égető mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → éget.

II. mn 17C

1. ’perzselően forró’ ❖ ſokáig mulatot a’ napnak égetö ſúgárin, melly miá elméjében meg bontakozék (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 165) | az égető nyár hevében (1846 Hetilap CD61) | a forró nap égető hevét mi enyhíti (1884 Hazánk 8633001, 177) | A levegő égető volt és a nap aszalt (1931 Schöpflin Aladár CD10) | Keletről égető kontinentális szél fúj keresztül a [Kelet-európai-]síkságon (1999 Rubicon CD17).

1a. ’csípős (ízű, szagú), ill. maró hatású 〈anyag〉’ ❖ a’ Libátskáknak örizö kelletik, Mellyeket ſok-féle veſzéllyek követik: Irigyektöl, Saſoktól; Sok károk-is esnek a’ zöld vetéſekben, És gyenge füvekkel kedvezö rétekben Égetö ganéjoktól (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225013, 66) | [a villám sújtotta ember orra] alá is erős illatú szereket (p. o. égető szalamia spiritust) kell dörgölni (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532013, 64) | [Az ún. piros gyűszűvirágnak] minden részei kellemetlen keserük és égetők (1847 Peregriny Elek 8360019, 385) | [a vipera által ejtett] sebet kivájjuk, s vagy tüzes vassal vagy más égető szerekkel, minők az égető lugok (haméleglug, sziksólug, égető mészlug) kiégetjük (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [az ámbra melegítve] 100 C.°-nál olajszerü folyadékká olvad és aztán lassanként szuró savanyu és égető szagu gőzzé válik (1893 PallasLex. CD02) | Vegyi gyárakban maró, égető savakkal telt edényt az eltörés ellen vesszőfonatú védőkosárral burkolják (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 187) | Színtelen, jellemző szagú, égető ízű folyadék az aceton (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

1b. ’forró, heves 〈érzés, érzelem, szenvedély〉, ill. ilyen érzelmet, szenvedélyt kifejező 〈megnyilvánulás〉’ ❖ Zsibbasztó, égető érzés a kormány mostohasága (1837 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [A dicsőség] ajkamra égető csókot nyomott (1874–1883 Reviczky Gyula 8392010, 10) | [Aba-Novák Vilmos festményeinek álomszerű részletei] nem félelmesek, nem démoniak, nem tárnak fel égető szenvedélyeket (1931 Farkas Zoltán CD10) | égető kis emlékezések tömegében (1934 Halász Gábor¹ CD10) | Nincsen bánat égetőbb, mint ha válnak szeretők (1958 Weöres Sándor ford.–Csü Jüan 9788277, 48) | nem is az égető gyönyörök, sokkal inkább önfeledtség kell az embernek, […] a szív csendje (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’forrósággal járó v. éles 〈fájdalom〉, ill. ilyen fájdalmat okozó 〈dolog〉’ ❖ Égetö holyagokat az mellen, ſzemérem teſten, ’s egyéb teſtnek réſzein nagy haſzonnal lehet ez zöld füvel [ti. a gyermekláncfűvel] kötözni (1775 Csapó József 7062001, 208) | Oly égetőn nem fájna tán a seb (1843 Vachott Sándor 8499029, 111) | egy hónap múlva megint ki fog újulni az égető kín (1858 Jókai Mór CD18) | Vágások érnek, égetők, marók (1938 e. Dsida Jenő 9114059, 140).

3. ’〈fokozó értelemben is:〉 gyors cselekvést, megoldást igénylő 〈dolog〉’ ❖ [a megvalósult] álló híd önkényt maga után vonandja a’ jobb országutak’ égető kivánatát (1834 Csató Pál C0240, 6) | alig van egyed, kit felette égetőleg ne sujtana a’ legközelebbi életszükségek fejletlen léte (1843 Széchenyi István 8429030, 272) | Az aggasztóra fordult helyzet égetően sürgette a probléma megoldását (1937 Adorján János 2045041, 136) | égetően időszerű (1947 Rónay György 9573090, 265) | Egyre égetőbb idehaza a munkaerőhiány (2008 Magyar Élet 3214001, 3).

III. fn 1C

1. (rég) ’gyújtogatást (rendszeresen) elkövető személy’ ❖ A’ Tsáfzári Királyi Birodalmokban az-is tapaſztaltatott, hogy minden-felé véletlen égéſek támodnak; hól a’ tüznek ſemmi eredetét nem nyomozhatják-ki: Innen ugy vélekednek, hogy máſok által ki-bérlett égetk járnának (1789 Magyar Kurír C0315, 623) | Nero Roma városát fel-gyúlytatta, ’s hogy magát a’ gyanúſág alól fel-ſzabadíthassa, a’ dolgot a’ Kereſztyénekre fogta, kikkel mint égetkkel úgy bánt (1793 Mindszenthy Sámuel ford.–Broughton 7228039, 384).

2. ’mészégetéssel, szénégetéssel, téglaégetéssel v. edények kiégetésével foglalkozó iparos’ ❖ [a fraini edénygyár] műszaki vezetői sorából különösen kitűnnek Hüpmann Ferdinánd és Dürnbeck Ferencz; amaz, úgy látszik, egy személy a hasonló nevű korongolóval és égetővel, a ki 1786-ig Holicsban, 1791-ig Bystřitzben dolgozott (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | megvette itt a szenet az égetőktől, levitte szekérrel az Alföldre, és ott eladta (1956 Irodalmi Újság szept. 29. C5231, 5) | Nagy [téglakészítő] üzemben külön be- és kihordó, valamint rakó, továbbá már betanított munkásnak számító tüzelő és égető működtek együtt (1982 NéprajziLex. CD47) | [A fuvarosoknak] általában dupla áron lehetett a meszet értékesíteni, mint ahogyan az égetőktől vették (2000 Veres László CD36).

3. ’égetőkemence, ill. égetőmű’ ❖ Az egész háznép ott sürgött-forgott az égető körül (1900 Lőrinczy György C2937, 36) | nemcsak a két városi égetőt akarják két különböző vállalkozónak átadni, hanem mindenkinek megengednék a téglaégetést, aki ezt a jogot gyakorolni akarja (1956 Nyitray Elek CD52) | égetőt kell építeni, mert annyi a veszélyes hulladék (1993 Országgyűlési Napló CD62).

Ö: mész~, szemét~, szén~, tégla~.

ÖU: halott~, hulladék~, hulla~, könyv~, meg~, pálinka~, rum~.

ÖE: ~fű, ~hajó, ~olaj, ~pont, ~tükör, ~üst, ~üveg, ~vas.

Sz: égetős.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

égető melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévéget
II. melléknév 17C
1.
perzselően forró
ſokáig mulatot a’ napnak égetö ſúgárin, melly miá elméjében meg bontakozék
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
az égető nyár hevében
(1846 Hetilap)
a forró nap égető hevét mi enyhíti
(1884 Hazánk)
A levegő égető volt és a nap aszalt
(1931 Schöpflin Aladár)
Keletről égető kontinentális szél fúj keresztül a [Kelet-európai-]síkságon
(1999 Rubicon)
1a.
csípős (ízű, szagú), ill. maró hatású 〈anyag〉
a’ Libátskáknak örizö kelletik, Mellyeket ſok-féle veſzéllyek követik: Irigyektöl, Saſoktól; Sok károk-is esnek a’ zöld vetéſekben, És gyenge füvekkel kedvezö rétekben Égetö ganéjoktól
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
[a villám sújtotta ember orra] alá is erős illatú szereket (p. o.példának okáért égető szalamia spiritust) kell dörgölni
(1829 Zádor Elek ford.Wigand)
[Az ún. piros gyűszűvirágnak] minden részei kellemetlen keserük és égetők
(1847 Peregriny Elek)
[a vipera által ejtett] sebet kivájjuk, s vagy tüzes vassal vagy más égető szerekkel, minők az égető lugok (haméleglug, sziksólug, égető mészlug) kiégetjük
(1858 Vasárnapi Újság)
[az ámbra melegítve] 100 C.°Celsius-fok-nál olajszerü folyadékká olvad és aztán lassanként szuró savanyu és égető szagu gőzzé válik
(1893 PallasLex.)
Vegyi gyárakban maró, égető savakkal telt edényt az eltörés ellen vesszőfonatú védőkosárral burkolják
(1926 TolnaiÚjLex.)
Színtelen, jellemző szagú, égető ízű folyadék az aceton
(1993 Sárkány Pál et al.)
1b.
forró, heves 〈érzés, érzelem, szenvedély〉, ill. ilyen érzelmet, szenvedélyt kifejező 〈megnyilvánulás〉
Zsibbasztó, égető érzés a kormány mostohasága
(1837 Kossuth Lajos összes munkái)
[A dicsőség] ajkamra égető csókot nyomott
(1874–1883 Reviczky Gyula)
[Aba-Novák Vilmos festményeinek álomszerű részletei] nem félelmesek, nem démoniak, nem tárnak fel égető szenvedélyeket
(1931 Farkas Zoltán)
égető kis emlékezések tömegében
(1934 Halász Gábor¹)
Nincsen bánat égetőbb, mint ha válnak szeretők
(1958 Weöres Sándor ford.Csü Jüan)
nem is az égető gyönyörök, sokkal inkább önfeledtség kell az embernek, […] a szív csendje
(1995 Magyar Hírlap)
2.
forrósággal járó v. éles 〈fájdalom〉, ill. ilyen fájdalmat okozó 〈dolog〉
Égetö holyagokat az mellen, ſzemérem teſten, ’s egyéb teſtnek réſzein nagy haſzonnal lehet ez zöld füvel [ti. a gyermekláncfűvel] kötözni
(1775 Csapó József)
Oly égetőn nem fájna tán a seb
(1843 Vachott Sándor)
egy hónap múlva megint ki fog újulni az égető kín
(1858 Jókai Mór)
Vágások érnek, égetők, marók
(1938 e. Dsida Jenő)
3.
〈fokozó értelemben is:〉 gyors cselekvést, megoldást igénylő 〈dolog〉
[a megvalósult] álló híd önkényt maga után vonandja a’ jobb országutak’ égető kivánatát
(1834 Csató Pál)
alig van egyed, kit felette égetőleg ne sujtana a’ legközelebbi életszükségek fejletlen léte
(1843 Széchenyi István)
Az aggasztóra fordult helyzet égetően sürgette a probléma megoldását
(1937 Adorján János)
égetően időszerű
(1947 Rónay György)
Egyre égetőbb idehaza a munkaerőhiány
(2008 Magyar Élet)
III. főnév 1C
1. (rég)
gyújtogatást (rendszeresen) elkövető személy
A’ Tsáfzári Királyi Birodalmokban az-is tapaſztaltatott, hogy minden-felé véletlen égéſek támodnak; hól a’ tüznek ſemmi eredetét nem nyomozhatják-ki: Innen ugy vélekednek, hogy máſok által ki-bérlett égetk járnának
(1789 Magyar Kurír)
Nero Roma városát fel-gyúlytatta, ’s hogy magát a’ gyanúſág alól fel-ſzabadíthassa, a’ dolgot a’ Kereſztyénekre fogta, kikkel mint égetkkel úgy bánt
(1793 Mindszenthy Sámuel ford.Broughton)
2.
mészégetéssel, szénégetéssel, téglaégetéssel v. edények kiégetésével foglalkozó iparos
[a fraini edénygyár] műszaki vezetői sorából különösen kitűnnek Hüpmann Ferdinánd és Dürnbeck Ferencz; amaz, úgy látszik, egy személy a hasonló nevű korongolóval és égetővel, a ki 1786-ig Holicsban, 1791-ig Bystřitzben dolgozott
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
megvette itt a szenet az égetőktől, levitte szekérrel az Alföldre, és ott eladta
(1956 Irodalmi Újság szept. 29.)
Nagy [téglakészítő] üzemben külön be- és kihordó, valamint rakó, továbbá már betanított munkásnak számító tüzelő és égető működtek együtt
(1982 NéprajziLex.)
[A fuvarosoknak] általában dupla áron lehetett a meszet értékesíteni, mint ahogyan az égetőktől vették
(2000 Veres László)
3.
Az egész háznép ott sürgött-forgott az égető körül
(1900 Lőrinczy György)
nemcsak a két városi égetőt akarják két különböző vállalkozónak átadni, hanem mindenkinek megengednék a téglaégetést, aki ezt a jogot gyakorolni akarja
(1956 Nyitray Elek)
égetőt kell építeni, mert annyi a veszélyes hulladék
(1993 Országgyűlési Napló)
ÖU: halottégető, hulladékégető, hullaégető, könyvégető, megégető, pálinkaégető, rumégető
ÖE: égetőfű, égetőhajó, égetőolaj, égetőpont, égetőtükör, égetőüst, égetőüveg, égetővas
Sz: égetős
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások