ébresztő mn-i ign, mn és fn ibresztő (nyj)
I. mn-i ign → ébreszt.
II. mn 1C
’serkentő, élénkítő 〈dolog, megnyilvánulás〉’ ❖ [a citromfű] egyenes 1–2 lábnyi magas felettébb ágas szárán ráncos, fűzöld, tojásdad levelek ülnek, mellyeknek kellemes citromszaguk, fűszeres kesernyés ízök, és vért higitó, ébresztő jó erejök van (1847 Peregriny Elek 8360018, 359) | Egy ilyen kis ébresztő csörte után szinte nehezemre esik visszatérni a napirendünkhöz (1999 Országgyűlési Napló CD62).
III. fn 1C
1. ’az a dolog, amely serkent, buzdít vkit (vmire)’ ❖ ezen tiſztes ajándék, ébreſtd légyen több illyetén […] Munkákra (1792 Magyar Hírmondó C5809, 381) | Az áldott bor volt egyedüli vigasztalója, ébresztője, mulatsága, enyhítője (1886 Jókai Mór CD18) | a történelmi tárgyú darabok már tartalmuknál fogva is a nemzeti szellem, a hazafias érzés ébresztői voltak (1944 Legény János CD52).
2. ’kül. (bentlakásos) intézményekben, táborokban az ébresztés aktusa, alkalma, ill. annak időpontja’ ❖ a monárkia minden országos fővárosában, ahol tüzérség van, az ébresztő idején, az istenitisztelet alatt és a díszebédi felköszöntőnél 24 ágyulövés történik (1897 PallasLex. CD02) | Reggel ébresztőkor sorakozót parancsoltak (1968 Soproni Szemle CD52) | a takarodó után magam is végignyúltam vaságyamon és békésen aludtam a másnap reggeli ébresztőig, ha hagytak (1988 Kertész Imre² CD41) | Még azon az éjszakán kivonult az Úr angyala, és az asszírok táborában lesújtott száznyolcvanötezer emberre. Reggel, ébresztőkor mind ott feküdtek holtan (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) | [A mezőgazdasági nagyüzemben] valóságos kaszárnyai rend uralkodott: esténként volt az eligazítás (parancskiadás), másnap a kora reggeli ébresztő után parancs szerint folyt a munka (2000 Magyar néprajz CD47).
2a. ’ébresztés szándékával megszólaltatott dal(lam), ill. ez v. vmilyen más hang(hatás) mint fölkelésre szólító jel’ ❖ Hát bizony hajnalban csak verik szépen utcza hosszant az ébresztőt (1869 Vajda János C4646, 86) | Augusztus 18-án reggel három katonabanda ébresztője hirdeti a király hetvenedik születése-napját (1900 Budapesti Hírlap aug. 17. C0055, 6) | Messziről már harsogott a tüzoltóbanda rézlármája: a trombiták és cintányérok az ébresztőt adták (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 10) | az ébresztő egy koncentrációs táborban azt nem ébreszti csak föl, akit már föl se lehet kelteni többé (1975 Kertész Imre² 1078002, 177) | Anton Bruckner 4. szimfóniája […] egy középkori város hajnali képét, az ébresztő harsonáit, majd a madárdalt, az erdő hangjait, a vadászatot, végül pedig egy népünnepély hangulatát festi (1994 Magyar Hírlap CD09).
3. ’ébresztőóra, es. mobiltelefonnak ez a funkciója’ ❖ Moſt vette e’ az ébreſztöt? […] De úgy tetſzik, hogy a’ mozgója laſſan jár? (1796 Paap János C3380, 208) | azt is jónak látták, hogy a távirdai hivatalnok figyelme fölköltésére ébresztőket (Wecker) alkalmazzanak, mit szintén igen ügyesen létesitettek (1856 Vasárnapi Újság CD56) | reggel az ébresztő vinnyogása sem tud fölkelteni (1892 Herczeg Ferenc C2069, 24) | [Soma] kirántja az ébresztő órát a kezemből és ezt vágja még a bábos után, hogy csak úgy ugrált fel a szép vekker a pádumentumról, mint a kacsázó laposkő a vízből és csakis elkezdett csörögni, kínjában, az ébresztő csengője a földön, a bábos mellett (1935 Tersánszky Józsi Jenő 9706004, 57) | elfelejtettem, hogy az ébresztő kikapcsolt állapotban is működik (2010 Leiner Laura 3208004, 303).
4. (msz-szerűen) ’〈ébredésre és fölkelésre való felszólításként v. vezényszóként〉’ ❖ Ébresztő, ébredj! Vagy kivárod, hogy a hazug hold megigézne? (1911 Babits Mihály CD10) | Kenéz (átmegy az altatóba, nyitva hagyja az ajtót, hallatszik, amint elkiabálja magát): Ébresztő, föl! (1967 Csurka István 9096001, 13) | ez az úr most leguggolt, és Lehotzky Viktor fülébe kiáltotta: – Ébresztő! Vége a szép álmoknak, megint Magyarországon vagyunk (1985 Grendel Lajos 1060003, 344).
5. (nyj) ’tészta kelesztéséhez való erjesztőanyag; élesztő’ ❖ ibresztüő: élesztő (1905 Beke Ödön C6397, 26).
Ö: gondolat~.
ÖU: bizalom~, lelkiismeret-~.
Vö. CzF. ébresztő¹, ébresztő²; ÉrtSz.; TESz. ébren; ÉKsz.; ÚMTsz.