égető mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → éget.
II. mn 17C
1. ’perzselően forró’ ❖ ſokáig mulatot a’ napnak égetö ſúgárin, melly miá elméjében meg bontakozék (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 165) | az égető nyár hevében (1846 Hetilap CD61) | a forró nap égető hevét mi enyhíti (1884 Hazánk 8633001, 177) | A levegő égető volt és a nap aszalt (1931 Schöpflin Aladár CD10) | Keletről égető kontinentális szél fúj keresztül a [Kelet-európai-]síkságon (1999 Rubicon CD17).
1a. ’csípős (ízű, szagú), ill. maró hatású 〈anyag〉’ ❖ a’ Libátskáknak örizö kelletik, Mellyeket ſok-féle veſzéllyek követik: Irigyektöl, Saſoktól; Sok károk-is esnek a’ zöld vetéſekben, És gyenge füvekkel kedvezö rétekben Égetö ganéjoktól (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225013, 66) | [a villám sújtotta ember orra] alá is erős illatú szereket (p. o. égető szalamia spiritust) kell dörgölni (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532013, 64) | [Az ún. piros gyűszűvirágnak] minden részei kellemetlen keserük és égetők (1847 Peregriny Elek 8360019, 385) | [a vipera által ejtett] sebet kivájjuk, s vagy tüzes vassal vagy más égető szerekkel, minők az égető lugok (haméleglug, sziksólug, égető mészlug) kiégetjük (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [az ámbra melegítve] 100 C.°-nál olajszerü folyadékká olvad és aztán lassanként szuró savanyu és égető szagu gőzzé válik (1893 PallasLex. CD02) | Vegyi gyárakban maró, égető savakkal telt edényt az eltörés ellen vesszőfonatú védőkosárral burkolják (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 187) | Színtelen, jellemző szagú, égető ízű folyadék az aceton (1993 Sárkány Pál et al. CD59).
1b. ’forró, heves 〈érzés, érzelem, szenvedély〉, ill. ilyen érzelmet, szenvedélyt kifejező 〈megnyilvánulás〉’ ❖ Zsibbasztó, égető érzés a kormány mostohasága (1837 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [A dicsőség] ajkamra égető csókot nyomott (1874–1883 Reviczky Gyula 8392010, 10) | [Aba-Novák Vilmos festményeinek álomszerű részletei] nem félelmesek, nem démoniak, nem tárnak fel égető szenvedélyeket (1931 Farkas Zoltán CD10) | égető kis emlékezések tömegében (1934 Halász Gábor¹ CD10) | Nincsen bánat égetőbb, mint ha válnak szeretők (1958 Weöres Sándor ford.–Csü Jüan 9788277, 48) | nem is az égető gyönyörök, sokkal inkább önfeledtség kell az embernek, […] a szív csendje (1995 Magyar Hírlap CD09).
2. ’forrósággal járó v. éles 〈fájdalom〉, ill. ilyen fájdalmat okozó 〈dolog〉’ ❖ Égetö holyagokat az mellen, ſzemérem teſten, ’s egyéb teſtnek réſzein nagy haſzonnal lehet ez zöld füvel [ti. a gyermekláncfűvel] kötözni (1775 Csapó József 7062001, 208) | Oly égetőn nem fájna tán a seb (1843 Vachott Sándor 8499029, 111) | egy hónap múlva megint ki fog újulni az égető kín (1858 Jókai Mór CD18) | Vágások érnek, égetők, marók (1938 e. Dsida Jenő 9114059, 140).
3. ’〈fokozó értelemben is:〉 gyors cselekvést, megoldást igénylő 〈dolog〉’ ❖ [a megvalósult] álló híd önkényt maga után vonandja a’ jobb országutak’ égető kivánatát (1834 Csató Pál C0240, 6) | alig van egyed, kit felette égetőleg ne sujtana a’ legközelebbi életszükségek fejletlen léte (1843 Széchenyi István 8429030, 272) | Az aggasztóra fordult helyzet égetően sürgette a probléma megoldását (1937 Adorján János 2045041, 136) | égetően időszerű (1947 Rónay György 9573090, 265) | Egyre égetőbb idehaza a munkaerőhiány (2008 Magyar Élet 3214001, 3).
III. fn 1C
1. (rég) ’gyújtogatást (rendszeresen) elkövető személy’ ❖ A’ Tsáfzári Királyi Birodalmokban az-is tapaſztaltatott, hogy minden-felé véletlen égéſek támodnak; hól a’ tüznek ſemmi eredetét nem nyomozhatják-ki: Innen ugy vélekednek, hogy máſok által ki-bérlett égetk járnának (1789 Magyar Kurír C0315, 623) | Nero Roma városát fel-gyúlytatta, ’s hogy magát a’ gyanúſág alól fel-ſzabadíthassa, a’ dolgot a’ Kereſztyénekre fogta, kikkel mint égetkkel úgy bánt (1793 Mindszenthy Sámuel ford.–Broughton 7228039, 384).
2. ’mészégetéssel, szénégetéssel, téglaégetéssel v. edények kiégetésével foglalkozó iparos’ ❖ [a fraini edénygyár] műszaki vezetői sorából különösen kitűnnek Hüpmann Ferdinánd és Dürnbeck Ferencz; amaz, úgy látszik, egy személy a hasonló nevű korongolóval és égetővel, a ki 1786-ig Holicsban, 1791-ig Bystřitzben dolgozott (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | megvette itt a szenet az égetőktől, levitte szekérrel az Alföldre, és ott eladta (1956 Irodalmi Újság szept. 29. C5231, 5) | Nagy [téglakészítő] üzemben külön be- és kihordó, valamint rakó, továbbá már betanított munkásnak számító tüzelő és égető működtek együtt (1982 NéprajziLex. CD47) | [A fuvarosoknak] általában dupla áron lehetett a meszet értékesíteni, mint ahogyan az égetőktől vették (2000 Veres László CD36).
3. ’égetőkemence, ill. égetőmű’ ❖ Az egész háznép ott sürgött-forgott az égető körül (1900 Lőrinczy György C2937, 36) | nemcsak a két városi égetőt akarják két különböző vállalkozónak átadni, hanem mindenkinek megengednék a téglaégetést, aki ezt a jogot gyakorolni akarja (1956 Nyitray Elek CD52) | égetőt kell építeni, mert annyi a veszélyes hulladék (1993 Országgyűlési Napló CD62).
Ö: mész~, szemét~, szén~, tégla~.
ÖU: halott~, hulladék~, hulla~, könyv~, meg~, pálinka~, rum~.
ÖE: ~fű, ~hajó, ~olaj, ~pont, ~tükör, ~üst, ~üveg, ~vas.
Sz: égetős.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.