égetés fn 4B

1. ’az éget igével kifejezett cselekvés, történés’ ❖ A’ Gyanta-k Égetésérl és Haſznáról írt Beckman (1784 Benkő Ferenc C0959, 16).

2. ’〈Vmely eljárás neveként.〉’

2a. (tűzzel való) hevítés mint vminek az előállítását célzó eljárás’ ❖ A’ jó hamu-’zír az égetésben […] nagyon meg-ne tüzeſedgyék (1780 Rácz Sámuel ford.–Haeckel 7278025, 42) | a gipsz saját kemencékben égettetik. A hőmérséknek azonban ez égetésnél 160 fokon fölülemelkedni nem szabad (1844 Nendtvich Károly 8330006, 187) | [a mangánhiperoxiddal] leöntött edény, ha sikerül az égetés, szép fényes barnásfekete lesz (1907 Malonyay Dezső CD07) | Az égetéshez szükséges mészkövet bőven megtalálhatták a közvetlen környéken, az egész Szárhalmi erdő alatt mészkőréteg van (1962 Hammerl Lajos CD52) | A kerámiai égetés tanulmányozásának eredményeként Korach [Mór] 1948-ban […] munkatársával egy új kemencetípust szerkesztett és szabadalmaztatott (1991 Móra László CD30).

2b. ’vmely seb, sérülés gyógyítását célzó orvosi eljárás’ ❖ [Vérerek sérülése esetén] az Égetés nagy vart tſinál (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck 7278026, 98) | [ha a bedörgölésnek] sem lenne kívánt sikere, a’ pontos vagy vonásos égetéshez kell folyamodni (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310010, 62) | [Az ún. vízrákot] radikális kivágással v. égetéssel igyekeznek gyógyítani (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 90) | minden ecseteléssel, égetéssel, fagyasztással dacoló [méhszáj]sebet mélyebbre hatoló, végleges műtéti megoldással [kell] meggyógyítani (1994 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’holttest hamvasztása mint temetkezési eljárás’ ❖ muzſika ſzóval kéſérik az égetés’ helyére az özvegyet (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 228) | a fekvő kinyujtóztatott helyzet csakis a bronzkoriaknak felismert sirhalmok egy kis részében kezd előfordulni; […] mert ezen korban az égetés volt szokásban (1882 Kossuth Lajos CD32) | A primitív népek gyászszertartásainak lényege: a halott testének eltüntetése, megsemmisítése vagy megőrzése valamilyen formában (égetés, temetés, tartósítás, bizonyos részek megevése, vízbe dobás; kitevés állatok számára, hogy megegyék, vagy épp az ettől való óvás) (1989 Polcz Alaine 1120003, 284).

2d. ’szemét, hulladék megsemmisítését szolgáló eljárás’ ❖ Magyarországra hulladékot importálni csak hasznosítás céljából lehet. Az égetésnél esetlegesen keletkező hőtermelés ebben a vonatkozásban nem minősül hasznosításnak (1993 Országgyűlési Napló CD62) | Az égetés során nyert energia villamos áramot termelhetne, ami a [hulladékégető] mű saját energiaszükségletét fedezné (1995 Magyar Hírlap CD09) | A Budapesten keletkezett hulladék 40 százalékát égetéssel ártalmatlanítják a rákospalotai kommunális szemétégetőműben (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég)(gyújtogatással járó) rombolás, pusztítás mint háborús cselekmény’ ❖ az Orſzágnak Károlyal tartó egy réſze Morva Orſzágot kegyetlen égetéſſel puſztította (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141004, 149) | ollyan oskolára adakoznak inkáb, mellyet katonai tudománynak neveznek, hol az öldöklésnek égetésnek mesterségét tanullyák (1802 Bessenyei György¹ 7044042, 81) | Thököly tiltotta a sok égetést, mivel a jobbágyságot táborába akarta édesgetni (1888 Angyal Dávid CD55) | hogy micsoda égetéseket tett a császári ármádia: megmutatják a faluk, amerre járt (1936 Herczeg Ferenc 9241004, 255).

4. (rég) ’égető, maró fájdalom’ ❖ [a vizelet] a’ vizellet-tsvben valami kemény égetést avagy szaggatást-is okoz (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 145) | [A kankó előrehaladtával] a’ fájdalom ’s kivált az égetés nevekedik, és a’ vizelléskor legnagyobb (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187002, 32) | Ha [ólomtartalmú anyagok] nagy mértékben vétetnek be, éles gyomorgörcsi fájdalmakat, gyomortáji égetést, hányást, félelmet, szédelgést, rángásokat idéznek elő (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [a varangy] mirigyeinek a váladéka a nyálkahártyákra vive égetést okoz ugyan, azonban az ember egészségét nem veszélyeztetheti (1933 Az állatok világa ford. CD46).

Ö: boszorkány~, halott~, kémény~, mész~, szén~, szesz~, tégla~.

ÖU: állat~, bozót~, cserép~, el~, eretnek~, fel~, hamuzsír~, ki~, könyv~, meg~.

Sz: égetési.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

égetés főnév 4B
1.
az éget igével kifejezett cselekvés, történés
A’ Gyanta-k Égetésérl és Haſznáról írt Beckman
(1784 Benkő Ferenc)
2.
〈Vmely eljárás neveként.〉
2a.
(tűzzel való) hevítés mint vminek az előállítását célzó eljárás
A’ jó hamu-’zír az égetésben […] nagyon meg-ne tüzeſedgyék
(1780 Rácz Sámuel ford.Haeckel)
a gipsz saját kemencékben égettetik. A hőmérséknek azonban ez égetésnél 160 fokon fölülemelkedni nem szabad
(1844 Nendtvich Károly)
[a mangánhiperoxiddal] leöntött edény, ha sikerül az égetés, szép fényes barnásfekete lesz
(1907 Malonyay Dezső)
Az égetéshez szükséges mészkövet bőven megtalálhatták a közvetlen környéken, az egész Szárhalmi erdő alatt mészkőréteg van
(1962 Hammerl Lajos)
A kerámiai égetés tanulmányozásának eredményeként Korach [Mór] 1948-ban […] munkatársával egy új kemencetípust szerkesztett és szabadalmaztatott
(1991 Móra László)
2b.
vmely seb, sérülés gyógyítását célzó orvosi eljárás
[Vérerek sérülése esetén] az Égetés nagy vart tſinál
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
[ha a bedörgölésnek] sem lenne kívánt sikere, a’ pontos vagy vonásos égetéshez kell folyamodni
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
[Az ún. vízrákot] radikális kivágással v.vagy égetéssel igyekeznek gyógyítani
(1928 TolnaiÚjLex.)
minden ecseteléssel, égetéssel, fagyasztással dacoló [méhszáj]sebet mélyebbre hatoló, végleges műtéti megoldással [kell] meggyógyítani
(1994 Magyar Hírlap)
2c.
holttest hamvasztása mint temetkezési eljárás
muzſika ſzóval kéſérik az égetés’ helyére az özvegyet
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
a fekvő kinyujtóztatott helyzet csakis a bronzkoriaknak felismert sirhalmok egy kis részében kezd előfordulni; […] mert ezen korban az égetés volt szokásban
(1882 Kossuth Lajos)
A primitív népek gyászszertartásainak lényege: a halott testének eltüntetése, megsemmisítése vagy megőrzése valamilyen formában (égetés, temetés, tartósítás, bizonyos részek megevése, vízbe dobás; kitevés állatok számára, hogy megegyék, vagy épp az ettől való óvás)
(1989 Polcz Alaine)
2d.
szemét, hulladék megsemmisítését szolgáló eljárás
Magyarországra hulladékot importálni csak hasznosítás céljából lehet. Az égetésnél esetlegesen keletkező hőtermelés ebben a vonatkozásban nem minősül hasznosításnak
(1993 Országgyűlési Napló)
Az égetés során nyert energia villamos áramot termelhetne, ami a [hulladékégető] mű saját energiaszükségletét fedezné
(1995 Magyar Hírlap)
A Budapesten keletkezett hulladék 40 százalékát égetéssel ártalmatlanítják a rákospalotai kommunális szemétégetőműben
(1998 Magyar Hírlap)
3. (rég)
(gyújtogatással járó) rombolás, pusztítás mint háborús cselekmény
az Orſzágnak Károlyal tartó egy réſze Morva Orſzágot kegyetlen égetéſſel puſztította
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
ollyan oskolára adakoznak inkáb, mellyet katonai tudománynak neveznek, hol az öldöklésnek égetésnek mesterségét tanullyák
(1802 Bessenyei György¹)
Thököly tiltotta a sok égetést, mivel a jobbágyságot táborába akarta édesgetni
(1888 Angyal Dávid)
hogy micsoda égetéseket tett a császári ármádia: megmutatják a faluk, amerre járt
(1936 Herczeg Ferenc)
4. (rég)
égető, maró fájdalom
[a vizelet] a’ vizellet-tsvben valami kemény égetést avagy szaggatást-is okoz
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
[A kankó előrehaladtával] a’ fájdalom ’s kivált az égetés nevekedik, és a’ vizelléskor legnagyobb
(1830 Horváth József ford.Wendt)
Ha [ólomtartalmú anyagok] nagy mértékben vétetnek be, éles gyomorgörcsi fájdalmakat, gyomortáji égetést, hányást, félelmet, szédelgést, rángásokat idéznek elő
(1858 Vasárnapi Újság)
[a varangy] mirigyeinek a váladéka a nyálkahártyákra vive égetést okoz ugyan, azonban az ember egészségét nem veszélyeztetheti
(1933 Az állatok világa ford.)
ÖU: állatégetés, bozótégetés, cserépégetés, elégetés, eretnekégetés, felégetés, hamuzsírégetés, kiégetés, könyvégetés, megégetés
Sz: égetési
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások