éger fn és mn 5Beger (rég)

I. fn

1. (Növ is) ’főként az északi mérsékelt égöv alatt honos, a vizes élőhelyeket kedvelő, rendsz. sötétbarna kérgű, barkavirágzatú fa v. cserje, kül. az ún. mézgás éger fajba (Alnus glutinosa) tartozó, láperdők v. vízfolyásokat kísérő ligetek állományalkotójaként jelentős, kb. 20 méter magas, kúpos koronájú, kerekded levelű lombhullató növény, amelynek rügyei és hajtásai ragadósak’ ❖ Mennyünk itt a’ patakbann; a’ víz hívesíti lábainkat, felettünk pedig árnyékos füz és súgár éger bóltozódik (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 149) | nyír vet árnyat ott s eger (1868 Győry Vilmos ford.–Tegnér C1974, 135) | Visszatért a Bitva, szokott medrébe, égerek, bodzfák, iszalagok alá (1932 Erdélyi József CD10) | a nyír, az éger és a mogyoró másodrendű előlevelei közül az összes, vagy olykor csak egy, hiányozhat (1974 Urania növényvilág ford. C6207, 215) | [az ún. araszolólepkék közül] néhány fontos tápnövény-specialista faj hernyója kizárólag égeren (Alnus glutinosa) táplálkozik (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen fás szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Hamvas éger. Alnus incana (L.) (1902 Wagner János CD35) | Alnus Mill. Éger (1951 Jávorka Sándor–Soó Rezső C6410, 818) | Alnus viridis Havasi éger (1998 Tények könyve CD37).

2. (ritk) ’ilyen fa tömegesen, sűrűn nőve, ill. (jellemzően) égerfák alkotta erdő; égeres’ ❖ [Magyarországon] a kőris, szil és juhar együtt véve 242.256, az éger 75.663, az ákácz 62.269 és a hárs 13.955 holdra terjednek (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Ott jártam éppen fenn az éger sűrűjében (1941 Áprily Lajos ford.–Ibsen 9008100, 10) | az északkeleti oldalt jórészt az erdélyi havasszépe […] és egy kicsi éger borította (1996 Természet Világa ford. CD50).

3. (ritk) ’az ilyen fák vmelyikének faanyaga, kül. az ún. mézgás égernek vöröses színű, puha fája (mint asztalosipari alapanyag)’ ❖ Legjobb a keményfák szene (bükk, berkenye, tölgy, éger), a puhafák szenét (fenyő) a levegő könnyen szétfújja (1895 PallasLex. CD02) | Az égerből készített, egyszerű konyhabútort a gránitpult és a bronzfogantyúk teszik igazán különlegessé (1997 Lakáskultúra CD39).

II. mn (összetételek előtagjaként is)

1. ’ebből az anyagból készült 〈tárgy, kül. bútor〉’ ❖ Velence és Amsterdam nagyobbrészt égercölöpökön épült (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 70) | [a Bányai Bútorok elnevezésű cég bemutatta] a masszív éger szekrényekből álló, illetve a tölcsér alakú Corian mosdóval és pulttal felszerelt Apollo bútort (1997 Lakáskultúra CD39).

2. (ritk) ’mintázatában, színében ezt utánzó anyagból készült, ilyen anyaggal borított 〈tárgy, kül. bútor〉’ ❖ éger munkalap (1997 Lakáskultúra CD39).

UB: -erdő.

ÖE: ~bokor, ~gyökér, ~hajtás, ~levél, ~liget.

Vö. CzF. éger · égėr; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

éger főnév és melléknév 5B
eger 2B (rég)
I. főnév
1. (Növ is)
főként az északi mérsékelt égöv alatt honos, a vizes élőhelyeket kedvelő, rendsz. sötétbarna kérgű, barkavirágzatú fa v. cserje, kül. az ún. mézgás éger fajba (Alnus glutinosa) tartozó, láperdők v. vízfolyásokat kísérő ligetek állományalkotójaként jelentős, kb. 20 méter magas, kúpos koronájú, kerekded levelű lombhullató növény, amelynek rügyei és hajtásai ragadósak
Mennyünk itt a’ patakbann; a’ víz hívesíti lábainkat, felettünk pedig árnyékos füz és súgár éger bóltozódik
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
nyír vet árnyat ott s eger
(1868 Győry Vilmos ford.Tegnér)
Visszatért a Bitva, szokott medrébe, égerek, bodzfák, iszalagok alá
(1932 Erdélyi József)
a nyír, az éger és a mogyoró másodrendű előlevelei közül az összes, vagy olykor csak egy, hiányozhat
(1974 Urania növényvilág ford.)
[az ún. araszolólepkék közül] néhány fontos tápnövény-specialista faj hernyója kizárólag égeren (Alnus glutinosa) táplálkozik
(1995 Magyarország állatvilága)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen fás szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Hamvas éger. Alnus incana (L.Linnaeus)
(1902 Wagner János)
Alnus Mill.Miller Éger
(1951 Jávorka Sándor–Soó Rezső)
Alnus viridis Havasi éger
(1998 Tények könyve)
2. (ritk)
ilyen fa tömegesen, sűrűn nőve, ill. (jellemzően) égerfák alkotta erdő; égeres
[Magyarországon] a kőris, szil és juhar együtt véve 242.256, az éger 75.663, az ákácz 62.269 és a hárs 13.955 holdra terjednek
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Ott jártam éppen fenn az éger sűrűjében
(1941 Áprily Lajos ford.Ibsen)
az északkeleti oldalt jórészt az erdélyi havasszépe […] és egy kicsi éger borította
(1996 Természet Világa ford.)
3. (ritk)
az ilyen fák vmelyikének faanyaga, kül. az ún. mézgás égernek vöröses színű, puha fája (mint asztalosipari alapanyag)
Legjobb a keményfák szene (bükk, berkenye, tölgy, éger), a puhafák szenét (fenyő) a levegő könnyen szétfújja
(1895 PallasLex.)
Az égerből készített, egyszerű konyhabútort a gránitpult és a bronzfogantyúk teszik igazán különlegessé
(1997 Lakáskultúra)
II. melléknév (összetételek előtagjaként is)
1.
ebből az anyagból készült 〈tárgy, kül. bútor〉
Velence és Amsterdam nagyobbrészt égercölöpökön épült
(1926 TolnaiÚjLex.)
[a Bányai Bútorok elnevezésű cég bemutatta] a masszív éger szekrényekből álló, illetve a tölcsér alakú Corian mosdóval és pulttal felszerelt Apollo bútort
(1997 Lakáskultúra)
2. (ritk)
mintázatában, színében ezt utánzó anyagból készült, ilyen anyaggal borított 〈tárgy, kül. bútor〉
éger munkalap
(1997 Lakáskultúra)
UB: -erdő
ÖE: égerbokor, égergyökér, égerhajtás, égerlevél, égerliget
Vö. CzF. éger · égėr; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások