellemi éberség állapotában érzi, hogy egyáltalán él; különben csak egy lötyhedt zsákot tologatnak a lábai (1942 Örley István 9501001, 229) | Tudatállapotunk ébersége tehát nem azonos szintű a lelki élet különböző területein (1981 Popper Péter 1122003, 127) | Éberségről nehéz, bizonytalan és unalmas helyzetek őrködő, kitartó jellegű figyelmével kapcsolatban beszélünk (1997 PedagógiaiLex. C6809, 500).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ébren; ÉKsz.