éghajlat fn 3A

1. (Tud is, átv is) ’vmely (nagyobb) földrajzi egység jellemző időjárási viszonyainak összessége; klíma’ ❖ A’ nép, az akkori idſzakaſz, a’ Tartomány, és az Éghajlat (Clima) határozták tet [ti. Mózest] meg arra, hogy olylyan Törvényeket ſzabjon (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1869, 81) | [a Bánság] éghajlata annyira kedvező a szederfáknak (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A Maros alsó terén s a rá torkolló völgyekben a mérsékelt éghajlat uralkodik (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Az éghajlatot nagymértékben befolyásolja […] a szárazföldek és tengerek egyenlőtlen elhelyezkedése (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065001, 8).

2. ’éghajlati öv(ezet), ill. terület’ ❖ Némellyek tsak bizonyos Éghajlatok alatt lakhatnak (1799 Főldi János 7112014, 33) | Ezen négy párvonalas kör [ti. a két sarkkör és a két térítő] jelöli ki a „3 földövet” (Zónát), melyet éghajlatnak is szoktunk nevezni; ugymint a forró, a mérsékelt es [!] hideg földöveket (1857 Fáy András¹ C1705, 97) | [az ajakos növények nagy része] a mérsékelt éghajlat melegebb vidékein, kivált az Ó-világ északi félgömbjén, különösen a Földközi tenger mellékén terem (1893 PallasLex. CD02) | A mi éghajlatunk alatt a normálisnak vehető termet 140–200 centiméter között található (1986 Az emberi test 1114004, 1002).

3. (rég) ’az égbolt alsó része, ill. a földfelszínnel érintkező vonala; égalj’ ❖ A’ Nap azonban haladván ſzntelen a’ ſzéles Éghajlatonn; magassann felemelkedik (1805 Tanárki János ford.–Tasso 8461001, 30) | [egyik világrészről a másikra hajózva] az éghajlaton s vizen kivül hónapokig csak tengeri csodálatos tüneményeket, vagy állatokat látunk (1846 Hetilap CD61) | sápadtan fekszik az éghajlaton a Balaton (1919–1936 Somlyó Zoltán CD01).

ÖE: ~tan, ~változás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.

éghajlat főnév 3A
1. (Tud is, átv is)
vmely (nagyobb) földrajzi egység jellemző időjárási viszonyainak összessége; klíma
A’ nép, az akkori idſzakaſz, a’ Tartomány, és az Éghajlat (Clima) határozták tet [ti. Mózest] meg arra, hogy olylyan Törvényeket ſzabjon
(1788 Gelei József ford.Sintenis)
[a Bánság] éghajlata annyira kedvező a szederfáknak
(1854 Vasárnapi Újság)
A Maros alsó terén s a rá torkolló völgyekben a mérsékelt éghajlat uralkodik
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Az éghajlatot nagymértékben befolyásolja […] a szárazföldek és tengerek egyenlőtlen elhelyezkedése
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
2.
éghajlati öv(ezet), ill. terület
Némellyek tsak bizonyos Éghajlatok alatt lakhatnak
(1799 Főldi János)
Ezen négy párvonalas kör [ti. a két sarkkör és a két térítő] jelöli ki a „3 földövet” (Zónát), melyet éghajlatnak is szoktunk nevezni; ugymint a forró, a mérsékelt es [!] hideg földöveket
(1857 Fáy András¹)
[az ajakos növények nagy része] a mérsékelt éghajlat melegebb vidékein, kivált az Ó-világ északi félgömbjén, különösen a Földközi tenger mellékén terem
(1893 PallasLex.)
A mi éghajlatunk alatt a normálisnak vehető termet 140–200 centiméter között található
(1986 Az emberi test)
3. (rég)
az égbolt alsó része, ill. a földfelszínnel érintkező vonala; égalj
A’ Nap azonban haladván ſzntelen a’ ſzéles Éghajlatonn; magassann felemelkedik
(1805 Tanárki János ford.Tasso)
[egyik világrészről a másikra hajózva] az éghajlaton s vizen kivül hónapokig csak tengeri csodálatos tüneményeket, vagy állatokat látunk
(1846 Hetilap)
sápadtan fekszik az éghajlaton a Balaton
(1919–1936 Somlyó Zoltán)
ÖE: éghajlattan, éghajlatváltozás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások