édes mn és fn  édös (nyj) , ides (nyj)

I. mn 15B

1. (többé-kevésbé) a cukor v. a méz ízéhez hasonló v. arra emlékeztető, kellemes 〈íz〉, ill. (magas cukortartalma miatt) ilyen ízű 〈(ehető) dolog〉’ ❖ mézzel egyelitett édes ſavó (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 312) | megszedem enfontam kosaram piros édes eperrel (1834 Czuczor Gergely 8078015, 84) | A szénhidrátok túlnyomó része édes (1927 TolnaiÚjLex. C5724, 245) | [az újszülött] a keserű ízt elutasítja, az édeset pedig elfogadja (1973 Ranschburg Jenő 1130001, 22) | A világ legjobb édes fehérbora kitüntető címet nyerte el az Egyesült Államokban az 1972-es, hatputtonyos tokaji aszú (1997 Tények könyve CD37) | A nyelv oldalsó szélén főként édes, középen sós, hátsó részén savanyú és keserű ízeket érzünk (2005 Vígh Béla 3338005, 393).

1a. (rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’olyan 〈növény〉, amelynek vmely része, kül. gyümölcse jellegzetesen magas cukortartalmú’ ❖ Széles lapu, Édes lapu, Nagy lapu, Bojtorján. Deák: Bardana major (1775 Csapó József 7062001, 151) | mézes bolonyik, német vagy édes murok; die Zuckerwurz, Zuckermhre (1818 Lexicon trilingve C3044, 1241. hasáb) | Az édes meggyet vagy muskatella-cseresznyét (C. [= Cerasus] Caproniana DC.) a meggy meg a cseresznye fajvegyülékének tartják (1896 PallasLex. CD02) | Édes cseresznye. Prunus avium L. (1902 Wagner János CD35) | Édes narancs (Citrus sinensis) (1998 Természet Világa CD50).

2. ’Olyan 〈(ehető) dolog v. anyag〉, amelynek természetes ízéhez képest nincs más jellegzetes íze.’

2a. ’〈a savanyúval, savanyítottal szemben:〉 friss, természetes állapotban levő, nem megsavanyodott, nem savanyú 〈élelmiszer, étel〉’ ❖ vizben vagy édes téjben ftt málva (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 611) | Orda: lágy édes ſajt, édes túró (1792 Kisded szótár C0816, 165) | Vegyíts jól el egy meszely édes téjfelt egy kis kanál liszttel (1846 Zelena Ferenc 8534004, 49) | A vaj édes vagy savanyított tejszínből készül (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 155) | A tormamártás neve a Kisalföldön például ides tormás/tejes tormás. Nem volt édesített étel, nevében az „édes” jelző a nem főzött, ecetes tormától való megkülönböztetést szolgálja (1997 Magyar néprajz CD47) | Töltött, kapros édes káposzta (1998 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’nem csípős ízű, nem erős 〈paprika〉’ ❖ 1 mokkáskanál csípős paprika, ugyanennyi édes pirospaprika (1986 Frank Júlia et al. CD19) | 4 édes, húsos zöldpaprika (1991 Frank Júlia CD19) | ízlés szerint édes és csípős pirospaprika (1994 Frank Júlia CD19).

2c. (kötött szókapcsolat részeként gyümölcs, termés elnevezésében) ’〈keserű, ill. nem ehető változatával szemben:〉 magas cukortartalmú, ezért kellemesebb, kevésbé fanyar, kevésbé keserű 〈termés〉’ ❖ Végy: […] 2. lót édes-mandolát; ugyan annyi dinnyemagot (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck C3572, 13) | De az arabok narancsa még nem az édes ízű gyümölcs, amelyet ma narancsnak nevezünk, hanem a keserűnarancs, amelyet ma már inkább csak üvegházakban tartanak, vagy alanynak az édes narancshoz (1932 Rapaics Rajmund CD35) | Elfelejtett hínárnövény a sulyom, pedig a század elején, különösen a folyóközeli településeken úgy fogyasztották, mint az édes gesztenyét (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

2d. ’〈kül. a tengervízzel szemben:〉 oldott sót csak kis mennyiségben tartalmazó(, ivásra alkalmas) 〈víz〉’ ❖ Az árviz ideje alatt édes és iható a’ [tó] vize, egyébkor igen ſós, és tsak nem egéſzlen ki ſzárad (1803 Decsy Sámuel 7078020, 30) | A’ halas tóbúl kivett halak, tudgyuk, az édes kút vízben is meghalnak (1809 Varga Márton 8510005, 144) | a fejszecsapástól megeredt forrás édes és hideg (1962 Lengyel József 9395002, 221) | ugyanabból a vízből ittam, amiből az elefántok is oltják a szomjukat. Kicsit barna, az igaz, de jóízű és édes! (1999 Természet Világa CD50).

3. ’kellemes és enyhén bódító, kül. virágra jellemző v. emlékeztető 〈illat〉, ill. ilyen illatú 〈dolog〉’ ❖ édes illatjával elibe repülnek a’ Zephyruſok (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163041, 52) | érezzük arczunk felett [a menyecske] édes lehelletét (1858 Vasárnapi Újság CD56) | szokatlanul édes parfüm (1920 Kuncz Aladár CD10) | valami kis illat áradt belőle [ti. Julisból], édes szappanszag (1963 Rónay György 9573001, 260) | háromszor egy méteres konyhájából a sütemény hője, párája, édes füstje kitört, fölkúszott az első, a második emeletre (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. ’kellemes, jóleső érzéssel járó, ill. ilyen érzést kiváltó 〈dolog〉’ ❖ a’ Világ rks ſzerelem, Mindent kínozhat ez édes veſzedelem (1772 Bessenyei György¹ C1076, 91) | sokkal édesebb ez a’ kis óda annál a’ nagyobbnál (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 523) | a’ bosszú édes (1834 Vörösmarty Mihály 8524401, 27) | Mennyi gond van azzal [ti. a gazdasággal]! S milyen jólesik az asszonynak, ha az a gond őrá van bízva! Ez az édes teher (1882 Jókai Mór CD18) | édes kettesben ült a fiatal pár (1934 Tamási Áron 9701011, 39) | édes örömökre lel (1987 Antalffy Gyula 1004005, 130).

4a. (irod) ’kedveskedő, ill. hízelgő 〈megnyilvánulás〉’ ❖ Igy tselekedgyenek a’ Lelki Atyák-is a’ bünös emberrel […], ne ſzollanak keményen néki hanem inkább édes beſzéddel vigaſztallák, és bátorittsák ötet (1772 Vajda Sámuel 7365001, 144) | – Ne kívánja azt tőlem. Nem tudok lemondani a hatalmamról. – Az én kedvemért sem? – suttogta Fruzinka édes, csábító nézéssel (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Tejjel, vajjal megrakottan állított be a kunyhóba és édes hízelgéssel beszélt a két éhes vén ember lelkére (1916 Kassák Lajos CD10) | Óh, be szomorú – mondta Kvaszta Simi édesen. – De hát mit tehetünk? (1985 Békés Pál 1014003, 70).

5. ’sokat érő, becses, értékes 〈dolog〉’ ❖ nagy örömet érez az én ſzívem, hogy édes Nemzetemröl illyen bizonyságot tehetek (1772 Tordai Sámuel 7353001, IV) | édes pisztolyaim légyetek készenn, ha veszedelem talál fenyegetni (1817 Wándza Mihály 8525025, 17) | Szerelmök édes, irigylendő sors! Ám a szabadság még is édesebb (1835–1839 Kriza János ford. 8258013, 44) | legjobban tudj magyarul, mert az a te édes anyanyelved, melyhez, mint a szentséghez kell ragaszkodnod (1912 Berczik Árpád 8049006, 408) | Minket legelébb ér a török, átal gázol rajtunk, meg az egész ídes országon (1945 Darvas József 9101011, 161) | Hittem, hogy legalább a nap, az a jó, édes, ingyen napfény minden bajomra gyógyír lehet (1995 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’kedves, bájos, szeretetre méltó 〈ember, állat〉, ill. ilyen emberre v. állatra jellemző, hozzá tartozó 〈megnyilvánulás, tevékenység, testrész stb.〉’ ❖ Édes mosolygása sok piros artzáknak (1789 Orczy Lőrinc 7249013, 170) | Rozette! Nanette! Kedves lelkek!! valóban, édes teremtmények!!! (1806 Wándza Mihály 8525010, 48) | e kis édes Arc épen oly igen beszédes (1877 Vajda János 8503063, 193) | Mily édes cica volt! (1960 Bernáth Aurél 9052001, 422) | Betty nővér édes együgyűsége végül mindenkit levesz a lábáról, még az őt üldöző bűnözőt is (2000 Magyar Hírlap CD09).

5b. ’〈kedveskedő, ill. finomkodó, es. gúnyos megszólításban〉’ ❖ Légy jó egéſségben, édes Feleségem! (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 39) | ſegíts édes Iſtenem! (1786 Dugonics András 7087011, 318) | Hej! lányom, lányom! Mi bajodat látom? Jöszte, borúlj az ölemre, Mondd meg édes lyányom (1855 Arany János 8014076, 253) | lesz még szőlő, lágy kenyér. Kivirít még, éd’s öregem (1902 Bródy Sándor 8068006, 31) | szeretlek, te édes mostoha! (1933 József Attila 9282089, 178) | édes Gizám (1966 Örkény István 9500022, 386) | miért mondja, édes hölgy, hogy ez teljesen normális, amikor tudja, hogy nem az? (1989 Konrád György 9351006, 366).

5c. (kissé biz) ’tetszetős, helyes, aranyos 〈tárgy〉’ ❖ ez a piros lapda s az édes, szép cipők az egész görög világot is visszaidézik elénk (1948 Füst Milán 9161049, 121) | egyszercsak ott termett a tűzoltóság, kis, édes, piros kocsijával (1979 Esterházy Péter 9129002, 326) | Hol vetted, drágám, ezt az édes kis (köztünk szólva elég ronda) blúzt? (1989 Konrád György 9351005, 28).

6. ’vér szerinti, nem mostoha 〈családtag, rokon〉’ ❖ [a szűkmarkú keresztények] édes ſzülött gyermekei azoknak, kik a’ ſzegényeket nyomorgatták, és meg-foſztották (1774 Vajda Sámuel 7365003, 119) | [a feleségem] tudhatna valamit édes Néhai Attya Géresi István Mátészalkai Attyafijajirúl (1803 Benkő Ferenc C2556, 70) | a háznál kétféle gyerekek voltak, édesek meg mostohák (1922 Fényes Samu 9144002, 54) | Ennek az Antinak az édes testvéröccse, az meg vasutas volt Győrben (1964 Sánta Ferenc 9585001, 118).

7. (partikulaszerűen) (kissé rég, vál) ’〈a maga, mindnyája, mindannyi stb. nm-ok nyomatékosítására〉’ ❖ Értse meg a kormány a nép józan kívánságait, ne vonakodjék azokat úgy az országnak, mint édes magának javára teljesíteni (1837 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | nem azt dolgozol amit más akart, hanem azt, ami édes magadnak tetszik (1876 Ágai Adolf C0547, 115) | [a kiváló elme] nekünk, édes mindannyiunknak az élvezetes óráknak oly szakadatlan láncolatát ajándékozta (1910 Mikszáth Kálmán CD04) | Petőfi Sándor a Tiszát nagyon szerette, s mi, édes mindnyájan is, azt hiszem (1995 Országgyűlési Napló CD62).

8. (partikulaszerűen) ’〈fokozásra, nyomatékosításra:〉 teljesen, egészen, nagyon’ ❖ igen édes kitſint kapogatnak (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 76) | [a nevelőintézetben szakmát elsajátítók] szabadságukba helyezve édes örömest fognak dolgozni (1836 Szemlélő 8664002, 562) | [a gúnyból] édes kicsi volt benne [ti. Franzban] (1880 Balázs Sándor¹ C0742, 120) | Nem is Tapócára indútam. […] Nem oda? Hát hová? Ámbár neköm édös mindegy (1912 Bartha Lajos CD10) | [az urak számára] édes mindegy, hogy rabszolgáik málnát termelnek, vagy szőlőt (1938 Schöpflin Gyula CD10) | Beszélhettek, amit akartok, ez nekem édes mindegy (1970 Csuka Zoltán ford.–Krleža 9094003, 17).

II. fn 4B

1. (átv is) ’édes íz v. étel, édesség’ ❖ Ti élet édesét lehellő leányok! (1793 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | jobb szeretik […] az édeset a’ savanyúnál (1834 Garasos Tár 8625004, 75) | Úgy olvasom multad betűit el-elzárkózó arcodon és menekülő szemeidben: […] mint egy távoli tarka mesét, nem ízlelt mézek édesét (1917 Lányi Sarolta CD10) | híznia sem volt szabad; kerülte hát a lisztest és édeset (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 195) | Az édes az első ősi íz, mely az anyatejet idézi föl (2007 Tolnai Ottó 3320002, 90).

2. (kissé biz) ’rendsz. (gyümölcs)aromával és cukorral édesített, égetett szeszes ital, ált. likőr’ ❖ Elhívta a fiatal inast és pénzt adott neki. – Estére hozzál valami innivalót! – mondta komolyan. – Mit akartok, édeset vagy valami mást?! (1924 Kassák Lajos CD10) | az édesből kér, abból a jószagú, köménymag ízű likőrből (1927 Hatvany Lajos CD10) | Volt otthon egy kis édes. Sose szerettem, mégis töltöttem belőle, hátha attól jobb lesz a torkom (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈kedveskedő, finomkodó, ill. leereszkedő v. gúnyos megszólításként is:〉 kedves, drága, szeretetre méltó személy’ ❖ Bártsak, (a’ mint írod) Fetskévé lehetnék, Hogy, hozzád, Édesem! ſzárnyon replhetnék! (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 57) | a hazájukból kivándorló s az édestől búcsút vevő lengyeleket (1834 Ormós Zsigmond 8341008, 113) | – Szeretném tudni, miféle zsivaj az? – Semmi, semmi édesem, – jegyzi meg a másik delnő (1862 Szokoly Viktor 8452006, 25) | Ilonkám, édes, ne menj még (1925 Hajnik Miklós CD10) | Édeseim, válaszolja Imre bácsi [a tokaji borral kapcsolatos kérdésre], én itt élek hetven éve, de kurvára semmit nem tudok a borról (1995 Magyar Hírlap CD09) | Ha például én valakinek azt mondom, vagy azt írom, hogy édesem, vagy cukorfalat, az rosszabb, mintha anyáznék (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. (nyj) ’〈az édesanya megszólításaként v. megnevezéseként〉’ ❖ Nem hallgatsz! szólt fejére kommantva [a fiúnak] az édes (1857 Jókai Mór C2255, 13) | Édes! – kiáltott siró hangon a sértett leány anyjához (1867 Tolnai Lajos C4213, 228) | a saját anyjára nem is emlékezik már, hanem a herczegnőt tartja édesének (1879 Jókai Mór C2305, 109) | [Ady Lédát] leviszi szüleihez Érmindszentre, hogy megismertesse vele édesanyját, a folyvást emlegetett „ides”-t (1955 Bölöni György 9069001, 157).

4. (kissé rég) ’〈vmely cselekvés kellemes, jó érzést keltő voltának kif-ére〉’ ❖ jól esik, ha a’ szabad ég alatt, a’ hold tele fényénél édeset szenderedhetnek (1833 Kunoss Endre 8260036, 56) | [a] csecsemő nagy, okos szemét ráveti, mintha értené a kérdést és aztán egy édeset hunyorít velök (1881 Mikszáth Kálmán 8312029, 80) | hosszu mély lélekzettel álmában nagyot, édeset nyujtózkodott (1910 Kaffka Margit 9290051, 46) | Lefeküdtünk és egykettőre mélyeket, édeseket szuszogtak a kicsik (1911 Kaffka Margit 9290044, 38).

Ö: cukor~, ezer~, fanyar-~, fél~, keser~, méz~.

ÖU: szirup~.

ÖE: ~-csípős, ~-keserű.

Vö. CzF. édės, édėsorda, édėsörömest; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. édesalma, édesen, édeskörtvély, édessajt, édes-szépatya, édes-szülőanya, édesszülő-atya, édestej, édes-testvérbátya, édes-testvéröcs, édesvackor; ÚMTsz.

édes melléknév és főnév
édös I. 15B II. 4B (nyj)
ides I. 15B II. 4B (nyj)
I. melléknév 15B
1.
(többé-kevésbé) a cukor v. a méz ízéhez hasonló v. arra emlékeztető, kellemes 〈íz〉, ill. (magas cukortartalma miatt) ilyen ízű (ehető) dolog〉
mézzel egyelitett édes ſavó
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
megszedem enfontam kosaram piros édes eperrel
(1834 Czuczor Gergely)
A szénhidrátok túlnyomó része édes
(1927 TolnaiÚjLex.)
[az újszülött] a keserű ízt elutasítja, az édeset pedig elfogadja
(1973 Ranschburg Jenő)
A világ legjobb édes fehérbora kitüntető címet nyerte el az Egyesült Államokban az 1972-es, hatputtonyos tokaji aszú
(1997 Tények könyve)
A nyelv oldalsó szélén főként édes, középen sós, hátsó részén savanyú és keserű ízeket érzünk
(2005 Vígh Béla)
1a. (rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ)
olyan 〈növény〉, amelynek vmely része, kül. gyümölcse jellegzetesen magas cukortartalmú
Széles lapu, Édes lapu, Nagy lapu, Bojtorján. Deák: Bardana major
(1775 Csapó József)
mézes bolonyik, német vagy édes murok; die Zuckerwurz, Zuckermhre
(1818 Lexicon trilingve)
Az édes meggyet vagy muskatella-cseresznyét (C. [= Cerasus] Caproniana DC.de Candolle) a meggy meg a cseresznye fajvegyülékének tartják
(1896 PallasLex.)
Édes cseresznye. Prunus avium L.Linnaeus
(1902 Wagner János)
Édes narancs (Citrus sinensis)
(1998 Természet Világa)
2.
Olyan (ehető) dolog v. anyag〉, amelynek természetes ízéhez képest nincs más jellegzetes íze.
2a.
〈a savanyúval, savanyítottal szemben:〉 friss, természetes állapotban levő, nem megsavanyodott, nem savanyú 〈élelmiszer, étel〉
vizben vagy édes téjben ftt málva
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Orda: lágy édes ſajt, édes túró
(1792 Kisded szótár)
Vegyíts jól el egy meszely édes téjfelt egy kis kanál liszttel
(1846 Zelena Ferenc)
A vaj édes vagy savanyított tejszínből készül
(1949 Anyag- és áruismeret)
A tormamártás neve a Kisalföldön például ides tormás/tejes tormás. Nem volt édesített étel, nevében az „édes” jelző a nem főzött, ecetes tormától való megkülönböztetést szolgálja
(1997 Magyar néprajz)
Töltött, kapros édes káposzta
(1998 Magyar Hírlap)
2b.
nem csípős ízű, nem erős 〈paprika〉
1 mokkáskanál csípős paprika, ugyanennyi édes pirospaprika
(1986 Frank Júlia et al.)
4 édes, húsos zöldpaprika
(1991 Frank Júlia)
ízlés szerint édes és csípős pirospaprika
(1994 Frank Júlia)
2c. (kötött szókapcsolat részeként gyümölcs, termés elnevezésében)
〈keserű, ill. nem ehető változatával szemben:〉 magas cukortartalmú, ezért kellemesebb, kevésbé fanyar, kevésbé keserű 〈termés〉
Végy: […] 2. lót édes-mandolát; ugyan annyi dinnyemagot
(1780 Rácz Sámuel ford.Störck)
De az arabok narancsa még nem az édes ízű gyümölcs, amelyet ma narancsnak nevezünk, hanem a keserűnarancs, amelyet ma már inkább csak üvegházakban tartanak, vagy alanynak az édes narancshoz
(1932 Rapaics Rajmund)
Elfelejtett hínárnövény a sulyom, pedig a század elején, különösen a folyóközeli településeken úgy fogyasztották, mint az édes gesztenyét
(1993 A magyarság kézikönyve)
2d.
〈kül. a tengervízzel szemben:〉 oldott sót csak kis mennyiségben tartalmazó(, ivásra alkalmas) 〈víz〉
Az árviz ideje alatt édes és iható a’ [tó] vize, egyébkor igen ſós, és tsak nem egéſzlen ki ſzárad
(1803 Decsy Sámuel)
A’ halas tóbúl kivett halak, tudgyuk, az édes kút vízben is meghalnak
(1809 Varga Márton)
a fejszecsapástól megeredt forrás édes és hideg
(1962 Lengyel József)
ugyanabból a vízből ittam, amiből az elefántok is oltják a szomjukat. Kicsit barna, az igaz, de jóízű és édes!
(1999 Természet Világa)
3.
kellemes és enyhén bódító, kül. virágra jellemző v. emlékeztető 〈illat〉, ill. ilyen illatú 〈dolog〉
édes illatjával elibe repülnek a’ Zephyruſok
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
érezzük arczunk felett [a menyecske] édes lehelletét
(1858 Vasárnapi Újság)
szokatlanul édes parfüm
(1920 Kuncz Aladár)
valami kis illat áradt belőle [ti. Julisból], édes szappanszag
(1963 Rónay György)
háromszor egy méteres konyhájából a sütemény hője, párája, édes füstje kitört, fölkúszott az első, a második emeletre
(2000 Magyar Hírlap)
4.
kellemes, jóleső érzéssel járó, ill. ilyen érzést kiváltó 〈dolog〉
a’ Világ rks ſzerelem, Mindent kínozhat ez édes veſzedelem
(1772 Bessenyei György¹)
sokkal édesebb ez a’ kis óda annál a’ nagyobbnál
(1810 Kazinczy Ferenc)
a’ bosszú édes
(1834 Vörösmarty Mihály)
Mennyi gond van azzal [ti. a gazdasággal]! S milyen jólesik az asszonynak, ha az a gond őrá van bízva! Ez az édes teher
(1882 Jókai Mór)
édes kettesben ült a fiatal pár
(1934 Tamási Áron)
édes örömökre lel
(1987 Antalffy Gyula)
4a. (irod)
kedveskedő, ill. hízelgő 〈megnyilvánulás〉
Igy tselekedgyenek a’ Lelki Atyák-is a’ bünös emberrel […], ne ſzollanak keményen néki hanem inkább édes beſzéddel vigaſztallák, és bátorittsák ötet
(1772 Vajda Sámuel)
– Ne kívánja azt tőlem. Nem tudok lemondani a hatalmamról. – Az én kedvemért sem? – suttogta Fruzinka édes, csábító nézéssel
(1886 Mikszáth Kálmán)
Tejjel, vajjal megrakottan állított be a kunyhóba és édes hízelgéssel beszélt a két éhes vén ember lelkére
(1916 Kassák Lajos)
Óh, be szomorú – mondta Kvaszta Simi édesen. – De hát mit tehetünk?
(1985 Békés Pál)
5.
sokat érő, becses, értékes 〈dolog〉
nagy örömet érez az én ſzívem, hogy édes Nemzetemröl illyen bizonyságot tehetek
(1772 Tordai Sámuel)
édes pisztolyaim légyetek készenn, ha veszedelem talál fenyegetni
(1817 Wándza Mihály)
Szerelmök édes, irigylendő sors! Ám a szabadság még is édesebb
(1835–1839 Kriza János ford.)
legjobban tudj magyarul, mert az a te édes anyanyelved, melyhez, mint a szentséghez kell ragaszkodnod
(1912 Berczik Árpád)
Minket legelébb ér a török, átal gázol rajtunk, meg az egész ídes országon
(1945 Darvas József)
Hittem, hogy legalább a nap, az a jó, édes, ingyen napfény minden bajomra gyógyír lehet
(1995 Magyar Hírlap)
5a.
kedves, bájos, szeretetre méltó 〈ember, állat〉, ill. ilyen emberre v. állatra jellemző, hozzá tartozó 〈megnyilvánulás, tevékenység, testrész stb.〉
Édes mosolygása sok piros artzáknak
(1789 Orczy Lőrinc)
Rozette! Nanette! Kedves lelkek!! valóban, édes teremtmények!!!
(1806 Wándza Mihály)
e kis édes Arc épen oly igen beszédes
(1877 Vajda János)
Mily édes cica volt!
(1960 Bernáth Aurél)
Betty nővér édes együgyűsége végül mindenkit levesz a lábáról, még az őt üldöző bűnözőt is
(2000 Magyar Hírlap)
5b.
〈kedveskedő, ill. finomkodó, es. gúnyos megszólításban〉
Légy jó egéſségben, édes Feleségem!
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
ſegíts édes Iſtenem!
(1786 Dugonics András)
Hej! lányom, lányom! Mi bajodat látom? Jöszte, borúlj az ölemre, Mondd meg édes lyányom
(1855 Arany János)
lesz még szőlő, lágy kenyér. Kivirít még, éd’s öregem
(1902 Bródy Sándor)
szeretlek, te édes mostoha!
(1933 József Attila)
édes Gizám
(1966 Örkény István)
miért mondja, édes hölgy, hogy ez teljesen normális, amikor tudja, hogy nem az?
(1989 Konrád György)
5c. (kissé biz)
tetszetős, helyes, aranyos 〈tárgy〉
ez a piros lapda s az édes, szép cipők az egész görög világot is visszaidézik elénk
(1948 Füst Milán)
egyszercsak ott termett a tűzoltóság, kis, édes, piros kocsijával
(1979 Esterházy Péter)
Hol vetted, drágám, ezt az édes kis (köztünk szólva elég ronda) blúzt?
(1989 Konrád György)
6.
vér szerinti, nem mostoha 〈családtag, rokon〉
[a szűkmarkú keresztények] édes ſzülött gyermekei azoknak, kik a’ ſzegényeket nyomorgatták, és meg-foſztották
(1774 Vajda Sámuel)
[a feleségem] tudhatna valamit édes Néhai Attya Géresi István Mátészalkai Attyafijajirúl
(1803 Benkő Ferenc)
a háznál kétféle gyerekek voltak, édesek meg mostohák
(1922 Fényes Samu)
Ennek az Antinak az édes testvéröccse, az meg vasutas volt Győrben
(1964 Sánta Ferenc)
7. (partikulaszerűen) (kissé rég, vál)
〈a maga, mindnyája, mindannyi stb. nm-ok nyomatékosítására〉
Értse meg a kormány a nép józan kívánságait, ne vonakodjék azokat úgy az országnak, mint édes magának javára teljesíteni
(1837 Kossuth Lajos összes munkái)
nem azt dolgozol amit más akart, hanem azt, ami édes magadnak tetszik
(1876 Ágai Adolf)
[a kiváló elme] nekünk, édes mindannyiunknak az élvezetes óráknak oly szakadatlan láncolatát ajándékozta
(1910 Mikszáth Kálmán)
Petőfi Sándor a Tiszát nagyon szerette, s mi, édes mindnyájan is, azt hiszem
(1995 Országgyűlési Napló)
8. (partikulaszerűen)
〈fokozásra, nyomatékosításra:〉 teljesen, egészen, nagyon
igen édes kitſint kapogatnak
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
[a nevelőintézetben szakmát elsajátítók] szabadságukba helyezve édes örömest fognak dolgozni
(1836 Szemlélő)
[a gúnyból] édes kicsi volt benne [ti. Franzban]
(1880 Balázs Sándor¹)
Nem is Tapócára indútam. […] Nem oda? Hát hová? Ámbár neköm édös mindegy
(1912 Bartha Lajos)
[az urak számára] édes mindegy, hogy rabszolgáik málnát termelnek, vagy szőlőt
(1938 Schöpflin Gyula)
Beszélhettek, amit akartok, ez nekem édes mindegy
(1970 Csuka Zoltán ford.Krleža)
II. főnév 4B
1. (átv is)
édes íz v. étel, édesség
Ti élet édesét lehellő leányok!
(1793 Csokonai Vitéz Mihály)
jobb szeretik […] az édeset a’ savanyúnál
(1834 Garasos Tár)
Úgy olvasom multad betűit el-elzárkózó arcodon és menekülő szemeidben: […] mint egy távoli tarka mesét, nem ízlelt mézek édesét
(1917 Lányi Sarolta)
híznia sem volt szabad; kerülte hát a lisztest és édeset
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
Az édes az első ősi íz, mely az anyatejet idézi föl
(2007 Tolnai Ottó)
2. (kissé biz)
rendsz. (gyümölcs)aromával és cukorral édesített, égetett szeszes ital, ált. likőr
Elhívta a fiatal inast és pénzt adott neki. – Estére hozzál valami innivalót! – mondta komolyan. – Mit akartok, édeset vagy valami mást?!
(1924 Kassák Lajos)
az édesből kér, abból a jószagú, köménymag ízű likőrből
(1927 Hatvany Lajos)
Volt otthon egy kis édes. Sose szerettem, mégis töltöttem belőle, hátha attól jobb lesz a torkom
(1998 Magyar Hírlap)
3.
〈kedveskedő, finomkodó, ill. leereszkedő v. gúnyos megszólításként is:〉 kedves, drága, szeretetre méltó személy
Bártsak, (a’ mint írod) Fetskévé lehetnék, Hogy, hozzád, Édesem! ſzárnyon replhetnék!
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
a hazájukból kivándorló s az édestől búcsút vevő lengyeleket
(1834 Ormós Zsigmond)
– Szeretném tudni, miféle zsivaj az? – Semmi, semmi édesem, – jegyzi meg a másik delnő
(1862 Szokoly Viktor)
Ilonkám, édes, ne menj még
(1925 Hajnik Miklós)
Édeseim, válaszolja Imre bácsi [a tokaji borral kapcsolatos kérdésre], én itt élek hetven éve, de kurvára semmit nem tudok a borról
(1995 Magyar Hírlap)
Ha például én valakinek azt mondom, vagy azt írom, hogy édesem, vagy cukorfalat, az rosszabb, mintha anyáznék
(2000 Magyar Hírlap)
3a. (nyj)
〈az édesanya megszólításaként v. megnevezéseként〉
Nem hallgatsz! szólt fejére kommantva [a fiúnak] az édes
(1857 Jókai Mór)
Édes! – kiáltott siró hangon a sértett leány anyjához
(1867 Tolnai Lajos)
a saját anyjára nem is emlékezik már, hanem a herczegnőt tartja édesének
(1879 Jókai Mór)
[Ady Lédát] leviszi szüleihez Érmindszentre, hogy megismertesse vele édesanyját, a folyvást emlegetett „ides”-t
(1955 Bölöni György)
4. (kissé rég)
〈vmely cselekvés kellemes, jó érzést keltő voltának kif-ére〉
jól esik, ha a’ szabad ég alatt, a’ hold tele fényénél édeset szenderedhetnek
(1833 Kunoss Endre)
[a] csecsemő nagy, okos szemét ráveti, mintha értené a kérdést és aztán egy édeset hunyorít velök
(1881 Mikszáth Kálmán)
hosszu mély lélekzettel álmában nagyot, édeset nyujtózkodott
(1910 Kaffka Margit)
Lefeküdtünk és egykettőre mélyeket, édeseket szuszogtak a kicsik
(1911 Kaffka Margit)
ÖU: szirupédes
ÖE: édes-csípős, édes-keserű
Vö. CzF. édės, édėsorda, édėsörömest; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. édesalma, édesen, édeskörtvély, édessajt, édes-szépatya, édes-szülőanya, édesszülő-atya, édestej, édes-testvérbátya, édes-testvéröcs, édesvackor; ÚMTsz.

édes- (előtagként, az összetétel rendsz. birtokszóként)

’vér szerinti, nem mostoha’ ❖ édesbáty fn 9A14 | [a Danaidák] Danausnak akarattya ſzerént tselekedének ha ki-véſzed Hipermneſtra Szüzet, a’ ki egyedül meg-engedet Linceusnak édes báttyának (1774 Dugonics András C1484, 217) | ki tilthatja azt meg nekem, hogy […] a legjobb testvéreket, kik engem, árvát, édes bátyjokká fogadtak, ne szeressem, amíg élek? (1854 Jókai Mór CD18) | [A Dredd bíró című filmben] az alapkonfliktus eleve két klónozott fivér, Dredd és édesbátyja között robban ki (1995 Magyar Hírlap CD09)  édesfiú fn 6A (minden sz-ben) | Úgy tanullyatok Hivek […] hogy ezekre édes Fiaitokat, Leányitokat, othon valóitokat-is meg-taníthaſsátok (1777 Molnár János C3195, 11) | mi nem kevésbbé gyöngéden fogunk Szeretni, mint legjobb nemző atya Édes fiát (1867 Arany János ford.–Shakespeare CD11) | Ők voltak az édesfiuk, mi voltunk a mostohák (1910 Népszava jan. 18. C7478, 6) | Peter Hughes, azaz Gaby Picta fia, pontosabban Gaby édes fia és John Picta fogadott fia (1981 Tandori Dezső 9703001, 73)  édesgyermek fn 3B8 | Uliſſes fel-vévén az ekét köröſztül nem járna édes gyermekén (1774 Dugonics András C1484, 14) | soha sem vette észre senki Richard családjában: melyik az édes gyermek, melyik a fogadott? (1869 Jókai Mór C2269, 275) | Örökbefogadás esetén katolikusoknál házassági akadálynak tekintették a gyermek és az örökbe fogadó, továbbá édes gyermekeik […] közötti kapcsolatot (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153001, 307)  édeshúg fn 23A13 | Kartigám húgával Budára érkezet, […] és esméretlen ſzinlés alatt mindenütt az édes húgat [!] követte (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 19) | [Kambüszész] megölte saját édes húgát, kit feleségül vett, jóllehet a törvény tiltotta egy apa és egy anya gyermekeinek házasságát (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [Absolon] először akkor lép színre, amikor Támár nevű édeshúgán Amnón, a féltestvérük erőszakot követ el (1993 BibliaiLex. CD1207)  édeslány fn 4A8 | gyakran mosolygva nézvén A jó szivű király, Hogy édes lánya benne Minő kedvet talál: A szép Margit-szigetben (1844 Tompa Mihály 8484076, 17) | Az írigy mostoha és az árvák között ülnek a mostoha édes lányai (1932 Rapaics Rajmund CD35) | igen érdekes funkcióeltolódásokat mutat az „édeslány és mostohalány” meséje, ha egybevetjük a közismert Grimm-variánsát (Frau Holle) két magyar változatával (1976 Kibédi Varga Áron 2030018, 35)  édesleány fn 4A | [a herceg anyja] Kriſtinát édes Leányának fogadni fog méltoztatni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 394) | Homonnai Bálintnak, a’ Rákótzi ’Sigmond édes leánya, Rákótzi Erzsébet, volt a’ felesége (1808 Budai Ézsaiás 8069004, 183) | az édes leány szüntelen irigykedett a mostoha leányra (1861 Eredeti népmesék C3086, 172) | A mostoha és édesleánya kicseréli [a királyfinak küldött] levelet (1977 NéprajziLex. CD47)  édesnővér fn 4B (ritk) | [Sennyei Imre] édes nővére gróf Sennyey Borbála gróf Dőry Gáborhoz ment férjhez (1863 Nagy Iván CD31) | Mintha tőrt forgattak volna meg szívemben, Eszter! […] Csodálom, hogy erre te vállalkoztál, az édes nővérem! (1928 Szini Gyula CD10) | a francia Cendrouse egy lusta kislány, kit édes (!) nővérei bosszantanak, de aki ügyesen eléri, hogy a királyfi mégis őt vegye el feleségül (1976 Kibédi Varga Áron 2030018, 35)  édesöcs fn 9C | ? [Oresztész] Elektra nevü nénnye […] látván hogy ide haza létében ſoha ſem vólna batorságoſſan édes ötse, ötet Strofiushoz küldötte (1774 Dugonics András C1484, 8) | Magyarország miniszterelnöke nem gondolt a nepotismus oltárán égetni tömjént, ha […] épen saját édes öcscsét szemeli ki a nehéz feladat megoldására (1879 Kossuth Lajos CD32) | [Jászai Mari Csapodról] csak a plébánost, Keszler Antalt ismerte édes öccse, Jászai József rábatamási főtanító révén (1992 Katona Imre CD52).

édes- (előtagként, az összetétel rendsz. birtokszóként)
vér szerinti, nem mostoha
édesbáty főnév 9A14
[a Danaidák] Danausnak akarattya ſzerént tselekedének ha ki-véſzed Hipermneſtra Szüzet, a’ ki egyedül meg-engedet Linceusnak édes báttyának
(1774 Dugonics András)
ki tilthatja azt meg nekem, hogy […] a legjobb testvéreket, kik engem, árvát, édes bátyjokká fogadtak, ne szeressem, amíg élek?
(1854 Jókai Mór)
[A Dredd bíró című filmben] az alapkonfliktus eleve két klónozott fivér, Dredd és édesbátyja között robban ki
(1995 Magyar Hírlap)
édesfiú főnév 6A (minden sz-ben)
Úgy tanullyatok Hivek […] hogy ezekre édes Fiaitokat, Leányitokat, othon valóitokat-is meg-taníthaſsátok
(1777 Molnár János)
mi nem kevésbbé gyöngéden fogunk Szeretni, mint legjobb nemző atya Édes fiát
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
Ők voltak az édesfiuk, mi voltunk a mostohák
(1910 Népszava jan. 18.)
Peter Hughes, azaz Gaby Picta fia, pontosabban Gaby édes fia és John Picta fogadott fia
(1981 Tandori Dezső)
édesgyermek főnév 3B8
Uliſſes fel-vévén az ekét köröſztül nem járna édes gyermekén
(1774 Dugonics András)
soha sem vette észre senki Richard családjában: melyik az édes gyermek, melyik a fogadott?
(1869 Jókai Mór)
Örökbefogadás esetén katolikusoknál házassági akadálynak tekintették a gyermek és az örökbe fogadó, továbbá édes gyermekeik […] közötti kapcsolatot
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
édeshúg főnév 23A13
Kartigám húgával Budára érkezet, […] és esméretlen ſzinlés alatt mindenütt az édes húgat [!] követte
(1772 Mészáros Ignác ford.)
[Kambüszész] megölte saját édes húgát, kit feleségül vett, jóllehet a törvény tiltotta egy apa és egy anya gyermekeinek házasságát
(1899 Nagy képes világtörténet)
[Absolon] először akkor lép színre, amikor Támár nevű édeshúgán Amnón, a féltestvérük erőszakot követ el
(1993 BibliaiLex.)
édeslány főnév 4A8
gyakran mosolygva nézvén A jó szivű király, Hogy édes lánya benne Minő kedvet talál: A szép Margit-szigetben
(1844 Tompa Mihály)
Az írigy mostoha és az árvák között ülnek a mostoha édes lányai
(1932 Rapaics Rajmund)
igen érdekes funkcióeltolódásokat mutat az „édeslány és mostohalány” meséje, ha egybevetjük a közismert Grimm-variánsát (Frau Holle) két magyar változatával
(1976 Kibédi Varga Áron)
édesleány főnév 4A
[a herceg anyja] Kriſtinát édes Leányának fogadni fog méltoztatni
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Homonnai Bálintnak, a’ Rákótzi ’Sigmond édes leánya, Rákótzi Erzsébet, volt a’ felesége
(1808 Budai Ézsaiás)
az édes leány szüntelen irigykedett a mostoha leányra
(1861 Eredeti népmesék)
A mostoha és édesleánya kicseréli [a királyfinak küldött] levelet
(1977 NéprajziLex.)
édesnővér főnév 4B (ritk)
[Sennyei Imre] édes nővére gróf Sennyey Borbála gróf Dőry Gáborhoz ment férjhez
(1863 Nagy Iván)
Mintha tőrt forgattak volna meg szívemben, Eszter! […] Csodálom, hogy erre te vállalkoztál, az édes nővérem!
(1928 Szini Gyula)
a francia Cendrouse egy lusta kislány, kit édes (!) nővérei bosszantanak, de aki ügyesen eléri, hogy a királyfi mégis őt vegye el feleségül
(1976 Kibédi Varga Áron)
édesöcs főnév 9C
?
[Oresztész] Elektra nevü nénnye […] látván hogy ide haza létében ſoha ſem vólna batorságoſſan édes ötse, ötet Strofiushoz küldötte
(1774 Dugonics András)
Magyarország miniszterelnöke nem gondolt a nepotismus oltárán égetni tömjént, ha […] épen saját édes öcscsét szemeli ki a nehéz feladat megoldására
(1879 Kossuth Lajos)
[Jászai Mari Csapodról] csak a plébánost, Keszler Antalt ismerte édes öccse, Jászai József rábatamási főtanító révén
(1992 Katona Imre)

Beállítások